Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-01 / 50. szám

CSÜTÖRTÖK, 1973. MÁRCIUS 1. 5 Új törvény- °rs*% javaslatok bi*°ttsáa íisSSO Dr. Korom Mihály tájékoztatója Három új törvény terveze­tét nyújtják be az idén a kormányhoz, illetőleg az or­szággyűléshez: a büntetőel­járásról. a statisztikai adat­szolgáltatásról és a miniszte­rek jogállásáról, felelőssegé­ről szóló legmagasabb szin­tű jogszabály javaslatát — jelentette be dr. Korom M: hály igazságügyi miniszter azon a sajtótájékoztatón, amelyet szerdán az Ország­házban tartott. A sajtóérte­kezleten a miniszter ismertet­te az 1973. évi időszerű jog­alkotási feladatokat, minde­nekelőtt a büntetőeljárási törvény módosítását. A büntető eljárást jelen­leg az 1962. évi 8. törvény­erejű rendelet szabályozza. Az elmúlt több mint tíz év­ben felgyülemlett tapaszta­latok már lehetővé teszik, hogy az új követelmények­nek megfelelően továbbfej­lesszük, korszerűsítsük a büntetőeljárás szabályozását — immár törvényben. A statisztikai rendszert szabályozó törvénnyel az 1952. évi VI. sz. Törvényt váltják fel. Nagy szükség van erre, hiszen a statiszti­kai rendszerünkre vonatko­zó jogszabályok, előírások hovatovább már áttekinthe­tetlenek, nem beszélve ar­ról, hogy a két évtizeddel ez­előtt alkotott törvény — a módosítások ellenére is — magán viseli az akkori túl­zott centralizáció jegyeit. Az új törvény biztosítja, hogy megszűnjenek — legalábbis a minimumra csökkenjenek — a párhuzamos adatszol­gáltatások, a szakszerűtlen, vagy indokolatlan adatgyűj­tések. A miniszterek, államtitká­rok jogállásáról, felelősségé­ről rendelkező törvény ja­vaslata úgy formálódik, hogy ezeknek az állami főtisztvi­selőknek mindenekelőtt az ál­lamjogi helyzetét szabályoz­zák. Tehát arról rendelke­zik, milyen államjogi — po­litikai — felelősséggel tarto­zik a miniszter, mint a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának tagja, egyfelől a kollektív kormányzati te­vékenységért, másfelől me­lyek a jogai, milyen köteles­ségei vannak egy tárcát ve­zető főtisztviselőként. Az alkotmányban megfogalma­zott azon elvek alapján, ame­lyek a kormány tevékenysé­gét körvonalazzák, részlete­sebben szabályozzák majd a miniszterek felelősségét az országgyűlésnek, az Elnöki Tanácsnak is — mondotta dr. Korom Mihály igazság­ügyi miniszter. Szerdán a Parlament dele­gációstermében ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. A képviselők — az országos tervhivatal jelentése, illetve Drecin József OT-elnökhe­lyettes kiegészítője alapján — megvitatták gazdasági fejlődésünk 1971—72. évi főbb tapasztalatait. Kiemelték: a népgazdaság több éves. tervszerű fejlődése igazolta: irányítási rendsze­rünk hatékony eszköz a szo­cialista tervgazdálkodás erő­sítésében. Niizottságok munkája a téeszekben Iparművészek a gyárban Tegnap Szegeden, a Tisza Szálló tükörtermében a Sze­gedi Járási, Városi Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezetek és Szakszövetkezetek Terüle­ti Szövetségének rendezésé­ben a téeszekben működő nőbizottságok elnökei részé­re rendeztek értekezletet. Fehér Lajosné, a TOT nő- és ifjúságpolitikai titkára tar­tott vitaindító beszámolót a párt nőpolitikái határozatá­nak végrehajtásáról, vala­mint a nőbizottságok mun­kájának országos tapaszta­latairól. A termelőszövetke­zetekben ezek a bizottságok nem nagy múltra tekintenek vissza, ám rövid fennállásuk alatt máris bebizonyították életképességüket, hasznossá­gukat. A fejlődés különösen az utóbbi időben tapasztalható, a Központi Bizottság határo­zata nyomán, a szövetkeze­tekben ez csaknem másfél millió nőt érint. A termelő­szövetkezetekben, szakszö­vetkezetekben és fogyasztási szövetkezetekben dolgozó nők az egész tagság 36—38 százalékát teszik ki. Csúcs­időszakokban a munkaerő 60—70 százalékát adják. Ugyanakkor a vezetésben még mindig alacsony az ará­nyuk. Nem kedvezőbbek a bérarányok sem, hiszen a nők átlagosan csak kéthar­madát kapják a férfiak fize­tésének. Az utóbbi időben több érdemleges és jó kezde­ményezés született a téeszek­ben. Több közös gazdaság­ban a jövedelem 1—2 száza­lékát gyermekgondozási in­tézmények, fejlesztésére for­dítják. A vitaindítóban' hangsúlyozottan szerepelt a nok szakképzettségének fon­tossága is. A Soproni Szőnyeggyárban iparművészek tervezik a kü­lönféle szőnyegmintákat. Az igények szerint évente több száz tervet készítenek, hogy kielégíthessék mind a ha­zai, mind a külföldi megrendelőket. Képünkön: A terve­zőgárda egyike Árvavölgyi Judit velúrszőnyeg szín- és formatervét készíti AZ ANYASAG MEGBECSÜLÉSE Ma hazánkban a foglal­koztatottak 42 százaléka nő, s az egymillió 700 ezer dol­gozó asszony 50 százaléká­nak van kiskorú gyermeke. A kettős terhet vállaló nők száma tehát rendkívül nagy, s ha ehhez még hozzávesz­szük, hogy az asszonyok 13 százaléka ebedül neveli gyermekét, vágy gyermekeit, kézenfekvőnek látszik mind­az a gondoskodás, amelyben államunk az anyákat része­síti. m A gyermekintézmények el­terjedtségét mutatja, hogy a 3—6 éves korú gyermekek 60 százalékát tudják óvodá­ink fogadni, bár bölcsődé­inkbe csak a gyerekek 10 százalékát járathatjuk. Éven­te 160—180 ezren veszik igénybe a szülő nők közül a II társadalmi kul közérzet kiala­kulásának az anya­gi létesítmény csak az egyik eszköze. Nagyon lényeges az emberi kapcsola­tok alakúlása is. A pontos hivatali fogalmazás, a szakszerű műszaki meghatározás csak akkor értékes, ha az ember érdekét szolgálja. Az öncélú intézkedések nem a megértést, inkább a bizalmatlanságot erősítik. Vannak <az életnek problémái, ahol a pénz, az okoskodás nem segít. Ide megértő szív és jó szó szükséges. Az a jó tanácstag, az a jó tanácsi hivatal, akit és amelyet azért is felkeresnek néha, hogy emberi gondokhoz kérje­nek több megértést. Tanácsaink több­sége ebben a szellemben végzi a munkáját, ezért nyugodtan és biza­lommal várhatják az elkövetkező vá­lasztást Hazánk belpolitikai életét pezsgő aktivitás jellemzi. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt X, kongresszusa nyomán minden ágazatra kiterjedő intézkedések bontakoznak ki. Ez az elvi irányítás határozza meg a vá­lasztás politikai arculatát. A nemzet­közi helyzet kedvező alakulása is jó légkört teremt a munkához. Az or­szág gazdálkodásáról szóló híradások kedvezőek. A múlt évi, novemberi KB-határozat a munkásosztály hely­zetét javító konkrét intézkedéseivel, alapos helyzetfelmérésével, az ered­mények. a feladatok, a gondok, a ki­javításra váró hibák reális felelősség­teljes számbavételével jó politikai közhangulatot és alapot teremtett a további, eredményes munkához. A Hazafias Népfront választási levele is jelentős segítséget ad az előkészítő te­vékenységhez. Élni kell tehát a lehe­tőséggel. C7 n iinln(>7tőp azonban helyi LL Ű Víl dalida jellegű. Foko­zott gonddal kell ezért a közvetlenül érvényes agitációs eszközöket is fel­használni. Megyénk társadalmának minden rétegét érintő, nagyszerű eredményeink vannak. Megoldódott a teljes foglalkoztatottság, az életszín­vonal a tervezett mértékben emelke­dett. Mint a megyei pártbizottság az 1972. évi gazdasági fejlődésről és az 1973. évi feladatokról szóló állásfogla­lása megállapítja: ipari termelésünk tavaly öt százalékkal emelkedett. A lakosság részére végzett szövetkezeti, ipari szolgáltatás árbevétele mintegy 16 százalékkal haladta meg az 1971. évit. A megye élelmiszer-gazdaságában 1972-ben tovább folytatódott az orszá­gos átlagnál gyorsabb ütemű terme­lésemelkedés. A mezőgazdaság bruttó termelése 5—6, az élelmiszeriparé pe­dig 4—5 százalékkal haladta meg az 1971. évit. S ami szintén nagyon fontos: tavaly a tervezett 3370 lakással szemben több mint 5 ezer épült fel Csongrád me­gyében. f|i jnnvj mezőgazdasági, szolgái­ul ijiull| tató, kulturális, szociális és egészségügyi létesítmények egész sora jelzi, hogy a helyi vezetés jól sá­fárkodott a gondjaira bízott forintok­kal, és okos, felelősségteljes gazdálko­dással igyekezett mentől célszerűbben, a fejlődés és a lakosság igényeinek minél jobban megfelelően felhasznál­ni a rendelkezésre álló összegeket. Helyi tanácsaink és társadalmi szer­veink sürgős feladata most az elért eredmények számbavétele. Jól szét kell nézni ehhez a munkához. Egész életünket átfogó értékelést kell végez­ni. Az országos, a helyi és az egyéni helyzetek összetevése ad reális képet a politikai felméréshez. A Hazafias Népfront szervei külö­nös gonddal ügyeljenek arra. hogy a jelölogyülések r.i'...denütt fontos poli­tikai fórumok legyenek. Érvényesüljön a nyílt, demokratikus légkör. Nem kell félni a lakosság véleményétől és javaslataitól. A hasznos és közérdekű megnyilatkozásokat számba kell ven­ni. a túlzó és jogtalan állásfoglalások­kal pedig vitatkozni kell. Szembe kell nézni a gondokkal is. Ezek egy része objektív természetű, és a napi élethez, a tanácsi munkához kapcsolódik. Minden jogos kérést meg kell hallgatni, megmondva őszintén, mikor és hogyan várható annak telje­sítése, mit várunk a társadalomtól, munkahelyi és állampolgári helytállá­sa során, a jó teljesítések érdekében. Tehát arról is nyíltan kell szólnunk, hogy a növekvő igényeket csak a munka, a termelés hatékonyságának fokozásával elégíthetjük ki. Választásokra készülünk. S azt ma már nyugodtan kijelenthetjük: mun­kánk csak abban az esetben lesz, le­het eredményes, ha ezt a nagy ese­ményt politikai hatóerővé tudjuk ten­ni. Ha az előkészítő munka és maga a választás együtt jár majd a közélet megélénkülésével, a dolgozók aktivitá­sának fokozódásával, ha egyúttal szol­gálja azoknak a feladatoknak a meg­valósítását is, amelyek — nepn kis számban, és nem kis nagyságrendben — az elkövetkezendők során ránk várnak. Fíírt arra bérünk mindenkit, hogy LlCI l a választási munkában, a közélet bármely pontján, centrumá­ban tevékenykedjék is, ennek szelle­mében. legjobb tudása szerint dolgoz­zon. Hiszen a cél világos és közös: életünk felvirágoztatása, életviszonya­ink gyorsabb javítása, a szocializmus mielőbbi, teljes fölépítése, amely el­képzelhetetlen a társadalom minden osztályának és rétegének, a szocializ­mus fő kérdéseiben egyetértő minden becsületes magyar állampolgárnak szorgoskodása, közös erőfeszítése és áldozatvállalása nélkül. NAGY ISTVÁN, a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottságának elnöke gyermekgondozási szabadsá­got, miután a három év alatt kétszer is módjukban áll változtatni, illetve megszakí­tani szabadságukat, ha kö­rülményeik úgy kívánják. Törvényeink védik a gyer­mekgondozáson lévők jogait. Ezek szerint visszatértükkor eredeti munkahelyüket és fi­zetésüket köteles biztosítani számukra munkaadójuk. Demográfusok szerint — mindezek és a még fel nem sorolt számtalan egyéb ked­vezmény következtében — a családok közül soha még ennyien nem vállaltak gyer­meket, mint ma. A 2 millió 909 ezer magyar család 60 százalékában egy-két gyer­mek él, a háromgyermekes családok aránya 6 százalék. Igaz, hogy a családok 30,7 százalékában nincs kiskorú gyermek, de ezek közé szá­mítják azokat az idősebb há­zaspárokat, akik már fel­nevelték fiukat, lányukat. A családszerkezet változá­sa, a gyermekek számának csökkenése nem magyar, ha­nem világjelenség, a több­gyermekes családok száma a legtöbb iparilag fejlett or­szágban csökkenőben van. Ma illuzórikus lenne az 1870­es évek ötgyermekes, és az 1940-es évek háromgyerme­kes átlagcsaládjáról ábrán­dozni ; ma az egy-kétgyer­mekes család az általános. m A családokat támogató ki­adások i és ráfordítások ha­zánkban 1949 óta ötszörösé­re emelkedtek. Elegendő a legutóbbi lakásrendeletre utalni, amely messzemenően figyelembe veszi a lakások árának megállapításánál a gyermekek és az eltartottak számát. Az anyaság megbecsülésé­ért nagyon sokat tesznek a munkahelyek társadalmi szervezetei, különösen a szak_ szervezetek. A társadalom­biztosításban szinte szünte­lenül fejleszti államunk az anya- és csecsemővédelmet. A fiatal nők személyiségét és egészségét romboló, a ter­mékenységet és az utódokat egyaránt veszélyeztető szü­letésszabályozási módot, a művi megszakítást, a SZOT határozott kérésére a Nővé­delmi Tanácsadók felállítá­sával is csökkenteni kíván­ják. A SZOT javaslatára az Egészségügyi Minisztérium nemcsak rendelkezett a ta­nácsadók felállításáról, ha­nem annak tárgyi és sze­mélyi feltételeit i6 biztosí­totta Az anyaság védelmé­ben a szakszervezetek rend­szeresen ellenőrzik a külön­böző iparágakban a terhes­anyákat és a kisgyermekese­ket védő rendelkezések be­tartását, könnyebb munkára helyezésüket, és egyéb ked­vezményeik maradéktalan biztosítását. A SZOT illeté­kesei nemrég tettek például kormányszerveknek olyan javaslatot, hogy a koraszü­lések gyakoriságának meg­előzésére, hasznos lenne ter­hességük utolsó hónapjaiban betegállományba helyezni a leendő édesanyákat. A Mun­ka Törvénykönyve szerint a terhesség negyedik hónapjá­tól a gyermek féléves koráig nem köteles túlórázni a dol­gozó nő. A SZOT Nőbizott­sága már a 2—3 hónapos terhesek túlóra-mentesítését is javasolja, mert szakorvo­sok szerint az utód szem­pontjából szinte a legfonto­sabb időszak a terhesség el­ső harmada. Az anyaság további meg­becsülését és segítését szol­gálja az a javaslat is, hogy az édesanyák gyermekápo­lási táppénzjuttatását — évente 60 napon át — a gyermek 10 éves koráig ter­jesszék ki. a SZOT Nőbi­zottsága a gyermekgondozási segélyen levő nőkről felmé­rést készített és megállapí­totta, hogy az anyák 70 szá­zaléka gyermeke 18 hónaDoa koráig visszatér munkahe­lyére, s ez főleg anyagi okokra vezethető vissza. Bár számszerűen növeke­dett a gyermekgondozási se. gélyt igénybe vevők száma, a SZOT illetékesei úgy lát­ják, hogy a 650 forintos se­gély ösztönző hatása, a be­vezetés idejéhez képest csök­kent. Javaslataik között sze­repel, hogy a Művelődésügyi Minisztérium a pedagógus­képzés és -továbbképzés ke­retében az egészségre neve­léssel és a családi életre ne­veléssel is foglalkozzék. A család iránti felelősségre nem lehet elég korán felké­szíteni a fiatalokat. Éppen ezért a SZOT már az ötödik osztályos gyermekek tanter­vébe is javasolja az egész­ségneveléssel, a család és az anyaság megbecsülésével va­ló foglalkozás beiktatását. K. & J

Next

/
Thumbnails
Contents