Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-04 / 29. szám

20 VASÁRNAP, 1973. FEBRUÁR 4; Előkészületek Pécsett az ipari vásárra Pécs ar Idén ismét meg­rendezi ipari vásárát Tavaly szünet volt, a Gazdasági Bi­zottság döntése szerint ugyanis a vidéki városok csak kétévenként rendezhet­nek ipari vásárt. Tudósítá­sunkban most a pécsi előké­születekről számolunk be. A vásár rendezője, a váro­si idegenforgalmi hivatal még tavaly ősszel fél ezer hazai vállalatnak és szövet­kezetnek küldte el a felhi kérdés tisztázódjék. Ar Ide- A jugoszlávokon kívül az genforgalmi hivatal minden- idén először más külföldi ki­esetre már tárgyalt a horvát- állítókra is számítanak. Meg­országi kereskedelmi kama- hívták Pécs finnországi test­rával és a határmenti áru- vérvárosa, Lahti vállalatait, cserében érdekelt külkeres- továbbá tárgyaltak az NDK kedelmi vállalatokkal. az és Lengyelország kereskedeL­eszéki RUMEX-szel és a mi kamaráival. A Pécsi Ipari Vásárt júli­us 6—15-e között a Köztár­saság téri iskolákban és a szabad téren rendezik. Gon­doskodnak kiegészítő rendez­vényekről ; divatbemutatók­Slavonlja CommerceszeL Ezek szervzík majd a jugo­szláv cégek részvételét, s irá­nyítják ide a kereskedőket Ezenkívül meghívták a sze­„„„„„..^ ff _ gedi ipari vásárokon szerep­vást Az érdeklődés "minden 10 Újvidék és Szabadka kör- róí. konferenciákról, eddigit felülmúl, 110 kiállító nyéki vállalatokat. Miklósvéri Zoltán jelentkezett, s ez a szám a •••^•^•[•••••••••••ÉMMHHn későbbiekben csak több le­het. Bár a vásár elsősorban Pécs és Baranya iparának teljes keresztmetszetét sze­retné bemutatni, számos bu­dapesti és vidéki kiállítót fo­gad. közöttük állandó kiál­lítónak számító vállalatokat, de új jelentkezőket is. A legfeltűnőbb az, hogy Pécs­re jön az ország szinte va­lamennyi jelentősebb bútor­gyára. A- magyarázat egysze­rű: nagyjából befejeződött a magyar bútoripar rekonst­rukciója, s a bútorgyárak most — lakberendezési áru­házak és bemutatótermek hiányában — bemutatási le­hetőseget, piacokat keresnek. Akárcsak a szegedi, a Pé­esi Ipari Vásár is egyben a magyar—jugoszláv határ­menti árucsere egyik legfon­tosabb fóruma és találkozó­helye. Ami a jugoszlávok részvételét illeti, még nem állt össze a kiállítók listá­ja. Részvételüket az is befo­lyásolja, hogy a két ország január elsejével áttért a dol­lárelszámolásra. s meg kell várni, hogy minden részlet­A hét könyvei Kékesdi Gyula: A forrada- —magyar és az orosz diplo­lom katedráján. Lengyel máciában a XIX. század vé­Gyula életregénye (Kossuth), gén (Akadémiai). — A csil­— Nemes László: A jószán- lagűzött szerető. Tudomá­dék kövei. Rogény. — Gyér- nyos-íantasztikus novellák, gyai Albert: Anyám meg a Olcsó Könyvtár (Szépirodal­falu (Szépirodalmi). — Vi- mi). — Mándy—Sulyog: El­lágtörténelem képekben I. — ső szakácskönyvem (Miner­J. Villáin: A Pireneusoktól a va). — Kovács: Kirándulás Fokföldig. — A színház vi­lágtörténete I—II. (Gondo­lat). — Héthy—Makó: Mun­kásmagaturtások és a gaz­dasági szervezet (Akadé­miai). — R. Alexandrova: Ki látta Lajkót? (Móra). — Agatha Christie: Öt kisma­lac (Európa). — Lugosi: Fa­forgácsoló szerszámokat kar­bantartó gépek (Műszaki). az ABC-hegyre. (Tankönyvkiadó). Karlson: Biokémia na). 2. kiad. - P. (Medici­A. Bessie. A felforgatók. Regény. — Tersánszky Józsi Jenő. A veszedelmes napló (Magvető). — Aucassin és Nicolette. Miniatűr kiadás. — Dumas: A három testőr _ . _ (Európa). — A. Hafper: Erdei Ferenc valogatott Elektronikus szerkezetek írásai és beszédei (Kossuth), konstrukciója és gyártásp. — — A kémia újabb eredmé- s- Falk: Műszaki Méchanika nyei. 8—11. kötet — Palotás: A Balkán-kérdés az osztrák Szeged a hazai lapokban 1973/5 BALASSA iváu: Baraier Jóoug 1888— 187L Kthnographla. 1872. 2— 3. szám. (Nekrológ. Fényképpel.] B. HUTÁS Magdolna: Néhány megjegyzés Dugonics András és Sándor István szóhasználatához. Magyar Nyelv, 3. szám. (LANTI Györgyi (L. Gy.): Nemzetközi Biológiai Tovább­képzési Központ Szegeden. Bú­vár, 1873. január. (Fényképpel.) Gazdaságosan termel. Élalme­afel Dolgozó, január. (Az uj tej­üzem.] Társaságunk litren — MEZKY Géza: Csongrád megye. — Elő­adód lések. Gyógyszerészet, ja­nuár. [A Magyar Gyógyszeré­szeti Társaság Csongrád megyei szervezetének rendezvényeiről. I GALAMBOS Ferenc: A literá­tus főkapitány. Könyvtáros, ja­nuár. [Szalajr Józsefről. Fény­képekkel.! MOCSÁR Gábor: Egy könyv, tár védelmében. — Ne zárják Del Kritika, január. |A gyer­mekkönyvtárról.! SZELES! Zoltán: Művészét és személyiség. — Reflexiók Vink­icr László szegedi tárlatához. Művészet, január. (Rajzzal.] Együttműködési szerződós. Ru­házati Munkás, január. IA ru­hagyár, valamint a vám- és pénzügyőri szakasz között.] A brigád minden tagja ta­nul Szegeden. Tcxtilmunkás, január. (A textilművek Arany­fonal .szocialista brlgádjárolj HATORI Sándor: Szb-Utkárok oktatása Szegeden. A HEU08/. Lapja. Jan. «. BARNA József: Latogatoban. — Szegediek — Újpesten. — Sze­retetteljes fogadtutás. — Tet­szettek a korszerű BD-gepek. Textüélet, jan. 6. (A textilmű­vek dolgozóinak látogatása a Magyar Pamutban. Fényképek­kel.] BARNA József: Nyugodtabb munkahelyi légkör, szervezési intézkedések: Jó eredmények. Textilélet, jan. H. (A lextilmű­vekbcn.l —Kutas—: Lammermoorl Lu­cia. — A Szegedi Nemzeti Szín­huz operatársulatának előadasa Szolnokon. Szolnok megyei Nép­top. jan. 3*. Szegedi kutatók is közremű­ködnek a brazil közlekedés-ki­bernetika megteremtésében. ÜJf­tók Lapja, jan. 24. Csatorna-alagút. Petőfi Népe, jan. 25. (A főgyűjtőcsatorna épí­téséről.] trzetlségi tanácskozás Szege­den. Tanácsok Lapja, jan. 26. Nagyszabású textilipari fejlesz­tek. Esti Hírlap, jan. 27. Dol­28. [A • textilmüvekben én a 0a­hagyárban is.] LANTOS Gábor: A legfonto­sabb ..alkatrész". Népsport, jan. 28. [Imrl Istvánról és Heidrich Gáborról, a SZEOL labdarúgói­ról.! PAP Kornélia: Még húsz év7 Népsport, jan. 28. [A SZEOL evezős szakosztályáról.) (NÉMETH Péteri N. P.: „Mikor Játszhatok újra?" Népsport, jan. 28. (Bánfalvi Sándorról, a SZE­OL labdarúgójáról. Fényképpel.l in. (Műszaki). — Méhes György: Leleplezem a csalá­domat (Dácia). — Herceg János: Két világ (Fórum). — Pályaválasztás^ tanácsadó. ' A Fővárosi Pályaválasztási Intézet 1973. évi tájékozta­tója (Tankönyvkiadó). Hont Ferenc: A cselekvés művészete (Gondolat). — Kőhalmi: A steppék nomád­ja lóháton, fegyverben. Kö­rösi Csorna Kiskönyvtár. — Juhász Gyula költői nyelvé­nek szótára. Szerk.: Benkő Loránd (Akadémiai). — Ter­nai Zoltán: Személygépko­csi-vezetők tankönyve. Mű­szaki ismeretek. — E. Fried: Absztrakt algebra elemi úton. (Műszaki). — Szabó István: Ne nézz hátra! (Szép­irodalmi). — Dömötör Tekla: Magyar népművészet (Corvi­na). — Kós—Szentimrei— Nagy: Kászoni székely nép­művészet. (Kriterlon). Ifibb hűs asztalunkon Hogyan jelenlkeznek a bőséggondok ? Vitatni sem lehet, a ser- ménnyel zárta a húsipar, kereskedelmi hálózat bővíté­téshústermelés napjainkban Komoly, elgondolkoztató se között Másképpen fo­virágkorát 'éli. Elég megem­líteni, hogy 1971-ben 4 mil­lió 818 ezer hízót, tavaly vi­szont már 5 millió 502 ezret vásároltak fel hazánban a húsipari tröszt dolgozói. Mi várható az idén? Még több sertés. összeg. Számunkra, fogyasztók számára mindenképpen az idei év érdekes. Részben, mert bel- és külföldi idősza­ki problémák merültek fel galmazva: a hústermelés és értékesítés ellentmondásai­nak megszüntetését várjuk az idei évtől, olcsó húsfélé­ket is, sertésfej, láb, csont, máj, pacal stb. Hogyan és az értékesítésben, az állat- miképpen? egészségügy helyzetéből adó- Szükséges egyes gazdasági E számoknál, tavaly 543 Maradjunk a Vágómarhából ezret, vágójuhból 42 ezret, süldőkből 416 ezret és te­nyészszarvasmarhából 20 ezret vásárolt fel ez a mam­muttröszt az ország külön­böző megyéiben. Ez azt is jelenti, hogy a korábbi évek­től eltérően több hús került asztalunkra és külföldre is. Belföldre mintegy 1200 va­gonnal több tőkehús és hús­készítmény jutott, mint 1971-ben, ez 5—6 százalékos növekedésnek felel meg. Kü­lönösen a sertéshús és hús­készítmény aránya javult, ami köszönhető a korszerű sertéskomplexumok termelé­sének és a nagyarányú haz­dóan, másrészt pedig a ta­valyinál mégegyszer na­gyobb beruházást valósíta­nak meg. A termelékenysé­get tovább növelik, és az új ipari termelői' árak mellett a megfelelő gyártás- és gyártmánystruktúrát kidol­gozzák. Az idén is bőven lesz vágnivaló. A félő, hogy a felvásárlás majd nen\ lesz egyenletes, ez kisebb gon­dokat, zavarokat okozhat. Ezekkel már most érdemes számolni, hiszen nem alap­vető bajok. m A hűsipar ígérete, ebben az évben jobb együttműkö­dést alakít ki a belkereske­delemmel, a hálózat bővíté­sében és korszerűsítésében, táji hizlalásnak. Természete- ugyanakkor megkezdi saját sen nemcsak a hazai aszta- szakbolthálózatának kiépí­lok élvezhették a termésbő- tését is annak érdekében, séget, hanem a külföldi fo- hogy ne legyen áruhiány. A gyasztók is. hiszen a húsipar fogyasztók hátrányára évek külkereskedelmi vonatkozás- óta tart a vita; a kereske­ban is kimagasló eredmé- delem nem rendelt, vagy az nyeket ért el, a nettó tőkés ipar nem szállít. Ha minden devizabevétel több mint 30 jól megy, az idén már nem százalékkal növekedett ta- vitatkozunk, nem lesz mí­valy, 1971-hez viszonyítva, ért Bővebben kerül aszta­A hústermeléssel párhu- lunkra a sok finomságból, zamosan bővítették a feldől- Azt is jelenti, hogy az ol­gozásL Nem szégyenkeznek csóbb cikkek gyártására kü­ezen a téren sem, a beru- lönös figyelmet fordítanak, házás összege 500 millió fo- Szükséges ez. Az értékes ál­rintot elérte, szemben a lati fehérjékben gazdag korábbi év 300 millió forint- élelmiszerek fogyasztása az jávai. Sikerült a vállalatok: életszínvonal-emelkedés­szabályozók korszerűsítése, az új helyzethez való igazí­tása, forgóeszköz- és kész­letgazdálkodás összefüggé­sei, jutalékrendszer, bérszint és termelékenység, kereske­delmi haszon, fejlesztési alap, készletgazdálkodás stb. Mégis csak elvárhatja a fo­gyasztó, ha már egyszer 6 pnillió hízó felvásárlásával számolnak, hogy ugyanazon termékből egyidőben fo­gyasztási hiányok és raktár­készletek ne legyenek. Ér­vényesüljön az a szemlélet, hogy miután a sertéseket alacsonyabb élősúllyal ve­szik át a termelőktől, vál­tozik a hús-, fehéráru ará­nya is, elmúlt például a vastag szalonnák ideje. Már a vágásnál felkészülhetnek arra, hogy eleve szükség van a különböző nyersanya­gokra is. Vagyis, amit min­den nyáron számtalanszor hangoztat az ország, minél kevesebb termék menjen ve­szendőbe, ami megtermett, kerüljön raktárakba — ér­vényes ez a hústermelésre is. IEI A bőséggondok gondok. Bizony az utóbbi évtizedekben a hústermékek forgalmazására alkalmas bolthálózat, hűtő- és raktár­tér, szállítóeszközök elma­radtak a mai követelmé­nyektől. Az ipar fejlesztésé­zöménél a két műszakos ter- nek, az igényességnek termé- vei és rekonstrukciójával meléshez megteremteni az előfeltételeket, vagyis, hogy az 5 millió sertést levágják és feldolgozzák. Ma már ott tartunk, hogy a termeléssel kevesebb a gond, baj, mint szetes velejárója. A terme­lés növekedésével kelL hogy növekedjék a feldolgozás, csomagolás, a forgalmazás színvonala is. Ez növeli részben a fogyasztást. Két­a feldolgozással Az elmúlt ségteleai,. gyorsan változik a év is olyan tapasztalatokkal fogyasztók választék- és zárult, a bevezetett máso­dik műszak mellett a sza­bad szombatok kihasználásá­val tudták csak feldolgozni az árut. Néhány éve egészen más gondjaink voltak. Ke­vés hús, rosszabb terítés. Tény viszont, hogy a tavalyi évet 1,4 milliárd forint ered­minőség iránti igénye Jog­gal. Mikor, ha most nem? A sertésprogram, a termelés ontja az alapanyagot, tehát az összhangot kell megte­remteni a vártnál gyorsabb vágósertés árutermelése, a feldolgozó-kapacitás növe­kedési üteme valamint a egyidőben szükséges a ki­emelt felszereltségü. ellá­tottságé és nagy áteresztő­képességű hússzakbolt-háló­zat. Kétségtelen, anyagi áldo­zatokat is követel az örven­detesen megnőtt húsfelvá­sárlással és forgalmazással járó gondok megoldása. Ára, Itt már fordított az alapál­lás, megtermelt értékeket, árukat kell időben és jól a fogyasztókhoz juttatni: Vagyis az értéket realizálni: Sz. Lakács Imre BERCZELÍ A. KÍROW Hullámsír ™* I L-L Ilid 183. — No ottan kevés ház maradt épen — csó­válta a fejét a főhadnagy, de félszemmel azért még mindig Etelkát vizsgálgatta, aki megérezte a hódító férfi támadó tekintetét, s hideg megkö­zelíthetetlenséggel utasította vissza azt. E szem­parbaj csak pillanatokig tartott, persze Zubovics részéről inkább megszokás és gyakorlat volt de ahhoz azért elég, hogy Etelka merev és kimért legyen vele. Határozottan sértette és bosszan­totta a katonatiszt magabiztos fölénye, és köz­ismert sikerekkel elkényeztetett viselkedése. — Parancsoljon — nyújtotta Etelka felé a ke­zét. de a leány úgy ugrott a csónakba, hogy nem vette igénybe a fölajánlott segítséget. —" Nyilván sokat sportol. — Nem vagyok elpuhatt lány — válaszolt szá­razon Etelka. Richter is ott állt azon a lépcsőfokon, mely még szaraz volt. s kérte, hogy őt is vigyék ma­gukkal. mert neki mindenképpen el kell jutnia Rókusra, hogy segítsen kötélgyáros barátjának. — Elkésett, uram — felelt Zubovics. — A víz már mindent elmosott, már elérte a Kál­vária utcát, sőt a Dugonics sétányt is, mégpedig hajnali négykor. Most mingyárt hét óra lesz, s már csónakáznak a Szabadkai "utcán, s a Dömö­tör-templom környékén is. — Egy térképet vett elő a zsebéből. — Mindent áttanulmányoztam, mielőtt elindultam volna. A Szentháromság ut­cán még hatig gyalogszerrel is a vasúthoz mene­jao.) kuitóú, dg azóta ettűot már az egész Alsóváros is. A víz a temető felöl zúdult , ná. Kevés ház maradt az egész városrészbőL — Akkor a Pistáék háza is "összedőlt — kiál­tott föl Gábor elkeseredve. — Az hol volt? — kérdezte a főhadnagy, • a térképét nézte. — A Borbás utcában — s megmutatta rögtön, van. Itt már semm sincs, csak nádfedelek és háztetők — legyintett Zubovics, aztán Richter­hez fordult. — Ha ön is segíteni akar, várjon egy kicsit, hamarosan küldök valakit. Nekünk sietnünk kell. — És sok a halott? — kérdezte aggodalmasam az optikus. — Még nem tudni pontosan, de nem túl sok. Talán kétszáz, ahogy én felmértem a helyzetet. A legtöbbnek volt ideje elmenekülni még, ha nem becsülte túl a háza ellenállását. A kataszt­rófa előtt mintegy tizenötezer ember menekült el, ma a hajóhídon vagy húszezer ment át Új­szegedre, a Tisza-parton, a főgáton talán tízezer ember húzódott meg, s a városban is van még harmincezer lélek. Ezt hallottam — mondta még, aztán evezett kifelé a kapun. — Még csak annyit mondjon, főhadnagy úr. hogy itt, a szomszédos Os}cola utca táját is el­öntötte a víz? — kiabált utána Richter. Zubovics egy pillanatra még megállt, újra elő­vette térképét. — Nem, uram. A hídfőtől indulva a Miatyánk, az ötpacsirta. Bába, Kereszt és Szegfű utca szá­raz maradt. De a nép leginkább az Oskola utcá­ban szorult össze, úgy látszik, az fekszik a leg­magasabban — magyarázta a stratéga, aztán, mikor a többi csónakhoz érkeztek, Gábort az egyikbe áttessékelte. — Ha ön hajósivadék, ak­kor a hölggyel lépjen át ebbe'iaz üres ladikba, de nagyon kérem, ne sok időt (öltsön n családja körében, azok nyilván jó helyen vannak, hanem evezzen tovább, mert nagyon sokan várják még, hogy megmentsük ókét. Etelka és Gábor átugrott a kijelölt csónakba, melyet lánccal kötöztek az előtte úszóhoz, mikor • a városháza felől kétségbeesett sikoltozásra let­tek figyelmesek. — Nők — mondta Zubovics. — Siessünk oda. Gábor eloldotta a láncot, Etelkát a csónak vé­gébe ültette, s 6 is abba az irányba evezett. A siránkozás oly szívszaggató volt, hogy nem tud­ta leküzdeni sem kíváncsiságát, sem azt a szán­dékát, hogy ö is segítsen valakin, ha tud. Hiszen az üres csónak arra való. Néhány evezőcsapással elérték a Kárász utcát, ahol a házak épek ma­radtak ugyan, de mélyen vízben álltak. Etelka nem állta meg, hogy ne mutasson föl az egyik lakásra, mely hamarosan az övéké lesz. Gábor megmosolyogta, s igyekezett a hangok irányába. Hamarosan megpillantották a székházat is, s a gesztenyefákkal beültetett sétányt, melyeknek tarr ágaihoz vagy magas törzséhez egy-egy ladi­kot vagy utászpontont kötöztek, a tér egyéb­ként, a város büszkesége, hatalmas tóra emlé­keztetett. melyen most nyüzsögtek az odarendelt vízi járművek. A sikoltozás a Feketesas utcából hallatszott, s a rémült hangokra egész sereg csónak indult arrafelé, de furcsa módon egy összeroppanni ké­szülő ház előtt megtorpantak, tanakodtak anél­kül, hogy a rimánkodó nők segítségére siettek volna. — Mi is emberek vagyunk — ordította torka­szakadtából egy kissé kifestett, de nem csúnya arcú leány, aztán vagy öten-hatan integettek mögüle, és zokogva kérték, hogy Őket is mentsék meg, mert az udvarban már recseg-ropog a ge­rendázat, s ha nem jönnek gyorsan, ők is elme­rülnek. Zubovics rögtön látta, hogy kikről van szó, s egy percig sem habozott, hogy segítsen rajtuk, s némi megvetéssel mérte, végig az egvik csó­nakban illő férfit, aki erkölcsi emelkedettségé­ben gúnyos megjegyzéseket tett a szerencsétlen leányokra. 1'' •'' frois/tetjafej

Next

/
Thumbnails
Contents