Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-10 / 7. szám

SZERDA, 1973. JANUÁR 10. Mozgó hűsboltok Elkészített hároméves bel­kereskedelmi koncepcióját az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt. Több községben még ma sem tudták biztosítani a rendszeres húsellátást, Az alacsony lélekszám miatt húsboltot nem tarthatnak fenn, s ezért a jövőben moz­gó húsboltok járják majd ezeket a kis településebet. Hetenként többször is felke­resik ezeket a helyeket friss hússal. Az ellátás bővítése mellett egyre nagyobb gondot fordí­tanak a csomagolásra is. Román / újságírók Szegeden A 100 éves Népszava jubi­leuma alkalmával hazáak­ban tartózkodó külföldi új­ságíró-küldöttségek tagjai közül Ion Galeteanu, a bu­karesti Munca főszerkesztő­je, valamint Constantin Tran­dafirescu, a román szakszer­vezetek központi bizottsága sajtóigazgatója néhány nap­ra Csongrád megyébe láto­gatott. Hódmezővásárhelyen — a Városnézés után — ellátogat­tak Szalay Ferenc és Fejér Csaba festőművészek, vala­mint Fekete János kerámia­művész műtermében. Szege­den megtekintették Tarján városrész új lakásépítkezé­seit, felkeresték a Szegedi Orvostudományi Egyetemet, ahol dr. Szontágh Ferenc, az egyetem rektora fogadta őket. Az SZMT székházában Turai Zoltán, az SZMT me­gyei titkára a szakszervezeti mozgalom időszerű kérdései­ről adott tájékoztatót. Teg­nap ellátogattak a Sajtóház­ba. ahol a Csongrád mietgyei Hírlap és a Délmagyarország szerkesztőségének vezető munkatá-saival tanácskoztak szakmai kérdésekről. A román szakszervezeti újságíró-küldöttséget elkí­sérte dr. Siklós János, ' a Népszava főszerkesztője. a járóbeteg-ellátást a tanácsok tervei Tízmilliárd az egészségre Növelik a szociális gondoskodás kiadásait is Az egészségügyi tárca szágos Kardiológiai Intézet­1973. évi költségvetéséről ben. A Pécsi Orvostudomá­tájékoztatták az MTI mun- nyi Egyetemen folytatódik katársát a minisztériumban, az új szívsebészeti decent­Elmondották: az 1973. évi rum kialakítása. Ugyancsak állami költségvetés közpon- folytatódik a gyógyító-meg­ti és tanácsi egészségügyi előző ellátáshoz tartozó or­és szociális feladatokra 10 szágos intézetek hálózatá­milliárd 277 millió forintot nak kiépítése. 1973-ban a irányoz elő. Ez az összeg 893 tervek szerint megszervezik millióval (9,5 százalékkal) az országos laboratóriumi és haladja meg az 1972. évi az országos urológiai intéze­kiadásokat. Ebből az egész- tet. ségügyi hálózat bővítésére, Am. a korszerűbb gyógyászati eljárások alkalmazásának llle"> szélesítésére — például a szerint 1180 órával emelke­szervátültetési program dik a napi szakorvosi órák megkezdésére — összesen száma. Az általános orvosi 370 millió, az átlagbérek 3 és gyermekorvosi körzetek százalékos emelésére pedig számát a tanácsok várható­146 millió jut. an 110-zel emelik ebben az Az említetteken kívül az esztendőben, intézeti ellátás feltételeinek, Ujabb negyven gépkocsi a betegellátási es gondozási üzembeállításával tovább körülményeknek a javítását gyarapszik az Országos stb. 377 millió forint szol- Mentőszolgálat. 100 régi gálja. Ebben benne van az gépkocsi kicserélésére is le­élelmezési norma emelésére hetőség nyílik, szánt és a tejtermékek ár- A szociális gondoskodás változásával kapcsolatos ösz- előirányzatának növelése le­szeg is. Az elmúlt évinél na- hetővé teszi az idős embe­gyobb előirányzat révén le- rek számára 77 újabb nap­hetőség nyílik a gyógyinté- közi otthon létesítését, és zeti ágyak számának 850- így további 1500—2000 rá­nel való növelésére. szorulónak biztosíthatnak Az idei fejlesztése közül a kulturált körülmények kö­jelentősebbelc a következők: zött napközi ellátást. A szo­Mohácson 84 ágyat létesíte- ciális segélyeket általában nek, Szikszón a helyi k&rhá- havi 50 forinttal emelik. A zat 100 ággyal bővítik, Sze- pénzbeli és természetbeni geden 150 ágyas pavilon juttatások, a rendszeres se­épül. Az oroszlányi szülőott- gélyek emelését további, hont kórházzá alakítják át. mintegy 20 millió forint A régi salgótarjáni kórház többlettel segítik a taná­rekonstrukciójávai 120-szal csok. A szociális otthonokba növekszik az ottani ágyak mintegy 730-cal több igény­száma, a fővárosi kórházak- jogosult elhelyezésére bizto­ban pedig 124-gyel. A buda- sít fedezetet az 1973-as keszi MÁV-szanatórium bő- költségvetés. Az esztendő vítéssel 150 új ágyhoz jut. végére a szociális otthoni Az orvostudományi egye- helyek száma megközelíti temek klinikáin levő, vala- majd a harmincezret, mint a miskolci Szentpéte- Az egészségügyi tárca ri-kapui Kórházban működő 1973. évi beruházási kerete műveseállomásokon 1973- egymilliárd 378 millió forint, ban 7800 művesekezelésre ami 10 százalékkal maga­biztosit fedezetet a költség- sabb a tavalyi beruházási vetés. Az idén a szívsebé- előirányzatnál, ebből 886 szett műtétek száma mégha- milliót fordítanak tanácsi ladja a kétezret. A szívmű- beruházásokra. Az ez évi tétre jelentkezők nagy szá- felújítási terv megvalósítá­ma miatt, és a várakozási sára csaknem 800 millió fő­idő rövidítése érdekében új rintot irányoz elő a költség­műtőt állítanak be az Or- vetés. Az esztendő elején min- tos Imréné, Sovány Mihály­denki tervez és fogadkozik, né és Horváth János. Szebb, jobb esztendőt kíván Az egyetlen férfi a brigád önmagának, családjának, sze- karbantartó lakatosa. Ö fi­retne okosabban élni, mint gyeli a gép működését, vi­az elmúlt évben. De most gyáz arra, hogy minden maradjunk a közösségi élet- rendben legyen. „Az a jó, ha nél, lássuk, mit tervez egy nem csinál semmit." A már­kollektíva. Már az első mon- tógép most is kitűnően dol­datoknál kiderül, hogy a bri- gozik. A hatalmas, lyukacsos gád sem valami hermatiku- szalag olyan mint a tüskés san elzárt egység, amelynek szőnyeg. Kétszer lassít, első tervei, céljai eltérnek az meghajlásánál parafinba ha­egyénétől. Kérdésekkel a sze- jol, a másodiknál a gyújtó gedi gyufagyárban kopogtat- masszába, majd elindul kör­tam. Egy órácskát nézeget- útján, hogy mire visszatér a tük a gépeket. Figyeltük, ho- kiinduló helyére, száraz le­gyan készül a gyufa. Ugyan- gyen a gyufaszál és a „fe­úgy, mirrt ötven évvel ez- je" is. Tálcára rázza a gép előtt. Mégis érdekes lát- az érkező szálakat. Egy tál­ványt nyújt. cán, amely akkora, mint egy jó nagy falusi tepsi, 28—30 A mártó- ezer gyufaszál várja a sor­gép olyan sat. hatalmas A Szikra brigád minden monstrum, esztendőben teljesítette ter­hogy a nagyméretű műhely- vét, felajánlását, teremben csak kettő fér be- — Most várjuk az arany­lőle. A gépen a gyártó cég fokozatot — mondja Koczká­jelzése és a masina születé- né —, tavaly ezüstöt kaptunk sének éve: 1921. Mit sem és mindenki 600 forint pénz­változott a technika fél év- jutalmat század alatt. A művezető — Mióta dolgoznak agyu­mondja, hogy a gyufaszála- fagyárban? kat a masszába mártani más- — Én éppen tizenhat esz­képpen nem lehet. Mosolygós tendeje, a többi asszony ki­asszony dolgozik az egyiknél, lenc-tíz éve. Horváth János A kis kollektíva vezetője is tizenhat éve. Azért tu­Koczka Ferencné. Félrehú- dom, mert egyszerre léptünk zódunk beszélgetni, mert a be a gyárba Az alapító ta­gépnél nem halljuk egymás gok közül néhányan már szavát. nyugdíjba mentek. — Brigádunk a Szikra ne­vet viseli, ezt találtuk legal­kalmasabbnak, legkifejezőbb­nek. Hatan alapítottuk 1965­ben. Most is ennyien va­A KÖZÖS FELAJÁNLÁS nak, az állam 70 százalékos támoga­tást nyújt a legkorszerűbb célgépek, illetve vegyszerek beszerzésére. Járható út a kooperáció. Az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy ál­lami gazdaságok és termelőszövetke­zetek közös vállalkozása, kooperálá­sa, a cukorrépa-termesztésben is ered­ményre vezet Érdemes a közös lehe­tőségeket, adottságokat kamatoztatni. A legjobb működési társulatot a me­zohegyesiek hozták össze. Az állami gazdaságban hagyományosan nagy te­rületen termesztik a „cukros nö­vényt". Az utóbbi években holdan­ként 240—250 mázsás termést takarí­tottak be nagy területről. 1971-ben 1600 holdon, tavaly 2200, az idén pe­dig előreláthatólag 3 ezer holdon ter­mesztik itt ezt a népgazdaságilag igen féntos ipari növényt. Kezdeményezték állami gazdaságok és termelőszövet­kezetek együttműködését Békés, Csongrád és Szolnok megyében, siker­rel. Közösen szerzik be a legmoder­nebb amerikai betakarító gépeket, ve­tőgépeket, Mezőhegyes szakmai taná­rsokkal, kidolgozott termesztési tech­nológiával látja el az érdekelt nagy­üzemeket, igen jutányos térítés elle­nében. A lényeg, hogy ez a vállalko­zás 12 ezer holdról jelent répatermést, ahol a legkorszerűbb eszközökkel és a lehető legmagasabb elérhető termés­átlagokkal dolgoznak a nagyüzemek. Az eddigi tapasztalat azt bizonyít­ja, hogy a magas szervezettségű, meg­felelően gépesített cukartépa-ttajoaeszr; tés Magyarországon ma már jövedel­mező. Elég utalnunk a mezőhegyesi gyakorlatra, ahol 1971-ben az 1600 hold terület termését négy ember ta­karította be a gépekkel, és egy mázsa cukorrépa előállítására 0,4 óra volt az összes idő felhasználás. A betakarítás pedig 42 napig tartott. A siker itt sem volt véletlen. Már nyáron megkezdik a talajelőkészítést, búza után szervestrágyát szórnak, szántanak, lezárják a területet, szak­mai utakat szerveznek, koncentrálják a szellemi tőkét, energiát azért, hogy a kenyérgabona-termesztéshez hason­lóan cukorrépából is magas jövedel­met érjenek el. A termelőszövetkezetekben is felis­merték már a pénzes növény jelentő­ségét. Megyénkben nagy területen a székkutasi Űj Élet Tsz-ben és a föl­deáki Kossuth Termelőszövetkezetben, a makói járás közös gazdaságaiban termesztik a cukorrépát. Székkutason hektáronként 300—350 mázsás termést is elérnek. Ugyanakkor a leveles ré­pafej egy részét zölden feletetik. Az egy hektárról betakarítható répafej tápértéke 0,3—04 hektáron megter­melhető silókukoricát helyettesít. Ami ugyancsak elengedhetetlen, egy kor­szerű nagyüzemi termelés-szerkezet­ben, a cukorrépa-termesztés technoló­giája a többi növényre is hatással van. És az egész talajművelési rend­szerre. A jelenlegi vetésterület 391 hektár. Szemenként vető gépet, kor­yetőmagvakat és hatásos i»ö­Kérdem Koczká­nét, hogy a brigád milyen tervekkel, felajánlá­gyunk. Rajtam kívül Faragó sokkal indult az 1973-as esz­Györgyné, Kása Pálné, Lan- tendőnek. — Dolgozunk rendesen — HBHBBBBiHHBa mondja. — Nincs különösebb gondunk. A teljesítmény ál­talában 105 százalék körül mozog. Vállaltunk társadal­mi munkát is, fejenként 24 órát egy esztendőre. — Mit csinálnak társadal­mi munkában? Nincs szünet. Gyorsan jön a felelet — Szabad szombatokon megpucoljuk a gépeket má­jus elsejére pedig a műhely ablakait Más válaszra vártam. Va­lami ilyesmire: játékokat ké­szítenek a gyári óvodának, virágot ültetnek az udvari parkba, facsemetét a város­ban és így tovább. A gépiek tisztítása, rendbentartása ne­hezen illik a szabad időben végzett társadalmi munkák közé. Olyan színezete van ennek, mintha a gyár ingyen jutna a termelés fázisába tartozó teljesítéshez. Az asz­szonyok persze természetes­nek veszik, hogy a gépek rendben, a környezet tiszta legyen. Ez segít a zavarta­lan munkavégzésben. A gyu­fagyárban mindig így volt. Beszélgetünk erről bővebben is a brigád tagjaival, aztán új témát kezdünk: — A vállalások között a takarékosság nagyon lénye­ges —, említi Kásáné. — Versenyben vagyunk a má­sik műszakkal, kinek lese kevesebb a hulladéka. vényvédő szereket alkalmazva a gépi betakarítással minimálisra csökken­tették a kézi munkaerő felhasználást. Ami ennél is lényegesebb, a cukorré­pa-termesztés fejlesztése párhuzamos a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésé­vel. Nagy lehetőség a cukorrépa-ter­mesztés komplett gépesítésében, hogy a székkutasiak a cukorgyári együtt­működés keretében prizmázó gépet vásároltak. Ezzel a környező öt gaz­daság cukorrépa termésének leraká­sát is elvégzik. Növeli ez a módszer a szállító járművek forgási sebessé­gét, tavaly például mintegy 30 ezer tonna répa mozgatásától kímélte meg a gazdaságokat. A népgazdaságnak elengedhetetlenül szüksége van a hazai cukor alapanya­gának itthoni megtermesztésére. 1965 —71-ig a cukorrépa területe fokozato­san csökkent. Ennek következtében állandó cukorimportra szorultunk. Az ágazat korszerűsítésére kormányhatá­rozat született, ami az elmúlt évben éreztette kedvező hatását. 1971-ben 73 ezer 500 hektáron, tavaly viszont már 79 ezer hektáron termesztettek „cuk­ros növényt". A termésátlag 28 szá­zalékkal volt magasabb a korábbi évi­nél. Az idén további javulás várható, hiszen újabb kedvezményekkel, a kor­szerű termesztés feltételeinek javítá­sával gazdaságosabb a hazai cukorré­pa-termesztés. A cukor megterem itthon is. SS. LUKÁCS IMRE | A szocia­BARÁTSÁG, lista mun­HANGULAT kaverseny­| nek a ter­melési eredmények javításá­ban betöltött szerepe óriási. Ezt számokkal pontosan ki is lehet fejezni. De van a versenymozgalomnak olyan eredménye is, amelyet nem lehet mérni: az emberek változása. Barátságuk, han­gulatuk, érzelmi világuk, egymáshoz való viszonyuk. Nem ismerik a hajdan ural­kodó, csak önmagával törő­dő viselkedést. Barátság, se­gítőkészség köti össze a bri­gád minden tagját. — Ha valaki nem jön be az éjjeles műszakra, valame­lyikünk bent marad a gyár­ban és tizenhat-órázik. Nem szeretnénk, ha zökkenő tör­ténne a termelésben. Ilyes­mi ritkán adódik, inkább gyakori az, hogy munka köz­ben segítünk egymáson. Most, hogy beszélgetünk, he­lyettem elvégzik a többiek — mondja Koczkáné. Ha vala­ki beteg, számíthat társai együttérzésére, látogatásaik­ra. Csapongunk a tervek kö­zött. Az egyik asszony visz­szakanyarodik a minőséghez. Mit lehet itt tenni? A gyu­faszálakat mások készítik, s a legnagyobb bosszúság az, amikor gyújtás közben eltö­rik a szál és az égő fej rá­esik az ember ruhájára, tes­tére. A Szikra brigád tagjai a gyufafejeket készítik. — Itt is lehet rontani, vagy javítani — magyarázza Ka­sáné. — Vigyázni kell, hogy a gyufa ne legyen apró fe­jű, a massza egyenletesen kerüljön a szálra, ne legyen híg, vagy sűrű, a színe is szép legyen. EGYÉNI TERVEK A brigád tagjai, megálla­podott em­berek. Mindenkinek van la­kása, családja. Az életet nem tegnap kezdték. Koczkánét kérdem, hogy mik a család tervei ebben az esztendőben. — Lakást kaptunk, két és félszobásat Tarjánban. Ami­óta lakás van, mindenünk megvan: hűtőgép, mosógép, centrifuga, tévé, minden, ami kell. — Semmit sem terveztek? — De, azért van tervünk. Vásárolni akarunk öt darab kerékpárt, és a család együtt megy majd szombatonként, vasárnaponként a Tisza töl­tésén kirándulni. Ezt tervez­tük. — És a Kása család? — Férjem a kábelgyárban vasesztergályos, egy ötéves gyerekünk van. Saját há­zunkban lakunk a Béketele­pen, eddig minden pénz a házra ment el. Az egyik szo­ba még üres, abba szeret­nénk új bútort venni. Ennyi az idei terv. Az esztendő végén újra találkozunk. Beszámol majd a brigád, hogyan teljesítet­ték terveiket, a közöst és az egyénit. Gazdagh István 4 i 4

Next

/
Thumbnails
Contents