Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-18 / 41. szám

VBSÁRNAF, ura. FEBRUÁR 1$, és fény somogyi Károlyne felvételt; Esőben másként ragyog az utca. mtat máskor. Másként tükröződik a lámpák fénye a part felé menet. És tagadhatatlan, esőben egy ernyő alatt kell ballagni a partra. Februári tavasz Anya- és csecsemővédelem a járásban Körzeti orvosok, védőnők, gyermekgyógyászok és bölcsődevezetők tanácskoztak tegnap, szombaton délelőtt Szegeden az anya- és csecsemővédelem járási eredményéről, napi gondjairól dr. Palotás Mária osztályvezető főorvos bevezető előadása alapján. A terhes anyák orvosi, védőnői gondozása az anyát és magzatát egyaránt védi. Mindenképpen szükséges, hogy minden kismama terhessége első három hónapjában orvosi vizsgálaton vegyen részt. Járásunk területén ezt a példás igyekezetet nem koronázza mindig siker, számokkal kifejezve; a terhes anyáknak csak 63 százaléka él ezzel az egészséget védő lehetőséggel. Az utóbbi évek átlagához képest alig csökkent a művi vetélések száma. A megelőzés helyett sajnos még mindig sokan választják ezt a drasztikus megoldást. Dorozsmát, Mórahalmot. Öttömöst, Röszkét, Algyőt és Szatymazt példaként említette a főorvos, itt a családvédelmi fogadóórák eredményesen segítik a családtervezést. A csecsemővédelem legnagyobb gondja a tanyavilág óriási távolságaival függöszsze. Az elmúlt évben született gyermekeknek több, mint fele külterületen élő családtagok tagjaként jött a Vízkutatás, kútfúrás! Hagy átmérőjű öntözSkutak, KÜTJAV1TAS. KARBANTABTAS, KÜTVIZSGÁLAT, V2FÚRÜ hévízkufak fúrása> karbantartása, kútszerviz /•••I M f r r I r • Colopfurasok, építőipari, mérnökgeológiai fúrások, GEOFIZIKA. VÍZKÉMIA. GEODÉZIA. TERVEZÉS, SZAKVÉLEMÉNYEZÉS, KIVITELEZES. SZAKTANÁCSADÁS, VÍZKUTATÓ ÉS FÚRÓ VAI.LAL9T BUDAPEST V., ZRÍNYI UTCA 1. TELEFON; 380-547. Üzemvezetőségek : CEGLÉD, Ráikóczi ucca 72. Telefon- 83-14. DEBRECEN, Monoslorpálvi utca 33. Telefon: 11-781. GYÖRSZEMERE, Telefon: 11. KAPOSVÁR, Vörös Hadsereg u. 2. Telefon: 11-531. LAJOSMXZSB, Telefon: 66/180 mellek. világra. Védőnői előírás, hogy az intézetből hazatérő csecsemőt az első huszonnégy órában meg kell látogatni. A távolságok miatt sokszor kénytelen a védőnő „áthidaló" megoldást keresni : szülés előtt készíti föl gyermekük fogadására a családot. — Hihetetlen nehézségeket jelent néha — szintén a nagy távolságok rovására kell írnunk — az anyatejakciók megszervezése. Számos, igen szép példáról, áldozatos segítőkészségről is szólt a beszámoló, és arról, hogy a legtöbb tejet adó anyákat külön is jutalmazzák. A dolgozó anyák egyik legnagyobb gondja a bölcsődehiányból fakad. Hatalmas járásunkban csupán hét az állandó bölcsődék száma, ebből is javításra szorul hat. A beszámoló szerint a családok csecsemőkorú gyermekük egészségéért tesznek meg legtöbbet, sajnos, az óvodás korúakat indokolt esetben is ritkábban viszik orvoshoz. Néhány óvodában az étrend megváltoztatására hívták föl a figyelmet, a több fehérje, a főzelékek és vitaminok javára. ÁTÜLTETETT ELISMERÉS Vajon hányan nézték volna meg az olimpiai atlétikai versenyéket, ha mondjuk a nyolcszázas döntő után a versenybíróság az ötödik versenyzőt jelöli elsőnek, és neki adja át az aranyérmet? — a zúgolódást követően pedig kijelentik: nem, nem történt tévedés, a sárga trikós versenyzők között, az ötödik volt az első! LLÍ Szónoki a kérdés, hisz ilyesmi nem fordulhat elő, legalábbis fair play versenyeken nem. És szónoki a kérdés azért is, mert mi nem a sportról, hanem a hazai veseátültetésről akarunk szólni. De kiáltsuk csak: le a csizmával az asztalról! Hogyan lehet az egyik legszentebb emberi tevékenységet, a gyógyítást, az örök bizonytalanságot magában hordozó versengéssel bármiféle kapcsolatba hozni? Nem mi tettük. De most már végig kell csinálni azért is, hogy válaszoljunk a taxisofőrnek, aki megkérdezte: „Hogy írhatják, hogy most volt az első veseátültetés? Hát nem tudják, hogy azt Szegeden mikor kezdték?" És válaszolni kell azoknak az olvasóknak is, akik ezeken a hasábokon tizenegy évvel ezelőtt, 1962ben már arról olvastak, hogy a Szegedi Orvostudományi Egyetem Sebészeti Klinikáján veseátültetést végeztek. És azoknak is, akik 1967-es cikkünkre emlékeznek, amikor erről a klinikáról sikeres kettős veseátültetésről adtunk hírt. Válaszunk rövid: az a veseátültetés, amit most elsőként ünnepeltettek, amiről rádiótudósítások és fényképes beszámolók készültek magyaroknak — sőt világnyelveken külföldieknek — az ötödik volt Magyarországon. Akik a többnyire hamis, vagy legalábbis nagyon könnyen félreérthető tájékoztatásokat adták, nem tudták mekkora kárt csinálnak. Mindenek előtt megrendítették a szakma bizalmát, az orvosok hitét — hisz ők hetilapjukból is tudtak az első műtétről. Kárt okozott az egyre hamisabbá váló hírkampány a szerkesztőségeknek, újságoknak is. Mert szavahihetőségük mellé került legkisebb kérdőjelek is ártalmára vannak politikai, felvilágosító, agitációs tevékenységüknek. Ha egy esztergályos tíz fillérrel kevesebbet kap, mint amennyit munkájáért érdemel, szót emelünk érte. A kisemmizett feltaláló bírósághoz fordul. Itt orvost — szándékosan nem írunk nevet —, orvosokat, egy klinikát ért erkölcsi sérelem, es nem túlzott lokálpatriotizmus. Szeged pártiság buzog bennünk, ha szóvá tesszük, (ami azért is hihető, mert a szerző nem szegedi). Nem versenyfutás a gyógyítás, állítjuk. de ha azzá teszik — és hasonló esetekben ez elkerülhetetlen —, akkor a teljesítmény alapján hirdessenek eredményt, ne kinevezzék vagy kisorsolják a győztest. iXI Tudatában vagyunk, milyen nehéz és felelősségteljes feladat orvosok munkájáról. gyógyító eljárásokról, politikai napilapokban népszerű cikkeket írni. Ezek óhatatlanul mindig reményt ébresztenek. követelőzővé, vagy kétkedővé tesznek betegeket, esetleg érdemen felül hírnévhez, előnyhöz juttatnak orvosokat, intézeteket. (Ugyanezt persze megteszik, bár kisebb körben a gyógyult, vagy nem gyógyuló betegek is.) A hazai egészségügy etikai témái között viszont érdemtelenül került az elsők közé a nyilvánosság kérdése. Nem csupán arra gondolunk, hogy lennének ennél nagyobb figyelmet igénylő gondok és mégcsak nem is pusztán azt bíráljuk, hogy ma egy járási kórházban több a titkolnivaló, arról nehezebb írni, mint mondjuk egy repülőtérről. Külföldi tapasztalatok szerint — ahol a reklámízű cikkek és a nyilvánosság előtti súlyos elmarasztalások is napirenden vannak — semmivel sem rosszabb a gyógyítómunka hatásfoka, mint nálunk — ahol ezzel az álindokkal száműzik a nyilvánosságot az orvosi szobákból. Hogy a társadalomból érkező hatások, a mind demokratikusabb közszellem kizárása milyen vezetési, emberi, sőt szakmai gyógyítási gondokat okoz az egészségügyi intézmények egy részének életében, annak taglalása messzire vezetne. így csupán azt említjük: a szóbanforgóhoz hasonló esetek könnyebben elkerülhetők, ha ezeket a helyeket is, és ily módon is megnyitják a nyilvánosság előtt Ha már eddig merészkedtünk a tiltott területen, hagy szóljunk magáról a veseátültetésről is. Az első, az 1962-es szegedi veseátültetés előtt Európában csak Angliában és Franciaországban végeztek hasonló műtétét. Akkor még természetes voit az érdeklődés a magyarországi tapasztalatok iránt es ezek annak idején kellő figyelmet kaptak. A tudomány mai fejlettsége mellett tizenegy esztendő túl hosszúnak tűnik e gyógyító eljárás széles körű bevezetésére — amint ezt* szomszédaink példája is mutatja. Vagyis azt, hogy nem csupán anyagi, de személyi problémái, az átültetésre vonatkozó törvény késése, és az idő próbáját nem álló döntések is hátráltatták a veseátültetés meghonosítását, szervezetté tételét. Mert az orvostudomány szerint egy ilyen műtét eredménye mindenek előtt a szervezettségen múlik. A siker feltétele, hogy a beteg szöveteihez legjobban idomuló 6zervet ültessék át. Ha a szomorú körülmények úgy hozzák, hogy egy halott után átültetésre alkalmas szerv marad, a számitások szerint ötszáz műtétre előkészített beteg között lehet találni egyet, akinél igazán .jó eredmény várható. Törvényszerű tehát, hogy országokat, sőt kontinenseket összekötő szervezetek jöttek létre, ahol számítógépek kutatják a nyilvántartásokat, hol van, ki az a beteg, akinek a gyógyítására legnagyobb aa esély? E Magyarországon tavaly, év végén fejeződött be a művese állomások hálózatának kiépítése a kórházak, klinikák felkészítésére a szervátültetésre és várható, hogy hazánk is az említetthez hasonló egyezményre lép a szomszédos államokkal. Az út nagyon rögös, de az első lépéseket már megtették a hazai orvosok. Az idén például január 18-án Szegeden, 28-án pedig Miskolcon végeztek sikeres veseátültetést. Ez utóbbihoz már Pestről szállították a vesét. És ha atlétikával kezdtük, fejezzük be egy volt versenyző nagyon személyes megjegyzésével. Bánt, nem szeretem, emberileg nem értem az elsőnek kinevezett ötödiket amikor felkészüléséről, erőfeszítéseiről nyilatkozik. Amikor elsőként viselkedik. Pünkösfi Árpád A hét könyvei Babits Mihály: Húsvét előtt. Olcsó Könyvtár — Móricz Zsigmond: Betyár — Egri Csaba: Az angyalok nyelvén sem ... Novellák (Szépirodalmi). — L. Aragon: A bázeli harangok. Regény — Apollinaire válogatott művei — A. Dumas: A régens lánya. Regény (Európa). — Nemes László: Videomagnók — Fried Ervin: Absztrakt algebra — elemi úton (Műszaki). — Dr. Vass Kálmán : A kézírás vizsgálata (Közgazdasági). — Mattyasovszky Jenő: Hód és a ZX—7 (Kossuth). Déry Tibor- A napok hordaléka (Szépirodalmi). — T. Nowak: Ha király leszel, ha bakó leszel (Európa). — Gyomor- és bélbetegek diétás étrendjei és az ételek elkészítési módja (Medicina), — Szabó: Gyepguzdalkodáa. — Szlamenicky: Állati termékek a hazai és a világgazdaságban (Mezőgazdasági). — Végh: Egy kutya, két cica. Három meseregény. (Móra). — Szerdahelyi: Eszperantó I. (Tankönyvkiadó). — Héjj Imréné: Építőipari anyagtáblázatok (Műszaki). Kner Imre: A könyv művészete. — Zelk Zoltán: Féktávolságon belül. Hírlapi írások. — Csörsz István: Bocsánatos bűnök (Szépirodalmi). — Budapest jövője. Szerk.: Preisich Gábor. — Műszaki bibliográfia 1970 (Műszaki). — G. Sand: Consuelo I—n. — A. Castelot: Napóleon. Századok — emberek sorozat. — P. A. de Álarcon: Méregzsák kapitány. Helikon, Csillagok sorozat (Európa). — M. Bulatov: Elment a kecske a vásárba. — Tótfalusi István: Bábel örökében (Moraj. Szeged a hazai lapokban 1973/7 KRETMX Miklós—KRTX.OPP Endre: Az Alföld harmadkor vési és negyedkori rétegtana az őslénytani adatok alapján. Földrajzi Értesítő. 1972. 2—3. szám. [Szegedi adatokkal.] PENZES István: Szeged napi piaci árufelhozatalának szerkezete. Földrajzi Értesítő. 2—3. szám. BtJZAST Géza: Csongrád megye közlekedési földrajza, különös tekintettel a megye városaira. Város Közlekedés, december. [Terképekkel.) ROHONYI Lajos: Cscmgrad megye vasúti közlekedésének története. Városi Közlekedés, december. [Szegedről te. Térk pekkel.) KATAI Ferenc: Csongrád megye és városainak autóbuszközlekedése. Városi Közlekedés, december. [Térk épekkel.1 LORINCZ István: Közúti teherszállítás Csongrád megyében. Városi Közlekedés. december. [Szegedről is.) CSAKJ László: Közúti balesetek és balesetmegelőzési munka Csongrád megye városaibán. Városi Közlekedés, december. GYÖRKÉI JánOiSné—SZ1JJAKTÖ László—V ARII ALMI Karoly: Sz.eged villamosvasúti közlekedese. Városi Közlekedés, december. fxuckepebfcol éti ra&okkaU HOPKA János—SUDER Kbrolyg Szeged belváros forgalma tervezésének néhány kérdésé. Varosa Közlekedés, december. (Terfceppel.] A KTE lrírei. — (BUZÁSI Gé>za[ (búzási) : A Szegedi Szerv e, zet városi közlekedési szakcsoportjának tevékenysége. Városi Közlekedés, december. JOBB Sándor: Az öngyilko*. ságok területi jellemzői Magyarországon. Területi Statisztika, 1973. 1. szám. (Szegedi adatokkal.] SERFŐZŐ Lajos: A be)s6 struktúra változása a Józseí Attila Tudományegyetemen. Felsőoktatási Szemie. január. KEDVESSY György: A gyógyszerészképzés szervezeti kérdései. Felsőoktatási Szemle. január. [Szegec,en.J TtMAR András: A baTgatói aktivitás a szakműveltség megsze-zésében. Felsőoktatási Szemle, január. [Tapasztalatok a tanárképző főiskolán.] ANTALFFY György—KEMENES Béla: Az esti es levtl ző képzés az állam- és jogtudományi karokon. Felsőoktatási Szemle, január. (Tapasztalatok