Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-22 / 68. szám

% CSÜTÖRTÖK, 1973. MÁRCIUS 22. 7 Szilárd erkölcsi talajon A kommunistákkal szemben alapvető követelmény, hogy legyenek mentesek mindazoktól a hibáktól, amelyek ellen küzdeni kötelességük. Erre a jelenlegi körülmények között nagyon Időszerű kötelességre ismételten figyelmeztetett a Központi Bizottság mólt év novemberi állásfoglalása. A párt tagjai nem élnek elszigetelten, nem zárkózhatnak be valamiféle mindentől elzárt és védett lombikba. A társadalomban mu2K végzendő "többletmunkát^ ^az Egyeseknél ez a felfogás oda vezet, hogy szinte „áldozatnak" tekintik magukat, akik Íme, „kikaparják a gesztenyét a tűzből másoknak". E szemléletből fakad a meg nem értese annak, hogy a kommunisták — amióta csak kommunisták léteznek — mindig is az egész osztály, az egész nép, az egész emberiség sorsának jobbá tételére vállalkoztak. Ez mindig is kötelezettséget, áldozatot, többletmunkát jelentett és Jelent ma is. Hogyan nevezhetnénk kommunistának azt, aki nem hajlandó vállalni a közösség javára őket is érintik, rájuk is hat nak. Így hatnak rájuk azok esetleges áldozatokat? A „kísértések" isr'amelyék szervezeti szabályzaton túl könnyű pénzszerzésre, s — és ezzel együtt — a párt őket alapvető kötelezettségeik elhanyagolásáig. Érdemes felfigyelni arra. hogy a megkérdezettek többsége kérté, hadd maradhasson a párt tagja, kapjon még alkalmat, lehetőséget a bizonyításra, hibái jóvátételére, mulasztásai pótlására. Íme, ilyen hasznosak az ilyen „lelkiismeretébresztők". S mutatja ez azt is, hogy e feladat jellegénél fogva elsősorban az alapszervezetekre hárul, hiszen hol Ismerik, látják a legjobban az egyes párttagok munkáját, magatartását, életvitelét, életfelfogását, ha nem az alapszervezetekben. Mentessé tenni a párttagokat mindazoktól a hibáktól, amelyek ellen küzdeni kommunista kötelességük — ez ennek ^yomán^'munkahe- ^^iSiliS ST™ alapszervezeti fellására0csábítanak.elhanyas°~ ja köteleznek erre, s akiezt Ha elszigeteltnek is tűnik képtelen vagy nem kttj,tandÓ a maga nemében, figyelmez- vállalni, annak aligha lehet tető az uz eset, amely egyik helye a pártban. ÍLZC nárttaJn tan Sok pártszervezetben az el.T.?t wlJÜÍ- roúlt év végén a vezetőség w t tagjai beszélgetést folytattak állt felettesel elé. hocv md- kommunlstákkal. Ennek állt felettesel elé, hogy má sodállást szeretne vállalni. Két gyermekére, szűkös anyagi viszonyaira hivatkozott. A hozzájárulást megkapta. Nem sokkal ezután alapszervezeti titkárától kérte: másfél évre mentsék fel minden pártmegbízatása, még a pártoktatásban való részvétel alól is, mert másodállása miatt képtelen pártmenkát végezni, tanulni. Az enyhén szólva furcsa kéréshez természetcsen nem járultak hozzá. Az illető párttag antihumanizmust emlegetett, régi érdemeire hivatkozott- És arra: ha más megteheti, hogy másodállással biztosít magának jobb kereseti viszonyokat, ő miért ne tehetné meg, s ha megteszi, miért nem mentik fel a pártmunka alól, hátrányba kerül a pártonkívüliekkel szemben. Aligha szükséges bizonygatni, mennyire ellentétes az ilyen felfogás pártunk alapvető elveivel, szervezeti szabályzatával. Hiszen a pártmunka végzése, a pártmegbízatások teljesítése, a tanulás szervezeti szabályzatban előírt kötelesség, s ez alól felmentést csak rendkívüli esetben, például betegség esetén lehet adni, de semmi esetre sem akkor, amikor valaki az így felszabadult időt pénzszerzésre akarja felhasználni. Ealrt elfogadhatatlan, ha a társadalmunkban tapasztalható kispolgári Jelenségek egyes párttagokra úgy hatnak, hogy a szocialista társadalom emberére kötelező normák, sőt a párttagsággal egyiittjáró kötelezd fegyelem lazítására csábítják őket. a során több párttagnak vetették fel: nem tenné-e jobban, ha kilépne a pártból? Olyan párttagokról van izó, akik elhanyagolták pártmegbízatásaikat, a tagdíjfizetést, vagy nem Jártak el még a taggyűlésekre sem. Vannak közöttük olyanok it, akiknél a mulasztások oka éppen az előbb említett: a több, a magasabb Jövedelemért folytatott hajsza. Ez vitte el Egyes esetekben azzal kell kezdeni, hogy a szervezeti szabályzatban foglalt alapvető kötelességekre figyelmeztetünk. De még fontosabb bizonyos alapelvek állandó, következetes hirdetése, megkövetelése. Annak tudatosítása, hogy a szerénység, a többletmunka, az áldozatvállalás nem elavult követelmény a szocialista emberrel és még Inkább a kommunistákkal szemben. Hiszen csak ez biztosít számukra szilárd erkölcsi talajt, most is és a Jövőben is. Faragó Jenő Vöröskeresztes kongresszus előtt Csecsemőkortól a nyucdíjig A Vöröskereszt fontos fel- kismamáknak acsecsemőgon adatának tekinti a család dozásról. intézményének védelmét: se- Már mintegy száz helyen zetben élő állami gondozott gfti a jó családi élet kiala- működnek a nővédelmi ta- gyerm ••kokét a nyári szünkítását. Az utóbbi években nácsadók, általában a nőgyó- időre családoknál helyezik el. ezt a családvédelmi munkát gyászati rendelőkben, a köz- Az idős korúak számának a korábbinál jobban össze- ségekben pedig a terhes ta- növekedésével és a családok hangolják az állami és a tár- náesadós helyiségében, he- életmódjának megváltozásásadalmi szervek hasonló te- tenként előre jelzett Időpont vékenységével. A megyék- ban. A Vöröskereszt javasol ben, a járásokban és a vá- ta azt is, hogy a televízió dalmi erőkre, az Idős emrosokban családvédelmi mun- vegye fel programjába az berek gondozásában. Az kablzottságok alakultak a Anyák Iskoláját. utóbbi években szép eredméhelyi vöröskeresztes vezető- A vöröskeresztes tevékeny- nyeket ért el a területi szoségelcben családvédelmi fe- ség fontos területe a vészé- ciális házigondozás: van, lelősöket választottak. Sok lyeztetett gyermekek segíté- ahol — például Veszprém megyében az egészségügyi ál- se. A Vöröskereszt-szerveze- megyében — vöröskeresztes lomások, városokban a ház- tek az állami gondozott gyer- kollektívák szerződéssel válegészségórök segítik a család- mekek mintegy 10 százalékát. harmadát támogatják. Ennek újabb formája, hogy az intéval egyre nagyobb szerep hárul az állami és a társaa nevelőszülőknél élők egySziriusz-lámpák Fellángolt a mesterséges tya fényerősségű. így végül nap a kelet-szibériai fiatal sikerült 2—3 műszakban olajváros. Nyizsnyevartovszk megszervezni a munkát a fölött, A 'hosszú téli éjszakák városban és körnvékén folyó jóval rövidebbek lettek aha- építkezéseken. Minden „Szitalmns „Sziriusz"-lámpáktól. riusz" 100 hektárt önt el Minden lámpa 20 ezer gyer- fénnyel. védelmi munkát | Hazánkban az anya- és csecsemővédelmi szakhálózat Jól kiépült, de mégsem nélkülözheti a társadalmi szervek, s elsősorban a Vöröskereszt segítő tevékenységét. A terhesgondozásban is egyre Jobban kialakul a munkamegosztás. A vöröskeresztes aktívák támogatják a védőnők munkáját Hasznos vöröskeresztes tanfolyamok, kiadványok segítik az anyák felkészülését, hogy csecsemőjüket, kisgyermeküket majd megfelelően tudják nevelni. Jelenleg a kismamák több mint egyharmada vesz részt az Anyák iskolája tanfolyamain, amelyek többfelé Szülök iskolájává kezdenek alakulni. Sokhelyütt — például Csongrád és Heves megyében — már gyakori, hogy az Ifjú apajelöltek is ott szoronganak a tanfolyam előadásain. Csongrád megyében népszerűek a Menyasszonyok, vőlegények Iskolái. Fejér megyében a Házasulandók iskolái. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Vöröskereszt megállapodott abban, hogy az Anyák iskoláinak tanfolyamait az üzemekben is megszervezik. A gyulai kórházban ipari televízlót vezettek be, ennek segítségével rendszeres tanácsadást adnak a szülészetén fekvő I nélkülözhetetlen szerepet a papírnak. lalják a gondozást. (Folytatjuk.) A piros retek egyformaságának titka Vajas kenyér és szalonna kalappapír, amit aligha gonmellé a legízletesebb kora doltak az egykori masamótavaszi csemege a piros re- dok. Szeged-Mi hályteleken és tek. Megjelenésével első a Röszkén ugyanis nem azért primőrök között. Csomókba vásárolják a vékony selye/nkötve az üzletekben' szinte papírt, hogy kalapot cgnmakínálja magát és megterített goljanak bele, hanem retekasztalon pedig az egyforma magot ragasztanak rá szcnagyságú piros gömböcskék- ménként, nagy türelemmel, nek már a látványa is a leg- pontosan kijelölt távolságra, jobb étvágygerjesztő. i Amikor megtelnek az ívek. Sokan nem tudják azon- a fóliaházakban leteregetik a ban. miben rejlik a piros papírkalapokat. Homokot .vitamlngolyók" azonos mé- szórnak rá, Jól meglocsolják, retének, egyöntetűségének s a finom papír elázik, majd titka. A korai retek fő ter- megerednek a magok. Ezzel mő vidéke Szeged egyik kül- a módszerrel gyorsítják, városa: Mihálytelek és azaz- könnyítik a vetés munkázal határos Röszke község. A ját, és a növény ritkításéval főútra tekintő házak mögött sem kell bajlódniok. A foklskertek serege sorakozik gyasztó szempontjából azonfóliával borított ültetvények- ban a legfőbb előny, hogy kel. A termelők az évtize- teljesen azonos nagyságúak dek során sajátos, ötletes az így nevelt primőrök. Kökiskertészetí módszert kísér- fnlndez a termesz,..,.. ., tők leleményességének, s egy leteztek ki a magvetés meg- klcsit n segédeszközként könnyítésére. Ebben játszik használt engedelmes kalapRégen túl vagyunk azon, hogy a párttagság valamiféle előnyt jelentsen anyagiakban, pozlclóbeli „kiváltságokban", De nem engedjük meg azt sem, hogy hátrány legyen párttagnak lenni, hogy a kommunistákra kötelező szerénység aszkétizmust jelentsen, vagy a többletterhek vállalása az Idegszanatóriumba kényszer! tsen bárkit is. Am hogyan lehetne egyetertenl azzal, aki a „hátrányt" úgy értelmezi, mint az előbb említett üzem egy másik dolgozója, oki így erveit: Én ugyanabban a munkakörben ugyanannyit keresek, mint párton kívüli kollégám. De én hátrányban vagyok, mert 120 forint taglijat kell fizetnem havonta. Akiben elhatalmasodik az ilyen gondolkodásmód, nz előbb-utóbb forintban kezdi mérni az ügy iránti elkötelezettséget, az. eszme szolgálatát, összeadással-kivonásnál döntve el, megéri-e számára. 23. Ismet Móra Ferenc, ismét József Attila Az egykori Fodor utca lakója volt ifjan Móra Ferenc Is. Amikor 1902 tavaszán a Szegedi Naplóhoz került, a Fodor u• 4. sz. alatt vett ki lakást. Elsó itteni lakását az egy évvel később a Szegedi Naplóhoz szegődő népszerű Róka Tóni, a későbbi szocialista író és költő, Farkas Antal (akiről nem csak Móra irta, hogy „a legeredetibb magyar humorista", hanem Ady is elismeréssel nyilatkozott) visszaemlékezéséből ismerjük. (Bár 6, valószínűleg téves emlékezetből, Fodor u. 7. számot emleget.) Mórával egy kenyéren című írásában elmondja, mint vendégelte meg első szegedi napján őt Móra, s hogyan szerzett neki a magáé mellett lakást. „A Móráék kétszobás udvari lakása mellett külön álló egyszobás alkalmatosság húzódott meg. Ide húzódtam én is... Űri ház volt ez, de mi csak az udvari fertályát laktuk. Ellenben szökőkutas kertjében szabadon pipázhattunk, sétálgattunk. Az asszonyok főztek, édesanyám ráérő idejében Pankát dajkálta, Feri a tudományos könyveket bújta, vagy cserélgettük a félegyházi meg a túri históriákat... Olyan macska dorombolt mellettünk, ami jómaga túltett Irodalmi hírességünkön: Debrecenből gyalog hazajött a régi portára, pedig a kálomista Rómába vasúton szállították Ide hozta tehát Móra ifjú asszonyát, s itt, az első fizetésekből alapozta meg a családi háztartást „Abból futja őszi kalapra is, meg stelázsit is csináltatunk a konyhára, meg szilvát is vehetek lekvárnak, meg a cipődet is megtalpaltathatjuk, meg az éjjeli szekrényre is nézhetünk egy lámpát..sorolja föl egyszuszra az asszonyi kívánalmakat a fiatal író. Itt állott Máriácska a sakalóban, ahogy egyik tárcájának címe is mondja. „Mert íróasztalom nem volt még akkoriban, a módját pedig, a közmondás szerint, mindennek meg kell adni, hát ott írogattam a szekrényke jó hideg kövén, kis zsámolyon kuporogva... a kis nemenjtovébb utca virágos szigetén (két szoba, középen a konyha) fütyörészve kopácsoltam fehér csónakot az ismeretlen fekete vizekre." Az évek múltával aztán lett íróasztal is, sőt telefon is. Amikor Móra a Szegedi Napló főszerkesztője lett, 1913-ban, beköltözött a Dugonics téri nagy, új Napló-házba. Innen kezdve már végigkísértük szegedi lakásait, a Kölcsey u. 10. szám bérházban és a Boldogasszony sugárúti kertes, földszintes házban. A Juhász Gyula utcán kijutunk a Brüsszeli körútra. A 23. sz. házon emléktábla jelzi, hogy szegedi egyetemi hallgató korában itt lakott József Attila. Beiratkozáskor, 1924. szeptember 19-én, mondottam, Koroknay József Templom tér 3. sz. házában kapott szállást. De már október 10-én írja nénjének, hogy „egy nagyon kedves, drága nénitől", özvegy Horesnyinétöl kivette a Brüsszeli körút 23. sz. ház l. emelet 1. számú szobáját. Kevéssel ideköltözése után tért haza emigrációjából a házinéni fia, Horesnyi László szobafestő. Az ekkor 23 éves fiatalember vöröskatona volt a forradalmak alatt, ezért kellett elhagynia hazáját. Anyjától tudta meg, hogy albérlője van, egyetemi hallgató. Átadom a szót az emlékező Horesnyi Lászlónak: „Bementem a szobába, és ott szembetalálkoztam egy fiatalemberrel; nyúlánk alakja, határozott vonásai, dús haja volt, bricsessz nadrágban, csizmásan állt ott. Élénk szempár nézett rám kíváncsian. Bemutatkoztunk. Mától kezdve — mondom —, ha nincs ellenvetése, szobatársak leszünk egy darabig. Ügy határoztam, hogy egyelőre itthon maradok. Nagyon örült, hogy ketten leszünk együtt, és lesz, akivel esténként elbeszélget." „A költemények írása most már egészen lefoglalta idejét, s sokszor ránk virradt a szobánkban a hajnal. Ebben az időben járt el hozzánk Juhász Gyula, aki Attilát még, úgy tudom, Makóról ismerte, s eljött, hogy biztassa fiatal költőtársát... Később már minden másnap eljött hozzánk, s éjszakába nyúló irodalmi vitákat rendeztünk." Itt lakott a költó Szegedről való távozásáig, 1925 tavaszáig. Itt örült az 1924 végén, 1925 elején elkészült Nem én kiáltok című verseskötete megjelenésének, Itt írta szegedi korszakának legtöbb versét, így a Tiszta szívvel címűt is, amely megpecsételte sorsát. A Horgerügyről a központi egyetem kapcsán, ahol az emlékezetes eset lezajlott, már szóltam. Horesnyi László tartúja volt otthon, hogyan hatott mindez a húszéves költőre: „Nagyon szomorú napok voltak ezek, sokszor egész nap és éjjel csak feküdt az ágyon, és gondolataiba merülve nézett maga elé. Nekem kellett őt biztatni, ne vegye olyan komolyan, hanem egyen, mert legyengül. Ügy gondoztuk őt, akár egy családtagot, amíg lassan magához nem tért. Ismét az öreg Juhász Gyula volt az, aki újra lelket öntött belé. Szürke nafciok következtek. Hányszor ültünk bent a szobában, és beszélgettünk erről-arról. Sokszor mondta: »El szeretnék menni külföldre, csak ki innen, ebből a fojtogató légkörből...*" Hihető ez az emlékezés, hiszen a költő ekkor már fontolgatta, Erg Ágoston (1905—1939?) közvetítésével pedig már tervezgette is bécsi útját. Szegedről mindenesetre már 1925 május végén eltávozott. Horesnyi László a fiatal költő szavait így Idézte föl: „Isten megáldjon téged, drága barátom, Laci. Sohasem foglak elfelejteni bennötöket. Ez a régi szoba, ahol annyi kedves órát töltöttem veletek, igazi otthonom volt, amit soha, soha többé nem felejtek el." A kis lakást most a kapualjon átmenve bal kéz felől, fönt pillanthatjuk meg. öreg falépcsők vezetnek föl hozzá. Nem messze van ide a Debreceni u. 18/c. ház, fölsővárosi szociáldemokrata párthelyiség, melyben József Attila 1925. márciusában Szociális költészet címmel tartott a munkásoknak előadást.