Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-04 / 29. szám

20 VASÁRNAP, 1973. FEBRUÁR 4; Előkészületek Pécsett az ipari vásárra Pécs ar Idén ismét megrendezi ipari vásárát Tavaly szünet volt, a Gazdasági Bizottság döntése szerint ugyanis a vidéki városok csak kétévenként rendezhetnek ipari vásárt. Tudósításunkban most a pécsi előkészületekről számolunk be. A vásár rendezője, a városi idegenforgalmi hivatal még tavaly ősszel fél ezer hazai vállalatnak és szövetkezetnek küldte el a felhi kérdés tisztázódjék. Ar Ide- A jugoszlávokon kívül az genforgalmi hivatal minden- idén először más külföldi kiesetre már tárgyalt a horvát- állítókra is számítanak. Megországi kereskedelmi kama- hívták Pécs finnországi testrával és a határmenti áru- vérvárosa, Lahti vállalatait, cserében érdekelt külkeres- továbbá tárgyaltak az NDK kedelmi vállalatokkal. az és Lengyelország kereskedeLeszéki RUMEX-szel és a mi kamaráival. A Pécsi Ipari Vásárt július 6—15-e között a Köztársaság téri iskolákban és a szabad téren rendezik. Gondoskodnak kiegészítő rendezvényekről ; divatbemutatókSlavonlja CommerceszeL Ezek szervzík majd a jugoszláv cégek részvételét, s irányítják ide a kereskedőket Ezenkívül meghívták a sze„„„„„..^ ff _ gedi ipari vásárokon szerepvást Az érdeklődés "minden 10 Újvidék és Szabadka kör- róí. konferenciákról, eddigit felülmúl, 110 kiállító nyéki vállalatokat. Miklósvéri Zoltán jelentkezett, s ez a szám a •••^•^•[•••••••••••ÉMMHHn későbbiekben csak több lehet. Bár a vásár elsősorban Pécs és Baranya iparának teljes keresztmetszetét szeretné bemutatni, számos budapesti és vidéki kiállítót fogad. közöttük állandó kiállítónak számító vállalatokat, de új jelentkezőket is. A legfeltűnőbb az, hogy Pécsre jön az ország szinte valamennyi jelentősebb bútorgyára. A- magyarázat egyszerű: nagyjából befejeződött a magyar bútoripar rekonstrukciója, s a bútorgyárak most — lakberendezési áruházak és bemutatótermek hiányában — bemutatási lehetőseget, piacokat keresnek. Akárcsak a szegedi, a Péesi Ipari Vásár is egyben a magyar—jugoszláv határmenti árucsere egyik legfontosabb fóruma és találkozóhelye. Ami a jugoszlávok részvételét illeti, még nem állt össze a kiállítók listája. Részvételüket az is befolyásolja, hogy a két ország január elsejével áttért a dollárelszámolásra. s meg kell várni, hogy minden részletA hét könyvei Kékesdi Gyula: A forrada- —magyar és az orosz diplolom katedráján. Lengyel máciában a XIX. század véGyula életregénye (Kossuth), gén (Akadémiai). — A csil— Nemes László: A jószán- lagűzött szerető. Tudomádék kövei. Rogény. — Gyér- nyos-íantasztikus novellák, gyai Albert: Anyám meg a Olcsó Könyvtár (Szépirodalfalu (Szépirodalmi). — Vi- mi). — Mándy—Sulyog: Ellágtörténelem képekben I. — ső szakácskönyvem (MinerJ. Villáin: A Pireneusoktól a va). — Kovács: Kirándulás Fokföldig. — A színház világtörténete I—II. (Gondolat). — Héthy—Makó: Munkásmagaturtások és a gazdasági szervezet (Akadémiai). — R. Alexandrova: Ki látta Lajkót? (Móra). — Agatha Christie: Öt kismalac (Európa). — Lugosi: Faforgácsoló szerszámokat karbantartó gépek (Műszaki). az ABC-hegyre. (Tankönyvkiadó). Karlson: Biokémia na). 2. kiad. - P. (MediciA. Bessie. A felforgatók. Regény. — Tersánszky Józsi Jenő. A veszedelmes napló (Magvető). — Aucassin és Nicolette. Miniatűr kiadás. — Dumas: A három testőr _ . _ (Európa). — A. Hafper: Erdei Ferenc valogatott Elektronikus szerkezetek írásai és beszédei (Kossuth), konstrukciója és gyártásp. — — A kémia újabb eredmé- s- Falk: Műszaki Méchanika nyei. 8—11. kötet — Palotás: A Balkán-kérdés az osztrák Szeged a hazai lapokban 1973/5 BALASSA iváu: Baraier Jóoug 1888— 187L Kthnographla. 1872. 2— 3. szám. (Nekrológ. Fényképpel.] B. HUTÁS Magdolna: Néhány megjegyzés Dugonics András és Sándor István szóhasználatához. Magyar Nyelv, 3. szám. (LANTI Györgyi (L. Gy.): Nemzetközi Biológiai Továbbképzési Központ Szegeden. Búvár, 1873. január. (Fényképpel.) Gazdaságosan termel. Élalmeafel Dolgozó, január. (Az uj tejüzem.] Társaságunk litren — MEZKY Géza: Csongrád megye. — Előadód lések. Gyógyszerészet, január. [A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Csongrád megyei szervezetének rendezvényeiről. I GALAMBOS Ferenc: A literátus főkapitány. Könyvtáros, január. [Szalajr Józsefről. Fényképekkel.! MOCSÁR Gábor: Egy könyv, tár védelmében. — Ne zárják Del Kritika, január. |A gyermekkönyvtárról.! SZELES! Zoltán: Művészét és személyiség. — Reflexiók Vinkicr László szegedi tárlatához. Művészet, január. (Rajzzal.] Együttműködési szerződós. Ruházati Munkás, január. IA ruhagyár, valamint a vám- és pénzügyőri szakasz között.] A brigád minden tagja tanul Szegeden. Tcxtilmunkás, január. (A textilművek Aranyfonal .szocialista brlgádjárolj HATORI Sándor: Szb-Utkárok oktatása Szegeden. A HEU08/. Lapja. Jan. «. BARNA József: Latogatoban. — Szegediek — Újpesten. — Szeretetteljes fogadtutás. — Tetszettek a korszerű BD-gepek. Textüélet, jan. 6. (A textilművek dolgozóinak látogatása a Magyar Pamutban. Fényképekkel.] BARNA József: Nyugodtabb munkahelyi légkör, szervezési intézkedések: Jó eredmények. Textilélet, jan. H. (A lextilművekbcn.l —Kutas—: Lammermoorl Lucia. — A Szegedi Nemzeti Színhuz operatársulatának előadasa Szolnokon. Szolnok megyei Néptop. jan. 3*. Szegedi kutatók is közreműködnek a brazil közlekedés-kibernetika megteremtésében. ÜJftók Lapja, jan. 24. Csatorna-alagút. Petőfi Népe, jan. 25. (A főgyűjtőcsatorna építéséről.] trzetlségi tanácskozás Szegeden. Tanácsok Lapja, jan. 26. Nagyszabású textilipari fejlesztek. Esti Hírlap, jan. 27. Dol28. [A • textilmüvekben én a 0ahagyárban is.] LANTOS Gábor: A legfontosabb ..alkatrész". Népsport, jan. 28. [Imrl Istvánról és Heidrich Gáborról, a SZEOL labdarúgóiról.! PAP Kornélia: Még húsz év7 Népsport, jan. 28. [A SZEOL evezős szakosztályáról.) (NÉMETH Péteri N. P.: „Mikor Játszhatok újra?" Népsport, jan. 28. (Bánfalvi Sándorról, a SZEOL labdarúgójáról. Fényképpel.l in. (Műszaki). — Méhes György: Leleplezem a családomat (Dácia). — Herceg János: Két világ (Fórum). — Pályaválasztás^ tanácsadó. ' A Fővárosi Pályaválasztási Intézet 1973. évi tájékoztatója (Tankönyvkiadó). Hont Ferenc: A cselekvés művészete (Gondolat). — Kőhalmi: A steppék nomádja lóháton, fegyverben. Körösi Csorna Kiskönyvtár. — Juhász Gyula költői nyelvének szótára. Szerk.: Benkő Loránd (Akadémiai). — Ternai Zoltán: Személygépkocsi-vezetők tankönyve. Műszaki ismeretek. — E. Fried: Absztrakt algebra elemi úton. (Műszaki). — Szabó István: Ne nézz hátra! (Szépirodalmi). — Dömötör Tekla: Magyar népművészet (Corvina). — Kós—Szentimrei— Nagy: Kászoni székely népművészet. (Kriterlon). Ifibb hűs asztalunkon Hogyan jelenlkeznek a bőséggondok ? Vitatni sem lehet, a ser- ménnyel zárta a húsipar, kereskedelmi hálózat bővítétéshústermelés napjainkban Komoly, elgondolkoztató se között Másképpen fovirágkorát 'éli. Elég megemlíteni, hogy 1971-ben 4 millió 818 ezer hízót, tavaly viszont már 5 millió 502 ezret vásároltak fel hazánban a húsipari tröszt dolgozói. Mi várható az idén? Még több sertés. összeg. Számunkra, fogyasztók számára mindenképpen az idei év érdekes. Részben, mert bel- és külföldi időszaki problémák merültek fel galmazva: a hústermelés és értékesítés ellentmondásainak megszüntetését várjuk az idei évtől, olcsó húsféléket is, sertésfej, láb, csont, máj, pacal stb. Hogyan és az értékesítésben, az állat- miképpen? egészségügy helyzetéből adó- Szükséges egyes gazdasági E számoknál, tavaly 543 Maradjunk a Vágómarhából ezret, vágójuhból 42 ezret, süldőkből 416 ezret és tenyészszarvasmarhából 20 ezret vásárolt fel ez a mammuttröszt az ország különböző megyéiben. Ez azt is jelenti, hogy a korábbi évektől eltérően több hús került asztalunkra és külföldre is. Belföldre mintegy 1200 vagonnal több tőkehús és húskészítmény jutott, mint 1971-ben, ez 5—6 százalékos növekedésnek felel meg. Különösen a sertéshús és húskészítmény aránya javult, ami köszönhető a korszerű sertéskomplexumok termelésének és a nagyarányú hazdóan, másrészt pedig a tavalyinál mégegyszer nagyobb beruházást valósítanak meg. A termelékenységet tovább növelik, és az új ipari termelői' árak mellett a megfelelő gyártás- és gyártmánystruktúrát kidolgozzák. Az idén is bőven lesz vágnivaló. A félő, hogy a felvásárlás majd nen\ lesz egyenletes, ez kisebb gondokat, zavarokat okozhat. Ezekkel már most érdemes számolni, hiszen nem alapvető bajok. m A hűsipar ígérete, ebben az évben jobb együttműködést alakít ki a belkereskedelemmel, a hálózat bővítésében és korszerűsítésében, táji hizlalásnak. Természete- ugyanakkor megkezdi saját sen nemcsak a hazai aszta- szakbolthálózatának kiépílok élvezhették a termésbő- tését is annak érdekében, séget, hanem a külföldi fo- hogy ne legyen áruhiány. A gyasztók is. hiszen a húsipar fogyasztók hátrányára évek külkereskedelmi vonatkozás- óta tart a vita; a kereskeban is kimagasló eredmé- delem nem rendelt, vagy az nyeket ért el, a nettó tőkés ipar nem szállít. Ha minden devizabevétel több mint 30 jól megy, az idén már nem százalékkal növekedett ta- vitatkozunk, nem lesz mívaly, 1971-hez viszonyítva, ért Bővebben kerül asztaA hústermeléssel párhu- lunkra a sok finomságból, zamosan bővítették a feldől- Azt is jelenti, hogy az olgozásL Nem szégyenkeznek csóbb cikkek gyártására küezen a téren sem, a beru- lönös figyelmet fordítanak, házás összege 500 millió fo- Szükséges ez. Az értékes álrintot elérte, szemben a lati fehérjékben gazdag korábbi év 300 millió forint- élelmiszerek fogyasztása az jávai. Sikerült a vállalatok: életszínvonal-emelkedésszabályozók korszerűsítése, az új helyzethez való igazítása, forgóeszköz- és készletgazdálkodás összefüggései, jutalékrendszer, bérszint és termelékenység, kereskedelmi haszon, fejlesztési alap, készletgazdálkodás stb. Mégis csak elvárhatja a fogyasztó, ha már egyszer 6 pnillió hízó felvásárlásával számolnak, hogy ugyanazon termékből egyidőben fogyasztási hiányok és raktárkészletek ne legyenek. Érvényesüljön az a szemlélet, hogy miután a sertéseket alacsonyabb élősúllyal veszik át a termelőktől, változik a hús-, fehéráru aránya is, elmúlt például a vastag szalonnák ideje. Már a vágásnál felkészülhetnek arra, hogy eleve szükség van a különböző nyersanyagokra is. Vagyis, amit minden nyáron számtalanszor hangoztat az ország, minél kevesebb termék menjen veszendőbe, ami megtermett, kerüljön raktárakba — érvényes ez a hústermelésre is. IEI A bőséggondok gondok. Bizony az utóbbi évtizedekben a hústermékek forgalmazására alkalmas bolthálózat, hűtő- és raktártér, szállítóeszközök elmaradtak a mai követelményektől. Az ipar fejlesztésézöménél a két műszakos ter- nek, az igényességnek termé- vei és rekonstrukciójával meléshez megteremteni az előfeltételeket, vagyis, hogy az 5 millió sertést levágják és feldolgozzák. Ma már ott tartunk, hogy a termeléssel kevesebb a gond, baj, mint szetes velejárója. A termelés növekedésével kelL hogy növekedjék a feldolgozás, csomagolás, a forgalmazás színvonala is. Ez növeli részben a fogyasztást. Kéta feldolgozással Az elmúlt ségteleai,. gyorsan változik a év is olyan tapasztalatokkal fogyasztók választék- és zárult, a bevezetett második műszak mellett a szabad szombatok kihasználásával tudták csak feldolgozni az árut. Néhány éve egészen más gondjaink voltak. Kevés hús, rosszabb terítés. Tény viszont, hogy a tavalyi évet 1,4 milliárd forint eredminőség iránti igénye Joggal. Mikor, ha most nem? A sertésprogram, a termelés ontja az alapanyagot, tehát az összhangot kell megteremteni a vártnál gyorsabb vágósertés árutermelése, a feldolgozó-kapacitás növekedési üteme valamint a egyidőben szükséges a kiemelt felszereltségü. ellátottságé és nagy áteresztőképességű hússzakbolt-hálózat. Kétségtelen, anyagi áldozatokat is követel az örvendetesen megnőtt húsfelvásárlással és forgalmazással járó gondok megoldása. Ára, Itt már fordított az alapállás, megtermelt értékeket, árukat kell időben és jól a fogyasztókhoz juttatni: Vagyis az értéket realizálni: Sz. Lakács Imre BERCZELÍ A. KÍROW Hullámsír ™* I L-L Ilid 183. — No ottan kevés ház maradt épen — csóválta a fejét a főhadnagy, de félszemmel azért még mindig Etelkát vizsgálgatta, aki megérezte a hódító férfi támadó tekintetét, s hideg megközelíthetetlenséggel utasította vissza azt. E szemparbaj csak pillanatokig tartott, persze Zubovics részéről inkább megszokás és gyakorlat volt de ahhoz azért elég, hogy Etelka merev és kimért legyen vele. Határozottan sértette és bosszantotta a katonatiszt magabiztos fölénye, és közismert sikerekkel elkényeztetett viselkedése. — Parancsoljon — nyújtotta Etelka felé a kezét. de a leány úgy ugrott a csónakba, hogy nem vette igénybe a fölajánlott segítséget. —" Nyilván sokat sportol. — Nem vagyok elpuhatt lány — válaszolt szárazon Etelka. Richter is ott állt azon a lépcsőfokon, mely még szaraz volt. s kérte, hogy őt is vigyék magukkal. mert neki mindenképpen el kell jutnia Rókusra, hogy segítsen kötélgyáros barátjának. — Elkésett, uram — felelt Zubovics. — A víz már mindent elmosott, már elérte a Kálvária utcát, sőt a Dugonics sétányt is, mégpedig hajnali négykor. Most mingyárt hét óra lesz, s már csónakáznak a Szabadkai "utcán, s a Dömötör-templom környékén is. — Egy térképet vett elő a zsebéből. — Mindent áttanulmányoztam, mielőtt elindultam volna. A Szentháromság utcán még hatig gyalogszerrel is a vasúthoz menejao.) kuitóú, dg azóta ettűot már az egész Alsóváros is. A víz a temető felöl zúdult , ná. Kevés ház maradt az egész városrészbőL — Akkor a Pistáék háza is "összedőlt — kiáltott föl Gábor elkeseredve. — Az hol volt? — kérdezte a főhadnagy, • a térképét nézte. — A Borbás utcában — s megmutatta rögtön, van. Itt már semm sincs, csak nádfedelek és háztetők — legyintett Zubovics, aztán Richterhez fordult. — Ha ön is segíteni akar, várjon egy kicsit, hamarosan küldök valakit. Nekünk sietnünk kell. — És sok a halott? — kérdezte aggodalmasam az optikus. — Még nem tudni pontosan, de nem túl sok. Talán kétszáz, ahogy én felmértem a helyzetet. A legtöbbnek volt ideje elmenekülni még, ha nem becsülte túl a háza ellenállását. A katasztrófa előtt mintegy tizenötezer ember menekült el, ma a hajóhídon vagy húszezer ment át Újszegedre, a Tisza-parton, a főgáton talán tízezer ember húzódott meg, s a városban is van még harmincezer lélek. Ezt hallottam — mondta még, aztán evezett kifelé a kapun. — Még csak annyit mondjon, főhadnagy úr. hogy itt, a szomszédos Os}cola utca táját is elöntötte a víz? — kiabált utána Richter. Zubovics egy pillanatra még megállt, újra elővette térképét. — Nem, uram. A hídfőtől indulva a Miatyánk, az ötpacsirta. Bába, Kereszt és Szegfű utca száraz maradt. De a nép leginkább az Oskola utcában szorult össze, úgy látszik, az fekszik a legmagasabban — magyarázta a stratéga, aztán, mikor a többi csónakhoz érkeztek, Gábort az egyikbe áttessékelte. — Ha ön hajósivadék, akkor a hölggyel lépjen át ebbe'iaz üres ladikba, de nagyon kérem, ne sok időt (öltsön n családja körében, azok nyilván jó helyen vannak, hanem evezzen tovább, mert nagyon sokan várják még, hogy megmentsük ókét. Etelka és Gábor átugrott a kijelölt csónakba, melyet lánccal kötöztek az előtte úszóhoz, mikor • a városháza felől kétségbeesett sikoltozásra lettek figyelmesek. — Nők — mondta Zubovics. — Siessünk oda. Gábor eloldotta a láncot, Etelkát a csónak végébe ültette, s 6 is abba az irányba evezett. A siránkozás oly szívszaggató volt, hogy nem tudta leküzdeni sem kíváncsiságát, sem azt a szándékát, hogy ö is segítsen valakin, ha tud. Hiszen az üres csónak arra való. Néhány evezőcsapással elérték a Kárász utcát, ahol a házak épek maradtak ugyan, de mélyen vízben álltak. Etelka nem állta meg, hogy ne mutasson föl az egyik lakásra, mely hamarosan az övéké lesz. Gábor megmosolyogta, s igyekezett a hangok irányába. Hamarosan megpillantották a székházat is, s a gesztenyefákkal beültetett sétányt, melyeknek tarr ágaihoz vagy magas törzséhez egy-egy ladikot vagy utászpontont kötöztek, a tér egyébként, a város büszkesége, hatalmas tóra emlékeztetett. melyen most nyüzsögtek az odarendelt vízi járművek. A sikoltozás a Feketesas utcából hallatszott, s a rémült hangokra egész sereg csónak indult arrafelé, de furcsa módon egy összeroppanni készülő ház előtt megtorpantak, tanakodtak anélkül, hogy a rimánkodó nők segítségére siettek volna. — Mi is emberek vagyunk — ordította torkaszakadtából egy kissé kifestett, de nem csúnya arcú leány, aztán vagy öten-hatan integettek mögüle, és zokogva kérték, hogy Őket is mentsék meg, mert az udvarban már recseg-ropog a gerendázat, s ha nem jönnek gyorsan, ők is elmerülnek. Zubovics rögtön látta, hogy kikről van szó, s egy percig sem habozott, hogy segítsen rajtuk, s némi megvetéssel mérte, végig az egvik csónakban illő férfit, aki erkölcsi emelkedettségében gúnyos megjegyzéseket tett a szerencsétlen leányokra. 1'' •'' frois/tetjafej