Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-03 / 28. szám

4 SZOMBAT, 1973. FEBRUÁR 3. a Nemzeti park Hortobágyon BORSOO-ABAUJ ZEMPLÉN J Neg)ffs ///"... Margtlai k rtfö;. l//( ín ingcu JTJ^ *//t • '.'.Tniacs«g«i T. rzj —/ . IV Ujszen tmar gita Országos kluMéllei A KISZ Központi Bizott- forduló és a fesztivál célki- meghirdetett, új ifjúsági klusága, a Szakszervezetek Or- tűzéseinek megvalósításához, bok létrehozását kezdemészágos Tanácsa, a Munka- Az Ifjúsági klubok az öt nyező akcióban. A pályázat agyi Minisztérium, a Műve- évre meghirdetett alapvető ez évi szakaszába azok az lődésügyi Minisztérium, a nevelési célokat a következő ifjúsági klubok nevezhetnek Honvédelmi Minisztérium, a feladatok vállalásával és be, amelyek 1972. december Mezőgazdasági és Élelmezés- megvalósításával érjék el: 31-ig megkezdték működéI ügyi Minisztérium, az Álta- klubokhoz illő formákban, süket, és vállalják, hogy teli lános Fogyasztási Szövetke- sajátos módszerekkel való- jesítik az alapfelhívásban és :etek Országos Szövetsége, a sitsák meg a Világifjúsági a fentiekben felsorolt köveTermelőszövetkezetek Orszá- Találkozó gondolatát. Petőfi telményeket. ! gos Tanácsa, a Népművelési Sándor születése 150. évfor- A nevezési lapokat, és a . Intézet és az Ipari Szövetke- dulójának méltó megünnep- nevező klub munkatervét — zetek Országos Tanácsa által lésével, az 1848—49-es sza- két példányban — 1973. feb1071—75. közötti időszakra badsáaharc történetének ruár 15-ig kell elküldeni a meghirdetett klubpályázat megismerésével erősítsék a KISZ járási, városi bizottsá'973. évi szakaszát Petőfi népek barátságát, a társadal- gához. Az összesített megyei vándor születésének 150. év- mi haladást, a hazafiság, az jelentkezéseket 1973. március fordulójára és a X. Világif- internacionalizmus gondola- 15-tg kell elküldeni a KISZ lúsági Találkozóra való fel- tát. Tekintsék fontos feladat- Központi Bizottsága kulturákészülés jegyében rendezik nak az olvasás elterjedését, lis osztályára, meg. Az ifjúsági klubok fel- ösztönözzék tarjaikat a ta- A pályázat 1973. évi szaídata, hogy a KISZ-alap- nulásra, erősítsék a film és kaszának eredményhirdetése szervezetekkel együttműköd- az ifjúság kapcsolatát, ve- megyénként és országosan ve járuljanak hozzá az év- gyenek részt az országosan 1974 tavaszán lesz. Filmforgatáson — Emberek, most aztán gondolati magva ls ez volt. — A közös pont — úgy szikes, füves pusztát, a délibábot, a kunhalmokat, a Az idén. Január 1-én 52 000 méltó arra, hogy első nemhektár területen megalakult zeti parkunk legyen. A hazánk első nemzeti parkja. Hortobágyi Nemzeti Park mocsarakat, a pusztai erdeiA Hortobágy olyan egyedül- rendeltetése sokoldalú. Védi foltokat és a földfelszín jelálló és kiemelkdő termé- és fejleszti a puszta jelleg- legzetes képződményeit szeti és kultúrérték, amely zetes természeti értékeit, a Megőrzi a Hortobágy sajátos •^•••••••^^••••••••••Mm növényvilágát, az erdőssztyepp maradványerdő foltjait, a szikes puszta mozaikos felépítésű növénytársulásait. Biztosítja a vadon élő állatok fennmaradását, a ritka hazai fészkelő madárfajok és az átvonuló madarak nyugalmát, a kiveszőfélben levő ősi magyar háziállatok (szürke marha, magyar rackajuh, bivaly, magyar ló, magyar mangalica és a pásztorkutyák) további tartását. Mind idegenforgalmi, mind kultúrtörténeti célból fontos bemutatni a pusztai pásztoréletforma — a csikós, a gulyás. a kondás és a juhász — bizonyos kereteit. Megőrzi a pásztorépítményeket, az állattartás ősi ' épületeit (kunyhók ólak, vasalók, hodályok stb.), és egyéb táiénítményeket — például: kilenclyukú híd, Hortobágyi Csárda stb. A Hortobágy nemcsak földrajzi táj, természeti, néprajzi, gazdaságfejlődési érték, hanem történelmi emlék is, amely számtalan irodalmi és képzőművészeti vonatkozással is rendelkezik. „Ásványkutafó" tehenek Ásványi kincseinket fel- A sókutatő expedíció a kutató geológusainknak nem kivezényelt geológus sajátos kevés bosszúságot okoznak a bosszújával zárult. Elhitette notórius „kincskeresők", az a felfedezőkkel, hogy állataik avatatlan dilettánsok. A Ma- esetleg a mélyben fekvő sógyar Állami Földtani Inté- rétegeket érezték, s további zet irattárában több kötet- kísérletre buzdította kísérőit, nyi olyan bejelentés poroso- Az atyafiakkal órákon át dik. amelyekben csodálatos nyalatta az útjukba kerülő érclelőhelyeket, olaj, szén mészkősziklákat, s keresztülvagy drágakőmezoket véltek , , , , .. .... felfedezni a botcsinálta ku- kasul bemászatta veluk a tatók. hegyet. Az „egzakt" kutatási E jó szándékú, de több- módszertől kimarjult nyelvű nyire minden reális alapot felfedezők végül is önként nélkülöző bejelentések sok mondtak le a további sókufölösleges munkát adnak az tatásról, s lehet, hogy azóta ^UmU^rénnyekheAz tudnak undor ' nélkül azonban olykor egy-egy de- tehénre, vagy kősziklára nézrűs epizód is társul, ami né- ni.. • A különbség annyi, hogy érzem —, a hős figurája, most egy más társadalmi Bármilyen környezetben él, rétegbe került ember szem- dolgozik, egy valami mindüvegén keresztül közelítjük egyikre jellemző. A bele nem meg a kérdést. nyugvás dilemmája. Ezt taA film főhőse Jakus. He- Ián a Kitörés című filmben „ i 1,-1 gesztő volt. ízig-vérig mun- sikerült a legjobban megvaök" kás. Kiemelték, igazgató lósítani, de valamennyi fil"ii Til ffh tfvu ' T-" lett. Külső, belső problémák, mera tulajdonképpeni célja nLnSrl í 1 hatások következtében visz- ez. Egy jó értelemben vett ionben fizetünk a késésért. szakerül a hegesztők közé. nyugtalanság, az újnak, az Életszagú mondatok. El- Hogyan fogadják, mennyire ismeretlennek, a továbblépés hangzanak szinte valameny- változott meg a véleménye lehetőségének a keresése, nyi gyárban, üzemben, kü- munkásokról, munkáról? — Filmjei stílusban is jeFigyeljük a felvételt. A lentős különbségeket mutatmegindult a munka, három íét késésünk van. be tudjuk hozni? — Dolgozunk, mint az álatok! Meg kell szervezni a lönösen negyedév végén. Hogy mégis leírtuk, másfaj- brigád egy vasszerkezetet nak ... ta jelentőségük van. Ez a párbeszéd filmvásznon hang zik el. Bacsó Péter most ké szülő Harmadik nekifutás cí hegeszt. A munka megáll. A — Nálam a téma határozhegesztők veszekedni kezde- za meg a film stílusát. Jannek. csó fel tudott építeni egy Jakus: Én csak azt mon- sajátos és önálló filmnyelmű filmjének egyik jeleneté- dom, hogy nagyon könnyű vet. Nála szimbólumok, ben. Reflektorok varázsol- tépni az embernek a pofáját, absztrakciók egész sora, nának nappali fényt a sötét éj- de keményebb dolog bele- lam a valóság sokkal konkszakába, a kis kameravasút kóstolni abba mi a felelős- rétabb. le-föl közlekedik rövid pá- ség. Átélni egyszer a döptés — Kikkel dolgozik szívelyáján. Felvétel van. Az kínját, amikor száz és száz sen együtt? operatőr a lencse mögül ember sorsa függ az elha- — Jelenlegi stábunkkal tározástól. hetedik közös filmünket forVimola: De tűzbe jött di- gatiuk. Kialakult, összeszomegfelelő állást keres, a felvételvezető az utolsó megbeszélést tartja a szereplők- rektor úr! kel. A színészek egy traverz oldalán, hegesztőpákával a kezükben várják a csapó sik oldalt is kott kollektíva. Ismerjük Jakus: Én csak azt aka- egymás gondolatait, elképzerom, hogy megértsék a má- léseit, nem kell sokat magvaráznom ahhoz, hogy mit jeladását. A film e néhány Vimola: Aki tehetségtelen, akarok? Operatőr Zsombopercnyi képsora többórás ke- lépjen le a színről! mény munkát igényel, rendező fejében gondolatok most képi megfogalmazást. Ezek ről az elkénzelésekről be- rendező szélgetünk Bacsó Péterrel. megáll. lyai János, fel vétel vezető Jakus: Én már leléntem, Kozma Dezső, gyártásvezető kialakult tessék, azért is beszélhetek Gulyás Lajos, nyernek erről a dologról. — Szereplők? Ennyi!" — hallatszik a _ Főszerepben Avar Tsthangia. a kamera ván. Madaras József. Szamindenki kifújja bó László, valamint öt erdé— Régóta foglalkoztat az magát, újabb megbeszélés, iyi mavvar színész, az ottau • - mi volt jó. mit kell más- ni színjátszás legjelentősebb kéoo csinálni? Aztán ismét alakiai Hatszor-nyoleszor a probléma, hogy milyen a különböző társadalmi rétegek mozgása, mi van a vaBv„ n.«i.6tuo, ti ti vau a va- felvétel. itawiui-nyuicszor lifhoUiit a -„ lóságban, a munkásosztály ugyanaz a képsor, mire va- f . T l lT szó absztrakciója mögött va- lóban tökéletes lesz. 7lk vásznán a Harmadik neIsmét Bacsó Péterrel be. szélgetünk. lójában mi is rejlik? Erre keresek most magyarázatot. — Korábbi filmjeiben már foglalkozott hasonló témával? kifutást? — Az utómunkálatok el- Korábbi filmjel a leg- la^nalviP,rüÍSÍg> reméljüls' különbözőbb témákkal foglalkoztak. Van mégis valami, miképp enyhíti a hivatalc® kiszállásra ítélt szakember tortúráját. Ilyen történet színhelye volt a Vértes-hegység egyik falucskája is, ahol két felbuzdult atyafi gazdag sólelőhelyet, illetve só tartalmú sziklákat vélt felfedezni. Miután bejelentésükre nem reagált az intézet, a derék honpolgárok a Nehézipari Minisztériumhoz fordultak panaszukkal, hogy az ő sólelőhelyüket az illetékesek nem hajlandók megnézni. A szent és sérthetetlen rendtartás jegyében, jött i6 a leírat a minisztériumból, s egyhetes határidővel érdemi jelentésre kötelezte az intézetet A helyszínre kivezényelt szakember a két felfedező kíséretében nyakába vette a hegyet, de természetesen a kopár mészkősziklákon kívül egyebet nem talált. A két elbizonytalanodó atyafi végül is kibökte, hogy egyik alkalommal marhákat hajtottak fel a Vértestetőre, s miután a barmok útközben erőteljesen nyalogatták a fehér sziklákat, hát bizonyosra vették, hogy sóféléből áll a hegy. Jelenkor című filmem ami mindegyikben közös? hogv akkor! Várjuk a premiert! Forró Tamás BERCZELI A. KAROLY 182. Hajnali öt óra felé már erősen derengett, Gábor is, Richter is az ablakot nyitogatta, s kendőket lobogtatva integettek a megjelent halászoknak, akik a főkapitány rendelkezése értelmében ladikjaikkal a városháza felé igyekeztek. Ott volt a gyülekezés helye a Széchenyi téren, a lefoglalt dereglyéket, csónakokat itt kellett kellő arányban szétosztani, hogy jusson belőlük minden városrész számára valamennyi. A Falánk szorult erre a legkevésbé, mert épületei az áradásban is szilárdan álltak, nem inogtak meg, a víz alattomos aknamunkájától, legföljebb a pincék, s az alacsony emeletek sínylették meg azt, de Rókuson a több mint ezer házból mindössze kilenc maradt lakható állapotban, ezért hemperegtek és sodródlak olyan példátlan tömegben a szétdúlt otthonok berendezési tárgyai éppen a Budai országúton. A felsővárosi Tabánnak sem volt már nyoma, mely Rókussal volt határos, s itt még az a szerencsétlenság is fokozta a nyomorúságot, hogy az erős szél a kiöntött holmit a Tisza felé sodorta, tehát megmentésük szinte lehetetlenené vált. Végre feltűnt a vakmerő lovas, a híres Zubovics főhadnagy is, tíz. Pestről hozott csónakjával, s mikor észrevette, hogy Gábor már egy zászlónyi abroszt lenget az ablakban, s torkaszakadtából ordít, hogy felhívja magára a figyelmet, hirtelen fölegyenesedett az első ladikban, s tenyeréből tölcsért formálva válaszolt: — Jöjjön, barátom, ha tud evezni! — Persze, hogy tudok — felelt a fiú, s mutatta, hogy jöjjön valaki a csónakjával a kapuhoz. — Én ls veled megyek — jelentette ki elszántan Etelka. — Nem hagylak egyedül! Melletted a helyem, és én is segíteni akarok. — S ellenmondást nem tűrve fölkapta meleg köpenyét, fejébe sapkát húzott, s indult kifelé. — De Etelka — rimánkodott az anya —, megfázol, beleesel a vízbe. Nem engedlek! — Megyek mindenképpen, édesanyám — utasította vissza a könyörgő aszonyt a leány. — Mi vigyázunk egymásra, ugye Gábor? — Hagyd őket — legyintett Richter. — Mi bavésett, a nők egymással versengve rajongtak érte, s hódításait nemegyszer súlyos kimenetelű párbajok követték, s mindig a sértett fél rovására. Mikor megtudta, hogy Szegedet katasztrófa fenyegeti, csónakokat szerzett, sportembereket toborzott össze, s meg is érkezett az utolsó pillanatban. — Zubovics — nyújtotta a kezét öntudatosan Gábornak, mikor óvatosan beevezett a kapualjba, ahol már néhány ládán, hordón, s kimentett bútordarabon többen ültek. Mikor Etelka is be akart ugrani a csónakba, csodálkozva kérdezte: — A kislány is menteni akar? — Mindenesetre segíteni szeretnék — nézett farkasszemet vele Etelka. — Egyébként nem vagyok már kislány, hanem ennek az úrnak a menyasszonya. — S belekarolt Gáborba. A főhadnagy, aki nem mulasztotta el, hogy férfiszemmel is végigmérje a csinos jelenséget, tétován vonogatta a vállát. juk lehetne? Gábor ügyes evezős. De nekem is bámehnvlrf RsrteTira ^Itó^?/ vúnfíLT . wiMiii.,i, TA, .„„„. bármennyire tiszteidre méltó is ez a vállalkoszerezzetek egy ladikot, s küldjétek ide. Jól megfizetem. Különben én is lemegyek a lépcsőházba. Maga Zubovics főhadnagy evezett a kapuhoz, Gábor jól ismerte Pestről, de a Vasárnapi Újságból is, melyben arcképét gyakran közülték, ha valamilyen lovasbravúrt hajtott végre. Lovával lépcsőkön ment föl esti fogadásokra, hajmeresztően magas korlátokat ugratott át, átúsztatott a Dunán, jégzajlás idején, s e legendás bátorsághoz még megnyerő férfias külseje is hozzájárult, magas, nyúlánk, elegáns jelenség volt, arca kissé keménymetszésű, határozott, kőbezása, nagyon sok megrázó jelenetben lesz része, s tartok tőle, hogy nem lesz ezek elviseléséhez elegendő ereje. — Kt fogom bírni — erősködött tovább Etelka. — Mellette leszek — mondta gyöngéden Gábor. — Egyébként Bite Gábor a nevem, joghallgató vagyok Pesten, de hajós emberektől származom. Ittrekedtem a menyasszonyom szüleinél, s most szeretnék saját családom sorsáról tájékozódni. A Felsővároson laknak. (Folytatjuk.)