Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-11 / 8. szám

CSÜTÖRTÖK. ÍM. JANUÁR ML Ismeri a pár! vb munkáját? Szeged egyik központjában, a forgalmas Kálvin téren áll egy kétemeletes, a szomszéd házak magasságánoz Igazított épület: a városi pártbizottság székháza. A város kommunistáin kívül valószínűleg sokaknak nincs tökéletes fogalmuk arról, kik dolgoznak Itt, s miféle ügyekkel foglalkoznak. Vajon hányan gondolnak rá, hqgy a városi párt-végrehajtóbizottság döntései — természetesen a felsőbb pártszervek határozatainak megfelelően — hatással vannak az egész lakosságra, befolyásolják a szegediek közérzetét, hangulatát. Az újság ritkán ír erről, üzemi gyűléseken, vagy termelési tanácskozásokon inkább az alapszervezetekröl esik szó. Pedig a vébé — ahogyan rövidítve emlegetik — a pártbizottság két ülése között sok-sok lényeges problémát megvizsgál, és a szegedi párttagságra kötelező érvényű határozatot hoz. Tizenegy tagja van a városi vb-nek. Négyen közülük hivatásos pártmunkások, a többiek úgynevezett házonkívüliek. E kis létszámú testület több éves tapasztalat szerint féléves munkatervet készít, amelyet a városi pártbizottság hagy jóvá. A kéthetenként ülésező vb olyan kérdéseket tűz napirendre, amelyek állandóan foglalkoztatják a közvéleményt, vagy legalábbis a lakosság bizonyos rétegeit. Az elmúlt esztendőben például 55—60 ilyen téma került a vb elé, nem is szólva a tagfölvételekről, az esetleges fegyelmi tárgyalásokról, a hatáskörébe tartozó személyi ügyekről. Néhányat említenénk mutatóba. Tavaly, év elején értékelte a vb a szegedi pártszervek gazdasági tevékenységét. Fölmérte a kőolajipari beruházás és termelés állását, föladatokat adott a termelő üzem kommunistáinak. Később megvizsgálta, hogyan alakult Szegeden a városigáz-, illetve a földgázfölhasználás öt esztendő alatt: 1967-től 1971-ig például a háztartásokban a városigáz-fogyasztás is megkétszereződött, a földgázfogyasztás azonban mintegy negyvenszeresére ugrott. Mivel a földgáz közvetlen Szeged alatt kellő mennyiségben áll rendelkezésre, nyilvánvalóan arra kellett ösztönözni a város vezetőségét, hogy az úgynevezett átállási programot minél hamarabb hajtsa végre. Ezreket érdekelt nyilvánvalóan az is, mekkora becsülete van Szegeden a szocialista munkának, helytállásnak, magatartásnak. A sok jó tapasztalat, az állandó fejlődés nem hallgathatta el, hogy néhol bizony továhb kell hadakozni rendszerünk önzetlen harcosainak erkölcsi és anyagi megbecsüléséért, fáradozásuk elismertetéséért. A városi párt-vb elé került az üzem- és munkaszervezés rendkívül időszerű témája is. Az önálló vállalatok már abban az időben megtették a kezdeti intézkedéseket, ennek eredményei azonban csak később mutatkoztak. A Vöröskereszt, a munkásőrség, a városi tanács tevékenysége szintén szerepelt az ülések napirendjén. Az állami oktatás felülvizsgálásának eredményeiről, majd később az iskolai fölvételekről és a pályaválasztásról, továbbá a pártoktatás-szcrvezés tapasztalatairól készült jelentések segítették a vb-t abban, hogy a legfontosabb teendőkre irányítsa az üzemi pártbizottságok és az alapszervezetek figyelmét. Idén is átgondolt, alaposan megvitatott terv alapján kíván dolgozni a 11 tagú operatív testület. Az első fél évben a többi között szándékában áll megvizsgálni, hogyan halad Szegeden a lakásépítés, jól hajtják-e végre a párt ifjúságpolitikai határozatát, milyenek a tömegközlekedés további javításának lehetőséget, hogyan valósul meg a szocialista bérezés elve az üzemekben, és így tovább. E témák anyagainak összegyűjtése olykor több, különféle gazdasági és állami munkakörben dolgozó társadalmi munkás közreműködését, fáradozását igényli. Választott bizottságok — pártépítési, gazdaságpolitikai, agitációs és propaganda — segítenek abban, hogy a vébé hű képet kapjon valamely problémáról, és megfelelően intézkedhessen, ha szükség van rá. Azt talán mondani sem kell, hogy egy-egy téma megtárgyalásában részt vesznek az érdekelt vállalat vagy intézmény párt- és gazdasági vezetői: válaszolnak a vébétagok kérdéseire, esetleg kiegészítik a jelentést, érvelnek, vitatkoznak. Jelenlétükben születik meg a helyi párthatározat, amelynek végrehajtását elsősorban nekik kell elősegíteniök. F. N. I. BB8I II Voros Csévé-UI Kenderipar Mint lapunkban is közöltük 1973. január elsejével a Rostkikészítö Vállaiat beolvadt a KSZV-be, és ezzel a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat képviseli a magyar kenderipart. A KSZV üzemi pártbizottsága régi lapjának, a Vörös CsevéneK, az egységes nagyvállalat létrejöttével Kenderipar lett a címe. A 15 éves múltra visszatekintő üzemi újság ezentúl kéthetenként, hat oldalon jelenik meg, s új köntösben a Kenderipar első száma ma látott napvilágot. A vállalati pártbizottság lapja sokoldalúan foglalkozik a hat gyáregység, összesen 16 üzem életével. A gyáregységek — Szegedtől Pécsig, Dunaföldvártól Sarkadig, Komáditól Nagylakig — rendkívül nagyterületen helyezkedik el és az üzemek dolgozói egymás életét elsősorban a Kenderipar révén ismerhetik meg. A most folyó előfizetési kampányban a KSZV több mint 8Ö00 dolgozója közül eddig közel ötezren fizették elő egy évre a Kenderipart. A vállalat párt- és gazdaságvezetői messzemenő segítséget nyújtanak a lap előállításához, az igazgatók negyedévenként sajtótájékoztatót tartanak a Kenderipar munkatársainak. Hortobágy: nemzeti örvenyek in park A Hortobágy nemzeti parkká nyilvánítása alkalmából szerdán sajtótájéKoztaiot tartott ita.so.ieza/ voltán, az Országos Természetvedelmi Hivatal eino.se. A több ágazati miniszterrel és az országos vízügyi hivatal elnökével egyetértésben kijelölt 52 ezer hektárnyi terület első nemzeti parkunkká „előléptetését" négyéves munka és vizsgálódás előzte meg, s végül is sajátos természeti adottságai miatt esett erre az alföldi tájra a választás. A park célja, hogy a tu•risták minél szélesebb körének tegyék hozzáférhetővé a pusztai környezetet és a „természet csendjét". Az elképzelések szerint egy úgynevezett hortobágyi alapot is létrehoznak, amely anyagi fedezetül szolgál a nemzeti park kialakításához. A világon körülbelül 1700 nemzeti parkot tartanak számon, s a töretlen látóhatár és a délibáb a Hortobágyot is erre a rangra emeli. Az Európai Gastro Club szimpóziuma Szegeden A Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége az idén is több nagy jelentőségű nemzetközi tudományos tanácskozást iktatott programjába. A légzőszervi megbetegedésekkel foglalkozik például a Nemzetközi Aerosológiai Társaság és a magyar aerosológiai szekció elnökségi, illetve szekcióülése. A biológiai standardizáció időszerű kérdései szerepelnek a Nemzetközi Biológiai Standardizációs Társaság XIII. kongresszusának napirendjén. Az Európai Pathológus Társaság és a Magyar Pathológusok Társaságának kongresszusa az érkórtanról tanácskozik ősszel. A gyomor- és bélpsegbetegedésekkel foglalkozik majd az Európai Gastro Club szimpóziuma, amelyet Szegeden rendeznek. A Magyar Sebész Társaság kísérleti szekciója „A műanyagok és műszervek alkalmazása a sebészetben" címmel hív össze tudományos konferenciát ősszel, amelynek színhelye Visegrád lesz. A bélrendszer nem specifikus idült gyulladásairól, a nyelőcsőrákról tanácskoznak majd a Magyar Gastroenterológiai Társaság XVI. kongresszusán. Az izotópoknak a gyógyászatban való felhasználása lesz a témája a Magyar Belgyógyász Társaság tudományos ülésének. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság gyógynövény-kon; íerenciáján a gyógynövények biológiájáról, kémiájáról, termesztéséről és gyűjtéséről tárgyalnak. A Magyar Endocrinológiai és Anyagcsere Társaság nagygyűlésének napirendjén az anyagcserével összefüggő időszerű kérdések szerepelnek. A nemi érés időszakának élettanaval és korélettanával foglalkozik a Szegedi Orvostudományi Egyetem Női Klinikájának Budapesten rendezendő szimpóziuma. A Magyar Gyermekorvosok Társaságának nagygyűlésén a szülés előtti problémákról — daganatok, növekedési zavarok, légzés, csecsemőkori gyógyszerhatások — tanácskoznak a szakorvosok. Mi kell az építkezéshez? Sokan úgy gondolják, hogy csak üres telep, építőanyag ós dolgos kezek. S máris épülhet a garázs, a melléképület, a családi ház. A Városi-Járási Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata szerint 1000—1500 olyan építmény van a városban, amelyet szabálytalanul, engedély nélkül készítettek. S bár tulajdonosaik nagy része utólag tagadta, hogy tudatosan sértette volna a szabályokat, kitűnt, hogy voltak, akik az építkezés előtt fölkeresték az illetékes hatóságot, s miután kérésüket elutasították, hozzáfogtak mégis tervük megvalósításához. Így építettek Móravárosban melléképületet a Katona József utcában nemrégiben, s mint kiderült, rossz alapozással. Bírsággal is olcsóbb Megnehezíti a hatóságok munkáját az a tény, hogy a szabálytalanul építkezők egy része anyagi feltételek hiányában folyamodik a kerülő úthoz. Pedig a szabályok érdeküket-életüket is védenék, megoltalmaznák őket a rossz alapozás, a „fusimunka" veszélyeitől. Mégis, sokan vállalják a szabálysértési eljárás végeztével kirótt bírságot inkább, mint azt, hogy tervdokumentációt készíttessenek hozzáértő szakemberekkel. A tanácsi hivatalok elrendelhetik a szabálytalan, engedély nélküli építmények átalakítását, lebontását is, ez azonban elodázódhat. A legjobb az lenne, ha még idejében tudomást szereznének a hatóságok ezekről az építkezésekről, de a bejelentések többsége általában későn érkezik, akkor, amikor már felében-kétharmadában kész a ház, a garázs — amikor látható. Mire aztán az illetékes hivatal közbelépne, az építkezés be is fejeződik, s megkezdődik az újabb huzavona. A közismert Bene-ügyben (Bene Imre, Kossuth Lajos sugárút 20. szám alatti lakos az öthalmi út mentén, a vízmű kútcsoportja közelében 1968 végén disznóólat épített, s bírságok hatására sem bontotta le, míg végül 1971 februárjában a hatóság végezte el ezt a i munkát) 21 különböző szín-1 tű államigazgatási határozatot hoztak. A kétéves huzavona a makacs sertéstenyésztőnek vagy tízezer forintjába kerül. Balla Antalnak (Lövölde utca 97.) cseretelket is felajánlottak, amikor elutasították azt a kérelmét, hogy a Lövölde utca 67. számú telekre lakóházat és melléképületet emelhessen. Az építésügyi hatóság ezt azért tette, mert az általános rendezési terv irányelveihez ragaszkodott. Balláék azonban nem fogadták el a cseretelket, hanem a visszautasítás után nekifogtak az építkezésnek. A városrendezési terv szerint az említett területen csak többszintes lakóházak lehetnek, Balláéknak pedig csak földszintesre volt pénzük. Ezt gyosan fel is építették, kifizették a szabálysértési díjat — ötezer forint —, s az új házban várják, hogy végrehajtják-e a lebontásról hozott jogerős határozatot. Tilalmak kertje Az engedély nélkül vagy szabálytalanul építkezőkre — úgy hírlik — az idei évtől nehezebb idők járnak. Egy készülőben levő utasítás szerint az építkezési költség tíz százalékának megfelelő büntetés róható ki indokolt esetben a bírság mellett. A közelmúltnál maradva: a városi tanács vizsgálata megállapította, hogy másfél év alatt — 1971-ben és 1972. első felében — 1315 kérelmet engedélyeztek, és csupán 64-et utasítottak el a hatóságok megfelelő indokkal. A kérelmeknek majd a felét azért kellett visszautasítani, mert építési tilalomba ütköztek, 14-et pedig tervezési hiányosságok miatt. A tilalmak kertje — a rajtakapott építkezők némelyike ezt hozta fel kifogásnak — a város nagy részére, s hoszszú ideje kiterjed, s némely városrészre már valóban indokolatlanul. A városi tanács végrehajtó bizottsága a múlt év végén megállapította, hogy szükséges a városrendezési terv alapján a korábbi építési tilalmak felülvizsgálata, az indokolatlan kötöttségek feloldása, ezzel egyidőben azonban a hatósági ellenőrzés fokozása. Az építkezőknek segítségére vannak felvilágosító, felmérő munkájukkal jó néhány helyen a hatóságok mellett a társadalmi szervezetek is. A III. kerületben a Hazafias Népfront aktívái felkeresték azokat, akik engedély nélkül, vagy szabálytalanul építkeztek. A beszélgetésekből az szüremlett ki, hogy sokan nem ismerik, mihez kell építési engedély. A hatóságon dolgozók véleménye szerint viszont erről mindig készségesen adnak felvilágosítást, ha fölkeresik őket. Ezzel szemben ismét azoknak véleménye állítható, akik az engedélyezési eljárás hosszú időtartamára hivatkoznak. A három kerületben Igen különbözőek a problémák. Míg az 1-ben a garázsépítéssel van a legtöbb baj — engedély nélküli építések —v * II-ban a melléképülelekkel, a III-ban pedig a lakásépítéssel, átalakítással. Előfordult, hogy valaki hét garázst épített engedély nélkül é3 szabálytalanul (a III. kerületben), s azokat havi 20® forintért kiadta bérlőknek. S az ügy, annak ellenére, hogy már öt eljárást folytattak, még mindig nem zárult le, a garázsokat egye; lőre nem tudták lebontani. Lágyszívűség Az engedély nélküli építe kezéseket csak akkor kifogásolják a város lakói, ha azok oly feltűnőek, mint az említett Bene-féle disznóóL S így ezeknek felfedezésében kommunális őrei mellett legfeljebb azokra a szomszédokra számíthat a hatóság, akiknek szemét esetleg sérti a szakérielem hiányában hevenyészettnek tűnő épület Melynek tulajdonosai — ha felelősségre vonják őket — gyakorta olyan intenzitással hivatkoznak nehéz szociális körülményeikre, hogy a kirótt bírság csekéllyé olvad. S ez — még ha az enyhítésnek más is volt a célja — csak az engedély nélkül építkezők seregét bátorítja. Remélhetőleg nem sokáig már. Annak a közigazgatási változásnak a jegyében kell szigorodnia az építési hatásági tevékenységnek is, mely aa állampolgári kötelezettségeket és jogokat egyenrangúvá teszi. Ehhez a várható országos intézkedések mellett szükség van arra is, hogy szigorúbb, s egyszersmind igazságosabb szemmel figyelje a város építkezőit. Veress MikMs Kisiparosok biztosítási járuléka A kötelező betegségi biztosítás bevezetéseibe sok ezer arra rászoruló kisiparosnak tették lehetővé hogy a járulék fizetése alól felmentésüket kérjék. A legutóbbi időben azonban vita támadt azon, hogy újra kell-e kérni a már megkapott mentességet, vagy érvényes 1973-ra is. A KIOoZ országos központja a SZOT társadalombiztosítási főigazgatóságával tárgyalt a kérdésről. és ennek eredményeként az az álláspont alakult ki, hogy a betegsési biztosítási járulék fizetése alóli mentesség a kérelem megújítása és újabb igazolások beszerzése nélkül mindaddig érvényben van, amíg az előírt feltételek adottak. Így sok ezer kisiparost megkímélnek a kérvényírástól, az okiratok beszerzésétől, az utánjárástól. A döntés egyúttal azt a kötelezettségei rója a mentességben részesülő kisiparosokra, hqgy amikor a mentesség feltételei megszűnnek, akkor azt írásban be kell jelenteniük, a törzsszámot is feltüntetve, a területileg illetékes társadalombiztosítási iga-^at*"5-**nak. A bejelentés elmulaszd tása súlyos követicezmenyekkel jár. A KIOSZ legutóbbi felmérése szerint még sok mentesítésre igényjogosult kisiparos nem kérte a járulékfizetés alóli mentesítését. Egyébként a KIOSZ ismetelten felhívta a figyelmet: a betegségi biztosítási járulékfizetés alól való mentesítés nem terjed ki a nyugdíjjárulékra, a kötelező nyugdíjjárulék-fizetés alóli mentesítésnek ugyanis egészen mások a feltételei. (MTI) fiz építők mérlege Tavaly 33 600 lakást építettek Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszer^ vezete szerdán kibővített központi vezetőségi ülést tartott, amelyen értékelték az ágazat múlt évi munkájának eredményeit, és az idei feladatokról tárgyaltak. Az ülésen megjelent Gál László, a SZOT titkára is. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter tájékoztatta az ülés részvevőit a gazdasági eredményekről és a feladatokról. Többek között elmondotta, hogy az állami építőipar termelése tavaly 2,3 százalékkal haladta meg az előző évit, s a vártnál kedvezőbb az eredmény a lakásépítésben, mert az év közben keletkezett lemaradást az állami építőiparnak lényegében sikerült pótolni, s így 33 600 új otthont adtak át az állami vállalatok. Az idén a népgazdasági terv szerint az országos építőipar 3,7, s ezen belül az állami építőipar mintegy hat százalékkal! bővíti termelését. (MTI)