Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-20 / 42. szám

a KEDD. 1973. FEBRUÁR 20. Túlélő házastárs lakáshasználati joga 91. F. szegedi olvasónk arra kér választ, ha az egyik házastárs meghal a másik a bérleti jogviszony folytatása esetén köteles-e a lakáshasználatbavételi dijat megfizetni. Másik kérdése pedig az, hogy a túlélő házaslarsat megilleti-e az elhalt részére folyósított lakbér-hozzárulás, as meddig? A házastársak egyenlő jogú bérlőtársaknak tekintendők. A túlélő házastárs így minden további intézkedés nélkül folytathatja az elhalt házastárs bérleti jogviszonyát, és nem kell lakáshasználatbavételi díjat fizetnie. Másik kérdésére a választ a 4/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 12. paragrafusa adja meg. Eszerint a bérlő halála esetén nyugdíjas (keresőképtelen) házastársát, illetőleg a lakásbérleti jogviszonyt folytató kiskorú gyermekét az elhaltnak folyósított lakbér-hozzajárulás egy év tartamára teljes összegben megilleti. E rendelkezést alkalmazni kell az elhalt bérlő háztartásbeli feleségére is, azzal az eltéréssel, hogy őt az egy év leteltekor az elhaltnak folyósított lakbérhozzójárulás öszszegének fele mindaddig megilleti, amíg keresőképtelen, vagy állandó özvegyi nyugdíjra jogosult. Ez utóbbi rendelkezés végrehajtásánál az élettársai úgy ítélik meg, mint a feleséget. Tehát a fentiek szerint a lakbér-hozzájárulást élvező bérlő halála esetén az elhunyt bérlő nyugdíjas házastársa, élettársa, keresőképtelen házastársa vagy élettársa, háztartásbeli feleség, női élettárs, lakbérleti jogviszonyt folytató kiskorú gyermek egy év tartamára minden esetben jogosult az elhunyt bérlőt megillető lakbér-hozzájárulásra. Ez a jog egy éven át változatlanul fennáll még akkor is, ha időközben változás következik be (például: a háztartásbeli özvegy munkát vállal, a kiskorú árva nagykorúvá válik 6tb.). Az egyévi időtartamot a halál napját követő hó első napjától kell számítani. Az elhalálozás időpontját követő hónapra esetleg előre kifizetett lakbér-hozzájárulást azonban be kell számítani. Dr. Y. 9L I. KKSÜLET Hazasság: Horvátit Jooő és Molnár Magdolna, ssoliesz László es Fejes Kaiul in, SJmlta László es Villanyi Gizella, Daru János es Fllep Ilona, Csóké László és Huszár Ildikó, Slpócz István ós Soós Ilona. Peták Ferenc es Tóth Márta. Eesekl János es Kiss Mária. Andruvlcs László és Konya Etelka, Matusesk Béla és Nagy Ágnes, Nagy Bálint es Maday Marta, Konya József es Stlmpl Klára, Kovács Kalman es Sziankovlcs Eva. Varga István és Csúcs Piroska, Forgó László Sándor és Slroki Piroska, Enyém Arpár és Juhaaz-Dóra Erzsébet házasságot kötöttek. születés: steogl Istvánnak és Vecsernyés Katalinnak Roland László, Gora Józsefnek ós Bernath Uonának Mónika. Szabó Sándornak és UJvárl Ilonának Angéla, Tórök Lászlónak és Uoeozsmal Rozsának Edina, Dtmovécs Ferencnek es Dlmovlcs Borbaiának Zsolt, Kngl Józsefnek és Farkas Erzsébetnek Zoltán József, dr. czagány Lászlónak és Keszthelyi Szilviának Szilvia Olga, Dóka Jánosnak és Kovács Ilonának Klára. dr. Tóth Menyhértnek és Petrl Evanak Barbara, Lukucza Lászlónak és Flórián Hajnalkának Hajnalka Angelika, Boka Jánosnak és Hely án Ágnesnek Ágnes, Dabis Lászlónak és Máté Katalinnak Csaba, Tatar-Kis Lrnonek és Kincses Erzsebetnek Szabolcs Ernő, Ocskó Ferencnek és Bodó Zsuzsannának Zsolt Gábor. Dobra Jánosnak es Egervari Erzsébetnek Tamás. TOUi Ferencnek cs Vörös Évának Csilla, Molnár Ferencnek és Rlbónyi Xéniának Anclras, Koszé Istvánnak és Fehér Krzacbetnek István, Fret Ferencnek és Marosi Erzsébetírek Erzsébet. Szögi Istvánnak es Verők Margitnak Mónika. Dudás Istvánnak és Ocské Margitnak Margit. Punk Györgynek cs Farkas Krlszunanak luarta, Kovárs Károlynak és Pungor Györgyinek Krisztina Györgyi, Németh Istvánnak es Talum Rozáliának Zsuzsanna. Dunai Tibornak es Karacsonyl Juliannának Tibor, Pallagi Gyulának ós Banktalvl Emesének Emese Tünde, Tóth Józsefnek és Sörös Kozullának Krisztián. ország-Sugár Károlynak es Csanyl Mariának Karoly, Rákóczi Lajosnak es Szekeres Rozáliának Allüa, AImáal Józsefnek es Kovács Ilonunuk uona. Juhász Jánosnak oe Turcsányl Mártanak Mariann Livta, DiUkó Istvánnak és Szabó Zsuzsannának Ueata, Nógrádi l'crencnek es Ördög Gizellának Tibor. Fodor Istvannak es Tóti. Juliannának Eszter, Jakó Ferencnek es Meskó Maguoniának Peter. dr. Kovács Istvannak és Nagymihaly Ágnesnek István, Novak Ferencnek éa Tóth Erzsébetnek Zsolt Ferenc. Nagyiván Ferencnek es Ordögh Evanuk Gábor. Kasza Józ c inek és Kocsis Évának Anikó. * Kakuszi Györgynek ós Zelei Máriának Gyöngyi. Tanaes Józsefnek ég Csorba Piroskának József. Kis K-uolynak és Varga Zsuzaunnnnak Tímea, Ördög Sándornak és Arpés Erzsébetnek E<1H. Szabó Istvánnak es Soos Mártanak István Laszlo nevű gyermekük született. HaláloeBs: SzentmiklóH Andor. Kalcsltg János. Czombot. Lajosné Kapás Maria. Koczkn József Brandt János, Détárl Ferene, Dauner László Györgyné Szolnoky Gizella. Bárkányi György. Tapodl József. Tóth Kálmanné Báló Ilona, Szalard Erzsébet, Földvári Kálmán. Hrlvnák Pál. Farkas István. Kis Szllveszterné Novi Maria. Pál Lajos, Magyar Józsefnó Zsiga Anna. Lukács Józsefné Nóvé Matild meghalt. IL KERÜLET anyakönyvi hírek Mészáros Mária, Kocsis Sándor ée Király Katalin. Prehoffer Gábor és Sashegyl Anna. Vígh Ferenc és Kokas Katalin, Rutai Béla és Berár Gorinka házasságot kötöttek. Halálozás: Somogyi Imre, Mészáros István, Kováts Gellért. Kltvlnyl Ferenc, Tóth Sándor, Otott József meghalt. M, KERÜLET Házasság: DraPlty Imre és Susán íren. Kirí István ós Szabó Julianna. Bálint Sándor és Kovács Judit házasságot kötöttek. Születés: Pedlna Mihálynak és Szabó Máriának Mónika, Bálint Vilmosnak és Katona Annának Eva, Ordögh Ferenc Gábornak és Priváczkl-Juhász Máriának Ágnes, Szőke László Sándornak és Erdei Zsuzsannának Andre Zsuzsanna. Doktór Lajos Istvánnak és Sándor Margit Rozáliának Mária Eva, Nagy Györgynek és Papp Ilonának Zsolt Ferenc. Tépai tetvánnak és Mnkal Etelkának Erika. Tóth Mihálynak és Forgó Mária Rozáliának Renáta, Berecz Józsefnek cs Ferkovics íren Juliannának József István, Börcsók Sándor Józsefnek es Zombori Jolánnak Katalin Mónika, Jáger Lajosnak és Berta Etelkanak Attila Lajos, Dudás Istvánnak es Dudus Etelkanak Karoly, Kun-Szabó Lászlónak és Balaz&a Erzsébetnek Judit, Nagy Simonnak és Ocskó Katalinnak Andrea, Péter Ferenc Karolynak és Hajnal Erzsébetnek Ferenc, Vass Endr. nck és Bene Márta Annának Réka Kinga, Kóringer Péter Mátyásnak cs Fehér Gyöngyi Juliannának Gyöngyi Julianna, Kormányos Dezsőnek és Szilágyi Honának Szilvia Erzsébet, Bába Antalnak és Szanka Aranka Rozáliának Gabriella, Bánki Vilmos Ferencnek és Zombori Etelka Margitnak Vilmos, Karácsonyi József Ferencnek és Bodó Piroska Katalinnak Judit Piroska, Pintér Lászlónak és Kazt Gizella Katalinnak Szilvia Katalin nevű gyermekük született. Halálozás: Kószó István. Gál János, Hajdú József, Törteli Pálné Hegedűs Ilona, Rácz Etelka. Minyó Józsefné Ordögh Mária. Hraskó Ferenc, Lackovlcs Ervin, Szőke Pálné Bullás Ágnes Erzsébet, Hegedűs József, Horváth Illés, Tombácz Mihályné Csányl Etelka, Abrahám-Furus Józsefné Farkas Mária, Hasznos Mátyás, Szeghalmi Lajosné Pap Mária, Tóth Péter, Goldea György meghalt. NEVELES - KÖZÉLETRE Ah iskolai nevelőmunkában egyre fontosabb szerepet kap a tanulóifjúság társadalmi-közéleti tevékenységre való felkészítése. Az 1971. évi ifjúsági törvény határozottan megfogalmazza: „Annak érdekében, hogy a fiatalok részt vehessenek a közügyek intézésében, mér iskolai oktatásuk során is gondoskodni kell arról, hogy az állampolgári jogaikkal és kötelességeikkel megismerkedjenek. Elő kell segíteni, hogy a közügyek felelősségteljes intézkedéséhez szükséges tapasztalatokat megszerezhessék, jogaikkal élhessenek, és kötelezettségeiket teljesíthessék." Az V. Nevelésügyi Kongresszus témabizottságainak jelentésében is szerepel az az óhaj, hogy „az iskola ne csak a tanulási tevékenységet szervezze, hanem a tanulók társas életét, közösségi, társadalmi tevékenységét is fejlessze, irányítsa". S valóban, gyakran rádöbben az ember, hogy jól képzett, politikai szempontból is érett fiatalok közül sokan mennyire nincsenek tisztában a közéleti szereplés formáival, szabályaival! Érthető, hogy a szülők is gyakran felvetik: nevelhet-e egyáltalán az iskola közéleti-társadalmi tevékenységre, amikor az oktatási intézmény korántsem maga az élet? A kérdésre igennel kell válaszolni. Az iskolában sok olyan lehetőség van, amely bizonyos mértékig felkészítheti a tanulókat a szocialista életforma érdekében végzendő társadalmi-közéleti munkálkodásra. Fel is kell, hogy készítse, mert a szocialista embernevelés nemcsak azt jelenti, hogy magas szaktudású, jó felkészültségű fiatalokat bocsátunk ki az életbe, hanem egyben olyan egyéniségeket is. formálunk, akik szabad idejüket szívesen áldozzák a közösségnek, s nem zárkóznak el a társadalmi szervezetekben való hasznos tevékenységtől. Nem a sürgő-forgó, minden lében kanál embertípusok nevelésére gondolunk, hanem olyanokra, akik a rájuk bízott társadalmi feladatot becsülettel elvégzik, és nemcsak akkor fognak valamihez, ha előttük a pénz, a munka anyagi lehetőségeit is megcsillogtatják. A társadalmi-közéleti nevelés egyik legjobb fóruma a KISZ-szervezet. A tanulóknak módjuk van bekapcsolódni az iskolán belül az osztály, az iskola közösségének ügyintézésébe, szakkörök, vitakörök, sportszakosztályok szervezésébe, irányításába, illetve tagként azok szervezésébe, irányításába. (A vertikális felépítésű KISZ-szervezet révén még nagyobb lehetőség lesz a „gyakorlásra", mert közel háromszorosára nő az állandó megbízással rendelkezők száma.) A KlSZ-szervezetben a közös programok kidolgozása, végrehajtása, ellenőrzése, részfeladatok vállalása, mind-mind egy-egy lehetőséget rejt magában a közéleti tevékenységre való nevelésben. Fórum a jogokkal és a kötelességekkel való élni tudáshoz a kétévenként ülésező diákparlament is. llengeteg tehát a mód és a lehetőség, s már azzal is jó eredményt érhetünk el, ha ezt a munkát, nevelési feladatot tudatosan végezzük és szervezzük. A KISZ-szervezet sok olyan fiatalt nevelhet, akik alkalmassá válnak ifjúsági csoportok, szervezetek vezetésére, mert már az iskolában megcsillan jó szervező^ az emberekkel bánni tudó képességük, helytállásuk, munkabírásuk stb. • Az iskola és maga a KISZ-szervezet nem zárkózik be az iskola falai közé, hanem fontos kapcsolatot épít ki különféle intézményekkel. üzemekkel, társadalmi szervekkel stb. Ez is egyik területe a társadalmiközéleti tevékenység tanulásának. Több szegedi szakközépiskola segített, például berendezi a gyermekjátszótereket, a tanulók társadalmi munkában fát ültettek, parkot takarítottak stb. Az üzemek pedig kisebb-nagyobb javításokat végeztek az iskolákban, anyagi eszközökkel segítették a táborozást, sportfelszerelést adtak, és így tovább. Az intézmények és iskolák között létrejött szerződések a tanulók közéleti felelősségét mélyítették el, s érdekeltté tették a munkában, s nagyon sokszor még érzelmileg is feloldották a közömbösséget. Nagyon helyesnek tartjuk, hogy a diákok középiskolás korukban is visszajárnak az általános iskolába, és ott továbbra is tevékenykednek az úttörőmozgalomban. A falusi gyerekek az otthonuk KISZszervezetében vállalnak munkát. Az iskolai UNESCO Kör tevékenysége is rengeteget nyújt a társadalmi-közéleti szereplés tanulását illetően. Ugyancsak örömmel kell fogadni a sportban kifejtett munkát. Fiataljaink közül elég sokan végeznek tanfolyamokat, s nemcsak versenyeznek. Ezek a fiatalok hasznos utódai lesznek a ma még lelkesen, önzetlenül dolgozó sportbéli társadalmi munkásoknak. Van tehát lehetőség bőven, csak megkell keresni a módját. Van-e ellenpólus? Vanl A szülők otthoni közömbössége, a társadalmi munka iránti lebecsülése, anyagiassága stb.. mind-mind viszszahúzó erő. Hasonlóan m közös munkában, tevékenységben a felnőttek cinizmusa, hanyagsága, nemtörődömsége sok kárt okozhat A szervezetlenség is elveheti a tanulók kedvét. Minden felnőttnek erkölcsi kötelessége tehát úgy szervezni és irányítani a fiatalok tevékenységét, hogy ne kudare származzék abból, hanem látszódjék nemes célja, és a tanuló is érezze, hogy tisztelik és becsülik érte, és ezért érdemes a -társadalom javára közhasznú munkát végezni. Bánfalvi József Móra Ferenc utolsó lakása Ha irodalmi sétánkat gyalogosan tesszük meg. akkor most elmegyünk a József Attila Tudományegyetem Bolyai Intézetének, a hajdani piarista gimnáziumnak épülete mellett (ide járt 1893 és 1902 között Juhász Gyula is), s onnan a Jókai utcán át visszakanyarodunk a Dugonics térre, s úgy folytatjuk utunkat. De ha gépkocsival vagy autóbusszal vagyunk, akkor távolabbra is mehetünk. Az Aradi vértanúk terének és a Zrínyi utcának sarkán álló 3. sz. házra is vethetünk egy pillantást: 1919-ben itt volt MoholyNagy Lászlónak (1895—1946) és Gergely Sándornak (1888—1932) a műterme, itt volt ősszel közös kiállításuk, amelyről Juhász Gyula irt fölfedező cikket, megjövendölvén Moholy nagyságát. S ma már ez is irodalomtörténet: itt volt 1947ben a Tiszatáj első szerkesztősége. A téren áll a szóregi csata (1849. augusztus 5.) emlékműve (1896). Rajta Bajza József sorai: Csatájuk a védelmezett Népjog csatája volt. Az emlékoszlopról, az első világháború kitörése után kevessel. Juhász Gyula verset írt. A bonvédemlék körül játszó gyerekek látványa ihleti a fájdalmas költeményre: Valakitek most tán a távol Fszak Kopár pusztáin tör előre, fel. Vagy tán a déli görbe hegyek oireán A piros őrtűz fényénél hever. Egyiktek bátyja tán most nézi fájón Es utoljára azt a csillagot! ö, gyermekek, öröm kis katonái. Csak játsszatok 1 Honvédemlők A Hősök kapuja alatt, az Április 4. útján haladunk kifelé. A 15. sz. házon — ez volt a régi Boldogasszony sugárút 13. — emléktáblát találunk: Móra Ferenc lakott itt 1932-től haláláig. „Üj lakásunk — írja pesti szerkesztő barátjának, Roóz Rezsőnek — csuda. Sok szoba, nap, fenyves udvar, kert. nyugalom. Ha idejössz, nem lesz kedved Pestre visszamenni." Ugyanekkor Űj ház, •új öröm címmel heti tárcájában is megírja nemcsak a költözködéssel járó bejelentőlap-kitöltés kalandjait, hanem a lakásváltoztatás indítékait is. A drága pénzen bérbe vett új ház, írja, voltaképpen régi: „A kertjében akkora fa is van már, amely megbírna engem is. ha meg találnám bánni, hogy életem legnagyobb könnyelműségét elkövettem, mikor ideköltöztem. De nem rossz szándékkal ' tettem, s meggondolt könnyelműség volt. Megszántam unokáimat, akiknek a gyerekkor pillangóit egy sok-lakós bérház második emeletén kellett kergetni, ahol a vadnyugatot csak a házmester néni meg a svábbogarak képviselték. Házat én úgyse hagyhatok szegénykéknek, hát mért ne szereznem meg nekik legalább egy szép gyerekkor emlékét?" A sok-lakós bérház a Kölcsey utca 10. sz. ház: onnan költöztek ide Móráék. Korábbi lakásaiban dolgozni sem igen tudott. Ha írni akart, a Közművelődési Palota dolgozószobájába húzódott, s ha ott is utolérte az élet, akkor barátaihoz vette be magát: Pongráczékhoz, a gázgyár igazgatójának lakasába (itt télen is kellemes, meleg- szoba várta), vagy Makón Díósszilágyi Sámuel kórházi főorvos kerti lugasába, ahol a Georgikon sok írása is született. Az új ház örömeit az író nem sokáig élvezhette: rátört a betegség, klinikákra, szanatóriumokba. üdülőhelyekre kényszerftette, a vágyott nyugalomtól megfosztotta. Műtétje előtt irta: »As utolsó vasárnap, amit otthon töltöttem. Azvott a magam könnyeinek vasárnapja. Még az egész ház aludt, mikor én már lent tébolyogtam a kertben. Hogy is maradhattam volna a szobában ? A halállal karonfogva botladozzak ott. ahol szelid kishúga, az álom tipeg egyik vánkostól a másikhoz?... Odalopakodtam az ajtóhoz, amelyik mögött a lányomék alszanak. Az ő éjszakájuk is későn kezdődhetett, elgyötörtségükben égve felejtették a villanyt, átszűrődik a fény az ajtó alatt, a szőnyegen mintha vérfoltokat látnék. Verbénák és szalviák lepergett szirma, ezeket még az éjszaka szedte Panka, hogy reggel majd ezek köszöntsenek a szobám ajtajában. Vak ujjaimmal tapogatom a virágokat, mit érzek rajtuk: könnyet, harmatot?" Az operáció nem segített. Ismerjük az fró egyik utolsó fényképét, amint a ház udvarán, „főpásztorosra faragott", sovány arccal, bő. fekete háziköntösben üldögéL Itt kereste föl őt 1933. december 16-án az erdélyi írók küldöttsége Tamási Áronnal az élen: Bánffy Miklós, Kemény János, Kós Károly és Ligeti Ernő. „Öszi levélszínű rövid házikabátban fogadott minket, s láthatólag nemcsak jólesett neki. hanem boldoggá tette testületi tisztessegtevésünk — emlékezett vissza Móra halálakor Tamási. — Csinosan és jókedvűen járt örömünkre, mintha feledtetni akarta volna velünk a fájdalmat és a betegséget. Tele volt a lakas könyvekkel. koszorúkkal és szobrokkalúgy szerette az ország és a nép ezt az embert hogy nem szabadott volna neki betegnek len„Látogatásunfc ebériutánra eset, s a háziasszony feketekávéval kedveskedett nekünk. Tudtuk, hogy torozzuk eme kávé mellett a sínylődő nép fiat es a legelső szegedi gazdát. Tudtuk, hogy elutazunk. s aztán jönni fog hamarosan a hír" A nagybeteg még halála előtt 19 napnal íróasztalanal fogadta a szegedi iparosok küldöttséget is, es a foltozó szűcs fia ekkor vallotta magat. „nemzeti szolgálómesternek". Utolsó cikkével még Spcr.glrr pesszimizmusával fordult szembe, aztán örökre kiejtette kezéből a tollat Üj lakás várta ismét: kertes, virágos. A „ gedi őskertj • belvárosi tametc díszsírhelye*