Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-10 / 7. szám

SZERDA, 1973. JANUÁR 16. Buszra várva POSTAUUM Az új esztendő első nap­jaiban valósággal elárasztot­tak bennünket az olvasók ál­tal írt levelek. Úgy tűnik, 1973. sem lesz szegényebb év panaszokban, mint az előző. Miért is lenne például a szegedi buszközlekedéssel elégedettebb bárki január­ban, mint decemberben volt, ha azóta semmi sem változott Dr. Szabó József (Közép­fasor 15/C) a már oly sokat Tejben oldott nikotin December 27-én este, a bőséges ünnepi lakomák után tejivásra készült Ta­kács Istvánné családja (Óbébai sor 11. sz.) A köny­nyűnek ígérkező vacsora azonban a vártnál is köny­nyebbre sikerült. Az üveges tejből megtöl­tött első pohárban ugyan­is egy cigarettacsikk rejtő­xött, amelybe bele is kós­tolt levélírónk fia. A csa­lád többi tagjának — nem is csodálatos — elment a kedve ezek után az evés­től. Olvasónk arra kéri a tej­üzemben dolgozó „tettest" fogadja meg, hogy az új esztendőben a mindkét ke­zét lefoglaló tevékenysége közben mellőzni fogja a do­hányzást. Válaszol az illetékes Hogy mennyire fontos a pontos, egyértelmű fogalma­zás, azt mutatja a január 3-i Postaládában megjelent „Késedelem nélkül" című levélre érkezett válasz — és a panaszttevő újabb jelent­kezése. Dr. Benedek Judit, a men­tőszervezet vezető főorvosa írja: „A cikk szerint múlt év december elején ifj. Tö­rök Imrét a körzeti orvosi rendelőből sürgősen gyógy­intézetbe kellett szállítani. A körzeti orvosnő azonnal hívta a mentőállomást, ott azonban 40 percig nem vet­ték fel a telefont. A levél írója arra emlékezteti dol­gozóinkat, hogy a mentő­szolgálatnál a készülék csengetése emberéletekért 6ZÓ1. A fentlekben Idézett cikk alapján vizsgálatot rendel­tem el. Megállapítottam, hogy ifj. Török Imre 1972. december 5-én a reggeli órákban rosszul lett, a Sze­ged, József Attila sugárúti rendelőben, dr. Folthy Má­ria körzeti orvos azonnal te­lefonálni akart a mentőkért, ebben azonban megakadá­lyozta az, hogy hosszú ideig nem kapott vonalat Ezért csak 9 óra 9 perckor tudták hívni a szegedi mentőállo­mást, ahol ügyeletes dolgo­zónk a telefont azonnal fel­vette. 9 óra 10 perckor a mentőegységet elindította, 9 óra 14 perckor érkeztek a rendelőbe és Ifj. Török Im­rét a II. sz. belgyógyászati klinikára szállították, ahol 9 óra 33 perckor adták át A vizsgálat alapján meg­állapítottam. hogy dolgozó­ink kellő felelősségtudattal, lelkiismeretesen, szabályza­tainknak megfelelően jártak el." Ifj. Török Imrénétől ls kaptunk egy levelet, amely­ben azt írja, hogv: „Nem a mentők nem vették fel a telefont, hanem vonalat nem kaptak az orvosi rendelő­ben. Mihelvt a vonalat meg­kapták, két és fél perc alatt a mentők megérkeztek." A levél írója egyben elnézést kért a mentőszolgálattól az elírásért. amelvnek csaki* izgatott lelki állapota lehe­tett az oka. Ez alkalommal is kérjük olvasóinkat, ügveljenek ar­ra, hogy a valóságnak tel­jesen megfelelő tartalmú le­velet juttassanak el hozzánk. A ,Jutok a pénzem után" című. december 28-án kö­zölt levélre — melyben Fa­zekas József olvasónk a Radnóti Miklós könyvesbolt­ra panaszkodik — a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat központjából érkezett válasz, melyet egyben elküldtek a levél írójának is: „Panaszát kivizsgáltuk, és megállapí­tottuk. hogy a 208-as szegedi boltunk vezetője nem ta­gadta meg a könyvek visz­szavételét, amit az is bizo­nyít, hogy az 1972. március 26-i 4765-ös számú .részlet visszáru számlán' öntől 415 forint 80 fillér értékben átvett könyveket, és ezt a körülményt a központ folyó­számla osztályának azonnal jelentette és egvben kérte az ön által az utánvéttel kifi­zetett összeg visszautalását. Panaszának további részei­ben önnek volt igaza, mert a szegedi bolt néhány köny­vet áruhiány miatt nem tu­dott szállítani, azonban a további tételek teljesen azo­nosak voltak a megrendelé­sében szereplő könyvekkel. Sajnálatos hiba folytán fo­lyószámla osztályunk nem intézkedett az önnek vissza­járó összeg átutalásáról, amiért szíves elnézését kér­jük. Egvben közöljük, hogv pénzügyi osztályunk a mai napon intézkedett az összeg visszaküldése ügyében." Ugyancsak december 28­án jelent meg L. J. olva­sónk levele is, amelyben a Gabi cipőboltban tapasztal­takról esett szó. A Komplett Ruházati Vállalattól érkezett tájékoztatás szerint „a pa­naszt vizsgálva megállapí­tottuk, hogy cipwboltunk egvik dolgozója — sajnos —, valóban a cikkben kifogá­solt módon viselkedett a pa­naszossal. Ezúton tájékoztat­juk Önöket, hogy a vállalat igazgatója ezért a magatar­tásáért fegvelmi büntetésben (megrovásban) részesítette az L. J.-t megsértő dolgozón­kat" A napokban jutott hoz­zánk dr. Hódi István nak, a Szegedi Postaigazgatóság igazgatóhelyettesének válasza is, a december 20-án megje­lent „Vigvázat, törékeny!" című levélre, melynek író­ja M. A. volt. „A Szeged 2. számú postahivatal csomag­kézbesítésben érdekelt vala­mennyi dolgozóiát a kíméle­tes csomagkezelés szabályai­ra ismételten kioktattam — írja többek között az igaz­gatóhelyettes — és felhív­tam figyelmüket hogy ha­sonló panaszok esetén az ér­dekeltekkel szemben a leg­nagyobb szigorral járok el. Intézkedtem továbbá a Vo­lán pályaudvaron történő postakezelés fokozott ellen­őrzéséről." A Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat sze­gedi kirendeltsége, 6724 Szeged, Marx tér 4. s-* eladásra kínál 1,5 kW-os 220 V-os áromfellesztfi aggregátorokat tanyák villamoútására alkalmas; 380/220 V-os ELEKT. ROM OTOROKAT. minden típusban és teljesítmény­ben GÉPI BERENDEZÉSEKET, SZIVATTYÚKAT stb. emlegetett 40-es járat egész­ségre ártalmas hatásairól ír. A túlzsúfoltság veszélyezteti az utasok testi épségét. Nemcsak az idősekét, bete­gekét, gyerekekét, hanem az ereje teljében levő korosz­tályét is. Mire a munkahe­lyükre érnek, hosszas vára­kozás, tolakodás után, ruhá­juk és idegeik megtépve lát­nak munkához. Halász István (Tarján, 116/1) kérésével korábban már felkereste a Volán Vál­lalatot, az onnan kapx>tt vá­lasszal, azonban sem ő — mint írja —, sem a levél 26 aláírója nem elégedett. A gyufagyárban dolgozó tarjáni lakók ugyanis azt szeretnék, ha 22 óra 10 perc­kor indulna egy járat az új városrész felé a Marx tér­ről. Félórával később, a 2? óra 40 perckor induló busz­ra már kevés utas várna. Így viszont a gvufa- és a seprűgyári munkások 30 per­cet is ácsorognak, nemegy­szer hideg, esős-havas idő­ben. A Volán válasza: nem áll módjában többletjáratot in­dítani ezen a vonalon. Az indulási időkön sem tud változtatni, mert várniuk kell az újszegedi és a nyu­gati iparövezetből érkező utasokra, akik szintén esti műszakból térnek haza. Ja­vaslat a gyufagyáriaknak: ha rossz az idő, húzódjanak be az autóbusz állomás vá­rótermébe, amíg nem tudnak felszállni a buszra. A válasz egyértelmű. Még­is jogosnak mondható a ké­rés. hiszen — amint olva­sónk írja — körülbelül 150 ember érne hamarabb az otthonába a fárasztó esti munka után. Se pénz, se magnó Berkó András (Kiskundo­rozsma, Árpád u. 17.) egy magnetofon történetével ke­resett fel bennünket levél­ben. 1971. decemberben vá­sárolta a fia a készüléket, amelyet hamarosan kétszer is javíttatnia kellett. Utol­jára tavaly szeptember 1. előtt vitte el a dorozsmai, Petőíi utcában levő szerviz­be. Közben a fiú bevonult katonának. Decemberben hazajött 2 napra, szeretett volna zenét hallgatni a mag­nón, de annak hűlt helyét találta a szervizben. Helyet­te egy magyarázattal fogad­ták: a készüléket Pestre, a gyárba kellett felküldeniük, mert a hibát csak ott tudják kijavítani. Onnan pedig az a válasz érkezett, hogy a magnetofon papírjain a szá­mot valaki kijavította, lera- I gasztotta, ezért a készülék I javítását nem vállalják — j írja olvasónk —, és nincs más megoldás, újjal kell ki­cserélni. A döntés óta sem látta a levél írója a készüléket, te­hát már több mint 4 hó­napja. Szegényebb lett egy éve több ezer forinttal, most pedig egy magnetofonnal. Érthető, hogy valamelyiket viszont szeretné látni... Szerkesztői üzenetek Kalász Sándorné (Borbás u. 20.): A belgrádi tévé műsorát nem mindig kapjuk meg Időben. Ezért maradt kl néhány alka­lommal. A heti műsorban nem Ígérhetjük teljesen biztosra ezentúl sem. Pauer Kálmánná (Lenin krt. 74.): Nincs tudo­másunk arról, hogy Szegeden valamilyen barkácsoló egyesület működne. Kondorost Szabolcs (Bajcsy-Zsilinszky u. 24—26.): A Plovdiv cigaretta hivatalos ára eddig 4,40 volt, mivel azonban a szabadáras kategóriába tarto­zott, elképzelhető, hogy néhol 4,20-ért árulták. A szegedi ÉLI­KER üzleteiben 4,40-ért adták. A 20 fillér ezután bizonyára nem lesz kérdéses az ön számára, hiszen három napja már 5 fo­rintért kínálják az üzletekben. Sz. Jánost Névtelen levelekkel nem foglalkozunk. m tudomány lendülete Erdey-Grúz Tibor nyilatkozata Erdey-Grúz Tibor, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke nyilatkozott a X. párt­kongresszus határozatából adódó tudományos feladatok végrehajtásáról és a további tennivalókról. — A központi bizottság há­rom és fél évvel ezelőtt ki­alakított tudománypolitikai irányelvei nagy lendülettel mozdították elő a hazai tu­dományos élet haladását. Ezek az irányelvek, amelye­ket a X. kongresszus is meg­erősített, azt célozzák, hogy a tudomány minél hatéko­nyabban szolgálja a haladást a közeli és a távolabbi jö­vőben, minél erőteljesebben járuljon hozzá az egész nép politikai, gazdasági és kul­turális fejlődéséhez. — A tudománypolitikai irányelvek megvalósítása ér­dekében egyik legfontosabb konkrét eredmény az orszá­gos távlati tudományos ku­tatási terv kidolgozása. Ez a terv öt kutatási fő irányt és tizenegy célprogramot jelöl ki, amelyeken a következő másfél évtizedben nagy erő­vel kell munkálkodni, ezek­re koncentrálva az ország kutatási kapacitásának egy­negyedét-egyharmadát. Fel­hatalmazza továbbá a terv a minisztériumokat, az Akadé­miát és a többi országos ha­táskörű szervet, hogy a ku­tatási kapacitás további egy­harmadai erejéig maguk is kidolgozzanak távlati kuta­tási terveket. Egyben azon­ban arról is intézkedik, hogy az ország kutatási kapacitá­sának egyharmadát a táv­lati terven kívüli témákra — közöttük nagy súllyal alapkutatásokra — kell fenn­tartani. A távlati kutatási terv támpontokat nyújt a több szocialista országgal való kutatási együttműködés további kiterebélyesedéséhez is. — Előrehaladás állapítha­tó meg abban az irányban is — mondotta egyebek között —, hogy a kutatóhelyek — köztük az akadémiaiak ls — szorosabb kapcsolatba kerül­jenek a hazai konkrét társa­dalmi igényekkel, és ezeket fokozottabb mértékben elé­gítsék ki, anélkül persze, hogy a távlati kutatás csor­bát szenvedjen. Számos in­tézet mutat fel e tekintet­ben is már régebben gyö­kerező, nagy eredményeket. — A következő időszak legfontosabb feladatai közé tartozik az egyetemi tan­székeken folyó kutatás erő­teljesebb fejlesztése — mond­ta a továbbiakban Erdey­Grúz Tibor. — Folyamatban van közös akadémiai és egye­temi intézmények létrehozá­sa a Budapesti Műszaki Egye­temen és a Veszprémi Vegy­ipari Egyetemen, tekintélyes tudományos közpwnt kialakí­tását tervezi az Akadémia az Eötvös Loránd Tudomány­egyetem természettudományi karán. Tovább kívánjuk erő­síteni az elmélet és a gya­korlat kapcsolatát az alapi­kutatások sérelme nélkül. — Az Akadémia tudomá­nyos testületeire még nagy feladatok várnak — hangsú­lyozta Erdey-Grúz Tibor. — Főleg az eredmények körül­tekintő és tárgyilagos érté­kelése okoz nehézségeket. Megfelelően mérlegelni kell a tudomány éltalános fej­lesztését és a hazai konkrét feladatok érdekeit, a gondo­latok önállóságát, gyümöl­csöző voltát és termékenyítő hatását, valamint a kidolgo­zás alaposságát, szélességét és mélységét. Nemcsak a szubjektivitás, illetőleg a szakmai sovinizmus ítélendő el, hanem a túl magas és a túl alacsony mérce is egy­aránt hátrányos. — Fontos feladat vár a tudományos testületekre az egyes tudományágazatok ha­zai helyzetének értékelésé­ben és prognózisok kidolgo­zásában, további fejlődésük fő irányaira vonatkozóan. E prognózisok a jövőben nagy segítséget nyújthatnak a ku­tatási tervek kidolgozásában, illetőleg módosításában. — Számos egyéb teendő ls van még előttünk a tudo­mánypolitikai irányelvek megvalósítására. Befejezésül csak egyre utalok: az Aka­démiának ki kell dolgoznia az intézetfejlesztés olyan táv­lati tervét, amely a társa­dalmi igényeknek és a hazai lehetőségeknek leginkább megfelel. (MTI) Új városrész Miskolcon Az enyhe téli időjárást ki­használva, kedden a kilenc­emeletes épületek alagút­zsalus alapozásával meg­kezdték Miskolc új lakóne­gyede, az avasi városrész építését. Miskolc Budapest felőli „városkapujában", a közis­mert tapolcai üdülőhelyre vezető műút mellett kialakí­tott területen az első ütem­ben 1440, házgyári panelek­ből összeszerelt lakás épül. A most megkezdett alagút­zsalus alapból folyamatosan az év végéig huszonnégyet készítenek el, s ezekre az idén már hat épületet sze­relnek össze. A tervek sze­rint jövő év végére több mint ezerháromszáz lakásba az avasi városnegyed első lakói be is költözhetnek. Az első ütem épületeinek összeszerelésével egyidőben fognak hozzá ugyancsak házgyári elemekből a húsz tantermes általános iskola, a kétszáz személyes óvoda és a nyolcvan személyes bölcsőde építéséhez. Olajszennyeződés a Sajón A napokban nagymértékű olajszennyeződés vonult le a Sajó magyar szakaszán. A borsodi folyót — amelynek vize a KGST normái szerint már a határon túlról ne­gyedosztályú minőségben ér­kezik — a Sajó völgyében települt üzemek tovább szennyezik. Ez a szennye­zettség gyakran olyan nagy, hogy a Tiszába jutva még Szolnoknál is észlelhető. Ilyen volt a mostani olaj­Vidám koktél Milyen legyen az a 60 p>er­ces műsor, amelyet éjféltől mutatnak be, bárban, a szo­kásosnál emelkedettebb han­gulatú, szórakoztatást igény­lő közönségnek? Legyen szó­rakoztató — válaszolhatnánk erre a kérdésre minden gon­dolkodás nélkül, csakhogy ... mit jelent a szórakoztatás a bárban? A Szeged új műsorát vé­gignézve az az ember érzé­se: Herczeg Zsolt, a Szegedi Nemzeti Színház művésze, a műsor szerkesztője, az össze­kötőszöveg írója és előadója sokszor feltette magának e kérdést, számba vette a fel­tételeket meg az „elváráso­kat", hozzáadta a maga igé­nyességét — és ezzel a mű­sorral válaszolt Adott egy — inkább mulató jellegű — hangulatos helyiség; a műsor szereplőgárdája: Ábrahám Anikó táncművész két na­gyon jó táncszámmal, Hock Erzsébet énekel, Korzsényi Tibor bűvészkedik, Petránó zenehumorista szellemes pro­dukciója az összeállítás egyik fénypontja, a Máriáss—Zsig­mond—Dorogi trió adja a zenét. Herczeg Zsolt össze­kötői „színházi légkör" te­remtésének igényével elő­adottak, zenés magánszámai­ban, politikai kabaré jellegű számaiban „profi" módon használja a hatáskeltés esz­közeit, végig ízléses, néhol igazán szellemes szövege ösz­szefogja a műsor darabjait, „megemeli" a gyengébbeket, kiemeli a jobbakat. Milyen hát az új műsor? A kabaré, a tánc és a tánc­dal vidám keveréke — az előbb mondottakból követ­kezően — kellemes órát biz­tosít a szokásosnál kritiku sabb szemű és fülű nézők­nek is. &> E» szennyeződés ls, amelynek elhárítására az Észak-ma­gyarországi Vízügyi Igazga­tóság Kesznyéten térségében vízvédelmi készültséget ren­delt el. Az erősen szennyezett fo­lyó medrébe rőzsekötegekből készült, úgynevezett merülő­falas gátakat helyeztek és az ezekkel visszatartott olajat hidrofobizált perlittel fogták fel. A kísérleti eljárással si­került az olaj nagyobb ré­szét kivonni a folyóból, a így a szennyezettség nem okozott zavarokat a Tiszai Vegyikombinát és a Tiszai Erőmű iparivíz-ellátásában. Az ilyen vizsgálatokat könnyítik majd meg azok a szennyvízészlelő és -jelző úszóművek, amelyeket az idén a folyó határmenti sza­kaszán Sajópüsp>ökinél, va­lamint jóval délebbre, Sajó­Iád térségében helyeznek üzembe. A két észlelőállo­más távjelző berendezései folyamatosan közlik majd a Sajó hazánkba érkező vizé­nek minőségét, valamint azt, hogy a borsodi gyárak — köztük az ózdi kohászati üzemek. a Borsodi Vegyi­kombinát, az Észak-magyar­országi Vegyiművek és Mis­kolc város — mennyi szeny­nyet engednek a folyóba. így pontosan meg tudják hatá­rozni a víz szennyezettségé­nek növekedését a borsodi folyószakaszon. A sajópüs­pöki automatikus észlelő- és jelzőállomást előreláthatólag tavasszal adják át rendelte­tésének. (MTQ t I

Next

/
Thumbnails
Contents