Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-01 / 50. szám

a CSÜTÖRTÖK, 1973. MÁRCIUS 1. 5 Húsz év a barátság szolgálatában II budapesti Bolgár Kulturális Központról Budapesten, a Népköztársaság útja elején az egyik kirakatban bolgár kerámiák, népi szőttesek, szőnyegek, babák, könyvek, hanglemezek láthatok. Kissé tavolabb. az út másik oldalán Petőfi és Hriszto Botev, a ..bolgár Petőfi" képe néz ránk, alattuk a .két költőóriás műveinek magyar és bolgár nyelvű kiadásai. Odébb egy festőállványra helyezett tájkép, és a kedvesen látogatásra invitáló piakát is jelzi, hogy a budapesti Bolgár Kulturális Központ előtt állunk. Bent a központban most nagy a sürgés-forgás. A munkatársak a központ fennállásának 20. évfordulójára készülnek. Számvetést készítenek, felmérik a megtett utat, elemzik az eddigi munka eredményeit, és keresik aa új, hatékonyabb formákat Fő céljuk a barátság ápolása. A magyarok és bolgárok kapcsolatainak másfél évezredes történelme van. Már a magyar eredetmonda, a Rege a csodaszarvasról is utal a két nép kapcsolataira, amikor Belár (bolgár) és Dúl király leányait említi. A legrégibb ősbolgár írásos emlékek között viszont meg. található a bolgár fejedelmek listája, gyakran említi a Dulo nemzetiséget De ha ez csupán monda is, az viszont történelmi tény, hogy a magyarok és a bolgárok ősei a Kaspi-tenger mellékén évszázadokon keresztül egymás mellett vagy együtt édte|fc Az új hazába történő letel epüles után a két nép ismét szoros kapcsol ltokat tart fenn egymással. Törökverő Hunyadink emlékét Sna is mintegy 60 bolgár népballada őrzi. A szabadságharc leverése után Kossuth és emigránstársai egy időre bolgár földön találtak menedéket, emléküket ma a sumeni Kossuth-múzeum őrzi. Az 1919-es magyar vörös hadsereg soraiban két bolgár alegység is harcolt. A második világháború végén a 3. Ukrán Front keretében harcoló I. bolgár hadsereg 130 000 harcosa is részt vett hazánk felszabadításában. De a két nép kulturális kapcsolataira is sok példát lehetne felhozni. A XIX. század elején a budai Egyetemi Nyomda és más magyar nyomdák gondozásában jelentek meg az első nyomtatott. bolgár könyvek, közöttük Paiszij Hilendarkszki „Szlávbolgár történelmének" első nyomdai kiadása. A Kossuth-emigránsok szervezték meg az első bolgár zenekart, hatásukra indult meg a bolgár színjátszás. Ilyen előzmények után érthető, hogy a felszabadulás utáni években a két nép igyekezett továbbfejleszteni és új tartalommal megtölteni a régi kapcsolatokat. MaA Filmbaráti Kör programja Az országos szervek és a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat kezdemenyezesére még ebben a negyedévben egy, a szokványos moeilátogatási formától eltérő módszert is bevezetnek. Az újítás a Filmbaráti Kör nevet viseli. Arra már a korábbiakban is volt példa, hogy az úgynevezett filmmúzeumi előadások keretében a mozik normál műsortervében nem szereplő alkotásokat mutatnak be. A Filmbaráti Kör ennek a kezdeményezésnek egy differenciáltabb, nagyobb tömegeket érintő és mozgósító, tovább fejlesztett változata, amely figyelembe veszi, hogy az elmúlt évtized során különösen az Ifjúság körében megnőtt az érdeklődés e művészeti ág iránt. Mind nagyobb azoknak a tábora, akik nem pusztán szórakozást, kikapcsolódást keresnek a mozikban, hanem mondanivalót. állásfoglalást, művészi kvalitásokat, tartalmi és formai újszerűséget, modernséget várnak a produkcióktól. Egyelőre Csongrád megye öt városa közül négyben — Szegeden, Vásárhelyen, Makón és Szentesen — tartják majd a Filmbaráti Kör vetítéseit méghozzá úgy, hogy a vetítésekre egy meghatározott filmszínházban és minden második héten ugyanazon a napon, ugyanabban az időpontban kerül sor. Szegeden n Vörös Csillag Moziban; csütörtökön és pénteken a második és a harmadik előadáson. A program március végétől május végéig: Közöny (olasz, rendezte: Visconti), Bartleby (angol, rendezte: A. Fridmann). Elszakadás (amerikai, rendezte: M. Formán) és egy májusban forgalmazandó új magyar filmalkotás A meghirdetett — és a továbbiakban azt követő újabb — műsortervekre a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat bérletet is kibocsát, ára helvkategóriánként változik. Külön bérletet vásárolhat az Ifjú mozilátogató közönség, a felnőttekénél lényegesen olcsóbb áron. Egyébként a Filmbaráti Kör iránt érdeklődők a Vörös Csillag Mozi pénztáránál kaphatnak részletes felvilágosítást. gyarország és Bulgária az elsők között kötött kulturális csereegyezményt 1947. október 27-én. 1948. július lü-an kötötte meg a két ország az első barátsági, együttműködési szerződést. Ezek az okmányok jelentették az alapját annak a szélesedő tevékenységnek, ameiy alapján népeink megismerték egymás kulturális és művészeti értékeit. Ezt a feladatot és a két nép közötti barátság ápolását az 1948-ban megnyitott szófiai Magyar Kulturális Intézet és az 1952-ben megnyílt budapesti Bolgár Intézet is eredményesen támogatja. A Bolgár Kulturális Központ sokrétű tevékenységét nehéz röviden ismertetni. Húsz év alatt mintegy 6000 rendezvenyt szervezett az országban. de tavaly már egy év alatt 550 rendezvénye volt. 1972-ben minden harmadik napon bolgár—magyar barátsági nap volt valahol az országban. Igen eredményesek a bolgár kultúra hetei, amelyeik új, komplex formát jelentenek a központ tevékenységében. Különösen eredményesek voltak a Bék"S, Hajdú, Zala, Vas és Csongrád megyékben megrendezett hetek. IIúsz éve működik Budapesten a Bolgár Kulturális Központ, de tevékenysége kiterjed egész Magyarországra. A két ország barátsága és fejlődő együttműködése, a magyar párt-, állami, társadalmi szervek aktív támogatása, a magyar társadalom intenzív érdeklődése jelenti zokat a tényezőket, amelyek pozitív hatással vannak a központ tevékenységére. A Bolgár Kulturális Központ tevékenysége eredményes, hasznos volt, elósegíítte a két nép kapcsolatainak, barátságának fejlődésiét, erősödését. Feladatai, céljai a jövőben is változatlanok, csupán a munka "ormái változnak majd a 'rorszerűbb és hatékonyabb formák irányában. Lengyel Károly II szövetkezeti demokrácia fóru Aranyigazságként mondjuk és így is értjük: a szövetkezet gazdái a tagok. Nem egyenként, nem külön-külön, hanem együtt. Ez azt is jelenti természetesen, hogy a tagoknak joguk van beleszólni szövetkezetük életébe, sőt a mozgalmat hátrányosan érintő jelenségekre kötelesek is fölhívni a figyelmet. Ezek a jogok minden tagot külön-külön illetnek meg, és a kötelességek is így értendők. A korábbi években az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, valamint a takarékszövetkezetek esetében nem érvényesülhettek mindig eléggé ezek az egyértelmű szempontok. Egyegy ÁFÉSZ-hez néha négyöt község is tartozik, a tagok száma egyiknél-máslknál az ötezret is eléri, olyan közgyűlést tartani tehát, amelyen mihdenki egyszerre részt vehetett volna, szinte lehetetlen volt. Küldöttgyűlésekre ruházták át a tagok a közgyűlési jogokat, ezek a fórumok azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A küldött, ha lelkiismeretes szószólója volt is szélesebb körű közösségének. nem tudta mindig úgy továbbítani küldői kívánságát, ahogy a szövetkezeti demokrácia megkövetelte volna. A szövetkezeti törvény egyértelműen kimondja, hogy a szövetkezet legfőbb testületi szerve a közgyűlés — de ez indokolt esetben, ha* az alapszabály ls így rendelkezik, részközgyűlések formájában is működhet. ÁFÉSZ-ekben, takarékszövetkezetekben a hónap közepétől tartják a részközgyűléseket. a lakásszövetkezetek — adottságaik lehetővé teszik — közgyűléseket tartanak. Feladatuk, ha nagyon tömören fogalmazunk, akkor is legalább kettős. A szövetkezet életéről, eredményeiről vagy gazdálkodási kudarcairól Itt szerezheti legmegbízhatóbb és legrészletesebb értesüléseit a tagság, de ez a fóruma a tagok kívánságainak, javaslatainak, döntésre ösztönző észrevételeinek is. Akkor töltik be tehát feladatukat igazán a közgyűlések, illetve részközgyűlések, ha határozatokat hozó demokratikus intézményei lesznek a szövetkezeteknek. Ha fel sem merül például, még a napirendi pontok rosszul sikerült fogalmazásában sem ilyen fülsértő szókapcsolás: az igazgatóság javaslatainak, „elfogadtatása" — hanem beépül helyébe szóhasználatunkban is, gondolkodásunkban is a sokkal demokratikusabban hangzó formula: döntés ebben vagy abban az ügyben. A döntés lehet a javaslat elfogadása és egyértelmű elvetése is. Néhány körzeti AFESZnál a területi tagoltság és a tagság nagy száma miatt sok részközgyűlésre, néhol 80 —100-ra is sor kerülhet. Elkerülhetetlen. hogy a szervezők, előkészítők .munkájában némi rutinszerűség vagy fáradtság ne mutatkozzék. Mindenképpen arra kell törekedni, hogy ez sehol ne kövesedhessen sablonná. Pszichológiai tényezőkön számításba kell venhünk. hogy adódhat részközgyűlés, ahol valamelyik szövetkezeti tag lényegtelen tényezőnek érzi magát, valahogy így gondolkodván: tennék én most javaslatot. de nem tudom, a másik 99 részközgyűlés miként vélekedne erről. Mindenképpen biztosítani kell azt a termékeny közhangulatot, amely szólásra, gondolatai feltárására készteti mindazokat, akik tudnak is mit mondani szövetkezetük érdekében. Ez pedig csak úgy biztosítható, ha minden javaslatra odafigyelünk. és minden elfogadható ötletet a fontosság sorrendjében meg is valósítunk. A tagság nemcsak gazdája, de ereje, éltető eleme is a szövetkezeti mozgalomnak. Egyetlen tanácsot szeretnénk még adni e fontos szövetkezetpolitikai fórumok lebonyolításához. A gazdálkodás belső mechanizmusa sokszor áttekinthetetlen szövevény az adminisztrációban járatlan tagok előtt. Az egyes napirendek előadói ne fokozzák ezt érthetetlen értékelések halmozásával, felfoghatatlan számadatok özönével. Ne tévesszük szem elől, hogy a „gazdának" tartozunk számadással, a közérthetőség, a tiszta, világos, egyértelmű beszéd elsőrendű követelmény. A ködös fogalmazásban eleve félrevezetés szándékát látja legtöbbször a tagság, és néha nem is csalatkozik a feltevésében. A ködösítés vagy mellébeszélés minden szövetkezeti fórumon üldözendő jelenség, még az úgynevezett kényes témák — a vezetők felelőssége, vagy bérezése —esetében is. A szövetkezeti demokrácia éltető fórumai a közgyűlések-részközgyűlések, minden felelős embernek azon kell munkálkodnia, hogy egészséges közéletünk tiszta levegője hassa át őket. H. D. Tőzeg fűti az erőművet Tőzegtüzelésű erőműveit szállításáról tárgyal a magyar Transelektro Külkereskedelmi Vállalat a szovjet Energomasexport külkereskedelmi vállalattal. A lignites tőzeg eltüzelése nehéz műszaki feladat, s ezt • Magyar Hajó- és Darugyár az NSZK-beli Energie und Verfahrungstechnik céggel közösen oldja meg, régebben kötött gyártási megállapodás alapján. 13. József Attila Szegeden Központi egyetem, Dugonics tér 13. Éppen száz éves: Skalniczky Antal tervei alapján Árleth Ferenc építette. Eredetileg reáltanodának, majd az árviz után itt kapott helyet Somogyi Károly alapítványa, a Somogyi-könyvtár. 1883. október 15-én az úgynevezett királynapok keretében Ferenc József itt nyitotta meg a könyvtárat. Társaságában volt Jókai Mór is. 1891-ben át kellett engedni az épületet az újonnan idehelyezett királyi táblának. (Az új főreáliskola 1896-ban. a Közművelődési Palota 1897-ben épült föl.) 1921-ben viszont az idetelepített tudományegyetem kapta meg. Itt volt ekkor a bölcsészeti kai is; éppen József Attila távozása után, 1925 őszén költözött a megszűnt leszájnolóhivatal épületébe, a mostani Ady térre József Attila tehát 1924 őszén ebben az épületben iratkozott be. Az első félévi anyakönyvi lapján lakásául a Templom tér 3. sz. szerepel, Koroknay Józsefnek, első verseskötete ki adójának, és éppen ez időben már második verseskötete készítőjének címe. A fiatal költő először 1922 nyarán fordult meg Szegeden. (1920 őszén, amikor Pestről Makóra utazott gimnáziumi tanulmányainak megkezdésére, nem Szegeden át ment, mert a Maro«szög még szerb meg-zállás alatt -voltMakó és Szeged közt a közlekedés csak 1921. augusztus 30-a után könnyült meg.) Juhász Gyulát jött fölkeresni, aki biztató levéllel támogatta, s Koroknay mester révén újdonsült, barétcikat szerzett, akikkel 1922 'íszén együtt szerepelt a Keck József szerkesztette Lírai antológiában. Itt jelent meg karácsony előtt első vorsesfüzete. amely elé Juhász Gyula irt me • leg előszót. S utána is gyakran megfordult itt. 1923. május 20-án ő is jelen van a Juhászjubileumon: szerepel a Közművelődési Palota oszlopai előtt készült csoportképen, Babits, Juhász, Kosztolányi. Móra. Szabó Lőrinc és mások társaságában. Gyámjának rokonainál, Bőhm Sándoréknal is megfordul a Szent Mihály u. 6. alatt, s nyáron hosszabb időt tölt barátjáéknál, Kormányos Istvánéknál. a Takaréktár u. 6. sz. ház udvari szobácskájában. Ősszel, november 26-án ő is részt vett a színházban az Igen író- es költőcsoport nevezetes matinéján. 1924 őszén azután — Juhász Gyula és Espersit János tanácsára — a szegedi egyetemre iratkozott be. Tanulmányai mellett ekkor kapcsolódott be a munkásmozgalomba is: eljárt a Munkásotthonba, ahol atyai pártfogója és mestere, Juhász Gyula, mint a Munkásotthon kulturális bizottságának elnöke, gyakran tartott előadásokat. \ József Attila is hamarosan követte a példáját. 1925. március 8-i leveléből tudjuk. hogy az alsóvárosi pártszervezetben (Pálfy u. 25.) A technikai kultúra kezdetei címmel, a fölsővárosiban pedig (Debreceni u. 18/C) Szociális költészet címmel adott elő 1963 ősze óta az egyetem József Attila nevét viseli, s 1964-ben leplezték le a bejárattól balra álló egészalakos bronzszobrát, Varga Imre alkotását. A bejárattol jobbra pedig emléktábla idézi a híres verssorokat: Itn egész népemet lógom, nem középiskolás fokon tanítani! születésnapomra Ha megkerüljük az épületet, és a Somogyi utcai borozó ajtaja elé állunk, fölpillanthatunk a Toldy és Somogyi utcák sarkán levő két elsőemeleti ablakra is: ezek mögött zajlott le 1925. március 30-án a híres Horger-eset. József Attila nem csak előbb idézett versében, hanem önéletrajzában (Curriculum vitae) is megemlékezik róla. s fölemlegeti a két társát, akiket tanúként Horger szintén becitált, amikor megfenyegette a Tiszta szívvel című verséért n fiatal diákköltőt. A két tanú — Fehér Ede csongrádi gimnáziumi tanár és H. Kovács Mihály miskolci gimnáziumi igazgató — egybehangzóan idézte föl a költő számára oly végzetessé vált jelenetet Fehér Ede ragyogó tollal, művészi erővél örökítette meg; ezt előszór a Délmagyarország 1954. július 25-i száma közölte, azóta a József Attila Emlékkönyvben (1957) is olvasható Ebből idézek néhány részletet: „Belépünk, közel megyünk az íróasztalhoz, ahol a professzor állva foglalatoskodik. Megállunk. Az asztal sarkánál Attila, szemben a professzorral Mihály, balra, a bejáratnak háttal, ablakra nézőben én. Félénk fordul... — Kérem, József úr, ön egy verset írt a Szeged múlt vasárnapi számába. Többek között azt írta, hogy nincs se istene, se hazája. Es hagy ha kell. eladja magát, és embert ÖL Kéram. én a bölcsészeti kar álláspontját közlöm önnel: ön középiskolai tanár ilyen felfogással nem lehet, ilyenre nem lehet oktatni a magyar ifjúságot, ön elvégezheti a bölcsészeti tanulmányokat, de tanári oklevelet, míg én itt leszek, nem fog kapni. — De, professzor úr, mikor én azt a verset írtam, már Károm napja nem ett... — Kérem (ezt a kérem-et Igen élesen dobta közbe, elvágva Attila szavát), a verse megjelent. Csak ennyit akartam önnel közölni. Leült. Nem nézett fel. A megszólító, kezdő szavakra oldalt néztem. Attilára. Láttam, hogy meglepetten elkomolyodik, az addig bizalmat, szinte szolgálatkészséget kifejező arc hirtelen átalakul. Nagyon tudott örülni annak, ha megbíznak benne, ha érdemesnek tartják együtlmunknlkodásra. Ezért következhetett be a hirtelen átalakulás, a meglepetés, majd a megdöbbenés. Nagy barna szemét: tágra nyitotta, erőset nyelt, ai sókarjait közelebb húzta magához, velük a táskát és a kalapot... Kifelé menet erőitetten határozott volt a lépése. Mire az ajtón kiértünk, láthatólag mér feldolgozta magában az ügyet, s nyugodtan lépkedett, a küszöbről jobbra fordulva a folyosón ... Haladunk "a folyosón lefelé. Fejünket csóváljuk. Néhány szót beszélgetünk, de aztán Attila konok hallgatásba mélyed. Majd elkösztfn tőlünk, s a Kárász utca irányába indul.../;