Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-06 / 54. szám

4 l KEDD, 1973. MÁRCIUS 9. Jár-e nyugdíj a külföldi tartózkodás idejére ? F. D.-né olvasónk látogató 90 napot meghaladó részére útlevéllel nyugati államba szüneteltetik. Az első 99 napkíván a nyáron utazni. Az ra járó nyugellátást a visszaIBUSZ-nál olyan tájékozta- érkezés után kifizetik akkor. dalombiztosítási Főigazgatóságának vezetője engedélyezheti. A SZOT Társadalombiztotalmazás alapján a belföldön tartózkodó hozzátartozó részére kifizessék. Olvasónknak — ha 90 napot meg nem haladó időtar. tamra utazik nyugati országba — elmaradt nyugdiját visszaérkezése után, kérésérje kifizetik. Df. V. M. tást kapott, hogy a nyugdíjas amikor a nyugdíjas jelenti sítási Főigazgatóság veketőcgy hónapot meghaladó Ide- a Nyugdíjfolyósító Igazgató- jének engedélye kell ahhoz lg Is tartózkodhat külföldön, ságnál, hogy visszaérkezett, is, hogy a külföldi tartózkoOlvasónk két és fél hónapot Méltánylást érdemlő esetben dás tartamára járó nyugellászándékozlk távol maradni, hat hónapot meg nem haladó tást esetenként adott méghaKérdezi: a távollétében fel külföldi tartózkodás esetén nem vett nyugdiját visszaér- a nyugdíjfolyósító szerv vekezése után utólag kiflze- zetője engedélyezheti a tik-e? nyugdíj kifizetését a 90 naA nyugdíjrendelkezések pot meghaladó időtartamra szerint a nyugellátás folyó- is. Hat hónapnál hosszabb sítását a külföldi tartózkodás külföldi tartózkodás esetén időtartamára általában szü- a nyugdíj egészben vagv neteltetik. Az érvényen útle- részben történő kifizetését véllel átmenetileg külföldön viszont csak a SZOT Társatartózkodó nyugdíjas részére I azonban hazatérése után, ha a nyugdíjas olyan külföldi államban tartózkodott, amellyel szociálpolitikai egyezményünk van, az egész külföldi tartózkodás tartamára járó nyugdíjat kifizetik. Szociálpolitikai egyezményünk van ez idő szerint: Bulgáriával, Csehszlovákiával, Jugoszláviával, Lengyelországgal, az NDK-val, Romániával és Szovjetunióval. Abban az esetben, ha a nyugdíjas érvényes útlevéllel csak átmenetileg utazik olyan országba, amellyel szociálpolitikai egyezményünk nincs, nyugellátásának folyósítását csak a külföldi tartózkodás 12 millió rubelos export A Szovjetunió rádió- és televízió-stúdiói évek óta magyar berendezéssel működnek. Ezeket minden évben korszerűsítik, automatikus, modernebb berendezésekkel cserélik ki az elavultakat. Így ebben az évben az Elektroimpex 6—6,5 millió rubelért szállít a Budapesti Elektroakusztikai Gyér termékei közül keverőasztalokat, különböző lehallgató berendezéseket, hangszórókat, stúdió lemezjátszókat és erősítő hangszereket Háromszáz monó és sztereo stúdiómagnetofont is megrendeltek. 1973-ban összesen mintegy 12 millió rubel értékben exportál az Elektroimpex Külkereskedelmi Vállalat a Szovjetunióba különböző elektroakusztikai berendezéseket, ipari televíziós láncokat, optikai eszközöket és más felszereléseket Bejáró szakmunkástanulók Szeged diákváros. Regge- elkészültek egy 200 szemé- rendjét. A Csongrád megyei lente. amikor a diákseregek lyes kollégium alapjai, befe- Tanácsi Építőipari Vállalafelindulnak — tanulni, tanul- jezése 1974-ben várható. A nál számos fiatal tanul szakni és tanulni — sok-sok ipa- gondok egy része oldódik mát. Ha bejön egy legényri tanuló is fölkerekedik, majd meg ezzel. És addig? ke, például Balóstyáról SzeJönnek a környező és a tá- gedre, jókor reggel, akkor volabbl községekből, busszal, • még többnyire nem fejezte vonattal fogyasztják a távol- .... . k„ be a „bejárást": innen rend„ szerint valamelyik másik ságot otthonuk és az iskola, . ... , „ u^d-ALr illetve a gyár. a műhely kö- de?e * 3 T^fv min zött Délután hazafelé újra helyzetén Tavaly óta min__ ,,.„• den megyei intézetben van megteszik az ismerős utat tanulósz*£,a vagy klubhelylNémelyikuknek igen korán ^ a számu£a A 62/.es megteszik az Némelyikükm kell kelni, s ezek a hajnalközségbe viszik a szakmával ismerkedni. Vagyis minimum megkettőződik a vándorlás az ilyen esetekben. A 600as intézet testületének állásban ébredők bizony rendsze- ?zámú szegediben is tavaly Jx)ntja az hogy a másodéves rint későn is érnek haza. S^Ktky kluh^t ilaid ^ekeket szegedi munkaiskolában KISZ-klubírt alaki- he]yen keUene foglalkoztat. Valóban: a gyerekek fára-' 1. KERÜLET tMmMafg: Papp István ét Lehotkal ErxiAbot, dr. Apró Ferenc fn dr. Lnczn Katalin, Trertka Mihály óh Dera Erzaóbet, M»knsoa Connwln ón Nagy Katalin. Gaspar Jnnoa áa Ácsai Irén. BoWusar Artúr ós Bakrn Honn, HoF' tlús Józaef áa Molnár . ErzsA>et, Vidn János és Lárár Eszter, Krrtccs Hála ás Falvai Anna Hajnalka, Szügyi Mihály ós Dobruczky neutrlx, Vtnczc József és doóth Eva, Szél József Vlnczc Szeles Piroska. Lengyel András ós Berkes Piroska házasaaHOt kbtöttok. Anyakönyvi hírek Születés: Demeter Antalnak és Mezei Erzsébetnek Anikó, Varga Lászlónak ós Szalma Zsófia Juliannának Róbert Mihály, Nagy Menyhértnek ós Ambrus Margitnak Menyhért, Apró Istvánnak és Kelemen Erzsébetnek Lassló, Fischer Ferencnek és Ocskó Máriának Ferenc Tamás. Nagy Lászlónak és Nyári Évának Andrea. Tóth Antalnak és Börcsök Abollónlának Zsolt, Balogh Károlynak és Király Máriának Edit Klára. Csonka Imrének és Ellás Ilonának Imre László, Szllasi Bélának és Jámbor Rozáliának Csaba Béla. M kólóitok. Jámbor MargíüTak' AírUnn. Jó- TeriéW Józsefnek és KapuS/OIrtés: Muskó Jenőnek és !U Józsefnek és Berta Piroska KátaUn Klárának Tibor, Zron Lajko Magdolnának Zsolt, Szó- Évának Péter József, Miklós- Istvánnak és Hajnal Márta Magrsl Istvánnak és Rózsa Ilonának Rnlogh Józsefnek éa Tombácz dolnának Edina nevű gyermeAndrea Hona, Zakó Csabának Piroskának Zoltán, Szendrel kük született, és Jankovics Stellának Csaba József Mihálynak és Varga AgGábor, Mészáros Istvánnak és Iieinek Csaba. Szűcs Lászlónak Halálozás: Kocsis Mihályit liangó Juliannának István Pong- c, Kovács Mária Magdolnának podina Julianna ToonDal Ferác. Domokos Gergelynek éa Andrea Mária, Bozókl László loD,n8 Junanna, ampái re Komlós! Veronikának Tímea Hó- Istvánnak és Savanya Plroszsa, susánszkl Istvánnak és ga Máriának Albert. KotoDombl Ilonának Zsolt István, ggny Károlynak és Molnár Kádár Sandornak és Versegl Rozália Máriának Mónika Eszternek Eszter Angéla. Vidács B(izsa, Slnka Lajosnak és Jánosnak ée Czlrok Mária-inuk M rencné Szanka Etelka, Kóso Lajos, Császár Ferenc, Szlmone Ferenc, Csala Imre, Földi Rudolf. Jakus' Sándorné sipka Rozália meghalt. 0 tottak ki, ahol hasznosan — eltölthetlk az Mindebből kitetszik: nem üresjáratú órákat. ugyankis gondot jelent a bejáró csak biztosítottak helyet szászakmunkástanulók helyzete, mukra a repülőtéri épületekMikor a közelmúltban, a 600. ben is. A helyteremtésre, bú- dását, törődését a róluk vasz. „Móra Ferenc" Ipari torokra több mint 60 ezer ló gondoskodással lehet és Szakmunkásképző Intézetben forintot kaptak a miniszté- kell is ellensúlyozni. Iskoláján a munkaügyi miniszter, riumtól. A bent időző tanú- ban, tanműhelyben, gyakors beszélgetett a tanulókkal, lók patronálását fiatal szak- lati munkában egyaránt*' nem véletlenül kérdezett rá oktatók, tanárok, a felnőtt Oda kell figyelni a bejáróktöbb ízben is arra: hogy és KISZ-szervezet tagjai vállal- ra, egyénileg is törődni vemint jutnak be falujukból az ták eL lük. Mert ahány gyerek, anyintézetbe, milyen az útjuk, Az intézetben szép szám- nyi sors- v°lt olyan ipari temllyen nehézségeket Jelent mai tanulnak leendő építő- nul°- aklt hívtak kollégistászámukra a bejárás. A mi- ipari szakmunkások; ács-áll- nak- s hagyta másnak a he-' nisztérium már birtokában ványozők, kőművesek, bur- lyét- °lyan°k a családi kován egy felmérésnek a bejá- kólók, szobafestők, vasbeton- rülményei, segíteni kell ró tanulókról, s tavaly már készítők is. Közülük nyolc- édesanyjának, édesapjának. I intézkedések születtek a vanan a DÉL ÉP munkásszálCsongrád megyei intézetek- lójában lakhatnak. Az igazben is a gondok orvoslásé- gató most — keresve a megra. | oldás lehetőségét — megbeA 600-as szakmunkáskép- széléseket kezdett a DÉLÉPző, s egyben a megyei inté- peL Arról tárgyalnak — s zetek igazgatóját, Hofgesang erre meg is van a készség megváltsa őket a járgánytól; Pétert kérdeztük erről. Min , hogy 100 személyre nő- 32 időjárás viszontagságaidenekelőtt egy kis statiszti- véljék a férőhelyet, további tóL ka, amely bárkit meggyőz- 20 tanulónak biztosítva szál- Gondolni ken valamenyhet: igen komoly és nagy lást ',- nyiükre: ők lesznek a szakfontosságú ügyről van szó, A vállalatok, fme, így m munkás-utánpótlás. S hogy mikor a bejárókat emleget- segíthetnek leendő munkása- milyen fokon képviselilc jük. A 600-as számú intézet- ik tanulásában. Hisz nyíl-' majd a szaktudást az sok nek 1799 tanulója van. Vi- vánvaló: az igazi szakmata- mindenen múlik. A tanulás dékről jár be 963 tanuló. A nuláshoz is nagyon fontosak lehetőségein. körülményein bejáróknak hozzávetőleg 10 a körülmények, nem mellé- mindenképpen, százaléka tartozik a korán- kes, hogy valaki krónikus ál- s ezért már most él kell kelők, későn fekvők kategó- mossággai küzdve megy-e az gondolkodni azon is: mi lesa riájába. Elsősorban termé- iskolába, vagy, hpgy a busz- a k8vetkező lépés, amikor — szetesen rajtuk kellene se- ban próbóija-e elsajátítania mint az előrelátható — a gítenL tananyag egy-egy részletét most alapozott kollégium féHogyan? A volt repülőtéri De már az is segítség, ha főhelyei il5 kevésnek biw»kollégiumban 289 fiatal zsú- nem bonyolítják tovább az nyúlnak a Szegedre bejárd foiódik jelenleg. A Tolbuhin „ingázó" diákok amúgy is szakmunkástanulóknak, sugárúti központban már eiég bonyolult napi menet- Simái Mihály öt kilométeres kerékpározás után van „csatlakozása"! a buszhoz, s vissza is így te-; szi meg az utat. Más bicik-; liző gyerekek alig várják, hogy egy kollégiumi ágy Szilvia, Varga Zoltánnak 6a Bacsa Ilonának Renáta. llnltoó Ferencnek fa N6.meth Máriának Gábor Ferenc. Balogh Mihálynak fa Klsa Gyöngyinek Gyöngyi Beatrix, Klspál Mihálynak és Turzai Katalinnak Mónika ICaKlspál ilinnak Móiük taiin. Pesti Istvánnak A ördög Ilonának Zoltán Attila, Kovács Józsefnek éa Nóvák Jolánnak Brigitta. Lete Antalnak és Halász Juliannának Antal József, Molnár Mihálynak és Szabó Máriának Melinda Rita, Abrahum-Tandart Jánosnak ós Gáspár Ágnesnek Attila Jánori Sötét Ferencnek fa Knlser ülrikenck Ivonn Erzsi'bet. Hajüú Andrásnak éa Kiss Évának Zsolt András, Martin Jánosnak éa Barna Juliannának Mónika, Kunos Istvánnak és Horváth Rozáliának Edina, M'klós Józsefnek fa Hta Máriának Árpád. Vidács Antalnak és papp Jolánnak Onbrlella, Kovács Jánosnak és Paska Rozáliának Gabriella, Berlényl Sándornak és Barna Katalinnak Tamás Roland, Bódt Istvánnak és Nagy Ibolyának Ibolya Anita, Albert Mihálynak és Jariabka Erzsébetnek Csaba. Fodor Sándornak wt Onodl Katalinnak Sándor István, Kása Józsefnek ós zsóri Editnek Edit Mónika. Szűcs Bélának fa Bóka Évának Gábor Béla. Kabók J<1 zsefnek Dókány Piroskának Angéla, dr. Kunstár Pálnak és Kozari Irénnek Csaba Pál. Haraszthv Gézának es KovácEleonórának Orsolya. Sziláé,yi tm rónék és Kovács Máriának Péter Iván, dr. Salgó Gábornak és dr. Rúcz Ágnesnek Andrá, Gábor nevű gyermekük sz'lletctt. Halálozási Zelel M'hálvne Kismarton Rozália. Szakmáry Sandomé Eűellns/.kl Hona, Tölgyesi András. Dnka Imrénó Csupor Ilona, Botos Mónika, Demeter Adrién, Verea Erika, Mlkó Józscfnó Fom Eva. Plg nlrrki Sándor, Jólárt Istvánná Révész Ilona. Lőrinc Amhrusné Palusek Julianna, Hali Jánosné Bodó Erzsébet. Piroska Vince. Mária földy Mftrtonné Telbls/. Anasztázia. Solypnos Anrelne Bláz8lk Anna Karolina, Pal János. Balogh Fcrenc meghalt, n. KERÜLET Házasság: Bogdán József Tibor ós Szabó Éva Margit, Túri Katman és Karacsonyl Mária Veronika Héyer Ferenc és Terhes Piroska házasságot kötöfek. Halálozás: Valkai vénné Lukacslk »uz«anna, Kalmár Ferenc meghalt. III. KERÜLET Házasság: Temesvári István és Szakái Anna Mária, PLntér M'klós és Selyben Ilona. Törőnslk István ós Bodó Etel, Annus János és Nagygyörgy Aranka. Szőke Mihály é» Díkány Julianna haaasségot kvtötuk. ta vendéglátójának. — Mos\ szabadultam « börtönből" A körülállók ugyancsak elcsodálkoztak. Este ugyancsak a Tiszában fölolvasott, majd az ezt követő vacsorán fölszólalt: „— Ma tisztelt barátaimnak szíves kalauzolásából két intézetet néztem meg: a kisdedóvodát és a csillagbortont. A csillagbartönnek nyolcszáz tanítványa • van. a kisdedóvónak nyolcvan... Ha a kisdedóvóiba többen járnának, kevesebben kerülnének a börtönökbe... Hadd legyen olyan palotája a Kisdedóvásnak, mint a csillagbörtön." A Csityagba az. első világháború előtt csak közbűnt^nyes elítélteket zártak. A Horthyrendszer az ellene lázadó politikai foglyokat is ide csukatta. Mindjárt az ellenforradalmi terror elejéi) idezának két szegedi tollforgatót: Czibula Antalt (1879—1953), a szeged) direktórium vezető tagját, a Töviskoszorús fejek című verseskötet és A nagy diktátor című regény íróját, akit Juhász Gyula „szegedi Dickens" névvel díszített, valamint Szalay Jánost (1887—1957), a KMP szegedi szervezetének első elnökét, drámaírót és publicistát. A harmincas években számos kommunista író raboskodott itt. Említettem már, hogy Révai József 1932 decemberében került ide. és 1934 januárjában szabadult. Tamás Aladár 1933. áprilisától 1935. március 15-ig volt a Csillag foglya. Az ő életművében jelentős nyomot hagyott rabságának emléke. Megsebzett ifjúság című regényének színtere ugyan teljes mértékben képzeletének szüleménye, de — ö maga ismerte el — az ötlethez nagy mértékben járult hozzá szegedi raboskodásának ténye. „Előtte azonban Szegeden soha nem jártam, ismerőseim ott nem voltak — írta 1968. december 22-j levelében. — Regényalakjaim való emberek létéből, tulajdonságaiból szövődtek egybe, azontxn rengeteg áttételen keresztül úgyhogy konkrét személyekről nem lehet beszélni." Ezt a regényalakok modelljei felől érdeklődő levelemre válaszolta. 1942-ben írta A sötétség éveiből című emlékezését (megjelent legutóbb Fényben és sötétben című gyűjteményének második kötetében 1968-ban). Végül 1971-ben kiadott Börtönfalak árnyékában című könyvében foglalkozik legterjedelmesebben és a való'ághoz leghívebben a Csillagban töltött életszakaszával. Itt esik szó, sájnos elírt, rossz néven és kissé torz beállításban a vele együtt raboskodó szegedi költőről. Füssy Lászlóról (1899—1969), aki szintén Ahogy odaért, már fölszólították a megnyitóra, illegábs tevékenységért került két ízben Is, előJtngedje meg, hogy idegzethez jussak — mond- szór 1932-ben, má«orisaoc 1933-tól 1936-ig. a IC. Irók a Csillagban Az első írő, aki a Csillagbörtönben (Meri tér 13.) megfordult: Jókai Mór volt. Ne tejsík félreértem, nem mint rab került az épületbe. 1891. április 4-én Kernéndy Nándor és Gárdonyi Géza társaságában (Gároonyi volt a Szegedi Napló tudósítója) látogatta meg az árvíz utáni újjáépítés során születrtt új kerületi börtönt Gárdonyi tudósításából Idézek: „A csillagbörtön igazgatója, kj ezelőtt nyolc évvel Jókait és Munkácsy Mihályt a munkácsi fegyházban kalauzolta, meg volt lepve a nagy író belépésekor. Hivatalos munkáját bevégezve, körülvezette a nagy Írót a csillag börtön folyosóin. Jókai nagy érdeklődéssel nézte végig a börtön célszerű beosztását, a cellákat, a közös műhelyeket, a konyhát, a sütőhelyeket, és végül az igazgató kérelmére beírta a nevét a vendégkönyvbe. Mikor az igazgatótól elbúcsúzott, lapunk munkatársához fordulva kedélyesen jegyezte meg: — No, öcsém, maga is elmondhatja, hogy együtt volt Jókaival a börtönben. Á kedélye egéjzen földerült. Pajkos humorral szólt a Mars téren Kernéidy Nándorhoz: — Te, Nándor, nem jó volna egy malacot a szűr alá venni?" . Jókai fölemlegette börtönélményét. Onnan a Ttsza szállóba ment. egy kiállítást megnyitni. Csillagba. Ekkor volt ott 'Andor Béla törJ ténész és publicista, aki 1928-tól 1934. június 15-ig raboskodott, lóreszt a Csillagban Karikás Frigyes (1891—1938) 1934. január 31-én került ide (már 1932-ben letartóztatták), s 1935. augusztus 14-én szabadult. A szegedi levéltár őrzi a börtön nyilvántartó könyvének azt a lapját, amelyre az ő adatait írták 7393. törzskönyvi szám alatt. A szabaduláskor a következő két megjegyzést írták be: +Az ország területéről kitiltva." ..Kommunista elvei mellett a végsőkig kitart." 1920-tól 1922-ig itt volt Magyar Lajos (1891— 1940) író és újságíró, akinek életrajzát felesége, a jeles színművésznő, Péchy Blanka írta meg (Regény. 1963). 1931-ben — hatévi rabság után — innen szabadult Pápa József (1900—194?) költő. 1934-ben itt ült Széli Jenő író és műfordító. A költő Antal János (1907—1943) ugyancsak hatéves ítélettel 1937-ben itt kezdte meg büntetése letöltését; 1942-ben büntetőszázaddal kivitték a frontra, s többé nem tért vissza. 1940ben Lukács László (1906—1944) került ide. 1938-tól 1944-ig volt a Csillag rabja Vadász Ferenc, a Népszabadság főmunkatársa. Emlékeit Szeged. Csillagbörtön (1949) című regényes önéletrajzában örökítette meg. Ebből idézem a megérkezés emlékeit rögzítő mondatokat: „Nagy udvaron megyünk keresztül. Csillogó homokon járunk, verőfényes tarka virágok között- üveggömbökkel díszített karók mellett rózsafák. Épületek veszik körül az udvart. Vasrácsos kapuk, vasrácsos ablakok. Az émeleti ablakokról már elhúzódott a nap. A falak tövében keskeny betonút szegélyezi az udvart, mely az elítéltek sétahelye lehet. Közepe táján barnára festett bódé előtt legyveres őrszem silbakol A nagy udvarból egy kisebb felé kanyarodunk. Mindössze akkora, mint egy teniszpálya, és a szegélyét képező keskeny járda kivételével egyetlen virágágy az egész. Három oldalról a/, emeletes börtönepület veszi körül, negyedikről magas, sima felületű szürke fal. Ezzel a faliad átellenben nyílik egy kis ajtó a lépcsőházba. Megállunk az első emeleten, a fekete vasrács előtt. A csengőhöz rácsok között kell benyúlni. Egyéb sem látható, mint a léocsőház egy elrekesztett kis része, amely két lépés hoszszú, két lépés széles. Kövezete fényedre mosott, falai magasak és hófehérek. Egyetlen dísze a rézfoglalatú csengő és alatta a felírás: Elkülönített osztály." ÍFolytatjukJ |