Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-14 / 11. szám

VASÁRNAP, ím január m. a Pártnapok szegedi járásban A héten a szegedi járás fcozségeiberv. falvaiban, számos szövetkezetben, intézményben és vállalatnál tartanak pártnapot. Hétfőn, január 15-én 18 Órakor Algyőn. a Rákóczi •ysz-ben tartandó pártnap előadója Vörös Lajos, az Csütörtökön, január 18-án délután 4 órakor Ásotthalmon, a Petőfi Szakszövetkezetben Bajusz János, a gazdaság főagronómusa, Kisteleken, a Petőfi iskolában ugyancsak ebben az időpontban Ocskó Imre, az MSZMP szegedi járási végMSZMP szegedi járási bi- rehajtó bizottságának tagja, áottságának tagja, algyői tanácselnök. Kedden, január 16-án délután fél 2-kor Ásotthalmon, a gyermekotthonban Börcsök Szilveszter, a községi pártbizottság titkára, Sövényházán 2 órakor a szociális otthonban Pocskai László, az intézet pártszervezetének titkára, a községi tanácsnál pedig Kecskeméti Gáspár tanácselnök ugyancsak délután 2 órai kezdettel lesz a pártnapi előadó. Ugyanezen a napon Pusztaszeren délután 5 órakor a művelődési otthonban dr. Szániel Imre, az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának tagja, a Gabonatermesztési Kutató Intézet igazgatója, míg Szatymázon, a Béke Tsz-ben este 7 órakor Petrovszki István, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa az előadó. Szerdán, Január 17-én Bakson, a művelődési otthonban este 5 órai kezdettel dr. Tamasi Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársa, Kisteleken pedig Sarnyai István, az MSZMP szegedi járási bizottságának munkatársa tart pártnapi előadást, a MEZŐGÉP gyáregységében, délután 2 órai kezdettel. a Kistelek és Vidéke ÁFÉSZ elnöke, Tiszaszigeten, 17 órakor Jakab Ottó, a téesz jogtanácsosa a Búzakalász Tsz-ben, Balástyán, az Alsógajgonyai iskolában 18 órakor Kiss József, az Egyetértés Tsz főmezögazdásza tart pártnapi előadást. Pénteken, január 19-én Deszken, a Maros Tsz-ben délután 4 órai kezdettel Rózsa István. az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Tápén, a Tiszatáj Tsz-ben ugyanebben az időben Haskó Pál, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársa, Szatymazon, 17 órakor a Finn—Magyar Barátság Tszben Kispál Antal, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársa, a Homokgyöngye Tsz-ben pedig ugyanebben az időpontban Csíkos József, a téesz pórtszervezetének titkára, míg Ásotthalmon 18 órakor az Egyetértés Szakszövetkezetben Fekete Árpád, a helyi pedagógus pártszervezet titkára az előadó. Szombaton, január 20-án, Mórahalmon, a Haladás Szakszövetkezetben délelőtt 11 órakor Kovács Imre, a gazdaság pártszervezetének titkára tart pártnapi előadást Kinőtt múzeum Kapcsolat a közönséggel — Őj tervek és gondok A Falstaff W m UJ rr • Verdi hattyúdala, a Falstaff a pénteki előadáson, a remekművet ismételve, annak újszerűségét bizonyította az invenció frisseségével, a bölcsesség és humor összeismerés illeti a hang magas regiszterét, amely a hangulatot emelte, de nem öncélúan. Mint színpadi jelenség már a darab elején felkapcsolásávaL Mindössze tűnt a szövegmondás tiszta két szerep cserélt gazdát: érthetőségével és játékának, Alice, Ford neje Horváth mozgásának könnyed bájaEszternek, Mrs. Meg Page val. Ai opera buffába ilyen Turján Vilmának jutott osztályrészük Az előadás profilja, levegője ezt a változást mégis megérezte. Horváth Eszter puha, lágyan intonált lírai szopránja darab minden és így ő vezette a női négyest a színek sokaságában, a kamarastílus őszintén átélt finomságaival. Külön eljellegű szoprán illik, amely egyformán érvényre juttatja az énekbeszédet és a szélesebb dallamíveket Turján Vilma mértéktarremekelt a tóan alkalmazkodott a női jelenetében együtteshez és mezzojával mindig a kamarazenei partner teljes muzikalitását csillantotta meg. Szatmári Géza A szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatói szobájában beszélgettem dr. Trogmayer Ottóval, az intézmény igazgatójával. A szobában a nagy elődök szelleme: a falon Tömörkény István félalakos arcképe, egy posztamensen Móra Ferenc szobofportréja. A Móra Ferenc Múzeum fogja össze, irányítja a megye múzeumainak munkáját. Szerteágazó kutató-, gyűjtő- és feldolgozótevékenység műhelye. Először arról kérdeztem dr. Tsogmayer Ottót, hogy van-e a szegedi múzeumnak sajátos helye, meghatározó karaktere az ország múzeumrendszerében. — Ügy fogalmazhatnám, hogy különleges helyzetben vagyunk. 1883 óta folyik a múzeum kereteiben módszeres régészeti kutatás, s ennek eredményeképpen szinte teljes alföldi régiséggyűjteményünk van. A néprajzi gyűjtőmunka megalapozása és megindítása is a múlt század utolsó évtizedére nyúlik vissza. Azon kevés múzeumok közé tartozunk, ahol természettudományi gyűjtemény és önálló kutatórészleg található. — Hogyan el ma Tömörkény és Móra öröksége? — A legfontosabb örökségnek az általuk elindított népművelési-népnevelési tevékenységet ítéljük. Célunk közös az övékével: a múzeumban összegyűjtött, őrzött és rendszerezett műkincseket, gyűjteményeket közkinccsé kívánjuk tenni. Természetesen Tömörkény és Móra módszerei átalakultak. Mi most új, korszerű módszerek kidolgozásán fáradozunk. — Milyen jelentős munkát végeztek a múzeum munkatársai az elmúlt években és hogyan körvonalazódnak a közeljövő feladatai? — Azt hiszem, joggal lehetünk elégedettek. Egy-két ^ adat ennek bizonyítására: a letene • megye múzeumai 1972-ben több mint száz különböző kiállítást rendeztek. A szegedi Móra Ferenc Múzeum gyűjteményeit és tárlatait több mint 250 ezer ember látogatta meg. Kutató és gyűjtőmunkánkat az MTA középtávú kutatási terve határozza meg. Folytattuk a pusztaszeri régészeti feltárná lva, ha a Somogyi-könyvtár új helyére költözik, nagy felújítási munkára lesz szükség. Most még csak a külső kozmetikázásra gondolhatunk, mert az épület külső állaga régen nem méltó Szeged egyik jelképpé lett epü— Kérem, beszéljen azokról az elképzelésekről, amelyeknek megvalósításán, előkészítésén jelenleg dolgoznak. — A vármúzeum építése, átalakítása gyakorlatilag befejeződött. Termeiben hadtörténeti kiállítást szeretnénk rendezni. Hat-nyolc dioráma segítségével mutatrast, s minden reményünk , ,rQ„„ megvan arra, hogy ebben az évben befejezzük a munkát. Szegedi régészek dolgoznak Békés, Csongrád, Szolnok és Hajdú-Bihar megye jelentős ásatásain is. - , szeretnénk Dr. Juhász Antal befejezte gyűjtőmunkáját Csongrád megye településformái című monográfiájához. A néprajzi gyűjtőmunka fókuszában teljes tanyák berendezéseinek összegyűjtése álL 1972ben létrejött az élő szegedi juk be Szegedhez vagy környékéhez kapcsolódó csata kapcsán a nagy történelmi eseményeket. Például a szőregi csata felidézésével az 1848—49-es szabadságharc •^B rávilágítani. Űjra megnyílik a kőtár és a múzeumkert, ahol szabadtéri szoborkiállításokat és nyári hangversenyeket szeretnénk rendezni. Egyre sürgetőbb lenne egy alsóvárosi parasztház megnyezetben tudnánk bemutatni teljes néprajzi együtteseket. T. L. — Melyek módszerek? ezek az új — Népművelő csoportokat alakítottunk. Legfontosabb feladataik között szerepel, hogy minél több, és minél sokfélébb kiállítást vigyenek rokon, a múzeum folyosóin a megye községeibe, falvai- zsúfoltan tároljuk az összegaléria, s nyomtatásra vár vásárlása, ahol eredeti körSzelesi Zoltán művészettörténész könyve, mely a szegedi képzőművészet történetét dolgozta fel. A természettudományi részleg Tisza-kutatással és az alföldi szikek, tavak biológiájával foglalkozik, valamint bekapcsolódott az Ember és környezete világprogramba. — Mik jelentik a legtöbb problémát, gondot, bosszúságot a múzeum dolgozóinak? — Mindenekelőtt a helyszűkét kell említenem. Olyan hatalmas ütemben gyarapodnak a múzeum gyűjteményei, hogy már régen kinőttük raktárainkat. UdvaMűgyanta hulladékból A Két éven át tartó kutatómunka során a szakemberek olyan technológiát dolgoztak ki, amelynek alkalmazásával a hulladék hidrogénekből nagyértékű gyantát állíthatnak elő. Az igy nyert stirol- ós mdéagyantákat az építőipar és a mezőgazdaság is célszerűen felhasználhatja. A hét végén a Tiszai Vegyikombinátban megkezdték a hulladék hidrogénekből a gyanta üzemszerű gyártását Egyelőre még csak kísérleti céllal. Az évi 2500 tonna kapacitású, most épülő olefinüzem indulása után 1000 tonnás tételekben gyártható majd a melléktermékekből ez a gyantaféleség, amelyet tonnánként 15—20 ezer forintért lehet értékesíteni. Ismeretes, hogy a lakkipari-műgyantaip>ari termékek alapanyagát import útján szerezzük be. Óriási nyereséget jelenthet tehát a népgazdaságnak, ha ebből a hulladékból itthoni gyárban készülhet a műgyanta. ba, valamint, hogy a város üzemeinek, gyárainak szocialista brigádjai, munkáskollektíváit elhozzák a múzeumba, a kiállításokra. Ha megoldódik majd a helyiségproblémánk, szeretnénk itt a múzeumban egy olyan termet kialakítani, mely azon túl, hogy alkalmas lenne kiállítások rendezésére, előadási fórumot is biztosítana. A múzeumi hónap nagysikerű filmvetítésein és előadásain felbuzdulva abban bízunk, hogy ezekkel az új módszerekkel és formákkal ide tudjuk szoktatni az embereket a múzeumba és a kiállítóhelyiségekbe nemcsak gyönyörködni, de tájékozódni és új ismereteket szerezni is. gyűjtött anyagot Néhány év Lakások az olajosoknak A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén jóváhagyta a megállapodást, melyet a városi tanács vb kénviselői kötöttek a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalattal, az 1972 —1975 közötti lakásépítkezésekről. Erre az időszakra a tanács végrehajtó bizottsága vállalta, hogy az NKFV számára Tarjánban összesen 280 lakást építtet fej, a költségeket pedig az NKFV évenként téríti meg a tanácsnak. Az épületek az IKV tulajdonába kerülnek, s tanácsi bérlakássá válnak. A lakások első bérlőit a tanács vb. igazgatási osztálya és az NKFV között kötendő egyezség alapján fogják kijelölni. Elitélték a csengelei bícsh ásoka t Lapunk január 11-i számá- erőszakosan haza akart kí- bíróság első fokon a követban Bicskázok Csengelen sérni a csengelei tanyákra, kező ítéletet hozta: Tombor címmel tájékoztattuk olva- Ebben a szándékában Tom- János és Rácz József büntesóinkat arról, hogy a szegedi bor — a lánnyal egyetértés- tése 6—6 évi szigorított börmegyei bíróság dr. Nóvák ben — megakadályozta: a tön, s 4 évi eltiltás a közZoltán tanácsa több napon falu vendéglőjében rávette ügyek gyakorlásától. Kurucz át tárgyalta három csengelei Rácz Józsefet és Kurucz Ist- István büntetése 3 év börtön, fiatalember, köztük egy fia- vánt, hogy ketten verjék a közügyektől 2 évi eltiltás, talkorú lány bűnügyét. Tom- meg barátját. Ezek arra vál- F. J. fiatalkorú lány 1 év 6 bor János, Rácz József és lalkoztak. A falun kívül ösz- hónapot kapott a fiatalkorúKurucz István, 20, 19 és 18 szeverték Bálintot bukósi- ak börtönében, évesek ellen emelt vád: társ- sakkal, nadrágszíjjal, majd Kurucz Istvánt, az ítélet kitettességben elkövetett em- Tombor és Rácz késsel meg- hirdetése után előzetes letarberölési kísérlet, a fiatalkorú szúrta, azután behúzták egy tóztatásba helyezték. Az lány szerepe pedig az ebben közeli szárkúpba, kévéket ügyész az első-, másod- és vállalt bűnrészesség. A sér- dobtak rá, és otthagyták. harmadrendű vádlottak esetett Bálint István, Szeged, A ket szurkáló, miután tében súlyosbításért fellebbeTarján 303. épület alatti la- meghallotta, hogy keresik a zett- A fiatalkorúra kiszakos, aki jóbarátja volt Tom- tetteseket, önként adták fel bott ítéletet tudomásul vette, bornak. magukat, s a tárgyalásig őri- Valamennyi vádlott és véEgy alkalommal együtt aetLen voltak. A harmadren- dője enyhítésért fellebbezett. Utaztak Csengelére, s a vo- dfi vádlott a fiatalkorú illetve az ítélet minősítésénaton talalkoztak az ügyben . ... .. , , szereplő fiatalkorú lánnyal, ^T szabadlabon vedekezett. senek megváltoztatását kerakit Bálint üajqp fóMtá cg .Ugyülfrbee a satsedi WGyá te. Az ítélet nem jogerős. Képernyő Az ember melegségre vágyik Mindenkinek vannak pillanatai, órái, évei, amikor saját bőrén érzi: a magány rossz, kibírhatatlan; az egyedüllét tarthatatlan. Mindenkinek kell valami, vagy valaki — az ember melegségre vágyik. Az irodalom sokszor és sokféleképpen „körüljárta" már a témát a magány természetének rajzától a következményekig, lefestette embert csonkító levegőjét is, az állapot bekövetkezésének okait is. Örkény István — pénteken láttuk a novelláiból készült tévéfilmet — hőseit tragikusan .'thatolhatatlan falak választják el a körülöttük nyüzsgő embertömegtől. Ebből a vákuumból akarnak görcsös erőfeszítéssel kiszabadulni, fuldoklóként kapnak minden szalmaszál után. Ennek az elemi erejű melegség-vágynak, mindannyiunk tulajdonságának megrázó erejű bemutatása mellett arról is szóltak a film részei, hogy nem szabad észrevétlenül hagyni a szabadulási törekvés konkrét jeleit: hogy milyen az anya kézmozdulata, amikor a telefonkagyló után nyúl (Mikor van a háborúnak vége?); miért a hadnagy félszegerőszakos magatartása (Az utolsó vonat); mi az oka, hogy Poprádi kitartóan és makacsul hazudja betegnek magát (Jégárpa); miért szeretett bele a Termokoksz kályhába dr. Gróh Mihály (Az ember melegségre vágyik). Hogyan beszélt minderről a film? Hamisítatlan Örkény-stílusban „irodalmat láttunk" a képernyőn. Olyan szűkszavú, villanásnyi idő alatt játszódó történetek ezek, amelyekben egyetlen valóságos mozdulat egyúttal jelképi értékű. A végletekig tömörített leírások íogikys egymásutánja gondolkodásra késztet, az írói szűkszavúság megköveteli a képzelet működését, ugyanakkor maradandó érzelmi hatást képes kelteni. A négy novella kiválasztásáért és a feldolgozás hűségéért a tévéfilm alkotóit illeti elismerés (dramaturg: Aczél János, rendező: Esztergályos Károly), élménnyé pedig színvonalas színészi teljesítmények avatták az Örkény-estet. tMaam Béla (elvétel* Kozák András és Piros Ildikó Az utolsó vonat cimü részbea