Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-13 / 10. szám

4 SZOMBAT, 1973. JANUÁR IS. A ligetben Mint Ismeretes, szelesftlk Újszegeden * Népkert sor úttestét, s ezzel együtt korszerűsítik » közvilágítást is. A DPMASZ 28 darab bctonkandelábert állított fel az úti liget felöli oldalán, amelyekhez a kábeleket a fák között fektetik le. Felvételünkön az árokásó gépet örökítettük meg munka közben. Az új világítótestekbe egyenként két darab ÜSO Watt teljesítményű hlganygózIzzót szerelnek a előreláthatólag január végén fejezik be a munkát. Aes S. Sándor felvétele Beszélik, hogy... A szabálytalanul szép színésznő ongyintossága voltaképpen Kozugy lett. Legalaoois abban az értelemben, hogy városon es lalun egyarant beszédtéma volt. Es sával? Feltehetőleg ez a léletfl, széles körű felvilágohelyzet, de hogy mekkora ez sító munkának kell mega közöny, és milyen ténye- előznie." zőknek tulajdonithaté. az olyan oknyomozást igényelne, amely sokszorosan túlha. bar halma out mar netes ladia egy ilyen jegyzet kereteit. Annyi azonban bizonyos, hogy bár az öngyilkosság. lényegét tekintve, egyéni tragédia. aggasztó gyakorisága miatt mégis társadalmi jelenség, amelynek intézméAz idézett tervezet több mint három éve készült. Azóta legalább hetvenezren követtek el öngyilkossági kísérletet, s legalább tízezren bele is haltak. Nem tudom, hogy közülük hányat sikerült volna egy-egy telefon; beszélgetéssel, vagy annak nyomán személyes kiszá'.ással megmenteni az életnek. Ezt csak találgatni lehet, mert tudomásom szerint ma sincs nálunk ilyen lelki seteltek ed, a szomorú eset olykor-olykor meg mindig szoba kerül. Sokan nem tudnak napirendre térni afölött, hogy miért tette, hiszen sikeres, országosan ismert ember volt, kifejezetten jó anyagi körülmenyek között visszaszorításáért & megvolt mindene' Má-' is küzdeni kell sok tudni vélik, hogy bár a A lehetséges és szükséges gélyszolgálat, amely pedig népszeruseg retiekto- i-nyeoen módszerek közül maradjunk sok európai nagyvárosban, ólt, a színház, a rádió és a ezúttal csak a telefonnál, egyebek közt Prágában és televízió révén milliók sze- Gergely Mihály, a „Röpirat Varsóban is eredményesen mélyes ismerősévé vált, ma- az öngyilkosságról" című fel- működik. Lehetséges, hogy ganeletében mégis egyedül kavaró tanulmánykötet szer- ezt a különleges szolgáltavolt. Es a magányt nem tud- zője a sajnálatosan alacsony tást csakugyan széles körű ta elviselni, végül is ezért példányszámban kiadott mű- felvilágosító munkának kell lett öngyilkos. vében egyebek között idéz megüőznie, ez azonban megA nekrológból is valami az Egészségügyi Minisztéri- lehetősen titokban folyhat, ilyesmit lehetett kiolvasni, um egyik tervezetéből, mert én például észre sem Volt, amelyikből önvádat is, amelyben ez áll: „Egyelőre vettem. hogy egjikünknek sem ju- kísérletként a fővárosban, A múltkor beszélgettem tolt eszébe karácsonykor esetleg az ideggondozó inté- valakivel, aki aggodalmas föltárcsázni, elbeszélgetni zetek központjában, helyes megjegyzésemre csak legyinveie, talán visszatartottuk volna megszervezni a 21 tett. mondván, hogy az önvolna a jóvátehetetlen cse- órás állandó psychiatriai gyilkossági világstatisztikálekcdetiöl. Talán, hátha. Ezt szakügyeletet. melyet két már utólag nem lehet meg- psychiater szakorvos látna el állapítani, tekintve, hogy a rendelkezésükre álló gépnem történt meg. elmaradt kocsival, elsősorban orvosi a telefonálás. hívasra helyszínre is kiszállEllenben erről az esetről nának, és ezzel a psychiatmás vonatkozásban eszembe riai betegek sürgősségi ellájut a telefon. Magyarország tása lényegesen javulna. Az nul nehéz, de rmgyarázgaévek óta listavezető az ön- öngyilkossági preventio ér- tás«al, legylntgetóssel semgyilkosság világstatisztikáié- dekében — melynek hazánk- mire sem jutunk. Kevésbé ban. A lakosság számához ban sajnos igen nagv a j«- aggasztó társadalmi jelenséviszonyitva nálunk választ- lentősége — a psychiáterek gek ellen f°l tudjuk venni és ják legtöbben az önkéntes mellé beosztva klinikai fel is vesszük a harcot. Ephalált. Évente több mint psychológust is be lehetne pen az öngyilkossággal háromezren halnak meg így. vrmni az öngvilkosjelöltek szemben volnánk tehetetleÉs ehhez még hozzá kell .forró drót' telefonszolgála- nek? számítani húsz-huszonkét- tába, amint ezt több ország- Nem hiszem, hogy nincs ezer öngyilkossági kísérletet, ban megteszik. Ezt a szol- más választásunk, mint a Ez az igazi közügy, amelyről gábatást természetesen meg- beletörődés, azonban alig beszélünk, és telelő mentalhygienes szem- Árkus József Helytállás „középen a A pszichológus röviden ennek gondját viseli, egy annyit mondana: konfliktus- percre sem lehet nyugodt, hélyzet, és minden bizonnyal P. I. csoportvezető így pányazt tanácsolná Palotás Ist- vázódik a mind súlyosabb vánnak, a DÉLÉP csoportve- feladat, s a mind soványabb zetőjánek, hogy ne izgassa adottságok között, magát, éljen kíméletesebben. Talán hőssé akarom kikiA legjobb az lenne, ha munkát változtatna, mert az ő „betegségére" ez lenne a legjobb orvosság. Az egészben az az érdekes, hogy az említett csoportvezetőnek eszébe sem áltani őt? — szó sincs róla. Csak személyével és helyzetével szeretném megmutatni, milyen természetű, mekkora felelősséget viselnek azok az emberek, akik közvetlenül a munkások sorában, de az nem telt volna a taníttatásomra, teljesen világos előttem, hogy engem a rendszer segített hozzá a végzettséghez. Hogy mérnök legyek a hadseregben, aztán rendes álláshoz jussak a polgári életben. Adósnak érzem magamat, ameddig csak dolgozok, és mivel fizethétnék mással, ha nem pont ezzel a munkával. Ott, ahová állítottak, amelyet nem volna szép kényemre-kedvemre jutna a tanácsot megfogadni, őértük vállalt munkáért áll- változtatgatni. Nem vitás, a Föl se merül gondolataiban a munkahely-változtatás, hiába diktálja ezt saját, jól felfogott érdeke, s nyugalma, a túl magas vérnyomása, egyszóval az egészsége. nak helyt. Fölfelé a teljesítményét, lefelé az érte járó fizetségért; föntről az Igényeket hangoztatják, meg a feladatokat osztják, lentről meg a kifogásokat kapja. Valami visszatartja attól, Való igaz, konfliktushelyzet, hogy kíméletesebb elfoglalt- érdekek kereszttüze, találkoság után nézzen, hogy el- zási pontja. Aligha tévedek, hagyja a nehezet, a köny- az ilyen munkakört nem somagam érdekeit is nézem — de milyen jogon helyezzem ezt előtérbe? Ismétlem, én ezt a feladatot kaptam, ezt kell elvégezni, ahogy tőlem kitelik, s ahogy a kommunistától elvárják. Az állam, a munkaadóm, vagy bármelyik társam. Szavai mögött nagyon kéznyebbért. De ne beszéljünk rolom a kívánnivalók, nép- zelfogható tettek állnak. Tetrébuszokban, előbb ismerkedjünk meg azzal a bizonyos konfliktushelyzettel, amelyben P. I. él. Mint említettem, csoporvezető, a Délmagyarországi Építőipari Vállalatnál Az a feladata, hogy használható állapotban szerük közé. De P. I. meg a hozzá hasonlók változatlan kitartással, szorgalommal, újból és újból erőre kapó elszántsággal végzik dolgukat. Mert ott a helyük. Maradjunk még P. I.-nél: tartsa a központi munkás- JSI^Jwiu* "fi?., Jí hőstéttek "nélküli. de Bánszállást, irodát, a vállalat kW meglepMött, látszott dig ^ er5feszítést kiál_ tek, amelyek kétségbevonhatatlanabbá bizonyítanak a beszédnél. Tanúsítanak egyfajta emberi magatartást, amelyet nem lehet színlelni; P. I. valóban úgy érez, ahogy dolgozik. Ahogy helytáll a csöppet sem látványos, valamennyi szociális berendezését. De ebből a jókora munkából vegyük csak a legrajta — a dolognak ezzel részével aligha foglalkozik. Inkább hangosan gondolkozott, mint nyilatkozott: . egyszerűen érzem, hogy jobban körülhatárolhatót — szükség van arra. amit csiban az első három helyen Magyarország. Ausztria és Csehszlovákia áll. Átkos hanyomány, amely száz éve benne van a levegőben, nehéz ellene bármit is tenni. Bizonyára nehéz, hallatlafőleg keveset a lehetséges megelőzésért. Az orvosok, s főként a pszichiáterek a megmondhatói, hogv az öngyilkosságok és kisérlelek jó részében több ok játszik közre, de ezek között az egyik majdnem mindig megtalálható. Ez a magányosság, az egyedüllét. az emberi kapcsolatok elvesztése. Ha ez így van. akkor nyilvánvaló, hogy az öngyi'kosságok megelőzéséért a közvetlen környezetben élők tehetnek n legtöbbet. A család, az Iskola — mert különben aggasztó A 15 —19 évesek öngyilkossági arányszáma —. a munkahely, a baráti kör. ha van. egyszóval a szűkebb közösség. Hogv miképpen, arról lehetne vitatkozni. Illetőleg, legalább vitatkozni kellene, de jobbára még azt -<em teszszük. Legfeljebb utólag, ami kor már késő. és akkor már csak az marad, hogv megtárgyaljuk. a szerencsétlen miért tette azt. amit tett. Pedig — és ez szintén orvosok. pszich'átcrek véleménye — az öngyilkosjelöltek az esetek többségiben valami'vei formában rendszerint elárulták ismerSs-íkn-k. harátnir-sk. hofv mire készülnek ha n»m Is nevén nevezve a dolgot. Eszerint nem figyelünk elléegé eevmásra, többet kellene törődnünk mások sor-. a központi szállásét, amely most már minden kétséget kizáróan bebizonyította: eredendő hibákkal született. Finoman szólva, gyenge a fűtésrendszere, minduntalan kilyukadnak a radiátorok, a falba süllyesztett melegvízszállító csövek, igen sokszor „beragad" a felvonó. Szóval az egész olyan, mint egy időzített bomba, amiről nem lehet tudni, mikor robban ... Vitathatatlan, hogy rendbentartása még jól felkészült és megfelelő számú karbantartó munkással sem könnyű! Az ám, de P. I. csoportja állandóan létszámhiánnyal küzd. jó 10—15 emberrel kevesebbel kénytelen funkcionálni. Ráadásul nem is a legjobb erőkkel, mert akiben van egy kis törekvés, vagy jobban érti a szakmáját, az a magasabb kereset reményében „átigazol" a vállalaton belüli termelőüzemekhez, ahol lényegesen jobban fizetnek. Aki csak kicsit is ismeri, milyen természetű általában a fenntartó munka, jól tudja, hogy általában kevés hozzá a pénz, meg nem tartozik a népszerű dolgok közé; csak akkor veszik észre, ha valami baj van vele. De hát esetünkben ez mind nem számíthat, mint írtam a munkásszállások, a fürdők, az irodák, vagy az üzemek egy fél órára sem zárhatják be a kaput Aki nálok, s ez mindennél fontosabb indok. Hiszen valakinek itt kell lenni, ezzel kell foglalkozni, különben megakad a gépezet — és én itt vagyok már egy éve vagy több — nem mindegy"? Aztán az is kiderült, hogy a P. I. régi párttag. Saját törvényeiben is az első helyen szerepel a kötelesség. A felelősségérzet. Azt hiszem, ezt így foga'mazta meg; — A mi családunk erejéből lást követelő hosszú-hosszú hétköznapi munkában. Hogy miért nem változtat állást ő, és annyi hozzá hasonló? Ehhez a kérdéshez hiába keresnénk a választ az anyagi érdekeltségben, a fizetés nagyságában, a prémiumban. Nem. pénzzel nem lehet helytállásra késztetni az embert, az kevés hozzá. Nézzük P. I., meg az őhozzá hasonló kommunisták munkáját, s akkor közelebb jutunk a válaszhoz. Az okot hiába keresnénk ösztönzőkben — az ilyen magatartás hitükben lakozik. Matkó István A kontárság veszélye — Egy nap valaki mégiscsak észreveszi, hogy neked életedben nem volt a kezedben vonó!,.. BERCZELI A. KÁROLY 165. De bőgtek, nyihogtak a megrémült állatok is. a tyúkok, csirkék hamarosan megfulladtak, ha nem tudtak fölmenekülni egy fa ágára, vagy ráugrani egy úszó tárgyra, a disznók egy-két kínos, sivalkodó kísérlet után megadták magukat, s tátogó, hörgő szájjal merültek el az áradatban. Néhány nap múlva felpuffadt, bomló tetemeik lebegtek mindenfelé, orrfacsaró bűzt árasztva. Csak a libák és kacsák lubickoltak vidáman, nekik nem ártott a víz, sőt élvezettel ringatóztak a habzó hullámokon. De a sövényházi töltés, még mielőtt kivonulhattak volna a kubikosok, reggelre már átszakadt, s most már a baktó—macskási töltést lepték el a hajléktalanná vált tanyasiak. Akik a szentjánosi magaslaton rekedtek, reszketve lesték a víz emelkedését, mert a baktó—macskási töltésből ls már csak egy lábnyi látszott ki estefelé, s a város felől már alig lehetett megközelíteni ezeket az egyre zsugorodó szigetecskéket. — A Tisza megbosszulta magát Sajnos, rajtunk — mondta Szekerke, míg puskával a vállán nézte megrendült s nyakig csatakos, csajhős társaival az élrt-halá'h arcot. s a belátható fanná nőtt áradást. Szekéren jöttek ide, sűrű latyakban, óvatosan, hogv bele ne forduljanak a Tiszába, de a kocsi így is hol csára, hol hajszra billent a félméteres dágványban, s a felhígult daponvában. A kocsis is csak kényszerűségből vállalkozott az útra. de Nóvák ráüvöltött, s a hajdú is megmarkolta a csuklóját, s már Szekerke ls markolászta a fegyverét, hogy megtörje a kemény parasztot, akinek vastag tutaibajusza volt. s míg dühösen seritette, sodrintotta egyre csak azt fújta, hogy neki is van felesége, meg gyereke, meg sok minden mentenivalója. — De maga még Itt biztonságban van, ott meg már fulladnak bele a vízbe az emberek. így indultak el a hajnali ó-ákban. mert belátták, hogy éjjel semmit se" csinálhatnak. De nem sokáig méláztak a parton, lesújtva a látvány borzalmától, s a hangok pokoli orgonasivalkodásától, hanem ők ís siettek menteni az embereket, de főleg megakadályozni a zsarolást, mert egvik-másik halász, megfeledkezve embertársi kötelességéről, kapzsi módon ki akarta használni előnyös helyzetét. Éppen a szemük láttára alkudozott egy kétségbeesett asszony egy orcátlan csónaktulajdonossal, akinek volt szive a megszorult nőtől 75 forintot követelni azért a csekély szo'gálatért. hogy férjét, aki valahol a víz felett, egy fán gubbaszt, kihozza a partra. Az asszony sírt, rimánkodott, de hiába jajveszékelt, hogy nincs annyi pénze, a fickó, egyébként elég rossz arcú, csepleszforma kis emberke, nem tágított, Végre Várady. a szenttamási hős lépett elébe, s torka szakadtából ordított rá: — Ember maga? Az Istenit a pofájának! Erre egy váratlan lendü'etlel beleugrott a csónakba, s egy ügyes cselfogással belelökte a hitvány törpét a vízbe. A többi víziember ezt nem nézte ugvan jó szemmel, de a főügyész fölszól ítására Szekerke ráfogta a puskáját a társaságra. — Mindenkit keresztüllövetek, aki zsarolni mer. Kotródtonnk Innen! — ordította. A vízbe lökött ember káromkodva ktkecmergett a töltésre, s ádázul szidta az urakat, akik mindennek okozói, s már-már a többiek együttérzését is a maga javá-a hangolta, amikor több csendbiztos élén megérkezett Virágh József pusztakapitány, aki híres volt nagy erejéről, s ő nem is sokat teketóriázott, hanem alaposan megkardlnpozta a szá.iaskodót, s figyelmeztette n morgókat is, hogy vigyázzanak magukra, mert aznap hirdették ki a statáriumot, s a rögtönítélő bíróság nem ismer kegyelmet. Ez hatott, s a néhány csónakos, aki lehet, hogy már régóta várt erre a meggazdagodási alkalmora, duzzogva, morgolódva kotródott el. A főügyész elszomorodva nézett utánuk. — Lehet, hogy egy ilven haszonleső gazember tett földönfutóvá annyi embert. A Halottakról nem is beszélek — Föltételezhetó ez? — döbbent meg Várady — Az, emberekről a legmeghatóbb jóság, s egyben a legnagyobb gonosz is elképzelhető — válaszolt keserűen, kiábrándultan a főügyész (Folytatjuk.) j