Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-21 / 43. szám

SZERDA, 1973. FEBRUÁR Nagy járművásár a DELTA szegedi boltjaiban A tavasz közeledését jelzi az is, hogy megnőtt az érdeklődés a jármüvek iránt: egyre több motorkerékpár fogy a DELTA Kereskedelmi Vállalat szegedi szakboltjaiban. Üjra megnőtt az érdeklődés a motorok iránt: a városlak épp úgy kedvelik a mozgékony, a nagy városi forgalomban is kényelmes motorkerékpárokat, mint a város környékén lakók, akiknek elsősorban a munkahelyre utazást teszi egyszerűbbé, kötetlenebbé a saját jármű. nyer a vevő A közlekedés népszerű szaklapja az „Autó-motor" a közelmúltban külön cikkben foglalkozott azzal, hogy a DELTA Kereskedelmi Vállalat országosan is egyedülálló szolgáltatást rendszeresített szaküzleteiben, méltatta a lap, milyen szerencsések a Csongrád megyében motort vásárló emberek. Mi ez a szolgáltatás? Régen a vevő a megvásárolt motort először műszaki vizsgára vitte, majd beszerezte a rendszámot. Legjobb esetben is két napja ment az ügyintézésre, sorbaállásra, várakozasra. Pedig ha az ember vesz valamit, az a legnagyobb öröm, ha azonnal használhatja is. A DELTA két szegedi járműszakboltjában — a Mérey utcai és a Kiss Menyhért utcai üzletekben — a megvett motorokhoz megszerzik mindezt a bolt dolgozói. Faragó József, a Mérey utcai szaküzlet vezetője kérdésünkre elmondja : — Műszaki vizsgára viszszük a motort, megszerezzük a forgalmi engedélyt és a rendszámtáblát, ezenkívül üzemképes állapotba helyezzük az akkumulátort. Ez utóbbi is három napot igényel, de ml előre feltöltjük, szakszerűen elvégezzük ezt a munkát a vevőknek. Vagyis, ha ön például szerdán megvásárolt egy motorkerékpárt, pénteken délután átveheti és — természetesen ha van vezetői jogosítványa — mái pénteken délután rápattanhat az üzlet előtt új motorjára. A műszaki vizsga és a rendszámtábla költségeit — mintegy száz forintot — a DELTA Kereskedelmi Vállalat magára vállalja, a vevőnek tehát díjtalan ez a szolgáltatás. Értékes időt és pénzt takarít meg, aki nálunk vásárol. OtP-ügyintézés helyben A szegedi vásárlók számára külön kényelmet biztosít, hogy az OTP részletre vásárolt motorkerékpár miat; nem kell egy lépést sem tenni: helyzen intézik. A vevők számára készségesen adnak felvilágosítást, hogy az OTP-t milyen feltételek mellett biztosit fizetési kedvezményt, s a vevő az előleget helyben befizeti, a hiteligénylést ai boltban leadja. Főleg a fiatalok kedvelik és veszik igénybe a részletvásárlási lehetőséget: viszonylag kevés előleg ellenében megkaphatják a nagyon vágyott új motorkerékpárt Most érdemes motort venni, amikor ilyen kedvező lehetőség kínálkozik, hogy már tiz százalék előleg befizetésével részletre kapható. Ahogy az étteremben is olvasható az étlapon a „konyhafőnök ajánlata", a szegedi Mérey utcai DELTA járműszaküzletben is az üzletvezető ajánlatát kérjük. Faragó József sorolja is a kapható motortípusokat, hozzátéve, hogy a legtöbb vevő alaposan megfontolta már, mire az üzletbe jött, hogy melyik márkát és típust kéri, de aki még nem döntött, itt válogathat. Méghozzá sokféle motorkerékpár között! Az MZ „család" 125 cm3-es „tagja" 10 ezer 500 forint, az MZ 150 cm3-es 11 ezer 300, az MZ 250 cm3-es 16 ezer 500 forint A Pannónia T 5-ös 13 ezer 300 forint, a P 10-es 14 ezer 400 forint, a P 20-as 16 ezer 800 forint. A Jawa 175 cm3-es sport 9 ezer 300ért, a Jawa 250 cm3-es 15 ezer 500 forintért kapható és van Jawa 350 cm3-es is, amelynek ára 17 ezer 700 forint. Lehet tehát válogatni a DELTA szakboltjaiban. Motorozni jő! Á Fehér-tó természetvédelmi problémái Hatan dolgoznak a DELTA Mérey utcai boltjában, s egyöntetű a véleményük: a vásárlási kedv azt mutatja, ismét divatba jött a motor. Bizonyára azért is, mert üzemköltsége alacsony, fenntartása tehát nem kerül sokba. Ha valaki például egy MZ 125 cm3-es motort vesz, amelynek ára 10 ezer 500 forint, a 10 százalékos OTP előlegre 1100 forintot kell befizetnie és díjtalan a műszaki vizsgáztatás és a rendszámtábla a DELTA boltjaiban. Ez a motortípus adómentes, (a többi motor adója ls alacsony), s az MZ 125 cm3-es fogyasztása is kevés, átlag 3,5 liter 100 kilométerenként. A saját jármű kényelme' és függetlenséget jelent. Jön a jóidő, a kirándulások, országjárások időszaka. A motorkerékpárok szezonja. A szezonra készülve tartja nagy járművásárát a DELTA Kereskedelmi Vállalat két szegedi szaküzlete. (x) Mi lesz a Fehér-tó sorsa? — kérdezik a hozzánk intézett levelek, telefonhívások. A megye természetvédelmi területei, köztük a Szegedhez legközelebb álló, talán legjobban ismert Fehér-tó a természetjárók érdeklődésének középpontjába került. Érthető, hisz e vidék szerelmesei szomorúan tapasztalják, hogy világhírű madárrezervátumunk egyre szegényedik, a szikes pusztai táj speciális élővilágával együtt lassan a múlté lesz. Illusztris képviselői — a gólyatöcs, a gulipán, a széki lile — ma már csak vendégek e területen. A kulturális felemelkedés, a gazdálkodás fejlődése nemcsak Szegeden, vagy az országban, de világviszonylatban is egyre jobban hangsúlyozza a természetvádelem fontosságát Kormányzatunk nem ok nélkül hozta létre a megyei természetvédelmi bizottságokat. Megyénkre vonatkozó munkafeladatainkkal az utóbbi időben a Délmagyarország két cikke is foglalkozott. Gondolataik között felvillantak — mintegy előre vetve — a tó természetvédelmi, illetve rekonstrukciós problémái. A megoldásra váró feladatok közül egyik legsürgősebb e terület évek óta visszatérő, de megnyugtató módon meg nem oldott kérdésének rendezése. Ennek érdekében olyan határozat született, hogy külön albizottság foglalkozzék a részletkérdések feltárásával, megoldásuk előkészítésével. A végleges megoldás korántsem egyszerű feladat. Az ősi Fehér-tó területén ma az ország egyik legrentábilisabban termelő halgazdasága működik. Létjogosultságát más nézőpontból ítéljük meg most, mint annak idején, a védett területek rovására történt kibővítésekor. A közeljövőben olyan rekonstrukciós megoldást kell találnunk, hogy a halgazdaság „kecskéje" is jóllakjon, s a rezervátum „káposztája" is megmaradjon. Másszóval: a gyakorlat érdekeit messzemenően figyelembe véve szeretnénk, a Fehér-tó ősi élővilágának visszatérését biztosítani. világhírnevét viszszaszerezni. Ezek a feladatok meghaladják a megyei tanács és a természetvédelmi bizottság hatáskörét. A fehér-tói albizottság néhány héten belül javaslatot készít, felkeresve az Országos Természetvédelmi Hivatalt, hogy a rekonstrukció elé tornyosuló akadályokat közmegelégedésre oldhassuk meg. Talán felesleges ls hangsúlyozni, hogy a tervek megvalósulása nem megy máról holnapra. Már az előkészítéskor olyan hidrológiai, talajtani és biológiai szakvéleményeknek kell születniük, alapos vizsgálatok nyomán, melyek segítenek eldönteni, milyen módszerek szükségesek az ősi élővilág helyreállításához. Kérdés még az is természetesen, mibe kerül az alkalmasnak vélt tervek megvalósítása. Másik kívánság munkánkkal kapcsolatban: emberközelbe kell hoznunk védett területeinket. Egyetértünk azzal, hogy Fehér-tó ne csak a tudomány hazai és külföldi művelőinek, egvetemi és főiskolai hallgatóknak, szakköri tagoknak legyen hozzáférhető, hanem a fizikai és szellemi dolgozóknak is. Ki kell elégíteni a természeti szépségek iránt érdeklődő, pihenni és tanulni vágyó csoportok igényét is — betartva a megfelelő törvényeket. Szükségét látjuk olyan kilátótorony építésének —felszerelve megfelelő távcsövekkel —, ahonnan az érdeklődők bepillanthatnának az itt fészkelő madarak életébe, gyönyörködhetnének a tavaszi és őszi vonulások madártömegeiben, tanulmányozhatnák a lehalászott tavak apróhalaira gyűlő madárfajok gazdagságát és változatosságát. Gyönyörű látványt ígér a szikes puszta őszi pompája is. vagy éppen a hangulatos fehér-tói naplemente. A hozzánk intézett kérésekre adott válaszok keretében minden részletproblémára nem tudunk kitérni. Akkor lesz majd érdemes ezekről beszélni, ha közelebb leszünk mostani gondjaink megoldásához. Ha majd megvalósul a Fehér-tő nagy tudósának, rajongójának és harcosának vágya, s vele a mi vágyunk is — a terület végleges természetvédelmi rekonstrukciója. Dr. Bodrogk5zy György. a természetvédelmi bizottság alelnöke Mámorító narancssárga Szovjet tudósok kutatásaik során közvetlen kapcsolatot fedeztek fel a színkép különböző színei, és ezeknek az emberre gyakorolt pszichológiai, fiziológiai hatása között. A vörös fokozza például az izmok feszülését, serkenti a szívdobogást és a légzési ritmust, növeli a vérnyomást. Hangulatjavító hatása a világ dolgai iránt egyre fokozódó figyelemben is megnyilvánul. A spektrum másik végén, a passzív színek — halványkék és sötétkék — világa éppen ellentétes hatást gyakorol az emberre: csökken a vérnyomás, lassul a szívverés és a légzés. Erőszakosabb természetű egyénekre kedvezően hatott a kékes színű világítás. A kísérletek eredményei még a színeknek az étvágy gerjesztésében, illetve elrontásában játszott szerepéről is tanúskodnak. A fehér színű éttermi világítás vidámabbá tette az étkezőket, a narancs színű fény pedig kellemes érzéseket, mámoros, enyhén spicces állapotot idézett elő. 7. Radnóti szegedi lakásai Az Április 4. útján, a nagyállomás felé haladva bal kéz felé nyílik a Bokor utca. A túlsó sor utolsó, közvetlenül a vasúti töltés mellett álló sarki házban, a különc Wolf Ferenc (?—1944) szegedi tiszti főorvos ugyancsak különös kis házában lakott utolsó szegedi éveiben Radnóti Miklós. Kertes családi ház, mégis emeletes, bejáratát pedig — a szegedi környezetbe aligha illőn — kicsi székelykapu díszíti. Most konyha van abban a magasföldszinti kis szobában, amely Radnóti szállása volt, fölötte pedig, az emeleten diáktársának és barátjának, Tolnai Gábornak volt albérleti szobája. Elég sok helyen lakott Radnóti Szegeden. Első lakasa a Jerney-házban (Széchenyi tér 8.) volt, majd a Zrínyi u. 8. alá költözött. 1934. február elején — az egyetemi nyilvántartási lap szerint — még itt lakott, de valószínűleg kevéssel ezután már 'átköltözött a Bokor utcába. Ortutay Gyula Radnóti Miklós otthona című emlékezésében (Hatvany Lajos Beszélő házak című gyűjteményében olvasható) azt mondja, hogy utolsó két szegedi évében lakott itt a költő, özvegye még előbbre teszi: szerinte 1933-ban és 1934-ben. Ortutay így írja le a Bokor utcai lakást: „Reggelenként az én tisztem volt a két nagyalvót fölkelteni, a kollégiumból jövet, hogy a nyelvészeti órákról el ne késsenek — az ébresztéshez mindegyre új meg új cseleket kellett kieszelnem. Ez már szép szoba volt, mind a kettő, tágas, jó bútorok a szobákban, s az ablakokból vidéki kisvárosi tájakra láthatni, a ház alatt húzódott a vasúti töltés, s mindegyre hallatszott a vonatok hars füttyszava: közel volt a nagyállomás. Szerette Miklós ezt a szobáját, a furcsa házat is, s a világot járt főorvost, aki magányosan sétáltatta hatalmas kutyáját. A házban is, a lakásban is a főorvos utazási emlékeinek egzotikuma keveredett egy zárkózott családi ház és valami külföldi kis szálloda hangulatával. S mindez az álmos, lusta, széles Szegeden. A groteszk iránt fogékony szellemét szórakoztatta mindez. Erre a lakására később is sokszor s derűvel emlékezett vissza." A lakótárs. Tolnai Gábor, 1969-ben, amikor a ház falán elhelyezett emléktáblát leleplezte, Radnóti rendszeretetét emelte ki, mint oly tulajdonságát, amely szobáját és költészetét egyszerre jellemezte. „Miklós kicsiny szobájában — mondotta — mindég rend honolt, akár egy patikában. Mint ahogy előbb és később is, legalább maga körül igyekezett rendet tartani, rendet teremteni: a fasizmus végső elaljasodása idején tragikus ellentmondásként a fenekestül felfordult világgal. Rend volt körülötte itt is, a Bokor utcai albérleti szobában, ahol jól érezte magát; szerette ezt a házat, az erdélyi építészetre emlékeztető konstrukcióját. Kedvelte a környék csendjét, amit legfeljebb a Makóról, a pályaudvar felé vagy felől kanyarodó vonatok füttyszava tört meg, s öröme tellett különc házigazdánk szenvedélyében; Wolf tiszti főorvos úrnak ugyanis óriási hanglemezgyűjteménye volt, és esténként remek zenei alkotások lemezeit forgatta, s a zene foszlányai átszűrődtek Miklós szobájába is. Néhányszor meg is hívott bennünket a tiszti főorvos űr hatalmas, teremszámba menő szobájába — amely egyként volt háló-, dolgozószoba és zeneterem — muzsikát hallgatni." „A Bokor utcai házban — idézem tovább Tolnai Gábor visszaemlékezését — alkotástápláló légkör uralkodott. Radnóti Miklós élt is az alkotást termo nyugalommal." Itt írta doktori értekezését (Kaffka Margit művészi fejlődése), és itt született számos verse is. Tolnai szerint ennek a szűkebb környezetnek ihletését őrzi a Pontos vers az alkonyatról című költeménye is: Híven tűntet két pipacs, nem bánja, hogy őket látni még, de büntet is rögtön az ég: szuronyos szel.óitkcl Üzent a mosolyog a szálldosó sötét, hogy nem törik, csak hajlik a virág, s könnyedén aligha hagyhatja el piros hitet. A félreérthetetlen jelképek szemléleti mintái, Tolnai szerint, a ház melletti vasúti töltésen voltak találhatók: a zöld fű „szöszöcske szárai" között gyakran kibuggyantak a pipacsok. Szintúgy itt fogant a vers másik lényeges eleme, az alkonyat képe is. „Kicsiny padlásszobám ablakából — ahonnan messze lehetett tekinteni — hányszor bámultuk a bal felől, böcklini, égővörös ragyogásban lemenő — ahogy ő írja a versben — -a bújdosó nap«-ot. Az alkonyat innen szemlélhető igazán, és nem a Tisza-partról." E házban született a Kortárs útlevelére című versremeke is. Alig ötven méterre van ide a Bánomkert sor 7. sz. ház; ma magányos túzokként, magában áll, megvedletten, öregen. Valaha hírhedt „közintézménye" volt a városnak; tisztesség ne essék, szólván: nyilvánosház volt. Rövid ideig lakott benne Radnóti is. „A Bánomkert sori emeletes ház — írta Ortutay — még néhány évvel ezelőtt hírhedett ház volt Szegeden, a -Lili-, ez volt a neve, reszketeg hetedik gimnazisták és kaján öregurak látogatták, úgy mint a Maupassantnoveilákból is ismertük. Mikor az efféle intézményeket megszüntette egy rendészeti intézkedés, lakásokká, hónaposszobákká alakították át, de megmaradt a tükrös szalon, s a folyosók, az egymás mellé börtöncellaként: sorakozó' szobák nagyon is emlékeztettek a múltra. Talán az első napokban még mulattatta a groteszk helyzet, irodalmi élményei Barbusse-től kezdve Kupnnig, de aztán hamarosan elköltözött innét." özvegye a már említetteken kívül még két szegedi lakásáról tud. Néhány hétre, vizsgák és baráti látogatások végett való tartózkodásának idejére, 1935 májusában Radnóti Kuglernénál lakott a Kölcsey u. 5. sz. alatt, 1936 szeptemberében pedig Becseiéknél, a Kölcsey u. 10-ben. Lakásain kívül az Ady téri egyetem, a Hétvezér utcai Munkásotthon, a menza, Sík Sándor rendházbeli szobája, Ligeti Jenő és Eidus BenUán vendégszerető háza volt még gyakori tartózkodási helye a költőnek. Két ízben, 1933. december 17-én és 1939. február 5-én verseivel szerepelt a Dugonics Társaság fölolvasó ülésén, a városháza közgyűlési termében.