Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-14 / 11. szám

2 VASÁRNAP, 1973. JANÜAK 14 Külpolitikai REFLEKTOR A szovjet—francia kapcsolatok, az európai és a világbéke megszilárdításának fontos tényezőjét jelentette Leonyid Brezsnyev és Georges Pompidou kétnapos, beloruszsziai találkozója. Eszmecserét folytattak a kétoldalú műszakl-tudományos együttműködés perspektíváiról, ezen belül az űrkutatási együttműködés távlatairól. Információcserére került sor a vietnami és a közel-keleti konfliktus ügyében, és részletesen áttekintette az európai biztonsági konferencia előkészítésével kapcsolatos kérdéseket. Mint a kiadott közös közleményből is kitűnik, a felek elégedettek a kapcsolatok színvonalával. A francia elnök elutazása előtti sajtóértekezletén hangsúlyozta, véleménye szerint a csúcsmegbeszélés ..várakozáson felül sikerült", a két ország sokoldalú együttműködésében „nagy előrehaladást értek el". A közös közlemény egyébként kifejti, hogy a Szovjetuniót és Franciaországot mély nyugtalansággal tölti el a vietnami helyzet alakulása, s mindkét ország folytatni fogja erőfeszítéseit a konfliktus mielőbbi politikai rendezése érdekében. Döntő tárgyalás Páríxaban A világ reményteljesen, feszült figyelemmel kíséri Le Duc Tho és Kissinger újabb párizsi, bizalmas tárgyalásainak mostani szakaszát, bízva abban, hogy ez valóban az utolsó len, s meghozza a világszerte várva várt békét Vietnamban. Indokolt az „utolsó" kifejezés, hiszen Le Duc Tho e francia fővárosba érkezésekor kijelentette: eljött a döntő pillanat, amikor az Egyesült Államoknak választania kall a béka éa a háború között Párizsban továbbra la teljes a titoktartás, a bizalmas tanácskozásokról semmi nem szivárog ki. Külső jelek azt mutatják, hogy a kezdett komor légkör feloldódott a VDK delegátusai egy-egy tárgyalás után — az utóbbi napokban — mosolyogva és Integetve távoztak, és már a szakértőkkel is tartottak közös tanácskozást Ellantmondámom Jefsnsógsk Am, vannak olyan jelek tz, mely szerint a fő kérdés megoldásában az amerikai magatartás miatt még mindig iem jutottak előbbre. A Kleber sugárúton tartott Vietnamkonferencia csütörtöki ülése után a VDK szóvivője hangsúlyozta, hogy „még mindig árok tátong az amerikalak szavai és cselekedetei között", a DIFK szóvivője pedig rámutatott arra. hogy Washington — saigoni csatlósaival együtt — továbbra ls kétségbe vonja Vietnam egységének elvét Vannak máz ellentmondásos jelenségek is. Laird, távozó amerikai hadügyminiszter hangoztatta, hogy a „vietÓ*mizálás sikere" máris lehetővé teszi az amerikai katonai kivonulást Viszont éppen ilyen nyomatékosan jelentette ki Rlehardson, az új kijelölt hadügyminiszter a múlt héten, hogy az USA továbbra iz „átfogó megoldást" óhajt 4 rabár Háx cáfolatai A múlt héten a Fehér Ház két cáfolatot ia kénytelen volt közzétenni. Az utóbbi időben nyugat-európai fővárosokban olyan hirek terjedtek el, hogy Nixon nyugat-európai körútjának előkészítését a vietnami konfliktus elhúzódása, s elsősorban az amerikai bombázások kiterjesztése miatt keletkezett nézeteltérések következtében megszakították. Ronald Ziegler, a Fehér Ház hivatalos szóvivője közölte, hogy eredetileg sem terveztek semmiféle látogatást. A Fehér Ház hivatalosan valóban soha nem jelentette be Nixon útját, hivatalos személyiségek — közöttük Henry Kissinger — azonban többször is utaltak arra. hogy az elnök, megbízatásának második időszakában, sőt annak mindjárt az elején, személyes kapcsolatot keres nyugateurópai szövetségeseivel. , Wllliam Clements, kijelölt hadügyminiszter-helyettes csütörtöki szenátusi meghallgatásakor tett kijelentésében .nem zárta ki atomfegyverek bevetését Eszak-Vletnam el•sn", a párizsi tárgyalások eredménytelensége esetére. A nagy megdöbbenést keltett nyilatkozatot — az „esetleges félreértések tisztázása céljából" — Clements visszavonta, s hangoztatta; az USA-nak „vátozatlanul az a politikája, hogy nem fog atomfegyvereket bevetni Észak-Vietnam ellen". Ax EAK Intmnxlv dlplomáoláim Már hat afrikai ország — Guinea, Uganda. Csád, a Kongói Népi Köztársaság. Niger és Mali — szakította meg diplomáciai kapcsolatát Izraellel: az egyenes következménye annak, hogy Izrael pemmibe veszi a közel-keleti helyrét rendezését célzó ENSZ-határozatokat. A Szíria elleni, múlt heti nagyarányú bombatámadás ismét élesebbé tette a közel-keleti feszültséget. A szíriai— izraeli front mentén kialakult katonai helyzetet ls megtárgyalta Tripoliban Szadat egyiptomi és Kadhafi líbiai elnök, a kétnapos találkozón: a két ország tervezett uniójának meggyorsítására különböző intézkedéseket határoz tak eL Szadat elnök Jugoszláviában RHonl-szlgrtei megbeszélést folytatott Tito elnökkel A találkozón kifejeződött a két ország baráti viszonya. Szadat ismertette vendéglátójával kormányának álláspontját, a térség jelenlegi helyzetéről. és Egyiptomnak arról a nézetéről, hogyan tartja trrégvalósíthatónak a hadiállapot mielőbbi beszüntetését. Ennek lányege: az EAK újabb diplomáciai erőfeszítéseket kíván tenni, bizonyítva békés szándékát Az egyiptomi főváros a közeli hetekben W ország külügyminiszterét fogadja. Sferkwlts A Dán KP kongresszusa • Koppenhága (TASZSZ) A Dán Kommunista Párt XXIV. kongresszusának — amely pénteken kezdte meg munkáját — szombati ülésén a többi között felszólalt Ivan Kapitonov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, a kongresszuson részt vevő szovjet pártküldöttség vezetője. Kapitonov megjegyez- | te, hogy az SZKP kapcsola- J ta éa együttműködése a Dán Kommunista Párttal eredményesen fejlődik, a két párt egységes nézeteket vall minden alapvető nemzetközi problémában és a kommunista világmozgalom fontosabb kérdéseiben. A kongresszus szombati ülésén felszólalt Albert Nőiden professzor, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NSZEP küldöttségének ve»ető1e aki főképpen az NDK és Dánia együttműködéséről beszélt Folytatas Helsinkiben laroszewicz Indiában • ÜJ Delhi (TASZSZ. PAP) Plotr Jaroszewlcz lengyel kormányfő szombaton elutazott ŰJ-Delhiböl, és megkezdte indiai országjáró körútját, amelynek első állomása Agra város. Indira Gandhi miniszterelnök előzőleg díszebédet adott a lengyel kormányfő tiszteletére. A lengyel miniszterelnök lengyelországi látogatásra hívta meg Indira Gindhit. A meghívást közzönettel elfogadta. A hivatalos tárgyalások befejeztével aláírták az 1973-tól 1975-ig terjedő időszakra szóló lengyel—indiai kereskedelmi jegyzőkönyvet, valamint a hosszú távú gazdasági és kereskedelmi együttműködésről folytatott tárgyalások eredményeit rögzítő jegyzőkönyvet. A lengyel—indiai kereskedelmi jegyzőkönyv előirányozza, hogy a két ország az 1972. évi 100 millió dolláros árucsere-forgalmát 1975ig mintegy 200 millió dollárra emeli. J

anuár 15-én, Helsinkiben ismét benépesül a Dipoli-palota konferenciaterme: 32 európai és két tengerentúli ország nagykövetei elfoglalják helyüket a hat szögletű tárgyalóasztalnál, és egyhónapi szünet után folytatódik az európai biztonsági és együttműködési konferenciát előkészítő nagyköveti tanácskozás. Feltehető, hogy a helsinki konzultáció második menetében nem egyszerűen ott veszik fel a munka fonalát, ahol az első végén letették. Az egyhónapos szünet meglehetősen hosszú idő, és amikor december közgpén a nyugati országok nagykövetei ezt kérték, éppen arra hivatkoztak, hogy a két ülésszak között szükséges és hasznos kétoldali találkozókon lehet egymáshoz közelíteni azokat a nézetkülönbségeket, amelyeket az első menet felvetett. Bár a szocialista országok nagykövetei úgy vélekedtek, hogy éppen elegendő kétoldali találkozó előzte meg a helsinki konzultációt, és most már inkább a sokoldalú előkészítésre kellene az időt fordítani, mégis méltányolták a nyugati képviselők igényét, és hozzájárultak az egyhónapos szünethez. A közeli időben eldől, Indokolt volt-e a hosszú szünet. Milyen témákat tárgyaltak, és mely ponton szakították meg a munkát a nagykövetek? Többé-kevésbé egyetértésre jutottak az európai biztonsági konferencia színhelyében, résztvevőiben, és megrendezésének hármas tagozásában. Eszerint Helsinkiben rendezik meg a konferenciát, és arra minden európai országot, továbbá az Egyesült Államokat és Kanadát hívják meg. A konferencia hármas tagozásának első részében a külügyminiszterek tanácskoznak, a másodikban munkabizottságok dolgozzák ki az elfogadásra ajánlandó okmányokat; a harmadik szakaszban nincs megállapodás. A szocialista országok magas szin11 képviseletet, míg a NATO-államok legfeljebb külügyminisztert képviseletet ajánlanak. A helsinki konzultáció első szakaszában a legkevesebb haladást a biztonsági konferencia javaslandó napirendjében érték el. Az érdemi tárgyalásoknak tehát tulajdonképpen most kell megindulnlok, amikor várhatóan és remélhetőleg a NATO-országok is kialakult napirendi javaslattal rendelkeznek. A Szovjetunió képviselője már az első szakaszban előterjesztette indítványát Eszerint — és a vele egyetértő szocialista országok szerint is — napirendre kell tűzni: 1. az európai biztonság és az országok közti kapcsolatok alapelveinek kidolgozását, 2. az egyenjogúságon alapuló kereskedelmi, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális együttműködés kérdéseit, ide értve az emberi környezet védelmét is, 3. olyan állandó szerv létrehozását, amely figyelemmel kíséri és intézi a konferencia határozatainak végrehajtását. Az európai biztonságnak természetesen vannak katonai vonatkozásai. Ezek megtárgyalása — a dolgok bonyolultsága miatt — a szocialista országok megítélése szerint, az érintett országok külön tanácskozását igényli. Bár egy svájci javaslat e biztonsági konferencia napirendjére ajánlja a katonai kérdéseket, azokra, ott aligha kerül sor. Időközben ugyanis megállapodás született arról, hogy január 31-én a Varsói Szerződés és a NATO érintett államai között megbeszélések kezdődnek a csapatok és fegyverzetek kölcsönös és kiegyensúlyozott csökkentéséről, a kontinens középső térségében. A helsinki tanácskozás és a csapatcsökkentési tárgyalások nagyjából egyidőben, párhuzamosan folynak, és általános felfogás szerint bármelyiken előrehaladás történik, az termékényitóén hat a másikra. Kielégítőnek lehet-e nevezni az első helsinki forduló eredményeit? Ha csupán azt mérlegeljük, hogy 34 ország nézeteit, javaslatalt kell egy, a maga nemében páratlan nemzetközi tanácskozáson egyeztetni, és közös nevezőre hozni, akkor úgy tűnik, jelentősek az első három hát fejleményei. Ha azonban az európai biztonság létrehozásának sürgető feladatát tekintjük, akkor a realitásokkal számoló megfigyelők joggal vártak volna gyorsabb munkatempót. A résztvevők többsége egyetért azzal, hogy a biztonsági konferencia időpontját a minél közelebbi jövőre ki kell tűzni. A szocialista országok javaslata 1973. június végére szól, és ezzel sok más ország is egyetért. Különösen feltűnő, hogy az Egyesült Államok képviselője alig mutatott érdeklődést a vitatott témák iránt. A múlt év végén napvilágot látott prognózisok szerint 1973 az Egyesült Államok kormányának politikájában Európa-centrikus lesz. Igaz, a prognózisok készítői akkoriban azt hitték, hogy Amerika még az 1972-es év végén megszabadul legnagyobb külpolitikai tehertételétől, a vietnami háborútól. Biztosra vették, hogy Nixon 1973 elején nyugat-európai körutat tesz, és ezzel nyitja az amerikai politika Európa-évét. A vietnami béke múlt évi reményei azonban elhamvadtak az amerikai agresszió bombatüzében, és ma már egyre kevesebb szó esik az Egyesült Államok külpolitikájának „európizáláséról". Kontinensünk békéje és biztonsága azonban nem lehet függvénye a Nlxonikormány taktikázásának. A

január 15-én folytatandó helsinki konzultáción egyelőre nem várhatók látványos eredmények, fordulatok. Az eltérő nézetek egyeztetése kölcsönös megértést, engedményeket követel, és ezek kidolgozása hol gyorsabban megy, hol lelassul. A jóakaratot illetően egyetlen ország iránt sincs eredendő kétség. A jó akarat próbája azonban — mint mindig — most is a cselekvés, vagyis az' európai ügyek tartós és Igazságos rendezése. C. Tóth Béla - . . . V. 1 * ^aa P?r sí: It sí sss - —, Müá mámM K> | öjAgggfcéf^ , aMRjaETaiags. NDK—DÁNIA DIPLOMÁCIAI MEGÁLLAPODÁS. DáKÍNAI ARTTSTAK — ES NIXON. Aa Egyesült Állania és a Német Demokratikus Köztársaság között mcgálla- irtokban vendégszereplő kinal artisták egy csoportját a Fepodás született a diplomáciai kapcsolatok felvételére. Az hér Házban tett látogatásuk alkalmával fogadták Nixon elerról szóló megállapodást Koppenhágában írták alá dr. nők és felesége. A csoport több tagja Nixon pekingi látoKurt Nler. az NDK (képünkön balról) és Troels Oldcnburg, gaása idején fellépésével szórakoztatU az amerikai vendéDánia külügyminisztériuma részéről. geket. RÁD1ŐTES.EM Tyumeny Alekszrj Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetun ó miniszterelnöke kítnapo3 látogatást tett a Szibériában levő tyumenyi területen. A szovjet miniszterelnök részt vett a terület kőolaj- és földgázipara, valamint vlllamosenerpetikai szakembereinek tanácskozásán. Peking Mao Ce-tung. a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke szombat délután fogadta a hivatalos pekingi látogatáson tartózkodó Mobutu tábornokot, a Zaire Köztársaság (Kinshaza Kon«-3) elnökét. Santiago A népi egység kormánya rendeletet adott ki arról, nogy a Chilében megtermelt összes búzát az államnak kell eladni. A rendelettel Kapcsolatban Rolando Calderon földművelésügyi miniszter sajtóértekezletet tartott, s az intézkedés szükségességét a keményvaluta hiányával, és a Chilét sújtó rossz terméssel indokolta. fi népi erők Saigon közelében # Saigon (AP, Reuter) A dél-vietnami felszabadító erők egyre komolyabbah veszélyeztetik Saigon közvetlen körzetét. Erre vall, hogy pénteken ós szombatra virradóan B—52-es amerikai repülőgépek több, mint 1200 tonna bombát szórtak le a főváros környékén. Amerikai katonai megfigyelők a népi erők tankjait fedezték fel Saigontól mintegy hatvan kilométerre, a Saigon-folyó partján. Most először észlelték a DIFK páncélosait ilyen közel a Thleu-rendszee székhelyén.