Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-06 / 54. szám

KEDD, 1973. MÁRCIUS 6. 3 agasabb bér hatékonyabb munka Átadták r • QZ UJ óvodáf Aes S. Sándor felvétele A kis lakók február második felében beköltöztek a Tímár utcában épült 100 férőhelyes, könnyűszerkezetekből épült új óvodába. A központi fűtéses, szép. tiszta termeikben vidáman játszanak a gyermekek. Kifogásolni való: szűknek bizonyult a körbe kerített udvar. Az óvoda vezetői kérvényt fogalmaztak, amelyben a játszóterület bővítését kérik. Mindezt azzal indokolják — jogosan —, hogy az alig 40—50 méterre levő autóbusz-pályaudvarhoz érkező járművek veszélyeztetik a gyerekek testi épségét. Az újabb udvar létesítéséhez a Szent György tér felőli oldalon van lehetőség. A szülői munkaközösség társadalmi munkát is felajánlott az újabb kerítés építéséhez. „Értesítjük, hogy az 1001— 1973. (I. 8.) számú Kormányhatározat értelmében ön ... %-os bérfejlesztésben részesül. A kormányintézkedés szerinti bérfejlesztés folyósításáról, illetve új besorolásáról egyidejűleg intézkedünk. Dátum, aláírás: gazdasági vezető." Csongrád megyében ezekben a napokban több mint 52 ezer dolgozó, munkás és művezető kapott, vagy kap hasonló szövegű értesítést, hogy március 1-i hatállyal felemelik a bérét. Az üzemi dolgozók elégedettséggel fogadták a központi intézkedést. Számtalan munkás, munkáscsalád számításokba kezdett, hogy konkrétan milyen mértékben emelkedik a bére, a jövedelme. Az egyéni számítások, az elvárások mellett azonban széles körű érdeklődés is tapasztalható volt olyan tekintetben, hogy a központi bérintézkedés hogyan érinti a saját vállalatot, a munkahelyet, a vállalatvezetés pedig hogyan oldja meg nem kis feladatát, tehát az intézkedésből mikor lesz a borítékban forint. formálódtak, módosultak, míg végrehajtásra nem kerültek. Vezetői megbeszéléseken a legfontosabb összefüggéseket tisztázták. Itt alakították ki a legfontosabb arányokat, végrehajtás módszereit. 2. a kölcsönös igények alapján Jó úton jár a MEK A zöldség- és gyümölcstermesztésben élen járó megyénk termelő gazdaságainak és kereskedelmi hálózatának közös vállalata, a MÉK tartotta tegnap délelőtt igazgatótanácsi ülését Szegeden. Az előző évek „zajos" zárszámadó ülései után most azt kell megállapítanunk, hogy a kölcsönös érdekek alapján korszerűsített vállalat kezdi megtalálni új helyét, igyekszik a tagszövetkezetek igénye szerint, létrehozói érdekeinek megfelelően végezni munkáját. Szövetkezeti elnökök aggódtak tavaly is, tavalyelőtt is, hogyan állnak majd tagjaik elé, ha nem válik be az újszerű kezdeményezés. Gyakran ütköztek a termelők és a kereskedelem érdekei. érthető volt akkor az aggodalom. A tegnapi jelentés viszont arról győzte meg az érdekelteket, hogy a MÉK sok-sok nehézség ellenére is eredményesen dolgozott 1972-ben, 9 és fél millió forintos nyereséggel zárta az évet. A jelentés első oldalán olvasható, hogy a közös vállalatot alkotó szövetkezetek többsége közösséget vállal a MÉK-kel, kis hányada viszont nem tudja korábbi előítéleteit levetkőzni. Az egy nyelven beszélés hiánya — derült ki később a jelentésből — olykor-olykor az apparátus tagjainál is Péter Jsincs Hazaérkezett Péter János külügyminiszter vezetésével hétfőn, tegnap hazaérkezett a magyar küldöttség, amely hazánk képviseletében részt vett a párizsi nemzetközi Vietnamkonferencián. (MTI) Sorkötelesek testfejiettségi vizsgálata A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézete és a Honvédelmi Minisztérium illetékes szervei a katonai nyilvántartásba vétel, és egészségügyi vizsgálat során március-április hónapban testfejlettségi vizsgálatot végeznek. Az 1955-ben született. 18 éves sorköteles férfiak mintegy 10 százalékát választiák ki véletlenszerűen a fővárosban, és néhány megyében. A kérdőíves, valamint élőszavas kikérdezéssel tisztázni kívánják azokat a társadalmi, gazdasági és egészségügyi tényezőket is, amelyek a testi fejlettségre befolyást gyakorolnak. A vizsgálat és a felmérés elsősorban azt a célt szolgálja, hogy megbízható tájékoztatást kapjanak a korunkban gyorsabban fejlődő ifjúság biológiai állapotáról, és tudományos módszerekkel feltárják azokat az okokat, és összefüggéseket, amelyek az egészséges testi és szellemi fejlődés, valamint az életkörülmények és a környezet hatása között fennállnak. Az illetékes szervek kérik a fiatalokat és a szülőket, hogy a felmérést ne tekintsék zaklatásnak, fölösleges munkának, s ennek megfelelően segítsék, támogassák a feladatot végrehajtó szervek munkáját. (MTI) tapasztalható volt. Az uralkodó tendencia mégis a közös érdekek felismeréséből fakadó együttes tevékenység. Érdemes természetesen továbbra is figyelni a hozzászólók érvelését. Kormányprogram igyekszik javítani a zöldség- és gyümölcsellátásunkat, e program fontos láncszeme éppen a MÉK. Az egyik fölszólaló — termelőszövetkezeti elnök — úgy véli például, többet termelünk máris, mint amennyire a tervezetek számítanak. Panaszának lényege: a termés egy része nem jut el a fogyasztóhoz, megromlik, sok megy veszendőbe — és ami eljut, indokolatlanul többszörösére drágul útköz-, ben. Többen fölvetették, hogy hasonló okbk miatt csökken náluk a zöldségfélék termőterülete, bár tudják, hogy az országnak szüksége lenne arra a zöldségre is, ami náluk teremhetne. Az igazgatótanács ülésének kedvező hangulata mindenképpen a közös vállalat munkájának javulását jelzi. A hozzászólók közül többen elismeréssel nyilatkoztak a megváltozott körülményekről, és további jó munkára buzdították a vállalat dolgozóit. Minden lehetőség megvan arra, hogy a MÉK tovább fokozza eredményeit, a termelők, a kereskedelem — és a fogyasztók jobb megelégedésére. rn Az elmúlt két hőrtapban —• a végrehajtás során — tisztázódtak, rendeződtek azok a kérdések, amelyek egyes ágazatok, üzemek, muhkáscsoportok helyzetét érintették. Megyénkben örömmel értesültek a helyiipari vállalatokon túlmenően — a HÓDGÉP, a MEZŐGÉP, a DEFAG, az IKV dolgozói is —, hogy részesülnek a központi bérintézkedésben. Megelégedéssel nyugtázták megyénk élelmiszeriparának szállítási dolgozói is, hogy őket is érinti az intézkedés. A központi bérintézkedés végrehajtásának előkészítői, intenzív szakasza január hónap végén és február hónapban bontakozott ki. A vállalatok többsége állománycsoportonkénti bontást végzett. Kialakult egy-egy üzemen belül, hogy hány szakmunkás, hány betanított- és segédmunkás, hány művezető részesül a központi béremelésben. E munkafolyamat közben adódtak problémák is, mivel egyes vállalatok helytelenül sorolták be a munkavállalókat A helytelen besorolás, az úgynevezett bújtatott létszám most megbosszulta önmagát. A vállalati intézkedési tervek, e végrehajtási utasítások többsége gondos, elemző munka eredményei. Tartalmazzák mindazokat a számításokat amelyből megítélhető a tényleges végrehajtás. Megelégedéssel nyugtázhatjuk, hogy vállalataink, üzemeink megkapták az iparban kötelező 4—8, az építőiparban pedig a 3—6 százalékos béremeléshez szükséges összeget A legtöbb vállalatunk a kötelező béremelés tömegén túl igen jelentős differenciálási kerettel is rendelkezik. Pozitívan jellemző az is, hogy a központi bérrendezés, a rendelkezésre álló bérkeretet a sajáterős béremeléssel együtt hajtsák végre. A vállalati végrehajtási utasítások, intézkedések többször Az üzemi szakszervezeti bizottságok kezdettől fogva részt vettek a béremelést előkészítő munkákban, képviselve a dolgozók érdekeit. A központi bérintézkedés tehát a vállalati gazdasági, párt- és szakszervezeti szervek, vezetők együttes munkájaként, egyetértéseként készült el. A vállalati intézkedési terveket, az egyes munkahelyeket érintő bérintézkedéseket a gazdasági vezetés szinte valamennyi munkahelyen megvitatta az érintett dolgozókkal. Az itt elhangzottak alapján is nemegyszer módosították, korrigálták az előzes vállalati terveket, elgondolásokat. Ez jó» van így. mert azok a legilletékesebbek erről a munkáról véleményt formálni, véleményt mondani — akik érdekében ez az intézkedés történik — a munkások; a munkáskollektívák. Mire számíthatnak a munkások. a művezetők tehát? Jogosan arra. hogy a központi bérintézkedés személyeket érintő mértékéről napokon belül értesülnek. Egyénenként megkapják az értesítést arról, hogy konkrétan hány forinttal emelkedik órabérük, havibérük, vagy besorolási bérük. A munkások, a művezetők nagy többsége örömmel tapasztalja, hogy nemcsak a kötelező mértékű bérelemelésben részesül. A központi és a saját erőből képződött keretből megfelelően differenciáltak üzemeink a nődolgozók a többműszakos és a nehéz fizikai munkát végző dolgozók javára is. Az üzemi munkások, a művezetők bére tehát jelentős mértékben, 10—12 százalékkal emelkedik március 1-től. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a munkások havibére 120—240 forinttal több lesz, mint a megelőző időszakban. Az átlag mellett azonban kifejezésre jut a differenciálási törekvés is. A Szegedi Textilművekben például a szakmunkások — a gyári 13 százalékos átlag mellett — . 14,8 százalékos bérfejlesztésben részesülnek. A Szegedi Ruhagyárban a szakmunkások javára 6 százalékos differenciált bért biztosítanak. A Hódmezővásárhelyi Mérleggyárban is előnyben részesítik a szakmunkásokat, a nehéz fizikai munkát végzőket, mert a kötelező 4, illetve 8 százalékos emelés mellett 5—6 százalékos munkahelyi pótlékot kapnak, többek között a gépműhely, a kovácsműhely dolgozói A FÉG makói gyárában a nehéz fizikai munkát végzők részére plusz 3.5 százalékos béremelést biztosítanak. m A nődolgozók munkájának elismerését fejezi ki például, hogy a Kenderfonó és Szövőipari Vállalalatnál, a Szegedi Textilművekben az átlagos béremelésen felül 1,5— 1.8 százalékos többlet béremelésben részesülnek a nődolgozók. Hasonló mértékű, jellegű törekvés tapasztalható szinte valamennyi vállalatnál, üzemnél. Harmatos József Illést tartott a makói pártbizottság Szociológiai kutatások Tegnap, hétfőn délelőtt rendkívüli ülést tartott a makói városi pártbizottság melynek napirendjén a pártbizottság első titkárának a megválasztása szerepelt. Rózsa Istvánnak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztése alapján a makói városi pártbizottság elfogadta a megyei pártbizottság javaslatát. s dr. Vezér Károlyt kooptálta a makói városi pártbizottság tagjai sorába. Ezt követően a városi pártbizottság megválasztotta n párt-végrehajtóbizottság tagjának, és a makói városi pártbizottság első titkárának. Vudott, hogy Magyarországon a szociológiai kutatások — egészei) a legutóbbi időkig — elmaradtak a kor társadalmi és tudományos követelményeitől. A vizsgálódások ugyan már jóval az első világháború előtt megindultak, de a kezdetet nem követte kielégítő ütemű fejlődés. Szociológiai tanszéket például — szintén csak a legutóbbi időkig — nem állítottak fel az egyetemeken. A két világháború között a falukutatás megszervezése lendületet adott a szociológiai munkának, különösen Erdei Ferenc tevékenységében, aki a tudományág legnagyobb magyar alakja volt, s a felszabadulás után is megindult a marxista szociológia kibontakozása, de a későbbi évek háttérbe szorították a tudományágat. A hatvanas években változott meg a helyzet. A szociológiai kutatások fellendültek, létrejöttek a kutatások szervezeti keretei és személyi feltételei. Azóta már az első, s a nemzetközi tudományos életben érdeklődést keltő eredmények is megszülettek. Ezek azonban a nagyközönség számára egyrészt ismeretlenek, másrészt még vitatottak, annál inkább, mert a közvéleményben találkozhatunk a szociológia hibás értelmezésével is. Mindezek miatt keltett, érthetően, na-y érdeklődést az az előadás, amelyet dr. Kulcsár Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai kutatóintézetének igazgatója tartott tegnap délután a Szegedi Akadémiai Bizottság klubjában. Részt vett sr. előadáson dr. Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára is. Dr. Szőkefalvi-Nagy Béla akadémikus megnyitója után az előadó ismertette a magyar szociológia múttját, a tudományág fejlődését gátló tényezőket, majd részletesen beszámolt a jelenlegi kutatásokról. A hatvanas években az úgynevezett szakszociológiai vizsgálatokkal tette meg a fellendülő magyar szociológia az első lépéseket. Ezek a kutatások — üzemszociológia, krimlnálszociológia — igen erősen kötődtek társadalmi problémákhoz és feladatokhoz. Emellett azonban az elméleti kérdések vizsgálata háttérbe került, ráadásul módszertani bizonytalanság is zavarta kezdetben a munkát. Ebben az időszakban jelentek meg olyan „szociológiainak" tartott tanulmányok, amelyek minden vizsgálat nélkül, vagy részvizsgálatokra építve próbáltak általánosítani — helytelen, hibás eredménnyel. A mai szociológiai kutatások központja Budapesten van. Az MSZMP KB társadalomtudományi intézetében, politikai főiskolán, a rádió és tévé tömé-kommunikációs központ !-u->an, a Központi Sint'szti'-ai H'vntalban, az Fi-'- -etern 1971-ben IV:--' ' -lológiai tanszv:ín, r' >v vidéki egyetemzn és term 'szetesen az MTA intézetében folynak jelentős szociológiai kutatások. A szegedi egyetemen az MTA kutatócsoportja működik. i