Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-10 / 7. szám

SZERDA, 1973. JANUÁR 1®. • « Hat éve tartó ásatási mun­kálatok után olasz és iráni régészcsoport vastag ho­mok-, kősó- és agyagréteg alól felszínre hozott egy kb. 5 ezer évvel ezelőtt épült perzsa várost, Irán délkeleti felében. A történelmi és et­nográfiai szempontból rend­kívül jelentős lelet feltárá­sa Maurizio Tosi nevéhez fűződik, aki a teheráni Bus­tan múzeummal együttmű­ködve pontosan meghatároz­ta, hol található a város, amelyről angol utazók már a múlt század végén hírt adtak a Times hasábjain. Az afganisztáni határ köze­lében fekvő várost „felper­zselt város" néven ismeri a nép. A várost ugyanis rozs­da színű homokréteg borít­ja, és innen származik az a legenda, miszerint a pusztu­lását tűzvész okozta. Az ásatások során a ka­nyargós utak mentén épült házakból edények kerültek elő, továbbá nagyon sok textilmaradvány, festék­anyagok, amelyek arra utal­nak, hogy az ősi városban fejlett ipari tevékenységet folytattak. Bolttól a házig Egy szolgáltatás tapasztalatai A vásárlás — többnyire — ja, a kifizetett rádiót, tele- sal járó, ritka vásárlásokról örömte i, izgalmas folyamat, víziót, hűtőgépet, centrifu- volt szó. Mindennapi — egv­melynek legvégső fázisa: az gát, porszívót, akár a ki- re terebélyesedő — betevő üzletből ki kell vinni az árut, sebb tartós fogyasztási cik- fala unk hazac ps'ése is ckoz. amelyet kiemeltünk a tő- keket is ingyen házhoz viszik, hat némi nehézséget a házi­megböl és sajátunkká vált. Szerencsés, aki olajkályha, és as zonyoknak. de amint a ta­Csakhogy ahhoz, hogy ben- nem hagyományos tüzelésű pasztalat mutatja, ez nem nünket szolgáljon, a lakd- mellett akar melegedni, az gond. A szegedi háziasszo­sunkba kell jutnia. Nincs ls előzőt ugyanis készségesen nyok inkább nevezik magu­gond, ha egy kiló kenyér, hazaszállítják, a többit, a kat mártír arccal „málhás egy fényképezőgép, vagy egy vaskályhát, a cserépkályhát szamár"-n.ak. amint lihegve, új blúz tulajdonosa lett a már nem vállalják. A ma- szatyroktól körülbástyázva vásárló. Mi történik, ha gyarázat: túl nehéz, a rázás- baktatnak el otthonukig, kálvhát. tévét, hűtőszekrényt tói könnyen tönkremegy m!nt em a kényelmesebb vesz a szegedi, vagy egy hó- Arról, hogv a 120 literes megoldást választanák. Pe­naora fel akarja tölteni az bojler „átlépje" az üzlet kü- dig még pénzbe se kerül, éléskamráját? szöbét, szintén a vevőnek Az ÁFÉSZ 24-ers számú, A DELTA Kereskedelmi kel1 gondoskodnia. Megle- Szent István téri élelmiszer­Vállalat szegedi üzleteiből P&llk a 8 ezer 800 forintos üz'etében ha'lottuk. hogv • automata mosógép néhány- rem használ iák ki a kör­perces tulajdono-.a is, ami- nvék lakói eléggé a felaián­meghatározott árukat visz nek a vásárlók lakására. Ter. kör közük "vele, hogy halott segítséget. A fizetése mészetesen nem vállalkozik másfajta gépet választ, szá- naookon akad néhány „vál­erre az előzékenységre m'thatott vol "a az üz.let to- lalkozó", de számuk elenvé­egyetlen papír- vagy illat- vábbl segítségére, de ÍW ?ző. Áz évi 1 midió forint szerbolt sem. műszaki sajnos nem. Rendkívül sú- forgel-mbri mindössze 5—0 lvos. a csomagolása pedig ezer forintnyi értékű az az cikkeket, motort, kerékpárt megnehezíti a bizton-ágos árumennviség, nmrivet ház­á-usító, a rádió- és villamos- szállítást. A Centrumból hoz szállít az üzlet. Hasonló sági szaküzletek, a vas- és azonban minden további nél- felvilágosítást kaptunk az edényboltok adnak munkát kül hazaviszik ezt a gépet ls. ÉLIKER-nél is Talán a tar­a kirendeltség egyetlen szál- A nem éppen könnyű jáni ABC a kivétel! Az üz­lítóemberének és a gépkocsi- munkára válla'kozó alkrlma- let vezetője büszkén besz.é! vezetőnek. Ha a vevő kíván- zott a gépkocsi vezetőjével arról, hogy egyre többen GAZDÁLKODÁS A karácsonyba árnyékában Az ünnepek előtt talál­koztam egy ismerősömmel, akinek zsebéből papírszalag lógott ki. Figyelmeztettem rá, mire zavartan vissza­gyűrte az arasznyi hosszú papírt, s felvilágosított, hogy fontos dokumentumot pil­lantottam meg. Nem kell most meglelt egyiptomi pa­pirusztekercsre gondolni, ámbár a felsorolás némileg hasonlított azokhoz a régé­szeti kutatások föltárta em­lékekhez, amelyekről a szak­értők később kiderítették, hogy a fáraó éléskamrájá­nak leltára. Ismerősöm fel­jegyzései — ahogy elmond­ta — hosszas és közös csalá­di fejösszedugások után szü­lettek meg, s annak részle­tes leírását tartalmazták, hogy mikor, hol, és mit kell beszerezni a karácsonyi, majd az újévi ünnepekre — sárgarépától a karácsony­fáig. Nem tudom, hogy minden csalód ily precízen csinál­ta-e, ám az bizonyos, hogy nagv bevásárlások estenek a piacokon és boltokban. A háziasszonyok ünnepek utá­ni panaszaiból pedig arra le­het következtetni, hogy or­szágra-világra szóló sütés­főzést csaptak. Ez az ünnepi tevékenység sok más egyéb­bel együtt — ajándékcsoma­gok kibontása, a csomagoló­papírok szemétté való nyil­vánftása, használhatatlan maradékok, ünnepi edény­törések eredménye stb. — szemetet hozott létre. Bib­liai nyelven szólva: s lőn negyedik nap, s a szemét el­árasztó a várost... Nemcsak karácsonykor, hanem újévkor is ez történt A szemétgyűjtők képtelenek lévén befogadni az ünnepi adagokat, a kétségbeesés tűlcsordulásában várakoz­tak — néhol fülig szemét­ben. Mert midőn beteltek, fölpúpozott tetejükről lassan lecsordogált az elégett csil­lagszóró és a lerágott csir­kecomb. a kávézacc és az aranypapírból gyúrt gom­bóesereg. Már ott, ahol mindezt nem lehet eltütel­ni! a gáz- és közoonti fűté­sű házakban tehát! M'nt kiderült, nem a te­ledék-nység volt e-nek oka A szemét elszálMtósa az IKV vagy a lakásszövetke­zetek megrendelése szerint folvik: ahol kétnaponként kérik, ott úgv viszik el a kukásautók, ahol háromna­ponkén f. ott meg amúgy. Csak hát úgy lehet, hogy éppen ezekben az év végi hetekben pontosan a kije­löltek estek munkaszüneti napra, s így négy-öt napos szemét gyűlt rakásra. S új­év után, ráadásként, a kará­csonyfák. Szerencsére egyelőre ki­fogytunk az ünnepekből, legközelebb a húsvétiakra készülnek majd fel a csa­ládok, méternyi papírsza­lagra jegyzett leltárral. Ám. az ilyenek aljába megren­delőknek s vállalkozóknak egyaránt illik följegyezni a karácsonyfák árnyékában főtant tanulságot, hogy ne fulladjon szemétbe az ün­nep: a nirosbetűs naookat megelőző utolsó és követő első hétköznap legyen a köztisztaság napja. V. M. — vagy a vevő segítségével foglalkoztatják az árukihor­viszl fel a lépcsőkön az árut dásra vállalkozó flatalembe­Ez a tény önkéntelenül még reket. Tarjánban — ha las­egy ember munkába állító- san is — bevált a reggeli­-ának szükséges-égét veti fel. szolgáltatás. Heti, havi elő­A volán előtt ülőnek mégis- fizetés után minden reggel csak a figyelmes vezetés a becsönget egy fiatalasszony fő feladata. — már több mint ötven csa A kirendeltség Igyekszik Iádhoz —, átadja a tejet és eleget tenni a vevők óhajá- a friss süteményt. Hamairo­nak: hány óra körül várják san nem is győzi egyedül a a szállítót Mégis előfordul, munkát hogy a csengőszóra senki Egyszóval: a városban kls­nem nyit ajtót, vagy éppen sé döcög — főleg az élelmi­más. aki értetlenül tiltakozik szer-üzletikben — ez a jó­az ellen, hogv például egy nak mondható, régi kezde­váratlanul érkezett Hajdú ményezés. Döcög a vásárlók automatát cipeljenek be a miatt, és döcög egyes üzle­lakásába. tok hiányos propagandája. A DELTA üzfleteiben vá- esetleg munkaerő- és szál­sárlók — az áru jellege mi- lítóeszköz-gondok miatt, att — teljesen kihasználják Bárkinek megéri azonban, a házhoz szállítás lehetősé- ha a havi nagy bevásárlás­iét. Decemberben például kor spórol az idejével, és 168 helyre vitt gépeket, kály- erejével Az üzlet se járna hákat stb. a DELTA gépko- rosszul, ha egy kis plusz ad­esija. A Kárász utcai villa- minisztrációval csökkenne a massági szaküzlet áll az sorbaállás, és az adómentes­ben: innen 111 vevő része- ság sem figyelmen kivül sült ebben a szolgáltatásban hagyható szempont. Eddig a nagyobb kiadás- Chikán Ágnes Nagymellényn vándor — Aztán milyen az új helyed? — hangzik a kérdés a villamoson. Két férfi beszélgetésének leszek ezután fülta­núja két megálló között. Egyikük nagy hangon bizonygatja: nem erőlteti meg magát különösebben, hisz ez még csak olyan „tanulóidő". „így is rám ragad, ami kell" — hallom még a dicsekvő szavakat, amint leszállok. Egyszerű epizód az egész, mégis eltöpreng rajta az em­ber. Nyilvánvaló, hogy az illető ahhoz a könnyen „moz­duló" típushoz tartozik, amelynek képviselői sok gondot okoztak korábban is a munkahelyeken. Érdemes felidézni a statisztikai adatokat Szegeden a fölösleges munkaerőmozgás, a nagy fluktuáció következté­ben havonta 1800—2000 ember hagyja el a munkahelyét és vállal munkát máshol — idézhetjük a tavalyi év egyik elgondolkoztató adatát. Mármost: még a legjobb indulattal sem tarthatjuk valószínűnek, hogy a kilépést közvetlenül megelőző időben a „búcsúzkodó" teljes értékű munkát végez. A kilépés és a munkábaállás között is eltelik olykor egy-két hét. Aztán kezdődik az ismerkedés az új munkakörrel. A betanítás hetei. Itt megint nem lehet értékes munkát vár­ni: hiszen csak ízlelgeti az új tennivalókat az új ember. S bizonyos-e, hogy rákap az ízére? Nem. S egy vándormadárból aligha lesz igazi jó munkaerő. Legfeljebb törzsgárdabosszantó, hangulatrontó. Éppen ezért kell a fogadásukra — olykor még csábítgatásukra is — fordított energiákat jobb, célszerűbb mederbe terelni ott is, ahol még erre nem jöttek rá. A vállalaton belüli, ka­pun belüli tartalékokra, a munka jobb megszervezésére gondolhatunk itt elsősorban. Ne feledjük: a szervezettség és a begyakorlottság édestestvérek, a szakértelem „felhí­gítása" csak rontja az egyébként még oly Jó tendenciá­kat is. A „mire belejön, e!megy"-féle tapasztalatok tanítják, mit nem szabad gyakorlattá tenni, miről kell leszokni a munkaerő-gazdálkodásban. Akkor talán kisebb hangja és mellénye, viszont nagyobb igyekezete lesz az említett úti­társnak is, s rájön: édemes meggyökeresedni valahol. Memória Fennállásának huszadik esztendejét ünnepelte egy ipart szövetkezet. Húsz év nagy idő, különösen a mi társadal­munkban jelentett óriás előrehaladást, s erre az időre min­den közösség a maga tetteivel emlékezik. Mindenütt van­nak legidősebbek, alapítók — vélné az ember —, akik a „memóriát" is jelentik; emlékek idézői, őrzői. Kiderült, hogy ebben a ktsz-ben nincsenek emlékőr­zők. S a rákérdezésre az is kitudódott: idestova emlékek sincsenek — éppen ezért. Hogy is kezdődött? Hogy is volt? — nem őrzi erre sem fej, sem írás a feleletet Hogy lehet ez? Hisz rendben van; elment máshová aa a néhány régi szakmabeli. Sajnos, a halál is elragadhatott egyet-kettőt. De az ittmaradóknak mégis tudatosan kellene törekedni arra, hogy — ha már így alakult, s nem más­ként — a közösség eleven emlékezetében megmaradjanak a régi dolgok. Egy embercsoportnak — bármilyen kicsiny ia — már megvan a maga külön története. Kár veszni hagyni neveket, dátumokat is, hát még az egykori adatokat, ténye­ket. S nem azért, hogy a rákérdező újságíró választ kap­hasson. Inkább, mert a folyamat ívének, a közösség szó tartalmának tartoznak vele. Szerencse, hogy az ilyen feledékenység ritka dolog. Egy másik munkahelyen épp arról győződhettem meg: őrzik aa alapítók nevét, megtartásukra is ügyeltek, jutalmazás előtt fel is olvasták névsorukat az ünnepségen. S mint itt, a leg­több helyen tudatában vannak: jövőjüknek tartoznak ezzel is, a múlt, a hagyomány ismeretével, az értékek becsülé­séveL Simái Mihály BERCZEU A. KAROLY denük elpusztult Talán ők is — s futott is ki a teremből. Pálfy rászólt a hajdúra. — Eredj, fogd meg azt a szerencsétlen lányt. Mit akar? Oda már nem mehet. Mi is csak reg­gel kezdhetjük meg a mentőmunkát. A hajdú még a széképületben elkapta a lányt de keserves brühögését nem tudta elcsittitani. 162. — A térkép, sajnos, nem a valóság maga — állapította meg még a főjegyző, s megvetően mérte végig ezt a magas, szikár ősz hajú és sza­kállú nemes urat, aki régi szatmári családból származott, s jelenlegi rangját is annak köszön­hette, hogy a Kállayakkal és Telekiekkel volt rokonságban. Lószakértői tudománya közismert volt s a Nemzeti Kaszinó mágnásai tőle kértek tanácsot hogy melyik lóra tippeljenek, ha a versenyeken mindenáron nyerni szerettek volna. Nem volt semmivel sem tájékozottabb vízügyi kérdésekben a másik kormánybiztos, Lukács György sem, akit Szegedre küldtek teljhatalom­mal, a jelenlegi válságos helyzetben. Sunyi mó­don jelent meg a városházán, nem árulta el megbízatását s egy darabig úgy viselkedett mint aki csak tájékozódni kíván, hogy a kor­mányt mindenről megbízhatóan értesítse. A kor­mánybiztosi kinevezést csak most húzta ki a zsebéből, s egyben a statárium elrendelésére szóló felhatalmazást is. ö ls idős férfi volt, túl a hatvanon, s Mikszáth szerint csak az jogosította fel árvízvédelmi megbízatására, hogy tarr fején egy vastag dudor húzódott végig, mely a parto­kon emelt nyúlgátakra emlékeztetett. Mikor a gátszakadás híre elterjedt a téren is, egy szegény kis cselédlány rontott be a tanács­terembe, aki ennivalót hozott hazulról a polgár­mesternek, s alig volt ereje letenni a tálcát a zöld asztalra, mert kétségbeesetten tört ki belőle a zokogás. \ — A szüleim Pócoo laknak, akkor már min­Mögfulladtak azok szögényök Pétör, az édös kisöcsém is. Mög a sok jószág — dőlt belőle jajszó meg a zokogás. — Ejnye, ne bőgj már, ne itasd az egereket — ripakodott rá katonásan a legény. — Mindönkit mögrémítesz. A leány el is hallgatott, de a széképület másik szárnyában elszállásolt sportifjak fölriadtak a zajra, s már kapkodták föl magukra ruháikat, s azonnal jelentkeztek a főkapitánynál, hogy esetleg fáklyák segítségével már most elindul­hatnának, s legalább az embereket igyekeznek megmenteni. Ajánlatukat csak részben fogadták el, mert a továbbiakra való tekintettel még sok egyebet is el kellett gyorsan intézni. — Az első dolgunk, hogy sürgönyt menesz­szünk Pestre, s értesítsük a minisztert — szólalt meg fátyolos hangon a betegeskedő, és kimerült főkapitány. A főjegyzőnek azonban reszketett a keze a fel­indulástői, s ezért Vass Pált szólította föl, hogy írja meg a bizottság nevében a szomorú tényt közlő, s egyben segélyt kérő szöveget. Ez gyor­san megtörtént, s most Lukács György kívánta, hogy tömören tájékoztassák az elöntött terület­ről. — Talán a főjegyző úr összefoglalná röviden, hogy hogyan is áll ez a dolog, s ml mit tehe­tünk. Reizner. aktnek fejében volt egész Csongrád megye, s Szeged minden zegét-zugát Ismerte, be­leértve az egész tanyavilágot, a nádasokat, az erdőket és a homokpusztákat is. sötéten nézett maga elé, s rekedtes hangon, többször Idegesen köhécselve sorolta fel Petres adatait, szakszerű­en, mint egy leckét — Szegedtől húsz kilométernyire van a hír­hedt percsorai keresztgát, mely tavaly épült helytelenül, szemben Körtvélyessel, s nem nyu­gati irányban folytatódik Dóc felé, hanem észak­ra kanyarodik. A körtvélyesi átmetszés miatt a víz itt megtorlódik. Tetszik érteni? — pillantott laposan az alacsony, kék szemű, örökösen pi­pázó öregúrra. — De hát mért csinálták helytelenül, vagyis északi irányba? — kérdezte a kormánybiztos megható jóhiszeműséggel. — Az uradalom így hatszáz méter töltést meg­spórolt, bar egyébként mindent mi fedeztünk — válaszolt szárazon a tudós. Kende Kanut kínosan feszengett. — Az előző kormánybiztos, Marsovszky járt el szabálytalanul — mentegette magát a lószakértő. — Én ezt már így örököltem. — Értem — biccentett Lukács, a bihari nemes, s arca kissé megkomorult, mert úgy érezte, hogy ez a sok Kossuth-bolond föléje kerekedik. — Tessék folytatni a tájékoztatást, hogy holnap munkához láthassunk. — Sajnos, csak rosszat mondhatok, méltósá­gos uram. A Tisza egyik átmetszése húzódik az új töltés mellett, s a víz medre és a gát között öt-hatszáz méteres árterület van Az át­metszés mögött körülbelül tíz kilométeres ka­nyarulat veszi körül a körtvélvesi rétet, melyet semmi sem véd. Állatta a szintén védtelen bá-ci rét húzódik. Az egész szabályozás a szakértőit hozzá nem értését bizonyítja, és.,. — itt meg­állt. nem folytatta, csak az arcizmai rángtak Idegesen. — És? Mondja ki. kérem. Egy város sorsa forog kockán — erélveskrdett a kis ember s csak most látszott rajta, hogy parancsolni is tud. Talan mást sem. Reizner még mindig habozott, erre Vass Pali segítette ki zavarából. — Majd én megmondom, méltóságos uram — pattant föl keményen, elszántan. — A szakértők visszaélései. »

Next

/
Thumbnails
Contents