Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-14 / 11. szám

ményesek voltak a készletgazdálkodás javítása érdekében hozott intézkedések. A kereskedelemben és a mezőgazdaságban a forgalommal arányosan nőttek a készletek. Az előző évek tapasztalatával szemben figyelemre méltó a mezőgazdasági nagyüzemek gazdái kodásának stabilizálódása. A termelőszövetkezetek pénzügyi helyzete kedvezőbben alakult. Nincs veszi eséges állami gazdaság. Csökkent a veszteséges termelőszövetkezetek száma, és a veszteségük összege. •

A lakosság pénzbevételei 1972-ben mintegy 5 százalékkal emelkedtek. Az egyes jövedelemforrások között eltérőek a tendenciák. A munkabérjellegű jövedelmek 5, a mezőgazdasági jellegű jövedelmek 6 százalékkal nőttek. Ugyanakkor az előző évhez képest a munkabérek gyorsabban, a mezőgazdasági jellegű jövedelmek lassabban emelkedtek. A nem mezőgazdasági ágazatokban az átlagkeresetek alakulása — igen jelentős szóródás mellett — megfelel a népgazdasági tervben és a megyei pártbizottság A megyei pártbizottság 1972. évi gazdaságpolitikai állásfoglalásában megjelölt feladatok megvalósítása a párt-, állami és tömegszervezelektól is fokozottabb erőfeszítést, jobb munkamegosztást és együttműködést követelt A megyei, városi, járási és üzemi pártbizottságok, valamint az alapszervezetek gazdaságszervező, propaganda- és agitációs tevékenysége egészében eredményes és aktiv volt. Helyesen szabták meg és közvetítették a termelőhelyek gazdaságpolitikai feladatait folyamatosan végezték gazdaságszervező és tömegmozgósító tevékenységüket. A megyei pártbizottság 1972. évi gazdaságpolitikai állásfoglalása alapján a pártszervezetek többsége átgondolt intézkedési tervet dolgozott ki. A termelési tanácskozásokon a munkások. termelőszövetkezeti parasztok és műszakiak észrevételeikkel, javaslataikkal, munkafelujánlásaikkal nélkülözhetetlen segítséget nyújtottak a pórt- és gazdasági vezetésnek. A partszervezetek mindenkor támogatták a gazdaságvezetői kezdeményezéseket, a reális és megalapozott gazdasági döntéseket. Figyelemmel kisérték a döntések politikai hatását, és jelezték azokat a tendenciákat, amelyek a feszültségek forrásává válhatnak. A szocialista bérezés elve. valamint a differenciált anyagi ösztönzés érvényesítése mellett szorgalmazták az indokolatlan jövedelmek korlátozását, a gazdasági életben helyenként jelentkező negatív jelensé gek. feszültségek visszaszorítását. Munkájuk során sem tudták azonban sok helyen leküzdeni az egyen lősdi szemléletet. Tovább erősödött a pártirányítás elvi, politikai jellege. Rendszeresebbé vált a járási, vároai bizottságok, a megyei székhelyű vállalati, üzemi partbizottság munkakapcsolata a pártszervezetekkel. Folyamatosabbá vált a gazdaságvezetés ellenőrzése, beszámoltatása, gazdagodott az irányítás, a segítés módszere. Az elmúlt évben a propaganda és az agitáció is sokoldalúan magyarázta a gazdasági reformot, működésének hatasát. Meggyorsult a vezetési módszerek korszerűsítése. A gazdasági vezetők egy része és sokszor egyes termelői kollektívák azonban a csoportérdekeket helyezik előtérbe a népgazdasági érdek figyelmen kívül hagyása val Agitációs és propagandamunkank fogyatékossága : nem bizonyítottuk kellően, hogy a gazdaságirányítás megváltoztatásával szocialista tervgazdálkodásunk továbbfejlesztését valósítjuk meg, valamint azt sem. hogy a gazdasági mechanizmus nem eél, hanem eszköz a szocialista építés útján. A tömegpolttikat és propagandamunkában az elmúlt évben is aránylag sokat kellett foglalkozni az ár- és bérkérdések magyúrázásával. Nem tudtuk egyértelműen elfogadtatni a dolgozókkal az értékarányos árrendszer kialakítására való törekvés! Helyenként még mindig erőteljesen érvényesült az egyoldalú fogyasztói szemlélet. Propagandánk és agitáeiónk erőteljesebben leplezte le az önzést, a harácsolás!, a kapzsiságot, az ügyeskedést. Az e téren végzett tömegpolilikai munka elősegítette a nem szocialista jelenségek, a kispolgárisag reálisabb megítélését, a téves vagy torz nézetek visszaszorításét. Ugyanakkor azt is meg kell állapítani, hogy e kedvezőtlen jelensegek leküzdésében csak kezdeti lépéseket tettünk. A tömegszervezetek jól segítették az 1972-es évi helyi gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását. Eredményesen működtek közre a gazdaságpolitika megismertetésében. mozgósították a dolgozókat A Központi Bizottság és a SZOT elnökséu 1972. évi gazdaságpolitikai állásfoglalásban előírt követelményeknek. A vállalatok bérgazdálkodása sokkal körültekintőbb volt. mint 1971-ben. A gazdálkodó szervek többsége csak a kedvezményezett bérfejlesztési lehetőséggel élt. Megyénkben javult a kereskedelmi árukínálat, kevesebb volt a hiánycikk. Ennek ellenére egyes termékekből gondot okozott az igények kielégítése. A kiskereskedelem közvetlen beszerzéssel is igyekezett az áruválasztókot bővíteni. Nem értük el a helyi kis- és nagykereskedelmi vállalatok közötti együttműködés kívánt színvonalát. A kiskereskedelmi forgalom 1972-ben 5 százalékkal haladta meg az előző évit, de minden árufőcsoportban elmaradt a tervezettől. s az országos átlagtól. Legdinamikusabb a fejlődés az élelmiszer-forga-' lomban (7 százalék), ütemcsökkenés tapasztalható viszont a vegyesipari és a ruházati cikkek forgalmában. Ez az idegenforgalom visszaesésével, és a lakossági jövedelmek mérsékeltebb ütemű növekedésével magyarázható gének határozata nyomán a munkaverseny-mozgalom továbbfejlesztése egyre inkább a part, a szakszervezet, a KISZ és a gazdasági vezetés közös feladata lett. A tömegszervezetek tevékenységében szervesebben kapcsolódott össze a termelőmunka segítése, a politikai nevelő munka es a tagság érdekeinek védelme. A párt- és a szakszervezeti oktatásban, valamint a megyei párt- és szakszervezeti iskola tematikájában nagyobb helyet kapott a gazdasági építőmunka időszerű feladatainak ismertetése, gazdaságpolitikánk mélyebb összefüggéseinek megértetése. A két megyei napilap és az üzemi lapok ez 1972. évi állásfoglalás közlése mellett rendszeresen foglalkoztak az állásfoglalásban rögzített gazdaságpolitikai célkitűzések ismertetésével, 1 A partszervek és párlalapszervezetek gazdaságpolitikai munkájának színvonala nagyon különböző. A nagyvállalati, üzemi pártbizottságok többsége elvileg és gyakorlatilag is helyesen foglalkozott gazdaságpolitikai kérdésekkel. Irányító és ellenőrző tevékenységük egyik tényezője annak. hogy vállalatuk össztevékenysége megfeleljen a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseinek. Javuló közgazdasági és politikai érzékkel választották ki azokat a konkrét vállalati, giazdálkodási, termelésszervezési és értékesítési kérdéseket, amelyekben segíteni kell a gazdaságvezetés munkáját. Ilyen helyeken javult, konkrétabbá vált gazdaságpolitikai, vagy szociálpolitikai kérdésekben a tömegszervezetek munkája, a gazdasági és a mozgalmi munka összehangoltsága. A telephelyek és gyáregységek, valamint a termelőszövetkezeti csúcsvezetőségek munkájában már sokkal több a kezdetlegesség. A szervezetileg nem önálló üzemek csak végrehajtói a nagyvállalati vagy vállalati szinten formált gazdaságpolitikának Az ilyen helyeken bonyolultabb a koordináció, a gazdaságpolitikai elemzés és az ellenőrzés. A Központi Bizottság novemberi állásfoglalása megállapítja, hogy a pártszervezetek egy része nem él megfelelően a nagyobb önállóság adta lehetőségekkel, nem vállalja az ezzel járó nagyobb felelősséget. Megyénkben is vannak partszervezetek, amelyek nem elég kezdeményezőek. Felülről várnak intézkedéseket olyan Megyénkben az 1972. évi eredmények jó alapot nyújtanak ahhoz, hogy a X. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatait maradéktalanul végrehajtsuk. Céljaink eléréséhez a gazdaságpolitikai tevékenységünknek — az intenzív fejlődésre való áttérést; — a termelőerők hatékonyabb kihasználását és további növelését; — a gazdasági egyensúly erősítését; — az életviszonyok további javítását kell szolgálnia. Munkánkban nagy figyelmet kell fordítani a Központi Bizottság 1972. november 14—15-i állásfoglalásában megjelölt gazdaságpolitikai feladatok teljesítésére. Megyénkben elsősorban az alábbi feladatok megvalósítása szükséges: — A népgazdasági arányok biztosítása érdekében tovább kell javítani a beruházások hatékonyságát, a vállalati tervek megalapozottságát. I-egyen minden üzem fontos feladata a szükségletekhez igazodó termelés gyom ütemű emelése. — A munkaerőhelyzet javítása érdekében a vállalatok törekedjenek a belső tartalékok feltárására. — Tegyenek további intézkedéseket az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére, a kapacitások jobb kihasználására, a gazdaságtalan termelés gazdaságossá tételéért, illetve megszüntetéséért. — A megye termelőegységet használják ki továbbra ls az általuk kivívott pozíciókat az export értékesítésében elért eredmények stabilizálására, a zöldség- és gyümölcstermesztés színvonalának javítására. — A párt-, gazdasági, szakszervezeti és KISZ-szervek a termelőmunka hatékonyságát segítő termelést mozgalmak, a szocialista munkaverseny kiszélesítése érdekében fejtsenek ki fokozottabb politikai aktivitást Az általános gazdaságpolitikai feladatokon túl megyénk gazdasági ágazatai az. alábbiakra összpontosítsák figyelmüket: O

Megyénk ipara rendelkezik azok kai az adottságokkal, amelyek lehetővé teszik az anyagi termelésnek az országos tervben előírt ütemű növelését. Ipari vállalataink, szövetkezeteink akkor járulnak hozzá eredményesen a nemzett jövedelem tervezett növeléséhez, a költségvetés egyensúlyának további javításához. ha jó hatékonysággal dolgoznak. Ennek során: a) A termelés növekedési üteme legyen a korábbi évekhez hasonlóan dinamikus, ügyekben is, amelyekben joguk és kötelességük önállóan dönteni, és amihez a lehetőségeik is megvannak. A vállalati székhelyeken működő pártszervezetek gazdaságpolitikai koordinációs tevékenysége még gyenge. Gyakran elmaradnak a gazdasági feladatokhoz kapcsolódó tennivalók gyári, illetve a gyáregységi pártszervezetekkel történő egyeztetésével. . és érje el az országosan tervezett 5,5—6 százalékos fejlődést. A termelés és értékesítés az eddiginél is jobban feleljen meg a szükségleteknek. — További intézkedések szükségesek a termelőkapacitások kihasználásának javítására. Elsősorban a korszerűbb, a keresett termékeket előállító gépek kapacitását használják ki maximálisan. A dolgozókat anyagilag még jobban érdekeltté kell tenni a 3 műszakos munkarendben. — A gazdaságtalan termelés visszaszorítására vonatkozó központi bizottsági párthatározat előírja, hogy ne a veszteséges termelés egyszerű megszüntetése legyen az elsődleges, hanem az ilyen tevékenység gazdaságossá tétele. Nem engedhetjük meg. hogy a nyereség érdekében a vállalatok, szövetkezetek megszüntessék olyan termékek gyártását, amelyekre a társadalomnak szüksége van. b) Megyénkben különösen nagy jelentősége van a népgazdaság intenzív fejlődését segítő kiemelt programok közül a szénhidrogén-kutatásnak és -termelésnek. A textil- és bútoripari rekonstrukciós programnak, valamint a húsipar gyorsított ütemű fejlesztésének: — a kőolaj- és földgázfelhasználás központi fejlesztési programjának eredményes megvalósításához a szénhidrogén-feltárást és -termelést a kutatási és művelési terveknek megfelelően kell végezni. Gyorsítani kell az újonnan kezdett feltárási programvégrehajtását. a művelési tervek mielőbbi elkészítését. — a textil- éa textilruházati ipar rekonstrukciós programjának eredményes végrehajtása során arra kell törekedni, hogy: — megvalósuljanak az. 1973. evi* tervezett műszaki fejlesztési tervek; — az új gépek minél előbb iizemelicnek. b kezdődjön meg a dolgozók által keresett cikkek gyártása; — a rekonstrukció párosuljon a szervezettség színvonalának emelésével éi gyártmányfejlesztéssel; — segítse a munkaerő hatékonyabb felhasználását, a felesleges létszám átcsoportosítását, valamint a munka termelékenységének növelését; — a bútoripar fejlesztésével biztosítsák a beépített bútorok gyártásának növelése mellett a korszerű, olcsó titkán bútorok termelését is A modernebb technológiai eljárások alkalmazását biztosító, korszerűbb gépek beszerzésének gyorsításával segítsék a termelékenység gyorsabb ütemű növekedését; — a megyei húsipar fejlesztése az országos húsprogram jelentŐ6 része. Ezért fontos feladat a szegedi beruházás tervezett ütemű megvalósítása. O

A mezőgazdaságban dolgozóktól, kommunistáktól az 1973-as év nagy erőfeszítéseket követel, hiszen a gazdasági év indítása — a szélsőséges időjárási tényezők miatt — nem mentes a problémáktól, A kenyérgabona és takarmánybúza jó részét későn vetették el. Ez károsan befolyásolhatja a jövő évi kenyérgabona és a tavaszi vetésű növények terméseredményeit. a) A népgazdasági terv a mezőgazdaság bruttó termelésének kétszázalékos emelését irányozza elő 1973-ra. Ezen belül: — a növénytermesztésben a kenyérés takarmánygabona-szükséglet megtermelése fontos népgazdasági és üzemi érdek; — előbbre kell lépni a cukorrépatermelés bővítésében az alkalmazott technika fejlesztésében: — nagyobb figyelmet keB fordftani a fejlesztési eszközölt gazdaságos felhasználására. A munkacsúcsok idején a mezőgazdasági üzemekben összehangolt munkaszervezésre van szükség. A termelés műszaki, technikai fejlesztése mellett nem hanyagolható el a tárolás, szállítás stb. feltételeinek bővítése sem; — további intézkedéseket kell tenni a nagy élőmunka igényű termékek komplex gépesítésének megoldására. b) Megyénkben a kedvező adottságok köve'le/tében nagy jelentősége van a zöldségtermesztésnek éa az állattenyésztésnek. Ez megköveteli, hogy ae ide «oA partszervek és pártszervezetek gazdaságpolitikai agitációs és propaganda tevékenységének tapasztalatai H Áz 1973. évi gazdaságpolitikai feladatok