Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-21 / 43. szám

(SZERDA, 1973. FEBRUÁR ZL "•"•MMMaMHBMBMn C$Ö­renqeleq Az algyői új gázüzemekben sok kilométernyi jó mi' nőségű acélcsövet építettek be a munkások. A föld mélyé­ről feltörő, nagy fűtőértékű gáz ezeken keresztül jut el az előkészítő berendezésbe — onnan pedig a háztartásokba, a gyárak kazánjaiba. Képünk a gázüzem egyik részletét mutatja, ahol az acélcsövek a feldolgozó, illetve előkészítő berendezésekhez csatlakoznak. Orömnap a homokon Zárszámadás Forráskúton Stífc gratulációt kapott a nél magasabbak a tervezett- bruttó jövedelem Közel van forráskúti Haladás Tsz teg- néL Sajnos, vírusbeteg volt a 42 millióhoz, ami szép a vetőgumó — pereskednek eredmény, a szegedi tájban a szállítóval —, és a meleg, a legjobb; a mérleg szerinti eső nélküli április nem ked- nyereség 18 millió 532 ezer Horváth Jánostól, a megyei vezeft a burgonyának. Sán- forint. pártbizottság osztályvezető- dor Tibor elnök beszámoló- Nőtt a tagok jövedelme. jában hangsúlyozta, mégsem Összes munkadíjra 18,5 mil­számolják fel termesztését, liót, az alkalmazottaknak 7 hanem külföldi fajtát im- milliót, a nyugdíjasoknak tiszta szövetkezeti eredmé- portálnak, hogy biztonságo- háromnegyed milliót fizet­nyéből kifizethetné a járás sabban támaszkolhasson a tek ki. Az egy napra eső (a nagyüzem erre a növényfé- kereset 93,45 forint a tagok­leségre. A zöldségtermesz- nál, az alkalmazottaknál 106 tési programból tisztességgel forint. Hétfőn és kedden az nap, amikor részközgyűlését tartotta a helyi művelődési házban. így többek között helyettesétől. Megérdemel­ten. A sivány homokon gaz­dálkodó közösség elmúlt évi mérleghiányos téeszeit vesztesége), és még mindig maradna szinte annyi, mint egynémelyik jobb téeszben. kivette részét a nagyüzem, eredményes munkáért pré­A néhány esztendeje még csak álmodozásnak hitt kor­Beruházásokkal gyarapí- mium és nyereségrészesedés tották a közös vagyont. A címén 3 millió forintot ka­szerű homoki mintamodell szarvasmarhatelep építése pott a tagság. Átlagban az jelesen bizonyít: az üllési, forráskúti posza homokon aranyforintok teremnek egy­re-másra, ha lelkiismeretes befejeződött, 16 millióba ke- egy tagra eső nyereség rült Az első magas üvegház prémium 3364 forint. Fej­3 millió 900 ezer forintba, lesztésre elegendőt tartalé­a fólia alagút 2 millió 750 koltak, elég említeni, hogy munkával, jó szervezéssel és ezer forintba. Az állatte- biztonsági alapjukon 5 mii­rugalmas vezetéssel párosul nyésztésben tavaly év kez- lió forint van. Ugyanakkor detén az állomány értéke annyi takarmánnyal rendel­alig haladta meg a 9 mii- keznek, mint még sóha. liót, december végén pedig mór a 11 milliót is elhagy­a műszaki technika. Ez tör­tént a Haladás Tsz-ben. A termelőszövetkezet 6261 hektárnyi területen gazdál­kodik, 1380 taggal — közű- Igaz viszont, hogy az ál­lük 411 nyugdíjas — és 231 lattenyésztés jövedelmezősé­alkalmazottal. A tavalyi esz- ge nem változott lényegesen. Összesen 6 ezer sertést ad­tendő sikeréhez a növény­termesztés döntően hozzájá­rult. A terméseredmények tój^^ől­igen beszédesek. Búzából hektáronként 35,6 mázsát, A részközgyűlés meghall­gatta az ellenőrző, nőbizott­ság éves tevékenységéről szóló beszámolókat, majd a hozzászólók elismeréssel adóztak a vezetésnek, a ho­tak piacra a közösből és ház- moki boldogulásnak. Kiss Főbb bevételeik a követ­kezők : kenyérgabonából 3 árpából 26,9, kukoricából millió 109 ezer forint, bur 54,1, burgonyából 70,5, fű­szerpaprikából 80, csereszr­nyepaprikából 90, paradi­István, a TESZÖV titkára kiemelte, hogy a takarékos­ság, rugalmas gazdálkodás — bór az üllési Kossuth Tsz­gonyából 5 millió 392 ezer szel egyesültek — szép pél­forint, fűszerpaprikából 5 dát teremt nemcsak a ho­millió, szőlőből 3,5 millió, mokon gazdálkodó téeszek­csomból 184,6 és szőlőből Kereskedelmi tevékenység- nek, de a feketeföldi téesz­bői viszont 32 millió forint éknek is. Kakuszi László, a volt. Mindezekből igen fé- megyei pártbizottság mun­55.1 mázsát takarítottak be. Emberemlékezet óta nem termett ennyi kukorica ho- nyes kép alakulhat ki előt- katársa a termelési sikerek mokon, hektáronként 54,1 tünk a forráskúti örömnap­mázsa! A lényeg; burgonya kivételével az átlagtermé­sek minden növényféleség­ről. Ma már az állóeszköz bruttó értéke 102 millió 432 ezer forint. A szövetkezeti A MEDIKÉMIA a gépjármű­programért / Tegnap, kedden délelőtt a anyagok felhasználásával Hazafias Népfront szegedi korszerű, importot helyette­székházában előadással egy- sítő cikkeket gyárt A kö­bekötött közönségtalálkozót zönségtalálkozón résztvevő rendezett a TIT és a MEDI- szakemberek és vásárlók, a KÉMIA ipari szövetkezet. A Csepel Nagykereskedelmi hazai gépjárműprogram és Vállalat, az AFIT, az Autó­kémia, autóiparunk kapcso- kereskedelmi Vállalat kép­latárói, az autóápolási cik- viselői elismeréssel nyilat­kek termelésének helyzeté- koztak a Kiváló Áruk Fóru­ről dr. Bán Miklós, a József mán elismert szegedi ké­Attila Tudományegyetem szítményekről. docense számolt be. Többek A közönségtalálkozó má­között arról a munkáról is ^ k résxéhen üj terméke­emlitest tett, amellyel a kis .,,.„, , vegyipari szövetkezet, a ket - például a száraz kez­MEDIKEMJLA hazai alap- tisztítót — mutattak be. eredményes elismerése mel lett figyelmeztetett, hogy ezek megtartása sokkal ne­hezebb, s a további fejlő­dés tartalékaira hívta fel a figyelmet. A humuszszegény talajon nehéz gazdálkodni. Nehéz volt az élet is. A forráskú­tiak felismerték a szövetke­zeti mozgalom lényegét, az egymásra utaltságot, az együttműködés előnyeit, és arra alapozták a homoki mintamodellt, ami képes és messzire sugárzó bizonyíté­ka az emberi törekvéseknek, jóindulatú boldogulásnak. Sz. I- L e^ii^iért lehet megdolgozni ? E' i gy termelőszövetkezet 172 ezer 463 kifizetett forinttal becsülte meg volt főkertészének tíz és fél havi mun­káját. így ránézve is szép summa. Havi 17 ezer körül mutatja magát. Körülbelül hét évig dolgozik érte egy tanár, majd nyolc évig egy fonónő; három-négy évig egy mérnök... Persze, a kertészetben sem adják ingyen a pénzt Biztosan jó hasznot is hozott a szövetkezetnek a gondos tervezés, palán­tázás, értékesítés. Korán kelt, későn fe­küdt, sokat mérgelődött • a mi kertészünk; szaktudásához adhatott sok leleményt és lelkesedést is. S ha a közösség jól járt vele, én ugyan el nem irigylem tőle a zsák pénzt. Talán szót sem ejtenék róla, ha meg nem tudom, hogy a kertész ke­vesellte meg! Perbe vitte a szövetkezetet. Rosszul számoltak neki. Még 217 ezer 052 forintot követel! Ha jól kalkulálom, a már fölvett sum­mával meg a követeléssel együtt ez az ember 389 ezer 515 forintra becsüli tíz és fél havi munkája ellenértékét. Hónapok­ban számolva, mintegy 37 ezerre. így most elölről kellene kezdeni, hogy egy gépla­katos, egy kalauz, egy orvos, egy kutató jövedelme hogy fest ennek az árnyéká­ban. de nem akarom, hogy demagógiá­val vádoljanak. Maradjunk csak gondolati úton: mennyiért tud egy ember megdol­gozni? Kivételes képességű emberek — nagy tu­dósok, művészek, föltalálok — esetében szamárság volna ilyet kérdezni. A haszon­hajtó napi munka, termelés bármely posztján azonban átlagképességű emberek­kel is megvagyunk. A pereskedő főkertész sem tudós zseni. Kerestem nevét a szak­irodalomban — nem találtam. Kérdezős­ködtem utána szomszéd téeszekben, szak­mája berkeiben — igen, igen, van ilyen nevű kertész, mondták. Követelését — ahogyan a bírósági iratokból kisilabizál­tam — maga sem éppen ilyesmire alapoz­za. Nem beszél a kertészeti termelés for­radalmasításáról, a hozamok ritka növe­kedéséről. új fajták kikísérletezéséről. Semmi különös saját érdemet nem hozott fel, csak egy szerződést emlegetett és idé­zett. Egy írásba foglalt megegyezést, ame­lyen rajta az elnök kézjegye és a téesz bélyegzője, ö aszerint számolt. Neki a pa­pír szerint a bruttó bevétel négy, illetve három és fél százaléka járt, s további M) százalék a terven felüli bevételbőL Ami igaz, igaz, volt egy ilyen papírja. Abban a szövetkezetben gépelték, amely­lyel perbe szállt. A főkertész sehol sem írta vagy vallotta azt, hogy ő ezért a pén­zért kemény munkával, sok leleménnyel megdolgozott volna. A szerződést lobog­tatta. Magam sem gondolom, hogy egy köz­napi gyakorló főkertész megérdemelne ek­kora jövedelmet. Azt pedig szigorúan ta­gadom. hogy képes volna érte megdol­gozni. Munkával ennyit keresni képtelen­ség. Szerződéskötéssel azonban—. De ez a bíróság dolga. Ideje volt már. hogy a TOT állást fog­lalt a téesz-vezetők javadalmazásával kap­csolatban. Irányelvei szerint egy ilyen gazdaságban a főkertész havi bére maxi­málisan ötezer forint lehetett volna. Si­keres gazdálkodás esetén ennek még öt­ven százalékáig prémium is megilleti. Ha optimális esetet veszünk, maximálisan 78 ezer 750 forint lehetett volna a járandó­sága a tíz és fél hónapra. Ennek isme­retében az lett volna természetes, ha a szövetkezet követelt volna vissza majd százezer forintot, annak ellenére, hogy meggondolatlan, a következményekkel nem számoló, teljesíthetetlen szerződést fogal­maztak. Nehéz itt megérteni akármelyik pereskedőt. A főkertészt azért, mert nem­csak papírokból áll a világ. Van valami szemérem is. Igazán nem vádolhatja a szövetkezetet azzal, hogy kisemmizte. 1969­ben 165 ezer forinttal, 1971-ben 161 ezer forinttal honorálta, és először belenyugo­dott a 172 ezres kifizetésbe is. A szövet­kezetet sem lehet azonban dicsérgetni, hi­szen eleve teljesíthetetlen, jogszabályokba ütköző szerződést aláírásra felkínálni ugyancsak inkorrekt dolog. A tárgyaláson már tudták a szövetkezet képviselői, hogy milyen rendeletekkel állt szemben a szer­ződés! Már azt is tudták, hogy a köve­telés teljesítése „a dolgozó nép érdekei­vel ütközik". Az emberek azt hiszik, hogy amikor el­képesztően magas személyi jövedelmekről hallanak, ott mindig valamiféle csalás hú­zódik meg. Lám — nem. Anélkül is le­het — mondjuk azonban már múlt idő­ben a TOT elvi határozatának megjelenése után: lehetett! — az átlagot messze meg­haladó, „törvényes" jövedelemre szert ten­ni, mert helyenként nem gondolták végig kellőképpen a javadalmazás rendjét; nem maximálták a kifizethető jövedelmeket: nem szorították határösszegek közé, hanem százalékos kikötésekre alapoztak; föl sem fogva, hogy egy mezőgazdasági nagyüzem­ben micsoda összegeket jelenthet akár fél. vagy egy százalék! Nálunk a végzett munka a személyi jö­vedelem elvitathatatlan alapja. Aki többet nyújt a társadalomnak, kapjon többet. Aki sokat ad, kapjon sokat. De ne véletlene­ken, gondatlanságokon, a körültekintés hiányán keressenek emberek hatalmas pénzeket; olyan összegeket, amelyekért valóban képtelenség megdolgozni'! Van egy közmondás: ha sokáig akarsz élni, kertész legyél! Az ügy tanulsága sze­rint így lehetne aktualizálni a bölcs igét: ha jól akarsz élni, kertész legyél, és köss jó szerződést. A zt ne gondolják végül, hogy vala­miféle tipizált esetet mondtam el általános okulásra. Az ügy bírósá­gi iratai P 21646/1972. sz. alatt a Szegedi Járásbíróságon fekszenek. Szereplői: a deszki Maros Mgtsz és Takó András. Az akták pedig — már más szám alatt — so­kasodnak. mert miután a téesz másodfo­kon is nyert, most fordított a kockán. Visszaköveteli a felvett pénznek mintegy harmadát is! Jó oka van rá, hiszen még így is túlfizette kertészét Hogy mindezt meg lehetett vtrtrra előzni — az nem per és nem vita tárgya. Csak annyi kellett volna, hogy alapos és tisz­tességes legyen az eredeti szerződés. Vagy annyi, hogy a termelőszövetkezetek fel­ügyeletével megbízott hivatal észrevegye: ez a mesés jövedelmet ígérő szerződés va­lóban „ütközik a dolgozó nép érdekei­vei", SZ. SIMON ISTVÁN Jugoszláv faipari szakemberek Szegeden Faipari szakemberekből a kamara dél-magyarorszá­álló csoport érkezett tegnap gi összekötő bizottságának a jugoszláviai Varazsdról elnöke, Polák Zoltán, a Szegedre. A 13 fős küldött- Szegedi Paprikafeldolgozó séget, mely a Magyar Ke- Vállalat igazgatója kalauzol­reskedelmi Kamara vendé- ta Szegeden, a kamara kép­geként tartózkodik Csöng- viseletében Túri Lajos és dr. rád megyében, Zvonko Mer- Farkas Miklós, a LIGNIM­lic mérnök, a varazsdi CEN- PEX képviseletében Rácz TAR 8 MAJ igazgatója ve- Ferenc tartott a vendégek­zeti. A jugoszláv csoportot kel. Tegnap, kedden délelőtt a Víztisztítót épít a gyár Regionális szennyvíztisztító telepet építenek a Ti­szamenli Vegyiművekben. A beruházás, amelyet még az idén megkezdőnek, mintegy 45 millió forintba kerül. MMT1) Csongrád megyei tanácson Kovács Imre elnökhelyettes fogadta, és tájékoztatta a küldöttséget, majd a DEFAG szegedi üzemében néztek kö­rül a jugoszláv vendégek. A keddi program a Tisza Bú­toripari Vállalat csongrádi gyáregységében tett látoga­tással fejeződött be. Ma szerdán a küldöttség Mo­hácsra utazik, hogy megis­merje az ottani farostlemez­gyár munkáját út Fűszer­szabvány Az ételek ízesítéséhez Ma­gyarországon kapható több mint 30 féle fűszer, a kor­szerű táplálkozás fontos kel­léke. Az utóbbi években je­lentősen emelkedett a fű­szerek forgalma. A megvál­tozott igények miatt, s a fo­gyasztók fokozott érdekvé­delmében a Magyar Szab­ványügyi Hivatal elhatároz­ta: módosítja a fűszerekre érvényes. 20 évvel ezelőtt megszabott előírásokat. Az új szabványt fokozott szigorral írja elő a szavatossá­gi idő felírását minden egyes fűszert tartalmazó tasakra. Emellett az előrecsomago­lásra, a mintavételre és a vizsgálati módszerekre is szabványt dolgoznak ki. Je­lenleg már hétféle fűszert árulnak az új szabvány elő­Írásai szerint.

Next

/
Thumbnails
Contents