Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-15 / 38. szám

8 CSÜTÖRTÖK, 1973. FEBRUÁR 99. * Zárszámadásokról jelentjük Szépen gyarapodott a zöldséges szövetkezet Aszállyal fenyegető tavasz, belvizeket termő nyár, korai őszi fagy — lenne mire hi­vatlíbzni, ha bizonyítványt kellett volna magyarázni a szegedi Üj Élet Tsz teg­»api zaj-számadó közgyűlé­sen. Meg is említették eze­ket a tényezőket, de esak annyit hivatkoztak rá, amennyit a mezőgazdaság­ból közvetlenül élő ember el nem kerülhet, ha eredmé­nyekről beszél. . Jól fizetett a búza; köze­pes Volt a kukorica és a lu­cerna; csalódást okozott a fűszerpaprika — súlyra gaz­dag tartalmában szegény volt a termés —; kimondot­tan gyenge a burgonya, né­hol még a vetőmag sem té­rült meg; a kertészet ered­ménye egyenlőtlen — az üvegházi nagyon jó, a fólia alatti kevésbé —; javult az állattenyésztés haszna —, de nincs előrelépés a tejterme­lésből —; a baromfitartás az eddigi jó eredményeket hozta; befejeződött a ter­málprogram; meglevő jelen­tős feldolgozóüzemekhez, paprikaszárítóhoz, tarhonya­készítőhöz, a savanyítóhoz új húsfeldolgozó csatlakozott — hallottuk az elnöki be­számolóban a gazdaságra legjellemzőbb adatok között. Folytathatjuk tovább az egy­mondatos jellemzést: a melléküzemágak összefonód­tak a gazdálkodás többi ágával, a termelés biztonsá­gát segítik. Tavaly hetven új tag kérte felvételét a szövetkezetbe, tizennégy ki­vételével valamennyi a fia­talabb korosztályhoz tartó­sak. A kifizetett bérek mö­gött mindig lelkiismeretes. wm Közgyűlésre érkeznek az Űj Élet Tsz tagjai időben elvégzett jó munka a fedezet. Sajnos, nagyra nőtt a balesetek statisztiká­ja — negyven üzemi baleset­ről szólnak a jegyzőköny­vek —, és többségüknél a fi­gyelmetlenség, gondatlanság szerepelt előidéző okként, de itt-ott az italospohár hozta a maga kitörtöíhetetlen át­kát. Szépen gyarapodott a zöld­séges szövetkezetként szá­montartott szegedi gazdaság. Tiszta vagyonuk 92,5 millió forint, a bruttó termelési ér­ték meghaladta a 96 milliót, az elmúlt évi árbevétel pe­dig a 126 millió forintot. A nagyüzem és a hozzá szer­vesen csatlakozó háztáji gazdaságok együttesen 630 vagon zöldséget adtak a pi­acnak. fűszerpaprikából a kellemetlen ősztől 400 va­gonnal sikerült megmentem. Az előző évek céltudatos gazdálkodásának logikus kö­vetkezményeként az idei esz­tendő terveinek tárgyalásá­nál az eddigi sikerek őrzé­sét, megfontolt továbbfolyta­tását tűzték ki célul, a meg­levő berendezések jobb ki­használása, a bels<V tartalé­kok föltárása révén. Az elmúlt év eredményeit nemcsak a számok jellemzik, a felszólalók szavaiból is az derült ki, hogy elégedettek társaik és vezetőik munká­jával. Elismeréssel köszön­tötték a tíz éve elnökként és ugyancsak tíz éve párttit­kárként működő Nagy Ist­vánt, illetve Árendás Józse­fet. Fölszólalt a vitában, az eredményekhez gratulált, a jó munkáért köszönetet mondott dr. Biczó György, a városi tanács elnöke, és Monori Miklós, a MÉM osztályvezetője is. Jó eredmények, nagyobb jövedelem Tegnap, szerdán ünnepi Bárszámadó közgyűlésre gyü­lekeztek a kiskundorozsmai József Attila Tsz tagjai. Küzdelmes esztendőről, az időjárás okozta gondokról, szervezett és céltudatos gaz­dálkodásról adott számot Szitás Ágoston téesz-elnök beszámolója, a gépműhelyt zsúfolásig megtöltő szövetke­zetieknek. Három gondolat köré építhetjük az elmúlt évi gazdálkodásukat; a kor­mányprogram megvalósítása, a belső erők alapos • átcso­portosítása és természetesen a tagság szorgalmas, lelkiis­meretes munkája. Az ered­mény fényes. Hitel nélkül megépítette a téesz szako­sított szarvasmarhatelepét, benépesítette szintén hitel nélkül — mintegy 90 szá­zalékban —, és abrak-, ta­karmánytermesztésre „mó­dosította" termelésszerkeze­tét. Ugyanekkor modern gé­peket is vásárolt 2,5 millió forintért. Napjainkban tapasztalha­tó; ahol a dorozsmaiakhoz hasonló komoly beruházást valósítanak meg. könnyen felrebillen a gazdálkodás egyensúlya. átmenetileg csökken a tagság jövedel­me. Dorozsmán nem. Ellen­kezőleg. Amíg egy eszten­deje a tagság jövedelme 10 millió 500 ezer forint volt, most 12 millió egyszázezer forint. Az egy tagra eső jö­vedelem 23 ezer 670 forintról 27 ezer 620 forintra emel­kedett. Nem hullt a siker és a pénz az égből. Korábbi esztendőben 104 ezer mun­kana&ofc áoi&o&ah * teattt. A dorozsmai József Somogyi Károlyné felvétele Attila Tsz tagjai a beszámolót hall­gatják tavaly viszont 122 ezer 500­at. És kevesebben. A terméseredményéről hí­res közösség ez, különösen a­piros arany, a fűszerpapri­ka termesztése dicséretes — bár 25 holdat jégverés ért — a 212 holdról 55,7 mázsás átlagtermést takaríthattak be, a lucernaszéna 200 hold­járól 53,4 mázsát holdan­ként. Ami önmagáért beszél, javult a növénytermesztés és az állattenyésztés aránya, az­utóbbi 9 millió 338 ezer fo­rintot hozott- a nagykasszá­ba, többet, mint a búza és fűszerpaprika együttvéve. A kollektíva összes vagyo­na a 46 millió 700 ezer fo­rintról 54 millióra emelke­dett egy esztendő alatt. A metté hoaaateesíáái. hogy egy öntözőrendszert épített a termelőszövetkezet, ami 150 holdat biztonságosan lát el majd vízzel. Így te­hát javuló termelési ered­ményeket garantál. A tagok­nak prémiummal is kedve­zett a zárszámadó közgyűlés, 490 ezer forintot szavazott meg kinek-kinek munkájá­ért. A meghívott szervek kép­viselői, partnervállalatok küldöttei és a tagság elis­meréssel adózott az elmúlt évi kemény, eredményes gazdálkodásnak. Dr. Ágoston József, a megyei pártbizott­ság titkára tolmácsolta a pártbizottság elismerését és köszönetét a hasznos gazdál­kodásért, s további jó mun­kálkodásra biztatott. Egyforma napokat! P anaszkodik a bútorasztalos, hogy kényszerszabadságra küldték janu­árban és februárban is. Az ok: nem tudtak munkát biztosítani számára, és társai számára az üzemben. Előfordul­hat ilyesmi a termelésben, hiszen a gaz­dasági élet pályája nem olyan, mint a bolygóké. Előfordulhat, hogy nincs meg­rendelés, vagy éppen kicserélik a géppar­kot, és ez idő alatt a szakemberek tétlen­ségre vannak kárhoztatva. Aligha lenne ellenvetés, ha ilyen okok játszanának köz­re az év eleji „kényszerszabadságokban". De lássuk, mit mond a bútorasztalos. Azt mondja, hogy az esztendő végén fordított a helyzet. Naponta tíz-tizenkét órát is dolgoznak, hogy eleget tegyenek a tervnek, teljesítsék az elvállalt munkát, s december 31-én összegezhessék, amit csak lehet. Átadom a szót Kucsai Sándornak, aki a Tisza Bútoripari Vállalat szegedi gyárá­ban dolgozik, az összeszerelő műhely régi munkása, tizenhat éve illesztgeti a kisza­bott bútorlapokat Legfontosabb segítője a kéziszerszám. Fúrógép, csavarhajtó, ka­lapács, gyalu, facsavar és ehhez hasonló szerszámok, anyagok. — A munkaellátott­ság nem egyenletes — mondja. — Az év elején ráérünk, az év végén pedig nincs egy szabad percünk. Az lenne a jó, ha minden nap egyforma lehetne Az ember hangulatának, egészségének is kedvezőbb az arányos terhelés. A folyamatos anyag­és munkaellátás a legfontosabb. Sokat beszélgettünk még erről a témá­ról, és százféle következtetésig eljutot­tunk. A hangulattól a fizetésig, az egész­ségtől a munkafegyelemig, a szakképzés­től a termékek minőségéig. Három fonto­sabb dologgal részletesebben is érdemes foglalkozni. A munkaszervezéssel, a minő­séggel és a fegyelemmel. Ezek ugyanis egymásból fakadó állapotok. Nem véletle­nül helyeztük első helyre a szervezést, amely egy egész láncolat elindítója, meg­határozója lehet, jó irányba is, meg rossz irányba is. A munka szervezése nem egyszerű fel­adat, s nem akárki képes megfelelően el­látni ezt a munkát A szervezést tanulni kell, a szervezéshez érteni kell. Sok vál­lalatnál felismerték már e követelményt és jól képzett közgazdász foglalkozik a szervezési tennivalókkal, segítségül hívja a tudományt és a technikát is munkájá­hoz. A programozást és a számítógépeket. Az építőiparban nemrégen vezették be a hálódiagrammos programozást, amelynek kimunkálásában részt vett az építéstudo­mányi és gazdaságossági számításokat végző intézet több munkatársa. Azt vár­ják a programtól, hogy elkerülik a mun­kahelyi zsúfoltságokat és az ütközéseket. Nem új az sem, hogy a lakásépítkezé­seknél milyen év végi hajrát szoktak ki­vágni a szakipari munkások. Az elmúlt esztendő utolsó két hónapjában a lakás­építkezéseken dolgozó szakembereknek nem volt se szabad szombatjuk, se vasár­napjuk, sőt, a napi munkaidejük is sok­szor meghaladta a nyolc órát. Most kipi­heni mindenki a fáradalmakat. De kérdés; miért keverednek bele a fáradtságba, mi­ért nem egyformán osztják meg a mun­kát az év minden hónapjában, nteiden napján? Az építőipari szakemberek mond­ták el, hogy milyen következményekkel jár a hajrá munka. Kezdték a minőséggel. Elképzelhető-e jó minőségű munka olyan körülmények kö­zött, amikor a szakmunkások egymástól még lépni is alig tudnak? — kérdezgették. Igazat kellett adni érvelésüknek, hiszen a parketta még oda sem ragadt rendesen, amikor a lakatosok átfutottak a szobán. A sietségben minden előfordul, s nincs csodálkoznivalója annak a lakónak, aki körül néz a fürdőszobájában, és látja, hogy a csőrögzítő bilincsek felső íve ott „fityeg" a levegőben, sőt olyan helyen is lát falba erősített csőbilincset, ahol nincs is vezeték. Siet az egyik, siet a másik A víztorony melletti épületben linóleum­szerű lapokat ragasztottak a szakemberek az előszobákba, és a mellékhelyiségekbe. Elmondta a brigádvezető, hogy egy mű­szak alatt tizenöt lakás előszobáit és mel­lékhelyiségeit kell műanyag padlóval el­látni. De azonnal panaszkodott is; hogyan haladjanak, ha minden szakiparos ott tib­lábol mellettük, még ki sem feszítették az anyagot, rálépnek a szőnyegre, olykor a kezükre is. Aligha szükséges a magyará­zat, valóban ilyen hajrával, ilyen zsúfol­tan nincs semmi garancia arra, hogy a minőség megfelelő lesz. A szervezés további következménye a munkafegyelem. Ha van folyamatos anyagellátás, akkor már félig meg­oldódott a munkavégzés feltétele. Ha nincs, akkor állni kénytelen a gép és az ember. Ha a dolgozó pihen gépe mellett, aligha keres annyit, mint aki zavartala­nul dolgozhat. Sokan elmondták már, hogy a gyárba nem azért mennek be, hogy tétlenkedjenek. Ha már felkelt valaki reg­gel, átöltözött a műhelyben, szívesen vég­zi hasznos tennivalóit, minthogy lézeng­jen a csarnokban, anyag után szaladoz­zék, munkát keressen maginak. S nem utolsósorban, mindenkit úgy fizetnek, aho­gyan teljesít. Ha erre nincs megfelelő módja munkahelyén, inkább keres olyan vállalatot, ahol garantálják számára a za­vartalan és folyamatos munkavégzést, amellyel együtt jár a normális kereset is. A rossz munkaszervezés, a folyamatos anyagellátás hiánya morálisan is hat az emberekre. Dezorganizálja az emberi tar­tást, a fegyelmet, igazolni véli a fegyel­mezetlen, inmorális emberek hangulatkel­tését. Az ilyen állapot csak azoknak ked­vez, akik különben sem bánkódnak a tét­lenség miatt, akik szívesen elmennének a munka temetésére. Ezért is kell igazat adni azoknak a dolgozóknak, akik meg­követelik munkahelyükön a folyamatos munkavégzés feltételeinek megteremtését. Az év elején éppen ügy, mint az esztendő végén. G. I. Napirenden a sütőiparban dolgozó nők helyzete Szerdán a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riumban dr. Lénárt Lajos miniszterhelyettes elnöklete­vei kibővített miniszteri ér­tekezletet tartottak. Az ille­tékes vállalatok és a szak­szervezetek veaetőinek bevo­násával megvitatták miként lehet megkönnyíteni a sütőipar ­* ban dolgozó nők helyzetét. Mint megállapították, a la­kosság 80 százaléka reggel frissen sült kenyeret szeret­ne vásárolni, ehhez azonban 2870 nőnek kell váltott mű­szakban dolgozni igen nehéz körülmények között. Helyze­tük elemzésére, a nők gazda­sági- és szociális helyzeté­nek javítására vonatkozó kormányhatározat megjele­néséi követően mái- határo­zatot hozott a MÉM mi­niszteri értekezlet. Ennek a felmérő munkának eredmé­nye a következőket mutatja. Nyolcszázhatvan termelő üzem közül 437 két műszak­ban és 93 három műszakban üzemel. A technológiák fejlesztésé­vel, az új üzemek építésé­vel azonban nemcsak a munkakörülményeket köny­nyíthetik, hanem az éjsza­kai dolgozók létszámát is csökkenthetik. Az elmúlt két évben 13 új üzem épült és 32 üzemet tel­jesest nagy jréategjes^n kor­szerűsítettek. Az éfj létesít­mények és a korszerűsített üzemek már napi 16 órában fognak üzemelni, és így je­lentősen csökkentik az éjsza­kai munka idejét. A gépesí­téssel, az automatizálással is növelik majd az üzemek ter­melékenységét és ezáltal is csökkenthető az éjszakai munkáslétszám. A technikai, technológiai intézkedések mellett azon­ban szervezési intézkedések­re is szükség van és ezekre hozott határozatot a minisz­teri értekezlet. Meg kell vál­toztatni a munkaidő kezde­tének időpontját, oly módon, hogy ez ne az éjszakai órák­ra essen, é6 így két munka­csoport tevékenysége is át­húzódjon a késői órákra. Legcélszerűbbnek a 21, il­letve hajnali 5 órás munka­kezdést látta az értekezlet. Munkaverseny a X. VIT tiszteletére A KISZ Szeged városi bi­zottsága felhívással fordult a dolgozó fiatalokhoz, hogy az ez évi munkaversenyeken belül a X. berlini Világif­júsági Találkozó tiszteletére tegyenek vállalásokat.', A munkaverseny jelszavaként a KISZ VITI. kongresszusa ál­tal megfogalmazott „Jobb munkával, nagyobb tudással a szocialista Magyarország felépítéséért!" jelszót hatá­rozta meg. A munkaverseny értékelé­sénél figyelembe veszik az -adptt jqőszakbap megreiKk> zésre kerülő politikai, kul­turális, sport- és honvédel­mi rendezvényeken való részvételt, valamint a mun­kaakciók szervezését. A leg­jobb eredményt elért KISZ­szervezetek elnyerik a „VIT­munkaverseny 1973" feliratú zászlót és az ezzel járó ju­talmat. . A KISZ Szeged városi bi­zottsága felhívásában kö­zölte. hogy a munkaverseny­be a nevezés határideje feb­ruár 28., az írásos vállalá­sokat pedig március 10-ig le­het eljuttatni a KISZ városi bizotQáooMm

Next

/
Thumbnails
Contents