Délmagyarország, 1973. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-15 / 38. szám

8 CSÜTÖRTÖK, 1973. FEBRUÁR 99. * Zárszámadásokról jelentjük Szépen gyarapodott a zöldséges szövetkezet Aszállyal fenyegető tavasz, belvizeket termő nyár, korai őszi fagy — lenne mire hivatlíbzni, ha bizonyítványt kellett volna magyarázni a szegedi Üj Élet Tsz teg»api zaj-számadó közgyűlésen. Meg is említették ezeket a tényezőket, de esak annyit hivatkoztak rá, amennyit a mezőgazdaságból közvetlenül élő ember el nem kerülhet, ha eredményekről beszél. . Jól fizetett a búza; közepes Volt a kukorica és a lucerna; csalódást okozott a fűszerpaprika — súlyra gazdag tartalmában szegény volt a termés —; kimondottan gyenge a burgonya, néhol még a vetőmag sem térült meg; a kertészet eredménye egyenlőtlen — az üvegházi nagyon jó, a fólia alatti kevésbé —; javult az állattenyésztés haszna —, de nincs előrelépés a tejtermelésből —; a baromfitartás az eddigi jó eredményeket hozta; befejeződött a termálprogram; meglevő jelentős feldolgozóüzemekhez, paprikaszárítóhoz, tarhonyakészítőhöz, a savanyítóhoz új húsfeldolgozó csatlakozott — hallottuk az elnöki beszámolóban a gazdaságra legjellemzőbb adatok között. Folytathatjuk tovább az egymondatos jellemzést: a melléküzemágak összefonódtak a gazdálkodás többi ágával, a termelés biztonságát segítik. Tavaly hetven új tag kérte felvételét a szövetkezetbe, tizennégy kivételével valamennyi a fiatalabb korosztályhoz tartósak. A kifizetett bérek mögött mindig lelkiismeretes. wm Közgyűlésre érkeznek az Űj Élet Tsz tagjai időben elvégzett jó munka a fedezet. Sajnos, nagyra nőtt a balesetek statisztikája — negyven üzemi balesetről szólnak a jegyzőkönyvek —, és többségüknél a figyelmetlenség, gondatlanság szerepelt előidéző okként, de itt-ott az italospohár hozta a maga kitörtöíhetetlen átkát. Szépen gyarapodott a zöldséges szövetkezetként számontartott szegedi gazdaság. Tiszta vagyonuk 92,5 millió forint, a bruttó termelési érték meghaladta a 96 milliót, az elmúlt évi árbevétel pedig a 126 millió forintot. A nagyüzem és a hozzá szervesen csatlakozó háztáji gazdaságok együttesen 630 vagon zöldséget adtak a piacnak. fűszerpaprikából a kellemetlen ősztől 400 vagonnal sikerült megmentem. Az előző évek céltudatos gazdálkodásának logikus következményeként az idei esztendő terveinek tárgyalásánál az eddigi sikerek őrzését, megfontolt továbbfolytatását tűzték ki célul, a meglevő berendezések jobb kihasználása, a bels<V tartalékok föltárása révén. Az elmúlt év eredményeit nemcsak a számok jellemzik, a felszólalók szavaiból is az derült ki, hogy elégedettek társaik és vezetőik munkájával. Elismeréssel köszöntötték a tíz éve elnökként és ugyancsak tíz éve párttitkárként működő Nagy Istvánt, illetve Árendás Józsefet. Fölszólalt a vitában, az eredményekhez gratulált, a jó munkáért köszönetet mondott dr. Biczó György, a városi tanács elnöke, és Monori Miklós, a MÉM osztályvezetője is. Jó eredmények, nagyobb jövedelem Tegnap, szerdán ünnepi Bárszámadó közgyűlésre gyülekeztek a kiskundorozsmai József Attila Tsz tagjai. Küzdelmes esztendőről, az időjárás okozta gondokról, szervezett és céltudatos gazdálkodásról adott számot Szitás Ágoston téesz-elnök beszámolója, a gépműhelyt zsúfolásig megtöltő szövetkezetieknek. Három gondolat köré építhetjük az elmúlt évi gazdálkodásukat; a kormányprogram megvalósítása, a belső erők alapos • átcsoportosítása és természetesen a tagság szorgalmas, lelkiismeretes munkája. Az eredmény fényes. Hitel nélkül megépítette a téesz szakosított szarvasmarhatelepét, benépesítette szintén hitel nélkül — mintegy 90 százalékban —, és abrak-, takarmánytermesztésre „módosította" termelésszerkezetét. Ugyanekkor modern gépeket is vásárolt 2,5 millió forintért. Napjainkban tapasztalható; ahol a dorozsmaiakhoz hasonló komoly beruházást valósítanak meg. könnyen felrebillen a gazdálkodás egyensúlya. átmenetileg csökken a tagság jövedelme. Dorozsmán nem. Ellenkezőleg. Amíg egy esztendeje a tagság jövedelme 10 millió 500 ezer forint volt, most 12 millió egyszázezer forint. Az egy tagra eső jövedelem 23 ezer 670 forintról 27 ezer 620 forintra emelkedett. Nem hullt a siker és a pénz az égből. Korábbi esztendőben 104 ezer munkana&ofc áoi&o&ah * teattt. A dorozsmai József Somogyi Károlyné felvétele Attila Tsz tagjai a beszámolót hallgatják tavaly viszont 122 ezer 500at. És kevesebben. A terméseredményéről híres közösség ez, különösen apiros arany, a fűszerpaprika termesztése dicséretes — bár 25 holdat jégverés ért — a 212 holdról 55,7 mázsás átlagtermést takaríthattak be, a lucernaszéna 200 holdjáról 53,4 mázsát holdanként. Ami önmagáért beszél, javult a növénytermesztés és az állattenyésztés aránya, azutóbbi 9 millió 338 ezer forintot hozott- a nagykasszába, többet, mint a búza és fűszerpaprika együttvéve. A kollektíva összes vagyona a 46 millió 700 ezer forintról 54 millióra emelkedett egy esztendő alatt. A metté hoaaateesíáái. hogy egy öntözőrendszert épített a termelőszövetkezet, ami 150 holdat biztonságosan lát el majd vízzel. Így tehát javuló termelési eredményeket garantál. A tagoknak prémiummal is kedvezett a zárszámadó közgyűlés, 490 ezer forintot szavazott meg kinek-kinek munkájáért. A meghívott szervek képviselői, partnervállalatok küldöttei és a tagság elismeréssel adózott az elmúlt évi kemény, eredményes gazdálkodásnak. Dr. Ágoston József, a megyei pártbizottság titkára tolmácsolta a pártbizottság elismerését és köszönetét a hasznos gazdálkodásért, s további jó munkálkodásra biztatott. Egyforma napokat! P

anaszkodik a bútorasztalos, hogy kényszerszabadságra küldték januárban és februárban is. Az ok: nem tudtak munkát biztosítani számára, és társai számára az üzemben. Előfordulhat ilyesmi a termelésben, hiszen a gazdasági élet pályája nem olyan, mint a bolygóké. Előfordulhat, hogy nincs megrendelés, vagy éppen kicserélik a gépparkot, és ez idő alatt a szakemberek tétlenségre vannak kárhoztatva. Aligha lenne ellenvetés, ha ilyen okok játszanának közre az év eleji „kényszerszabadságokban". De lássuk, mit mond a bútorasztalos. Azt mondja, hogy az esztendő végén fordított a helyzet. Naponta tíz-tizenkét órát is dolgoznak, hogy eleget tegyenek a tervnek, teljesítsék az elvállalt munkát, s december 31-én összegezhessék, amit csak lehet. Átadom a szót Kucsai Sándornak, aki a Tisza Bútoripari Vállalat szegedi gyárában dolgozik, az összeszerelő műhely régi munkása, tizenhat éve illesztgeti a kiszabott bútorlapokat Legfontosabb segítője a kéziszerszám. Fúrógép, csavarhajtó, kalapács, gyalu, facsavar és ehhez hasonló szerszámok, anyagok. — A munkaellátottság nem egyenletes — mondja. — Az év elején ráérünk, az év végén pedig nincs egy szabad percünk. Az lenne a jó, ha minden nap egyforma lehetne Az ember hangulatának, egészségének is kedvezőbb az arányos terhelés. A folyamatos anyagés munkaellátás a legfontosabb. Sokat beszélgettünk még erről a témáról, és százféle következtetésig eljutottunk. A hangulattól a fizetésig, az egészségtől a munkafegyelemig, a szakképzéstől a termékek minőségéig. Három fontosabb dologgal részletesebben is érdemes foglalkozni. A munkaszervezéssel, a minőséggel és a fegyelemmel. Ezek ugyanis egymásból fakadó állapotok. Nem véletlenül helyeztük első helyre a szervezést, amely egy egész láncolat elindítója, meghatározója lehet, jó irányba is, meg rossz irányba is. A munka szervezése nem egyszerű feladat, s nem akárki képes megfelelően ellátni ezt a munkát A szervezést tanulni kell, a szervezéshez érteni kell. Sok vállalatnál felismerték már e követelményt és jól képzett közgazdász foglalkozik a szervezési tennivalókkal, segítségül hívja a tudományt és a technikát is munkájához. A programozást és a számítógépeket. Az építőiparban nemrégen vezették be a hálódiagrammos programozást, amelynek kimunkálásában részt vett az építéstudományi és gazdaságossági számításokat végző intézet több munkatársa. Azt várják a programtól, hogy elkerülik a munkahelyi zsúfoltságokat és az ütközéseket. Nem új az sem, hogy a lakásépítkezéseknél milyen év végi hajrát szoktak kivágni a szakipari munkások. Az elmúlt esztendő utolsó két hónapjában a lakásépítkezéseken dolgozó szakembereknek nem volt se szabad szombatjuk, se vasárnapjuk, sőt, a napi munkaidejük is sokszor meghaladta a nyolc órát. Most kipiheni mindenki a fáradalmakat. De kérdés; miért keverednek bele a fáradtságba, miért nem egyformán osztják meg a munkát az év minden hónapjában, nteiden napján? Az építőipari szakemberek mondták el, hogy milyen következményekkel jár a hajrá munka. Kezdték a minőséggel. Elképzelhető-e jó minőségű munka olyan körülmények között, amikor a szakmunkások egymástól még lépni is alig tudnak? — kérdezgették. Igazat kellett adni érvelésüknek, hiszen a parketta még oda sem ragadt rendesen, amikor a lakatosok átfutottak a szobán. A sietségben minden előfordul, s nincs csodálkoznivalója annak a lakónak, aki körül néz a fürdőszobájában, és látja, hogy a csőrögzítő bilincsek felső íve ott „fityeg" a levegőben, sőt olyan helyen is lát falba erősített csőbilincset, ahol nincs is vezeték. Siet az egyik, siet a másik A víztorony melletti épületben linóleumszerű lapokat ragasztottak a szakemberek az előszobákba, és a mellékhelyiségekbe. Elmondta a brigádvezető, hogy egy műszak alatt tizenöt lakás előszobáit és mellékhelyiségeit kell műanyag padlóval ellátni. De azonnal panaszkodott is; hogyan haladjanak, ha minden szakiparos ott tiblábol mellettük, még ki sem feszítették az anyagot, rálépnek a szőnyegre, olykor a kezükre is. Aligha szükséges a magyarázat, valóban ilyen hajrával, ilyen zsúfoltan nincs semmi garancia arra, hogy a minőség megfelelő lesz. A

szervezés további következménye a munkafegyelem. Ha van folyamatos anyagellátás, akkor már félig megoldódott a munkavégzés feltétele. Ha nincs, akkor állni kénytelen a gép és az ember. Ha a dolgozó pihen gépe mellett, aligha keres annyit, mint aki zavartalanul dolgozhat. Sokan elmondták már, hogy a gyárba nem azért mennek be, hogy tétlenkedjenek. Ha már felkelt valaki reggel, átöltözött a műhelyben, szívesen végzi hasznos tennivalóit, minthogy lézengjen a csarnokban, anyag után szaladozzék, munkát keressen maginak. S nem utolsósorban, mindenkit úgy fizetnek, ahogyan teljesít. Ha erre nincs megfelelő módja munkahelyén, inkább keres olyan vállalatot, ahol garantálják számára a zavartalan és folyamatos munkavégzést, amellyel együtt jár a normális kereset is. A rossz munkaszervezés, a folyamatos anyagellátás hiánya morálisan is hat az emberekre. Dezorganizálja az emberi tartást, a fegyelmet, igazolni véli a fegyelmezetlen, inmorális emberek hangulatkeltését. Az ilyen állapot csak azoknak kedvez, akik különben sem bánkódnak a tétlenség miatt, akik szívesen elmennének a munka temetésére. Ezért is kell igazat adni azoknak a dolgozóknak, akik megkövetelik munkahelyükön a folyamatos munkavégzés feltételeinek megteremtését. Az év elején éppen ügy, mint az esztendő végén. G. I. Napirenden a sütőiparban dolgozó nők helyzete Szerdán a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban dr. Lénárt Lajos miniszterhelyettes elnökletevei kibővített miniszteri értekezletet tartottak. Az illetékes vállalatok és a szakszervezetek veaetőinek bevonásával megvitatták miként lehet megkönnyíteni a sütőipar * ban dolgozó nők helyzetét. Mint megállapították, a lakosság 80 százaléka reggel frissen sült kenyeret szeretne vásárolni, ehhez azonban 2870 nőnek kell váltott műszakban dolgozni igen nehéz körülmények között. Helyzetük elemzésére, a nők gazdasági- és szociális helyzetének javítására vonatkozó kormányhatározat megjelenéséi követően mái- határozatot hozott a MÉM miniszteri értekezlet. Ennek a felmérő munkának eredménye a következőket mutatja. Nyolcszázhatvan termelő üzem közül 437 két műszakban és 93 három műszakban üzemel. A technológiák fejlesztésével, az új üzemek építésével azonban nemcsak a munkakörülményeket könynyíthetik, hanem az éjszakai dolgozók létszámát is csökkenthetik. Az elmúlt két évben 13 új üzem épült és 32 üzemet teljesest nagy jréategjes^n korszerűsítettek. Az éfj létesítmények és a korszerűsített üzemek már napi 16 órában fognak üzemelni, és így jelentősen csökkentik az éjszakai munka idejét. A gépesítéssel, az automatizálással is növelik majd az üzemek termelékenységét és ezáltal is csökkenthető az éjszakai munkáslétszám. A technikai, technológiai intézkedések mellett azonban szervezési intézkedésekre is szükség van és ezekre hozott határozatot a miniszteri értekezlet. Meg kell változtatni a munkaidő kezdetének időpontját, oly módon, hogy ez ne az éjszakai órákra essen, é6 így két munkacsoport tevékenysége is áthúzódjon a késői órákra. Legcélszerűbbnek a 21, illetve hajnali 5 órás munkakezdést látta az értekezlet. Munkaverseny a X. VIT tiszteletére A KISZ Szeged városi bizottsága felhívással fordult a dolgozó fiatalokhoz, hogy az ez évi munkaversenyeken belül a X. berlini Világifjúsági Találkozó tiszteletére tegyenek vállalásokat.', A munkaverseny jelszavaként a KISZ VITI. kongresszusa által megfogalmazott „Jobb munkával, nagyobb tudással a szocialista Magyarország felépítéséért!" jelszót határozta meg. A munkaverseny értékelésénél figyelembe veszik az -adptt jqőszakbap megreiKk> zésre kerülő politikai, kulturális, sport- és honvédelmi rendezvényeken való részvételt, valamint a munkaakciók szervezését. A legjobb eredményt elért KISZszervezetek elnyerik a „VITmunkaverseny 1973" feliratú zászlót és az ezzel járó jutalmat. . A KISZ Szeged városi bizottsága felhívásában közölte. hogy a munkaversenybe a nevezés határideje február 28., az írásos vállalásokat pedig március 10-ig lehet eljuttatni a KISZ városi bizotQáooMm