Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-07 / 5. szám

IO VASÁRNAP. 1973. JANUÁR X ÁlOmZUgtÓI | Egyenruha A lóid rajzi elnevezések arra valók, hogy eligazítsa­nak bennünket jártunkban­keltünkben. Sok helynév azonban ezenkívül is mond nekünk valamit: beszél azoknak az érzéseiről, gon­dolkodásáról, képzeletvilá­gáról, akik az elnevezést ad­ták. Költői hajlamra vall pél­dául a címben olvashatókét helynév: a püspökladányi], valamint a zsákai határban található Álomzug, továbbá a mohácsi járás hangulatos községelnevezése: Lánycsók. Szabolcsban meg Csóktanyát találunk. Talán nem vélet­len, hogy a Szépasszony­völgy viszont éppen Heves­ben lelhető fel... Mesehangulatot idéz a tolnai Angyaldomb, a Pest megyei Angyali-sziget meg a hajdúbeli Angyalháza — bár az sincs kizárva, hogy a számos Angyal helynév egyikének-másikának név­adója nem volt angyal, ha­nem éppen ellenkezőleg... A néphumor hajlamos az ilyen, idézőjeles elnevezések­re. Bácsban Banya-szigetet találhatunk, Komárom me­gyében pedig Banyavölgyet. Meseország térképén is he­lyet foglalhatna a baranyai Csokoládépuszta, a zalai Kolbászhegy, a borsodi Pénzpatak, valamint Tündér­halom, Tündérhegy és Tün­dérmajor. Ide sorolhatjuk Kacorlakot is. Különleges hangulati ha­tást hordoz még számos helynevünk, például a „ma­gas rangú" Balaton/őkajár, a Babonás-nevű Látókő, a barátságtalan Morcida, a vendégváró nevű Aligvárom és Aligváritanya, továbbá a Tolnában és Nógrádban fel­lelhető Belekincspuszta, a kemény szívre utaló Dobo­gókő, a poétalaknak alkal­mas szabolcsi Ábránd tanya és a hevesi Merengő, a da­cos Bezzegpuszta és Duz­zogó (Tolna, illetve Fejér). pilótáknak A budaörsi repülőgépes növényvédő állomáshoz tar­tozó pilóták első ízben egyenruhát kapnak, amely acélkék színű nyári és téli öltönyből, sapkából, vala­mint átmeneti kabátból áll. Január végéig több mint száz gépvezető részére ké­szül el a divatos öltözet. Az egyenruha ujján „V" alakú aranycsíkok jelzik az osz­tálybasorolást és megkülön­böztető jelzések a törzsgár­datagságot. A hűskonzerv gyár­tásának követnie kell a Javaié Érdekes tájékoztató vizs­gálatot folytattak a Komá­rom megyei népi ellenörök, arra vonatkozóan, hogy a sokat javult tőke- és barom­fihús-ellátás hogyan befo­lyásolta a húskonzervek for­galmát. A megyei FÜSZÉRT, az ÁFÉSZ, valamint a kis­kereskedelmi vállalatok köz­pontjain kívül 15 boltegy­ségben vették számba a ta­pasztalatokat. Megállapítot­ták, hogy a konzervgyárak nem vették kellően figye­lembe a fejlődést és olyan pörköltféleségeket és más húskonzerveket is gyártot­tak, amelyeket korábban fő­leg a tőkehús hiánya mi­att vásároltak. Az apró kon­zervek iránt viszont növe­kedtek az igények és ezek választékát nem bővítették megfelelően, illetve olyan, a fogyasztók által kevéssé ked­velt, új fajtákat hoztak forgalomba, mint például a sonkás tojáskrém, vagy a gombás tojáskrém. A tapasztalatok alapján a megyei NEB javasolta a KNEB-nek: járjon el an­nak érdekében, hogy meg­felelő időben kölcsönösen tá­jékoztassa egymást az ipar és a kereskedelem az egyes időszakokban várható keres­letről, illetve áruellátásról. Kötelezzék a konzervipart, hogy egyértelműen érthető gyártási és szavatossági időt tüntessen fel a termékeken, a jelenlegi rejtjeles megje­lölés helyett. (MTI) A matróz és hajója Az ember hajlamos arra, hogy hozzászokjon a nagy dolgokhoz. A hatalmas csil­logó gömbtartály, a sok ezer tonnás súlyt elviselő, robusz­tus hídpillér, a kecses, de mégis masszív betonívek lát­ványához. Talán ezért akadt meg a szemem a csöpp motorosha­jón, amely az épülő algyői közúti híd pillére mellett szokott horgonyozni. Ha nincs dolga, mély horkantásokkai T^^L^^i^i^it rot, azt hiszem, büszke mun­menni, vagy egyszerűen vé­gig nyújtózni a kényelmes dí­ványon és aludni egyet. Az összehasonlítást előbb biztos megtette, s gondolkodás nél­kül választotta a „maszek­munkát", amiért senki sem igért pénzt, jutalmat. Termé­szetesen úgy% érezte, mert érdemes dolgozni a hajóért, amelyen szolgál, s amely — igen, igen — olyan, mintha az övé lenne. Teljesen. Vigh Miklósnak igaza van, az ilyen munka tényleg nagy füSTkaSfs SSS ^m mondja, de tu- örémet^o^^taián^bol­^" dom, hogy azokon a szabad- dogságot is. Aki egyszer meg­egyszemelyben: Vigh Miklós. szon;bato^on telán kényel_ próbálta, ugyanúgy tanúsít­Pont ez az ..aitokiDatta- .. ... , meCcset hatja mint ő... Matkó István mesebb lett volna Mégis tálentom Kyszlich ff. Wvtf a figyel" nézni a tévében, vendégségbe mem. Hisz jol ismerem en a ' ° kis hajót, harmadik eszten- , ~~~ deje szorgoskodik a születő i híd mellett. De tavaly még se teteje, se ajtaja nem volt. Most meg van. Nem nagy dolog, mégis érdekel, miért kapott a derék motoroshajo tetőt, formás kajütöt, elvégre — ahogy nézem — megérett már a nyugdíjra. Miért köl­töttek rá? — Nem kapott az — vilá­gosít föl Vigh Mihály —, ha­nem csináltam neki. Ponto­sabban csináltunk a legé­nyemmel. akit nemrég mel­lém adtak segítőnek. Tudja, fáztam, az eső rám esett... — Nem kis munka lehetett. — De nem is volt valami nagy. Gondoltam, úgyis ezzel keresem a kenyerem, hát följavítom. Az építkezésből kikerült a kevés anyag, a lemez, a cső, a szögvas — én meg ráadtam vagy nyolc szabadszombatomat — vasár­nappal együtt. Ekkor ugyanis nem utaztam haza. Az asz­szonynak megírtam: nem a hűtlenség, hanem a hajó, a „KH 24—49" miatt maradok. Nem morcoskodott, szó nél­kül kiállta a távollétet. Hát ennyi az egész kérem, tessék, lépjen beljebb, most meleg van, barátságosabb. Nem úgy, mint amikor hozzám ke­rült ... Vigh Miklós akkurátusan fölül a kormány mellé, a Diesel-motor feídörög, s le­írunk egy kört a Tiszán. A kishajó birkózik az áradással, a metsző szél neki-nekifeszül az ablakoknak, fütyül az ár­boc-merevítő drótokon. Vigh Miklós elégedetten, vidáman aéa a kotfelié szaladó vizfod­A fogalom, amely mester szavunkhoz tapad, az értel­mezésben általában olyan emberre vall, aki megette már a kenyere javát, amíg kiművelte, csiszolta magát — szinte a tökélyig — valami­lyen foglalkozási ágban. Fia­taloknak nemigen járt ki ez a titulus, csak napjainkban, éspedig egész mozgalom ke­retében, amelyben tömege­sen válhatnak szakmájukban a legjobbakká fiatalok, fiúk és lányok. S természetesen tudásukhoz, rátermettségük­höz mérten változnak anyagi körülményeik is, és profitál a tökéletesebb szaktudásból a munkát adó üzem vagy vál­lalat. Vajon így van-e ez pél­dául az élelmiszer-kereske­delemben is? A legérzéke­nyebben talán a pult két ol­dalán lehet lemérni az em­bereknek olyan viszonylatát egymáshoz, amely tükre le­het egy társadalomnak is. TÜL A TANULÖ­ÉVEKEN Ez bizonyosodott be pénte­ken este, amikor az Olvas­ta-e? sorozat újabb darab­ját, egy Mikszáth-novella tévés feldolgozását láthat­tuk a képernyőn. Bebizonyo­sodott, legalábbis a jelleg­zetesen mikszáthi kisváros urai előtt, akik zsebüket nem kímélve külhonba juttatták Kyszlich Jóskát, otthon cég­táblafestésben megnyilvá­nuló tálentomának további csiszoltatása végett. E mecé­násokat a — Mikszáthnál oly gyakran szereplő — he­lyi rosszmájú szerkesztő hí­re, miszerint Kyszlich nem tálentom, hanem felelőtlen, züllött alak, ráadásul rossz bankóhamisító — egy pilla­natra megingatta „hitükben", de aztán szerencsésen eltűnt írása. Ebben a sokfelé ki- sására indítani a nézőt, ame­a hamis bankó, Jóska bűné- tekintő hosszabb részben lyek igencsak „alapnak" te­re az egyetlen bizonyíték, mond el — iróniával, szúró- kintik az illető elbeszélést? Így ország-világ meggyőződ- sabb szatírával vagy éppen Azaz, tulajdonképpen nem a hetett róla; mégis tálentom gúnnyal, ugyanakkor valami novellákat, hanem Springer ez a Kyszlich. Mindazonáltal utánozhatatlan, megbocsátó Márta — gyakran nagyon jó huszadrangú kérdés ez az derűvel is — minden lénye- — forgatókönyveiből készült urak szemében, hiszen nekik geset a kisváros világáról, és filmeket ismerjük meg. Nem csak egy a fontos: kiélvezzék figuráiról az író. lenne ez rossz, de akkor mi­kisebb-nagyobb előnyeit az A tévéváltozat is, csak- ért a felcím: Olvasta-e? Az egész tálentom körüli bo- hogy másképpen mint Mik- olvasáshoz invitálás szándé­nyodalomnak. száth. Pontosan úgy, ahogy ka magában is nagyon ro­A hamis bankó eltűnéséig, Springer Márta megírta a konszenves. Ezért legyünk azaz a törvényszéki iktató forgatókönyvben. Ismételten türelmesebbek most, mint kezéből a kocsma pénztárába — mint a sorozat darabjai- máskor: egyszer csak megér­vándorlásig ráérős, mesélő val kapcsolatban eddig min- jük, hogy helyes novellavá­hanguíat uralkodik a képso- den alkalommal — az a lasztással ez a műsor olyan­rokon anekdótaszerű ele- kérdés: miért olyan feldől- ná válik, amilyennek alkotói mekből épül a tévéváltozat gozásokfcal akarják ezekben is „megálmodták", is, mint Mikszáth megannyi a műsorokban novellák oAvar S» & Ueumann Béla felvétele Akik mindenkit meggyőztek Kyszlich tálentomáról Bánsági Ildikó és Balázs Samu szakma ifjú mesterei moz­galomban. Mellette azonban ott vannak azok a fiatalok is — Laczó Erzsébet, Csen­geri József —, akik az ő ta­nításával, irányításával is nőttek fel szakoktatókká. S ahol ilyen gyümölcsöző az együvé tartozás, a közös munkálkodás a nemzedék­váltás után is, ott természe­tes a fiatalok felkarolása, ösztönzése további szakisme­retek, képesítések megszer­zésére. TEHETSÉGES KEZDŐK Honnan veszi üz­letei, boltjai legjobb fiatal vezetőit, ki­szolgálóit, pénztárosait a Szegedi Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat? — A nálunk tanult fiata­lok sorából, akik tudnak, ké­pesek áldozni további fejlő­désükért túl a tanulóéveken is — mondta Wermuth An­tal szakoktató, a vállalat áruforgalmi osztályának volt helyettes vezetője, aki már nyugdíjas. Ettől függetlenül ő vezeti és fogja át ma is vállalata iskolán túli okta­tását a kiváló ifjúmunkás, a kiváló ifjú szakmunkás és a Benke Zsuzsa ti­zenéve­sen, ke­reskedői képesítés nélkül ke­rült a vállalat 25-ös, Petőfi Sándor sugárúti boltjába. Deszken lakik, onnan jár be, s hol reggel, hol délután kezd. — Strapás lehet a kora reggeli bejárás, amikor reg­gel 6-kor már a pult mögé kell állni. Deszken vagy kö­zelebb nem lett volna meg­felelő munkája? — Lett volna — válaszol­ta elfogódottan —, de én ke­reskedő akarok lenni, ha egy kicsit lekéstem is a rendes tanulóéveket. — Amikor először állt a pult mögé, havi 800 forintos alapfizetéséhez mi jött még hozzá? — A forgalomból esedékes jutalék. — Az mennyi? — Azzal együtt 1300 körül vagy fölötte kaptam kézhez. — Zsuzsa kiváló ifjúmun­kás már — szólt közbe Wer­muth Antal. — Egy éven át részt vett a vállalat alapfo­kú szakoktatásában. Most már van áruismerete, tud kiszolgálni, kicsit érteni-be­szélni a vásárlók nyelvén. S ami számára nem is lényeg­telen: a tanfolyam után 100 forinttal ugrott feljebb a fi­zetése. Zsuzsa alapfizetése azóta 1000 forintra kereke­dett, ami a jutalékkal fel­megy 1600 forintra. ban fejhosszal kiugrott ha­sonló társai kózül. Megnyer­te a tanuló pénztárosok ver­senyét A már felszabadult, de három évnél nem hosz­szabb gyakorlattal rendelke­ző kiszolgálók tanfolyamáról elhozta a kiváló ifjú szak­munkás oklevelet, a vele já­ró havi 150 forintos fizetés­emeléssel. Havi jövedelme fölötte van a 2300 forintnak, s ilyen biztos alappal sok mindent lehet csinálni még. — Például? — Kétéves üzletvezetői tan­folyamra menni, vagy meg­szerezni az érettségit — so­rolta. — Van egy harmadik le­hetősége is — bátorította a kislányt Wermuth Antal —: férjhez menni. Irén nem til­takozott az utóbbi ellen, mert enyhe pír öntötte el az arcát. Igaz, ami igaz. Neki két háznál mondják azt, hogy kislányom. A szülei és egy idős, 80 éven felüli há­zaspár. Irén eltartási szer­ződést kötött velük, s úgy gondoskodik róluk mintha vér szerinti lányuk lenne. Velük él, mos, főz, takarít rájuk, fiatalságával körül­fogja, öleli őket. A SZAKMA IFJÜ MESTERE TIZENNYOLC ÉVES „MILLIOMOS" — S mi lesz a kö­vetkező lépése? — Jelentkeztem szervezett iskolai oktatásra, amely két év után szakmunkás-bizo­nyítványt ad — mondta Zsu­zsa örömmel. Még üzletveze­tő is lehet belőle. Minden le­hetőség előtte áll. A Kölcsey utcában, a 31-es üzletben van egy 18 éves pénztároslány, Kiss írén. Ha­vonta százezrek, évente mil­liók futnak át a kezén. Ügy volt kereskedőtanuló, hogy harmadéves korában már havi 800 forintot kapott, any­nyit, mint a képesítés nél­küli kezdők, holott csak ösz­töndíj illette volna meg. Szakismeretben, szorgalom­A Klap­ka téri ABC-ben Dinnyés Mária előbbi társainál na­gyobb előnnyel kezdett: érett­ségivel, amit kereskedelmi szakközépiskolában szerzett. Ennek alapján is vette az „akadályokat". A kiváló ifjú szakmunkás minősítés után szerezte meg a szakma ifjú mestere elismerést, amit de­hogyis adnak ingyen válla­latánál. A három fokozatú oktatásban tavaly 53-an vet­tek részt, hogy további ke­reskedelmi ismereteket sze­rezzenek; közgazdasági, poli­tikai, vállalati gazdálkodás­ból bővítsék tudásukat. Az elméleti és gyakorlati tan­tárgyak között a kereskede­lemetikai kérdések épp úgy szerepeltek, mint a kulturált csomagolástechnika. Akik nem tudtak eleget tenni a követelményeknek, lemarad­tak. Az 53-ból 14-en fejezték be sikeresen a vállalkozást, a jók között a legjobbak, akikre joggal büszke a vál­lalat, és épít is rájuk. Mind kulturáltabb keres­kedőket nyer velük, azok pe­dig érvényesüléshez jutnak, erkölcsi és anyagi megbe­csülésben részesülnek tudá­sukhoz, felkészültségükhöz mérten. Egy mozgalom át­fogó erejét következetesen gyümölcsöztetni csak úgy le­het. ha mindenki komolyan veszi benne részvételét, ahogy ezt az ÉLIKER-nél csinálják vezetők, oktatók és tanulók. Lődi Ferenc Hengermű A Diósgyőri Lenin Kohó- exportlehetőségek növelésére szati Művek új gyáregység- mintegy ötvenezer négyzet­gel gyarapodik a negyedik méternyi alapterületen ne­ötéves terv időszakában. A mesacél-finomhengerművet gazdaságosabb termelés és az énítenek «WL2»»

Next

/
Thumbnails
Contents