Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-13 / 36. szám

a KEDD, 1973. FEBRUÁR O. Nyugdíjpótlék és korkedvezményééi B. F.-né szegedi olvasónk kakörben eltöltött további ra. Ez a rendelkezés ölva17 évet dolgozott mint sző- négyévi munka egy-egy év sónkra szintén vonatkozik, vonő. Jelenleg tóbb mint tíz korkedvezményre ad jogot, Vagyis mivel 52 éves koráéve olyan munkakörben dol- függetlenül attól, hogy azt ban nem mehetett nyugdíjgozik. amire már nem vo- mikor töltötte le. Tehát a ba, hanem tovább dolgozott natkozik a korkedvezmény, korkedvezményre jogosult- az 52. életéve betöltése után Most 53 éves, szeretné tudni, sóg szabályai olvasónkra is munkában töltött időre meghogy vonatkozik-e rá ez a vonatkoznak, függetlenül at- illeti az ösztönző nyugdíjkedvezmény. s ha igen, a tói, hogy jelenleg nem ab- pótlék. Ha pedig 1973-atkönyugdíjjogosultság megszer- ban a munkakörben dolgo- vetően tovább dolgozik, az zése után munkában töltött zik. Az új rendelkezés sze- 52. életéve után teljes munevekre kaphat-e még ösz- rlnt nygudíjjogosultságát 52 kaidőben eltöltött egy-egy tönzö nyugdíjpótlékot ls? éves korában megszerezte. év után, az 1972. januári-ét A korkedvezményre jogo- A nyugdíjtörvény lehető- követő évekre — ha fizikai sultság szabályai szerint az v® teszi, hogy amennyiben a munkakörben dolgozott — a dolgozó nő, akit legalább dolgozó nem veszi igénybe évi 7 százalék, ha pedig nem nyolc éven át korkedvez- a korkedvezményes öregségi fizikai munkakörben dolgoményre jogosító munkakör- nyugdíjat, hanem tovább akkor pedig évi 3 szá ben foglalkoztattak, kétévi ^ ^^ uyugdíJpot. korkedvezményt kap. Mm- got megszerezte, jogot sze- lékra tesz jogosult den korkedvezményes mim- rez ösztönző nyugdíjpótlékDr. V. M. & KERÜLET Házasság: Hakovics Sánöor « Kártyásai Edina, Sánta János és Kocsis Rozália, Vastag Sándor ée Karácsonyi Piroska, Kasza Gyula es Takács Margit. Szabó György és Kiss Rózsa házasságot kötöttek. Születés: Szűcs Mihálynak és Magda Jolánnak Gabriella, Szécsi Lajosnak es Csóti Erikának Lajos, Papp Ferencnek és Batta Juliannának László, Sánta SánAnyakönyvi hírek A képzőművészet szolgálatában Száz esztendő szegedi hírlappéldányait és folyóiratait átböngészni képzőművészeti kiállítások, kritikák és tudósítások után kutatva nemcsak határtalan szorgalmat ét kitartást igényel, de példája lehet a szegedi művészet iránti,szeretetnek és felelősségnek is. Szelesi Zoltán megjelenésre váró monográfiájának, A szegedi képzőművészet történetének egyik jelentős területe volt az anyaggyűjtés során ez a kutatótevékenység. A kötet, mely az első ilyen vállalkomegnyitásain, hogy részese tegyen egy ünnepi aktusnak, egy jelképes születésnek, és eligazítást, tájékoztatást kapjon — azzal szereti-becsüli igazán, ha színvonalas kiállításokkal ajándékozza meg és igényes szavakkal szól hozzájuk. * Szelesi Zoltán húszéves tudományos munkájának szintézise az a közel 800 oldal, kiadásra váró kézirat, melyben Szeged képzőművészetének történetét dolgozta fel a . , -. . , , _ „ , .. . . ._ legrégebbi emlékektől a legzas hazankban, husz év ku- töprengő órái, es ott talál- újabb eredményekig. A motató- és alkotómunkájának hatjuk a muzeológus-művé- nográfia figyelmet szentel a kikristályosodása. Egy mu zeológus-művészettörténész fél alkotóéletének bizonyítéka. ITl. KCSI7LR HSzassái;: Apatócld Ferenc és Szabó Julianna, Szalma Zoltán és Kiss Márta házasságot kötöttek. Születés: Jakab Benjaminnak és Kovács Erzsébetnek Csilla, Lele Józsefnek és Fodor Annának Anikó, Barna Istvánnak és Kovács Teréziának Ildikó. Oláh ^Józsefnek és Berki Máriának Attila Zsolt. Tóth Györgynek és Sípos Ilonának Györgyi Csilla, dórnak és Szalma Klárának Eri- Edit Katalin, Almás! Istvánnak Babarczl Istvánnak és Farkas ka, Horváth Lászlónak és Bum- es Szabó Irénnek Attila, Pataki Mária Magdolnának István Zsolt, mer Krisztinának Agncs, Dóda Jenőnek és Pálinkás Évának Nagy Sándornak és Rozgonyi Sándornak és Farkas Katalin- Gábor nevű gyermekük szüle- Piroska Ilonának Piroska, Kotroczó Andrásnak és Kolárovszky Etelkának András, Nyilas KáDéés nak Géza, Bátor Lajosnak és tett. Tóth Irénnek ZsoH Póter. Zajesek Lászlónak és Dobó Erzse- Halálozás; Szeles Péter. Far- roly Imrének és Neményi nőhetnek Csaba. Apjok Györgynek kas József. Gazdag Antalné Na- , . T.nrt,ri és Pecák Máriának Mónika Má- asa Rozália. Illés Bálint, Lung nána» Ert*a Tímea, Tandari ria. Ördög Gézának és Demus Egyedné Hlavanda Mária, Hege- Györgynek és Bezdán ClzelláGizellának Tünde, Révész Ist- üüs Sándor. Joszt József, Lac- naIt Erika Mária, Inhoff György Tá.nÍJak^S í^rHayr. íf^S*"1^ Vét/Tmí^e klónak és Bálint FranciskáIStván. Meszlényl Gyulának és vath Imréne Batkl Anna, Erdő- , - „ Tóth Terezlának Zsolt, Juko La- di Gézáné Födi Irén, Gábor nak Róbert, Gál Dezső Jánosjosnak és Ivánkovlts Máriának Gyöngyi, Deák István, Faragó nak és Arok Erzsébetnek Mérla Erzsébet, Varga Ferenc- sándor BaDa Jáno8i Sz6n l3t- zső. Fapp Szilveszternek E^l Koi^Ustíóník és Blte Czabal Józant, Misán Sán- Császár Ibolyának Róbert, MólKatalinnak Edina, Szögi József- dor. Virág Józsefné Nagy Bo- nár János Balázsnak és Nagy nek es Varga Máriának Ágnes, ^^ Kecskeméti József, Köldesl Évának Tamás, Vágl Attila GáMárhfnak Má^nle. Ho^átó Fcrenené Wo.fner Stefánia. La- bornak és Juhász Erzsébetnek Györgynek és Schütz Zsuzsanná- zlc Jovan. Tóth Károly, Szabó Attila, Dani Ferencnek és Frank nak Gubor Endre. dr. Praefort Jánosné Batlk Márta, Sztojano- Ágotának Erika, Erdei MlhályLászlónak és László Gyöngyi- vtty Mlhajlöné Nemes Rozália, nak és Katona Veronika Etelbának ^BOMÓ^A^STek And- Szirákl Imre, Kacsari Lajos, kának Edit Veronika, Szabó Berrás Csaba. Papp Istvánnak és Rozgonyi János, Sánta István, talannak és Juhász Ilonának Csordás Erzs betnek Renáta Kolompár Zoltán. Makal Mi- Gabriella,. Tanács Józsefnek és Edina. dr. Gáspárdy Gyulának hály várhegyi Béla, Kovács Dak6 Arankának Gábor és Tóth Ildikónak Réka, Rácz Gyula, Csíkos László, Pálfi Bst- gyermekük született. Józsefnek és dr. Dégi' Zsuzsán- vén meghalt, nának Tibor Gábor, Muhel Sánnevű Ügy hiszem, hogy a muzeológus és a művészettörténész hivatás külön-külön dórnak és Vígh Máriának Katalin, Szekeres Istvánnak és Slmondán Erzsébetnek Mónika, Szilágyi Istvannak és Borsos Katalinnak István Árpád, dr. Szabad Jánosnak és Juhász Juliannának Gábor, Dékány Ferencnek és Nacsa Évának Edit, Kormányos Ferencnek és Balogh Erzsébetnek Ferenc Miklós, Horváth Jánosnak és Abrahám-Furan Máriának Aranka, Pataki (Óbornak és Halm Mártának Zsolt Gábor, Gránies Zoltánnak és Ékes Györgyinek Péter Pál, Vargq Istvánnak és Kootymán Margitnak Mónika, Kása Józsefnek és Jenel Zsuzsannának Ildikó, Lakatos Jánosnak és Feketo Piroskának Marianna, Zloch Istvánnak és Üjvári Erzsébetnek Gusztáv, Husztl Lajosnak és Nagy Juditnak Judit, Nagy Bélának és Molnár Veronikának Attila, Tóth Lajosnak és Tóth Irénnek Edina Tlmoa, Rudas Ferdinándnak és Török Zsuzsannának Zsuzsanna, Nagy Ernőnek és Mátyus Erzsébetnek László. Tóth Jenőnek és Huszár Mariának Attila Jenő, Zsombort Istvánnak és Márta Magdolnának István Zsolt, Vécsl Károlynak és Strasek Juditnak Viktor Vazul, Kószó Antalnak és Pálinkás Erzsébetnek Lajos Zoltán, Csókást Antalnak és (Haj os Etelkának Ildiké, Keresztury Imrének és Csákvári Ágnesnek Péter Imre, Kelemen Istvánnak és Juhart Erzsébetnek Eva, Horváth Imrének és Mészáros Katalinnak Imre József. Pataki Mihálynak éa Gondé Margitnak Tibor Csaba, Baico Józsefpek és-Szucs Erz.sébetnek Erzsébet Mária, Turaó Gézának és Juhász Irénnek Mónika Irén, Rácz Pálnak és Tóth Máriának Zsolt Pál, Tasnádl Ferencnek ús Molnár Máriának Orsolya, Czlnege Istvánnak és Bagl Ilonának ZsoR István, Papp Józsefnek és Babosé1' M' riának Zsolt Pőter, Czirok Józsefnek és szakács Erzsébetnek Erzsébet ndlkó, Fridrlch Mihálynak és Horváth Valériának Csilla, Halász Jánosnak és Tóth Ilonának János István, Bán Miklósnak és Molnár Etelkának Péter, Szegedi Cáyulanak te Husear Editnek H. KERÜLET Halálozás: Jászberényi Antal. Dobsa Józsefné Német Julianna, Házasság: Zergényi Pál ds Hto- Fehértól Ferencné Kozma Mária, mokl Margit, Sípos Tamás Lász- Vass Jánosné csányl Etelka, VeJó és Kótl Julianna Matild hé- esernyés Mihály, Csányl Ferenc. zassagot kötöttek. Halálozás: Szabó Dani István, Schmidt József, Kálmánné Tóth Kálmán, Kelemen Imréné Fodor Mária, Kakuszi Józsefné Bódy Gizella, Rózsa-Ruki FeHagenauer Margit, Gombos Jó- renc, Ocskó János, Veres Andzsef. Szakái János meghalt. Fás meghal*. szettörténészt a kiállítások helyi szeliemi karakter voelőkészítésének loholo siet- fsainak éppúgy, mint a ségében és a tárlatrendezes városképi változásoknak. A felforduláséban, amikor még fejezetcímek híven tükrözik csak ő látja a kész kiállítás a tanulmány felépítését: Műegyseges kepét- vek & mesterek a régi Sze* geden, Utak és célok a száBH B I Szelesi Zoltán húsz éve zadelőn, Művészetünk a két is az irigyélt foglalkozások dolgozik a szegedi Móra Ke- világháború között és Megközé tartozik. A kettő együtt, renc múzeumban, húsz éve újhodás a felszabadulás után. a muzeológus-művészettörté- áll a város képzőművészeté- A fejezeteken belül pedig nész pedig külön varázst nek szolgálatában. Szervező- olyan érdekes problémákról rejt az emberek nagy több- je és kritikusa, tudósa és is szól többek között, mint ségének szemében. Az el- terjesztője, rendszerezője és Festők az árvíz körül, Hites sődleges vonzerő természe- értékelője, harcosa cs sze- szegedi műgyűjtőcsaládok, tesen a foglalkozás látvá- relmese Szeged több évszá- „Szeged, a szobrok városa", zados képzőművészeti kultú- Helyi „naiv"-festők, Kiállfe rájának. Különös felelősség tákok és kiállítók, nyomja egy vidéki nagyvá- Az élvezetes és olvasmáalkotásokkal való személyes ros művészeti életével fog- nyos monográfia tudomátalálkozás, hogy munkája lalkozó műtörténész vállát: n.VOí; gerince a több mint során remekművek sokasága szem előtt kell tartania a kétszáz oldalas Függelék, helyhezkötöttség,. a városi ahol Szelesi Zoltán fölsoraképzőművészeti élet mikro- koztatja a szegedi képzőműw világának és az egyetemes- vészét bibliográfiáját, a 250 kor bekopogtathat °a s műtér- ség makro-kozmoszának lát- kép jegyzékét és a névmumek különös atmoszférájú szólagos ellentétpárját. Sze- ©tót. A kötetről, melynek világába, hogy órákat tölt- lesi Zoltán vallja, hogy nincs megjelenését ez év karácsohet kiállítótermek, galériák szomorúbb dolog a művésze-. nyára várjuk, írója így vall: ünnepélyes csendjében, hogy tek provincializmusánál, de „Az események gazdagsága, előadóként, " tárlatmegnyitó- a helyi kulturális eredmé- az egyes művészpályák taként sokakat segíthet köze- nyeket semmibe vevő, nagy- nulsága és a ránkmaradt ailebb a műalkotásokhoz, hogy képű „európerség" is nevet- kotások ismételten csodálattanítványok veszik körül is- ségesen hat. Olyan foglalko- ba ejtenek. Jutalmam az meretekre szomjazva, hogy zás Szelesi Zoltáné, mely lesz, ha azok érdeklődését is otthonosan járhatja be a vi- nem tekinthet csak a művek és felkelti majd e könyv, akik lághírű galériák kincseket művészek felé, az ismeret- mind többet kívánnak megrejtő termeit Párizstól terjesztés is fontos feladata, tudni szeretett szulovárosorrv, Moszkváig és Firenzéig/Van Nem kis része van abban, Szeged képzőművészetéről, azonban ennek a hivatásnak hogy Szegeden egyre töb- melynek méltó megbecsülékevésbé látványos oldala is. ben szeretik és értik a kép- sere törekedtem. E monográA hétköznapok szorgalmi te- zőművészetet, hogy a mű- fiában egy magyar nagyvávékenysége, a kutatómunka zeum kiállításait az elmúlt ros művészettörténete első hosszú órái a múzeumok évben többen látogatták, izben került összefoglalásra, képraktáraiban ésakönyvtá- mint a Nemzeti Galéria tár- Erre a ^P feladatra, úgy rak kutatószobáinak csönd- latait. Szelesi Zoltán tudja, vélem, nemcsak két évtizejében zajlanak. Érdekes, de hogy a közönséget — mely det- de egy életet áldozni ia nagyon felelősségteljes mun- azért gyűlik össze egyre na- érdemes." kát jelentenek* a zsűrizések gyobb számmal a kiállítások Tamil Lajos nyossága. Az, hogy a művészettörténész számára naponkénti kötelesség a művészi körül, hogy megnyílnak előtte'a műgyűjtők lakásainak ajtói, hogy bármipolitika légkörében meggyávultnk a helyi vá- tudták elfoglalni, dühükben és részegségükben rosvezetők, s folyton elodázták fölavatását. így a Palánkban raboltak, gyilkoltak, nekiestek a esett, hogy ezt a szobrot soha nem is leplez- pincéknek, megitták a sok szerémségi és baraték le! nyai bort, tobzódtak, és „az szép terek asszoTömörkény szobrának is Tápai Antal az al- nyokkal" kedvükre mulatoztak. A fegyelem kotója. Az író halálának negyed százados év- megbomlott, s a fölmentő török sereg a Pafordulóján a Dugonics Társaság kezdeményezte Iánkban szorult hajdúkat lemészárolta. A török a szobrot, s egy év múltán ünnepélyesen te is a város lakóin is bosszút állt, kifosztotta és leleplezhették. A „nagy palóc" bronzba öntött öldöste jó részüket. mellszobrát, a Képzőművészeti Alap ajándékát, A Város történelmének e nagy tragédiáját Ungvári Lajos 'készítette. Képzeletbeli vendégeimnek most azt mondom, amit a valódiaknak szoktam: telepedjenek le a szökőkúttól kissé távolabb a padokra, hogy a víznek se zúgása, se permete ne zavarja őket, s miután szemrevételezték a három írószobrot meg a monumentálisnak ható, mégis jellegzetesen kulissza-épületnek minősülő Közművelődési Palotát, amely földszintjén és első emeletén a Móra Ferenc Múzeumnak, második emeletén az 1880-ban alapított Somogyi-könyvPrológus a Móra kertben ,, ... ... . rend- tárnak ad helyet, ismerkedjenek meg kissé SzeMinfcegy két "odalmi múltjának azokkal a legrégibb szerességgel viszem . mozzanataival, amelyek nem taoadnak Tváros ^L^^ntó met hol egyenkent teH csoportosan hoj tóa- ^ f„n épüieteiheZi nem köthetők egy-egy marok™ laptaZ Tinódi Sebestyén, a „lantos deák", a kor „újságírója", krónikása örökítette meg Szegedi veszedelem című históriás énekében. Utolsó strófájában így vallotta meg szerzőségét, művének keletkezési körülményeit: Magát JeTBntütte versnek kezdésében, Az ki szerzé, vagyon oly mint fél kedvében^ Kassában Seböstyén nagyböjt közepiben, Ira ezör ötszáz ötvenkét esztendőben. A Mátyás napján, február 25-én kezdődő küzdelmet lantosunk már „nagyböjt közepi ben* versbe tudta foglalni. Híreit, szabatos értesüléseit bizonyára az oda menekült szegedi kalkokat, hol ^árokat.holh^i^htHktóíol- közelebbm ^ meghatározható heiyhez, de mindieket. iroda mi zarandoWafo«k^k kialakult denké szót ePdemelnek. mar szokott utja. Gyalog csak a kisebb kor te- T _ . . „ hető meg egyszerre gépkocsival a nagyobb is. 1972-ben ünnepeltük Janus Pannonius halá A kiinduló és végső pont egyarant a Közmű- lanak fél evezredes fordulójót. .0 volt az első innen Szegedi Kőrös Gáspár, a 16. század legvelödési Palota előtti bér, a nem hivatálosar. akiről tudjuk, hogy megfordult vá- híresebb magyar orvosa is. Itáliában tanult, idestova negyven eve Móra parknak. Móra vasunkban: reszt vett a török elleni hadiárat majd Nádasdy Tamás nádor sárvári kastélyában kerlnek nevezett hajdani ma kai piac. 1933-ban ügyében osszehivott 1464. évi szegedi ország- élt udvari orvosként. Szegedi Gergely protesparkosították, s itt állították föl 1939-ben gyűlésén. 1541-ben itt. Mezőszegeden írja Há- táns énekszerző, zsoltárköltő és névrokona, az Móra Ferenc 1943-ban Tömörkény István, 1961- zassagrul való dicsiret-et Tar Benedek, ez ido ugyancsak Szegedi Gergely ferences barát, az ben Mikszáth Kálmán szobrát A Közművelő- tájt a város protestáns prédikátora. Dévaj, csíp- ellenreformáció első könyvének írója. Szegedi dési Palota maga is emlékhely: a várostörténet- kelődő versezetebol ma is szívesen idézzük a Lőrinc Theophaniája latinból magyarított iskoíró Reizner János után két nagy magyar író férjeknek, az asszonyokkal való bánásmódról ladráma, az eredetit sajátos magyar, paraszti Elvált az igazgatója, 1904-től Tömörkény, 1917- adott trefas tanacsot: „Gyakran üsse nékik gurákkal és fordulatokkal gazdagítva, tői Mora. sompalca hatokat..." A legnevesebb a hazai művelődés történetéMóra szobrát Tápai Antal alkotta. Mellék- Itt, a Vár utca vonalában húzódott valaha a ben a reformáció nagy úttörője. Szegedi Kis alakjavai és szimbolikus tárgyaival, a búzaka- szegedi vár fala. a Széchenyi téri saroktól egé- István, akinek ugyancsak 1972-ben ünnepelhet1 ásszal ós a sarlóval az Ének a búzamezőkről szen a Tiszáig. A Város történelmének tragikus tük volna halála 400. évfordulóját. ' Külországi íróját, a szegedi tanyák népének epikusát ál- eseménye volt Szegednek és várának a töröktől tanulmányai után itthoni üldöztetései, hányattalította az utokor elé, s mellékalakjában az író való visszafoglalási kísérlete 1552-ben. A tö- tásai, török fogsága ellenére értékes életműve*; hűséges famulusának, „személye körüli minisz- rök elől 1542-ben Debrecenbe menekült szegedi hagyott hátra, panaszos énekei és teológiai érteterének", Kotormány Jánosnak (1884—1960) vo- főbíró, Tóth Mihály, hajdúival föl akarta sza- kezései egyaránt híressé tették nevét. Szeged násait örökítette meg. A szobor ünnepélyes le- badítani Szegedet a török alól. Kalandos vállal- szülötte a költő Zákány Balázs, aki 1522-ben egy leplezésére több dátumot is kitűztek annak kozásuk hadászatilag megalapozatlan volt, szá- bolognai antológiában adta ki Japus Pannoniu* ictejen, de an egyre tebbalria-ttMte váló orevágos mítasuk nem vált be; a hajdúk várat nem emlékezetére írott latin költeményül. A középkori Szeged számos neves literátor és literátus szülővárosa és fölívelő dajkája volt. A korabeli névadási szokás szerint róluk jórészt vezetéknevük árulkodik. így származott nyilván