Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-01 / 50. szám

CSÜTÖRTÖK, 1973. MÁRCIUS 1. 5 Új törvény- °rs*% javaslatok bi*°ttsáa íisSSO Dr. Korom Mihály tájékoztatója Három új törvény tervezetét nyújtják be az idén a kormányhoz, illetőleg az országgyűléshez: a büntetőeljárásról. a statisztikai adatszolgáltatásról és a miniszterek jogállásáról, felelőssegéről szóló legmagasabb szintű jogszabály javaslatát — jelentette be dr. Korom M: hály igazságügyi miniszter azon a sajtótájékoztatón, amelyet szerdán az Országházban tartott. A sajtóértekezleten a miniszter ismertette az 1973. évi időszerű jogalkotási feladatokat, mindenekelőtt a büntetőeljárási törvény módosítását. A büntető eljárást jelenleg az 1962. évi 8. törvényerejű rendelet szabályozza. Az elmúlt több mint tíz évben felgyülemlett tapasztalatok már lehetővé teszik, hogy az új követelményeknek megfelelően továbbfejlesszük, korszerűsítsük a büntetőeljárás szabályozását — immár törvényben. A statisztikai rendszert szabályozó törvénnyel az 1952. évi VI. sz. Törvényt váltják fel. Nagy szükség van erre, hiszen a statisztikai rendszerünkre vonatkozó jogszabályok, előírások hovatovább már áttekinthetetlenek, nem beszélve arról, hogy a két évtizeddel ezelőtt alkotott törvény — a módosítások ellenére is — magán viseli az akkori túlzott centralizáció jegyeit. Az új törvény biztosítja, hogy megszűnjenek — legalábbis a minimumra csökkenjenek — a párhuzamos adatszolgáltatások, a szakszerűtlen, vagy indokolatlan adatgyűjtések. A miniszterek, államtitkárok jogállásáról, felelősségéről rendelkező törvény javaslata úgy formálódik, hogy ezeknek az állami főtisztviselőknek mindenekelőtt az államjogi helyzetét szabályozzák. Tehát arról rendelkezik, milyen államjogi — politikai — felelősséggel tartozik a miniszter, mint a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának tagja, egyfelől a kollektív kormányzati tevékenységért, másfelől melyek a jogai, milyen kötelességei vannak egy tárcát vezető főtisztviselőként. Az alkotmányban megfogalmazott azon elvek alapján, amelyek a kormány tevékenységét körvonalazzák, részletesebben szabályozzák majd a miniszterek felelősségét az országgyűlésnek, az Elnöki Tanácsnak is — mondotta dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter. Szerdán a Parlament delegációstermében ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. A képviselők — az országos tervhivatal jelentése, illetve Drecin József OT-elnökhelyettes kiegészítője alapján — megvitatták gazdasági fejlődésünk 1971—72. évi főbb tapasztalatait. Kiemelték: a népgazdaság több éves. tervszerű fejlődése igazolta: irányítási rendszerünk hatékony eszköz a szocialista tervgazdálkodás erősítésében. Niizottságok munkája a téeszekben Iparművészek a gyárban Tegnap Szegeden, a Tisza Szálló tükörtermében a Szegedi Járási, Városi Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek és Szakszövetkezetek Területi Szövetségének rendezésében a téeszekben működő nőbizottságok elnökei részére rendeztek értekezletet. Fehér Lajosné, a TOT nő- és ifjúságpolitikai titkára tartott vitaindító beszámolót a párt nőpolitikái határozatának végrehajtásáról, valamint a nőbizottságok munkájának országos tapasztalatairól. A termelőszövetkezetekben ezek a bizottságok nem nagy múltra tekintenek vissza, ám rövid fennállásuk alatt máris bebizonyították életképességüket, hasznosságukat. A fejlődés különösen az utóbbi időben tapasztalható, a Központi Bizottság határozata nyomán, a szövetkezetekben ez csaknem másfél millió nőt érint. A termelőszövetkezetekben, szakszövetkezetekben és fogyasztási szövetkezetekben dolgozó nők az egész tagság 36—38 százalékát teszik ki. Csúcsidőszakokban a munkaerő 60—70 százalékát adják. Ugyanakkor a vezetésben még mindig alacsony az arányuk. Nem kedvezőbbek a bérarányok sem, hiszen a nők átlagosan csak kétharmadát kapják a férfiak fizetésének. Az utóbbi időben több érdemleges és jó kezdeményezés született a téeszekben. Több közös gazdaságban a jövedelem 1—2 százalékát gyermekgondozási intézmények, fejlesztésére fordítják. A vitaindítóban' hangsúlyozottan szerepelt a nok szakképzettségének fontossága is. A Soproni Szőnyeggyárban iparművészek tervezik a különféle szőnyegmintákat. Az igények szerint évente több száz tervet készítenek, hogy kielégíthessék mind a hazai, mind a külföldi megrendelőket. Képünkön: A tervezőgárda egyike Árvavölgyi Judit velúrszőnyeg szín- és formatervét készíti AZ ANYASAG MEGBECSÜLÉSE Ma hazánkban a foglalkoztatottak 42 százaléka nő, s az egymillió 700 ezer dolgozó asszony 50 százalékának van kiskorú gyermeke. A kettős terhet vállaló nők száma tehát rendkívül nagy, s ha ehhez még hozzáveszszük, hogy az asszonyok 13 százaléka ebedül neveli gyermekét, vágy gyermekeit, kézenfekvőnek látszik mindaz a gondoskodás, amelyben államunk az anyákat részesíti. m A gyermekintézmények elterjedtségét mutatja, hogy a 3—6 éves korú gyermekek 60 százalékát tudják óvodáink fogadni, bár bölcsődéinkbe csak a gyerekek 10 százalékát járathatjuk. Évente 160—180 ezren veszik igénybe a szülő nők közül a II társadalmi kul közérzet kialakulásának az anyagi létesítmény csak az egyik eszköze. Nagyon lényeges az emberi kapcsolatok alakúlása is. A pontos hivatali fogalmazás, a szakszerű műszaki meghatározás csak akkor értékes, ha az ember érdekét szolgálja. Az öncélú intézkedések nem a megértést, inkább a bizalmatlanságot erősítik. Vannak <az életnek problémái, ahol a pénz, az okoskodás nem segít. Ide megértő szív és jó szó szükséges. Az a jó tanácstag, az a jó tanácsi hivatal, akit és amelyet azért is felkeresnek néha, hogy emberi gondokhoz kérjenek több megértést. Tanácsaink többsége ebben a szellemben végzi a munkáját, ezért nyugodtan és bizalommal várhatják az elkövetkező választást Hazánk belpolitikai életét pezsgő aktivitás jellemzi. A Magyar Szocialista Munkáspárt X, kongresszusa nyomán minden ágazatra kiterjedő intézkedések bontakoznak ki. Ez az elvi irányítás határozza meg a választás politikai arculatát. A nemzetközi helyzet kedvező alakulása is jó légkört teremt a munkához. Az ország gazdálkodásáról szóló híradások kedvezőek. A múlt évi, novemberi KB-határozat a munkásosztály helyzetét javító konkrét intézkedéseivel, alapos helyzetfelmérésével, az eredmények. a feladatok, a gondok, a kijavításra váró hibák reális felelősségteljes számbavételével jó politikai közhangulatot és alapot teremtett a további, eredményes munkához. A Hazafias Népfront választási levele is jelentős segítséget ad az előkészítő tevékenységhez. Élni kell tehát a lehetőséggel. C7 n iinln(>7tőp azonban helyi LL Ű Víl dalida jellegű. Fokozott gonddal kell ezért a közvetlenül érvényes agitációs eszközöket is felhasználni. Megyénk társadalmának minden rétegét érintő, nagyszerű eredményeink vannak. Megoldódott a teljes foglalkoztatottság, az életszínvonal a tervezett mértékben emelkedett. Mint a megyei pártbizottság az 1972. évi gazdasági fejlődésről és az 1973. évi feladatokról szóló állásfoglalása megállapítja: ipari termelésünk tavaly öt százalékkal emelkedett. A lakosság részére végzett szövetkezeti, ipari szolgáltatás árbevétele mintegy 16 százalékkal haladta meg az 1971. évit. A megye élelmiszer-gazdaságában 1972-ben tovább folytatódott az országos átlagnál gyorsabb ütemű termelésemelkedés. A mezőgazdaság bruttó termelése 5—6, az élelmiszeriparé pedig 4—5 százalékkal haladta meg az 1971. évit. S ami szintén nagyon fontos: tavaly a tervezett 3370 lakással szemben több mint 5 ezer épült fel Csongrád megyében. f|i jnnvj mezőgazdasági, szolgáiul ijiull| tató, kulturális, szociális és egészségügyi létesítmények egész sora jelzi, hogy a helyi vezetés jól sáfárkodott a gondjaira bízott forintokkal, és okos, felelősségteljes gazdálkodással igyekezett mentől célszerűbben, a fejlődés és a lakosság igényeinek minél jobban megfelelően felhasználni a rendelkezésre álló összegeket. Helyi tanácsaink és társadalmi szerveink sürgős feladata most az elért eredmények számbavétele. Jól szét kell nézni ehhez a munkához. Egész életünket átfogó értékelést kell végezni. Az országos, a helyi és az egyéni helyzetek összetevése ad reális képet a politikai felméréshez. A Hazafias Népfront szervei különös gonddal ügyeljenek arra. hogy a jelölogyülések r.i'...denütt fontos politikai fórumok legyenek. Érvényesüljön a nyílt, demokratikus légkör. Nem kell félni a lakosság véleményétől és javaslataitól. A hasznos és közérdekű megnyilatkozásokat számba kell venni. a túlzó és jogtalan állásfoglalásokkal pedig vitatkozni kell. Szembe kell nézni a gondokkal is. Ezek egy része objektív természetű, és a napi élethez, a tanácsi munkához kapcsolódik. Minden jogos kérést meg kell hallgatni, megmondva őszintén, mikor és hogyan várható annak teljesítése, mit várunk a társadalomtól, munkahelyi és állampolgári helytállása során, a jó teljesítések érdekében. Tehát arról is nyíltan kell szólnunk, hogy a növekvő igényeket csak a munka, a termelés hatékonyságának fokozásával elégíthetjük ki. Választásokra készülünk. S azt ma már nyugodtan kijelenthetjük: munkánk csak abban az esetben lesz, lehet eredményes, ha ezt a nagy eseményt politikai hatóerővé tudjuk tenni. Ha az előkészítő munka és maga a választás együtt jár majd a közélet megélénkülésével, a dolgozók aktivitásának fokozódásával, ha egyúttal szolgálja azoknak a feladatoknak a megvalósítását is, amelyek — nepn kis számban, és nem kis nagyságrendben — az elkövetkezendők során ránk várnak. Fíírt arra bérünk mindenkit, hogy LlCI l a választási munkában, a közélet bármely pontján, centrumában tevékenykedjék is, ennek szellemében. legjobb tudása szerint dolgozzon. Hiszen a cél világos és közös: életünk felvirágoztatása, életviszonyaink gyorsabb javítása, a szocializmus mielőbbi, teljes fölépítése, amely elképzelhetetlen a társadalom minden osztályának és rétegének, a szocializmus fő kérdéseiben egyetértő minden becsületes magyar állampolgárnak szorgoskodása, közös erőfeszítése és áldozatvállalása nélkül. NAGY ISTVÁN, a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottságának elnöke gyermekgondozási szabadságot, miután a három év alatt kétszer is módjukban áll változtatni, illetve megszakítani szabadságukat, ha körülményeik úgy kívánják. Törvényeink védik a gyermekgondozáson lévők jogait. Ezek szerint visszatértükkor eredeti munkahelyüket és fizetésüket köteles biztosítani számukra munkaadójuk. Demográfusok szerint — mindezek és a még fel nem sorolt számtalan egyéb kedvezmény következtében — a családok közül soha még ennyien nem vállaltak gyermeket, mint ma. A 2 millió 909 ezer magyar család 60 százalékában egy-két gyermek él, a háromgyermekes családok aránya 6 százalék. Igaz, hogy a családok 30,7 százalékában nincs kiskorú gyermek, de ezek közé számítják azokat az idősebb házaspárokat, akik már felnevelték fiukat, lányukat. A családszerkezet változása, a gyermekek számának csökkenése nem magyar, hanem világjelenség, a többgyermekes családok száma a legtöbb iparilag fejlett országban csökkenőben van. Ma illuzórikus lenne az 1870es évek ötgyermekes, és az 1940-es évek háromgyermekes átlagcsaládjáról ábrándozni ; ma az egy-kétgyermekes család az általános. m A családokat támogató kiadások i és ráfordítások hazánkban 1949 óta ötszörösére emelkedtek. Elegendő a legutóbbi lakásrendeletre utalni, amely messzemenően figyelembe veszi a lakások árának megállapításánál a gyermekek és az eltartottak számát. Az anyaság megbecsüléséért nagyon sokat tesznek a munkahelyek társadalmi szervezetei, különösen a szak_ szervezetek. A társadalombiztosításban szinte szüntelenül fejleszti államunk az anya- és csecsemővédelmet. A fiatal nők személyiségét és egészségét romboló, a termékenységet és az utódokat egyaránt veszélyeztető születésszabályozási módot, a művi megszakítást, a SZOT határozott kérésére a Nővédelmi Tanácsadók felállításával is csökkenteni kívánják. A SZOT javaslatára az Egészségügyi Minisztérium nemcsak rendelkezett a tanácsadók felállításáról, hanem annak tárgyi és személyi feltételeit i6 biztosította Az anyaság védelmében a szakszervezetek rendszeresen ellenőrzik a különböző iparágakban a terhesanyákat és a kisgyermekeseket védő rendelkezések betartását, könnyebb munkára helyezésüket, és egyéb kedvezményeik maradéktalan biztosítását. A SZOT illetékesei nemrég tettek például kormányszerveknek olyan javaslatot, hogy a koraszülések gyakoriságának megelőzésére, hasznos lenne terhességük utolsó hónapjaiban betegállományba helyezni a leendő édesanyákat. A Munka Törvénykönyve szerint a terhesség negyedik hónapjától a gyermek féléves koráig nem köteles túlórázni a dolgozó nő. A SZOT Nőbizottsága már a 2—3 hónapos terhesek túlóra-mentesítését is javasolja, mert szakorvosok szerint az utód szempontjából szinte a legfontosabb időszak a terhesség első harmada. Az anyaság további megbecsülését és segítését szolgálja az a javaslat is, hogy az édesanyák gyermekápolási táppénzjuttatását — évente 60 napon át — a gyermek 10 éves koráig terjesszék ki. a SZOT Nőbizottsága a gyermekgondozási segélyen levő nőkről felmérést készített és megállapította, hogy az anyák 70 százaléka gyermeke 18 hónaDoa koráig visszatér munkahelyére, s ez főleg anyagi okokra vezethető vissza. Bár számszerűen növekedett a gyermekgondozási se. gélyt igénybe vevők száma, a SZOT illetékesei úgy látják, hogy a 650 forintos segély ösztönző hatása, a bevezetés idejéhez képest csökkent. Javaslataik között szerepel, hogy a Művelődésügyi Minisztérium a pedagógusképzés és -továbbképzés keretében az egészségre neveléssel és a családi életre neveléssel is foglalkozzék. A család iránti felelősségre nem lehet elég korán felkészíteni a fiatalokat. Éppen ezért a SZOT már az ötödik osztályos gyermekek tantervébe is javasolja az egészségneveléssel, a család és az anyaság megbecsülésével való foglalkozás beiktatását. K. & J