Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-14 / 11. szám

I Az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának állásfoglalása a megye gazdaságának 1972. évi fejlődéséről, valamint az 1973. évi gazdaságpolitikai feladatokról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága november 14—15-i ülésén elemezte a X. pártkongresszus határozatainak végrehajtását és a még megvalósításra váró feladatokat. A KB közleményét Csongrád megye párttagsága, közvéleménye is bizakodással és egyetértéssel fogadta. A mi tapasztalataink is igazolják, hogy a X. kongresszus határozatainak végrehajtása egészében megfelelően folyik, a IV. ötéves tervben megjelölt célkitűzések valóraváltásával évről évre előrehaladunk a szocializmus építésében. Az ipari és mezőgazdasági termelés eredménye, a különböző társadalmi rétegek javuló életszínvonala jelzi, hogy eddigi munkánk, erőfeszítéseink sikeresek voltak. Eredményeink számbavétele joggal erősíti Csongrád megyében is a párt politikája iránti bizalmat. Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága a közelmúltban értékelte a megye gazdaságának 1972. évi fejlődését, megtárgyalta a tennivalók fő vonalát, amelyek a Központi Bizottság határozataiból megyénk párt-, állami és társadalmi szerveire, ipari, mezőgazdasági üzemeire 1973ban hárulnak. Számba vette: miként lehet a Központi Bizottság határozatában rögzített, nagy körültekintést igénylő feladatok végrehajtásában eredményesen közreműködni. A megye gazdaságának 1972. évi fejlődése, a dolgozók életkörülményei alakulásának főbb tapasztalatai A megyei pártbizottság állásfoglalása az 1972. évi gazdaságpolitikai feladatok középpontjába a X. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtását, a IV. ötéves terv időarányos teljesítését állította. Megyénk gazdasága a* elmúlt évben alapvetően e céloknak megfelelően fejlődött Gazdaságpolitikai feladataink — kisebb lemaradásoktól eltekintve — megvalósultak. Egyes ágazatok gyorsabban fejlődtek, mások növekedési üteme mérsékeltebb, általában a gazdaság fejlődése kiegyensúlyozott A termelés strukturális változásának iránya a népgazdasági célkitűzéseknek megfelelő volt, bór mértéke még nem kielégítő. O

Az állásfoglalás az ipari termelés növekedési ütemét 6—7 százalékban határozta meg. E feladat csak részben valósult meg. A termelés az előző évit mintegy 5 százalékkal haladta meg. Ennek oka elsősorban, hogy a megye iparában jelentós volument képviselő könnyűipar termelése csak kismértékben emelkedett A lakosság részére végzett szövetkezeti, ipari javító-szolgáltató tevékenység árbevétele mintegy 16 százalékkal haladta meg az 1971. évit A fejlődésben első helyen a kiemelt szolgál tatasokon belül a lakáskarbantartás álL Az ipari termelés ötszázalékos növekedése az ágazatok és szektorok eltérő ütemű növekedésének eredménye. — A minisztériumi iparban a megyei átlag körül, a tanácsi iparban az előző év szintjén, a szövetkezeti iparban pedig az átlagnál lényegesen gyorsabban nőtt a termelés. — A könnyűipar termelése alig két százalékkal haladta meg az előző évit a nehéziparé az előző évek fejlődési tendenciájához hasonlóan a megyei átlagot meghaladó mértékű volt. Ennek eredményeként a nehézipar részaránya a megye iparában — a termelés volumene alapján is — tovább növekedett Az ipar többlettermelése — a megyei pártbizottság állásfoglalásának és az országos tendenciának megfelelően — teljes egészében a termelékenység növekedéséből származott. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy tovább folytatódott a megye iparának korszerűsítése, javult az üzemés munkaszervezés, élénkebb lett a szocialista munkaverseny, kiegyensúlyozottabbá vált a munkaerőhelyzet, mérséklődött a munkásvándorlás. A vállalatok, szövetkezetek jobban figyelembe vették a fogyasztói igényeket, bátrabban változtatták, korszerűsítették termelési struktúrájukat. Az exportáru-termelésben és -értékesítésben jóval túlteljesítette megyénk az állásfoglalásban előírt célkitűzést. Az összes exporton belül gyorsabban nőtt a kapitalista országokba irányuló kiszállítás, de a szocialista export részaránya közel kétharmada az egész kivitelnek. Vállalataink, szövetkezeteink eleget tettek a szocialista országokkal szemben vállalt kötelezettségeiknek. Az ipari termelés szerkezeti átalakításával együtt emelkedett a műszaki színvonal. Jó ütemben haladt a textil- és textilruházatig a bútor- és húsipar rekonstrukciós fejlesztési programjának megvalósítása. A szénhidrogén-kutatás, -feltárás és -termelés tervszerűen alakult Olajbányászaink túlteljesítették terveibet több mint egymillió tonna olajat adtak a népgazdaságnak. Csongrád megye földgáztermelése már jelentős részarányt képvisel az ország földgázellátásában. O

A megyei székhelyű építőipari vállalatok és szövetkezetek saját építésszerelési munkáinak értéke — folyó áron számítva — 17—18 százalékkal magasabb az előző évinéL Az állami építőipari vállalatok a megyei átlagnál gyorsabban növelték a termelésüket a szövetkezeti szektor építőipari termelése csökkent Javult a koordináció a tervező, beruházó és kivitelező között. 1972-ben a belépett új kapacitás, a Sasegedi Házgyár termelési növekedésének következtében tovább erősödött az építőipar ipari háttere, ugyanakkor a könnyűszerkezetes építési mód térhódítása nem kielégítő, részben azért, mert megyénkben nincs gyártó és kivitelező kapacitás, valamint a viszonylagosan magas árak, a gyenge felkészülés és propaganda hiányosságai miatt. A közlekedési vállalatok lényegében kielégítették a szállítási igényeket. A tervezett kisforgalmi vasútvonalak megszüntetése, a személy- és áruforgalom közútra terelése, valamint a vasúti áruforgalom körzetesítése nagyobb zökkenők nélkül bonyolódott. Javult a rakodás, kiszolgálás és szállítás technikai színvonala. Növekedett a közúti személyszállítás kulturáltsága, de a fejlődés nem kielégítő. A posta szolgáltatásainak színvonala — objektív akadályok miatt — lassan emelkedik. A tv-műsorok vételi lehetőségének javításóra elkészült és megkezdte próbaüzemelését a szegedi erősítő állomás. A megye élelmiszer-gazdaságában 1972-ben tovább folytatódott az országos átlagnál gyorsabb ütemű termelésemelkedés. A mezőgazdaság bruttó termelése célkitűzéseinknek megfelelően 5—6, az élelmiszeriparé pedig 4—5 százalékkal múlta felül az 1971. évit. Gyorsabb ütemben nőtt az exportértékesítés. A nagyobb termésbetakarításhoz — az időjárási körülmények miatt is — 1972ben jóval több társadalmi erőt kellett mozgósítani, mint a korábbi években. Ugyanakkor megyénk gazdaságai segítséget tudtak nyújtani egyes dunántúli megyéknek a kalászosok betakarításához. Csongrád megye mezőgazdasága az 1972. évi, alapvető feladatokat teljesítette, a célkitűzéseket elérte. A termelés szerkezete törekvéseinknek megfelelő irányba változott, és jobban igazodott a szükségletekhez. A gazdálkodás főbb eredményei, tapasztalatai: — Kiemelkedően jó volt a gabonatermés — búzából 16 százalékkal, kukoricából 35—40 százalékkal több termett, mint az előző esztendőben. Az átlagtermés kukoricából elérte a hektáronkénti 41,6 mázsát, búzából pedig 32,1 mázsás átlagtermés országosan kiemelkedő eredmény, az eddigi megyei rekordot is meghaladja. — A takarmányellátás a kedvező termésátlagok eredményeként kielégítő. Jó volt a termés a zöld- és lédús takarmányokból is. — Az elmúlt évben csak kismértékben nőtt a zöldségtermő-terület. Elsősorban a primőráru termelése és hozama emelkedett A gazdaságokban több új, korszerű gépet alkalmaztak a növényápolásban, a termésbetakarításban, s ezzel könnyebbé, termelékenyebbé vált a zöldségtermelő munka. Friss zöldségből jobb lehetett volna az ellátás, ha a felvásárló és feldolgozó szervek technikailag jobban felkészülnek erre. — A cukorrépa termőterülete BOT. 1971. évivel azonos nagyságú volt. A nagyüzemi, zárt rendszerű cukorrépatermesztés technológiája kezd meghonosodni megyénkben. A hozamok több mint 50 százalékkal haladták meg az előző évit, a hektáronkénti átlagtermés elérte a 400 mázsát. * Az állattenyésztés eredményei 1972-ben stabilizálódtak, egyes gazdaságokban tovább is nőttek. — A szarvasmarha-állomány 2 százalékkal, a tej termelése 3—5 százalékkal emelkedett Ezzel szemben a hústermelés 13—15 százalékkal csökkent. — A sertésállomány stabilizálására irányuló erőfeszítések sikeresnek mondhatók, bár a sertések száma kismértékben csökkent A hústermelés viszont tovább emelkedett, s mintegy 5—8 százalékkal baladta meg az 1971. évit — A baromfihús- és tojástermelés 1972-ben nem érte el az előző évi szintet Egyes élelmi szeripari vállalatokra súlyos terhek nehezedtek, a felkínált nagy mennyiségű nyersáru felvásárlásában és feldolgozásában. A hús-, konzerv- és gabonaiparban a feldolgozó kapacitások szűknek bizonyultak. O

A beruházási tevékenység és az esszel kapcsolatos építési igények abszolút növekedése a jelentős olajipari beruházások miatt gyorsabb volt az országosnál. Az 1972. évi összberuházás értéke 4,6—5 milliárd forint Folyóáron számolva magasabb, naturális mutatókban viszont kevesebb az előző évinél. Továbbra is jellemző a befejezési határidők elhúzódása, és a tervezett költségek túllépése. Elmaradás volt tapasztalható a szociális, kulturális, egészségügyi objektumok építésénél is. A folyamatban levő, közel 60 fontosabb beruházásból 25 befejezését tervezték 1972-ben. E célkitűzés csak részben valósult meg, mert 10 beruházás befejezése áthúzódott 1973-ra. A legfontosabb beruházások közül befejeződött a Szegedi Házgyár, a Szentesi Téglagyár és több kőolaj- és földgázipari létesítmény építése Az utóbbiak közül igen jelentős volt a gázüzem átadása, amelynek napi kapacitása eléri a 3,5 millió köbméter gázt Átadták rendeltetésének az olajipari ipartelep iroda- és szociális létesítményeit. Befejezték az elmúlt évben az ATI VÍZIG tápéi ipari és szociális létesítményeit. Hódmezővásárhelyen a hősprogram megvalósításának egyik fontos objektuma, a közel 18 ezer férőhelyes új sertéstelep került átadásra. Tovább folytatódott az MTA Biológiai Kutató Intézetének építése, a kőolaj- és földgázvezeték-rendszer fejlesztése, valamint megkezdték az Alföldi Porcelángyár ötödik üzemének, a kőanyag-burkolólap gyárának építését Az elmúlt évben tovább korszerűsödött megyénk villamosenergia-hálózata. Átadták rendeltetésének a Szeged—Arad elektromos távvezetéket Városainkban már nagy kapacitású transzformátorállomások biztosítják a zavartalan villamosenergia-ellátást. A termelés anyagi feltételeinek javításában előrehaladtunk. Csökkent a beruházási feszültség. A forrásokon belül növekedett a vállalati saját erő. Javult a beruházások koncentráltsága. A fejlesztés struktúrája a termelő jellegű beruházások javára tolódott el. Nem kezdődött az elmúlt évben irodaépítés, s a folyamatban levők építése is lelassult, vagy szünetel. Az elmúlt évben a tervezett 3770 lakással szemben több mint 5000 lakás épült Csongrád megyében, bár az állami lakásépítésben nem értük el a tervezett lakásszámot. A túlteljesítés forrása a magánerős lakásépítés. A tanácsok túlteljesítést értek el a fejlesztési alapra tervezett bevételekben. A fejlesztési tervek pénzügyi előirányzatainak teljesítésében jelentősebb, a műszaki teljesítésben kisebb lemaradás tapasztalható. Pozitív jelenség, hogy a beruházási tevékenységben megszűnőben van a bizonytalankodás. Megkezdődött a 34 munkahelyes Szeged járási és 22 munkahelyes Szentes városi rendelőintézet építése. Befejeződött — illetve közel áll a befejezéshez — négy községi egészségügyi kombinát építése. A tervezett 180 bölcsődei férőhelyből csak 140 készült el. és 1973 évre tolódott át a 150 ágyas szegedi kórházi pavilon befejezése. A tervezettnél több új orvosi és gyermekorvosi körzet létesült. Az óvodai férőhelyek számának növelése közel kétszerese a tervezettnek. Megépült 4 új községi művelődési ház. Nem kielégítő az iskolák és a kollégiumok építésének üteme Jelentős előrehaladást értünk el a közműfejlesztésben, de még mindig nem kielégítő Szegeden és Hódmezővásárhelyen a közműépítés üteme. Javult a tanácsok költségvetési gazdálkodása is. A helyi tanácsok túlnyomó többsége teljesíti bevételi előirányzatát. Lényegében zavartalan és folyamatos volt a — lakosság ellátását biztosító — tanácsi intézmények pénzszükségleteinek biztosítása. Ezért az ellátási színvonal is növekedett ©

Megyénkben a fogialkoKtatottság színvonala továbbra is meghaladja az országos átlagot. Az ágazatok között a létszám alakulásában azonban nagy elterések tapasztalhatók. Az építőiparban 15, a közlekedésben 5, a szolgáltatási ágazatban 6 százalékos volt a létszámnövekedés. Ezzel szemben az állami és szövetkezeti iparban, valamint a kereskedelemben egy százalékkal, a mezőgazdaságban pedig — főleg a melléküzemágakban — 5—6 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma. Mérséklődött a munkaerő-forgalom is, mindenekelőtt az iparban, az építőiparbcm és a kereskedelemben. Ennek ellenére továbbra is fellelhető létszámhiány és mu»kaerő-tartalék is. Létszámhiány elsősorban a forgácsoló szakmákban, az építőiparban és a három műszakban dolgozó üzemekben van. A megye kevésbé iparosított területein még található munkaerő-tartalék. A kedvezőtlen közlekedési körülmények, és a munkahelytől való nagyobb távolság akadályozza a tartalék bevonását az ipari termelő munkába. A munkaerőhelyzet stabilizálódása ellenére a vállalatok munkerő-gazdálkodásában még feszültség tapasztalható. Ez elsősorban az alábbi okokra vezethető visszsc — Néhány helyen még mindig törekedtek a termelési többletfeladatokat » létszámnöveléssel megoldani. — Az üzemen belüli munkaerő-tartalékok feltárását a vállalataink többségénél nem ösztönzi kellően az átlagbér-szabályozás. — A meglevő munkaerő többirányé képzése és hasznosítása érdekében nem tesznek kellő hatású intézkedéseket — Az összlétszámon belül gyorsabban emelkedik az alkalmazottak aránya, mint amilyen mértékben azt a megye gazdaságának fejlődése, a technikai színvonal növelése megkövetelné. O

1972-ben a vállalatok és szövetkezetek gazdálkodása tovább stabilizálódott. Rugalmasabban alkalmazkodtak a közgazdasági szabályzókhoz, a termelés struktúrája jobban igazodik a társadalmi szükségletekhez. Csökkent a rosszul, vagy veszteségesen gazdálkodó üzemek száma. Értékesítési gondok néhány átmeneti nehézségtől eltekintve nem fordultak elő. A nettó árbevétel — a gazdaság egészét tekintve — kismértékben meghaladta az előző évit, ezen belül az iparban mintegy 5 százalékkal emelkedett. A termelőszövetkezetek bruttó bevétele 5—6 százaiétokai magasabb, mint 1971-ben volt. Az árbevétel mérsékelt ütemű növekedésével szemben a nyereség mintegy 25— 30 százalékkal több az előző évinél. A megyében működő vállalatok, szövetkezetek többsége nagyobb nyereséget realizált, mint 1971-ben. Veszteséges gazdálkodás elsősorban az építőipari ágazatban és a néhány mezőgazdasági termelőszövetkezetben található. A vállalatok nyereségében továbbra is jelentős tényező a költségvetési támogatás. Kedvező jelenség azonban, hogy a költségvetési befizetések már meghaladták a támogatások összegét. A nyereség és a piaci viszonyok kedvező alakulása pozitívan hatott a vállalatok pénz- és hitelgazdálkodására, és a fizetési készségükre. "Folyamatossá vált a beruházási hitelek visszaáramlása, a forgóeszköz-hitelezésben is kedvezőek a tapasztalatok. Nem értük el az állásfoglalás azon célkitűzését, hogy a készletek növekedési üteme a termelés növekedési üteme alatt maradjon. Az iparban meghaladta a termelés növekedési ütemét a készletemelkedés, Az ipari szövetkezetekben ered-