Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-07 / 5. szám

VASÁRNAP, 1913. JANUÁR T egy év után i Ugorjunk most egyet, nézzük meg a kiválasztott. harmadik irányt. Ez nem más, mint a kisárutermelés. Magyarországon ma még nagyon sokan termelnek egyéni vállalkozásban es egyéni haszonra zöldséget bérelt földön. háztájiban, vagy éppen vlkendtelken. A friss áruellátásban ennek a szektornak döntő szerepe van. A kormányhatározat számolt e tevékenység fenntartásával, sőt, amennyire lehet, támogatja is. Intézkedések történtek, hogy a kistermelők megfelelő tételben kaphassanak jobb vetőmagot. műtrágyát, sőt korszerű vegyszereket. Az illetékesek feladatul kapták, hogy javítsák meg a kástételben termelt áruk összegyűjtését és lorgalmazását. Ez az igyekezet kellő eredményt hozott. a kisárutermelés szerepe elsősorban az önfogyasztásban. de az árutermelésben is megmaradt, némileg talán növekedett A legfontosabb szektor azonban az előbb átugrott második, a nagyüzemi, de még kéz: munkára alapozott termelés, ösztönözve a kertészkedő nagyüzemeket, a kormány évi kétszázmillió forinttal felemelte az átvételi árakat Ez lehetőséget, adott arra, hogy maga a nagyüzem jobban megtalálja számítását, de a közreműködő tagoknak is nagyobb jövedelmet nyújtson a megkapott rész. A kormányhatározat meghozatalának időpontjáig. az I972-re szőlő termelési szerződések megkötése alig haladt. Az érdeklődés azonban már januárban felélénkült, és márciusra a felvásárlók teljesíteni tudták szerződéskötési terveiket. A nagyüzemek pedig az esztendők során százmillió forintot köljavítsák. Kisebb, speciális egyéves hagyma termesztégépeket vásároltak (pl. vető- sére. Javasolták, mert — bár gép, válogatógép). repülő- az egyéves hagyma nem tágépről szóratták ki a vegy- rolható — jó lehetőségek szereket, korszerűbb fajtákat mutatkoztak mind belföldön, alkalmaztak, stb. A korszerű mind külföldön az értékesínövényvédelmet egyébként tésre. sőt a szárított hagysaját pénzükből segítették a mapor forgalmazásában is. nagy felvásárlók is. A termelők a tanácsot megAz eredményt szakaszosan fogadták. nagy mennyiségű kell vizsgálnunk. A szezon egyéves hagyma termett, de eleje javulást még nem közben a hagymapor konmutatott. A korai cikkekből junktúrája elmúlt, s nem kevesebb került piacra, az volt elegendő munkaerő sem, ts dragábban Sajnos. ez hogy a p^ külföldre, átlőném véletlen, és nem csupán lós zacskókba csomagolják, a/, időjárás számlájára .ran- végül ^ alkimnak kellett dó. Azt a palántát, amelyből felvásárolnia a termés egy ' részét, nehogy a termelók k<™lmenyesen, J°k ^ becsapták kézi munkával kell elokészi- gkefc teni és akkor sem biztos, hogy a korai árak megfejje- A példa, sajnos, nem egyelőek lesznek. Vagyis sok a cB. Fellendült a termelési munka, nagy a kockázat, kedv. a szeszélyes időjárás Ezért a nagyüzemek általá- alapjában kedvező volt: ban a külterjesei)b módsze- nagy lett a termés. Ennek rekre térnél: át. Fólia alatt fogadására nem mindenütt a kistermelők előállíthatnak készültek fel, és bizony a primőröket. de ehhez az zöldségszűke után egyes vikall, hogy a hátuk mögött dékeken értékesítési probléegy nagyüzem fűtött üveg- mák keletkeztek, házban tegye meg az első lépést, s előállítsa a palán- Mondhatnánk. hogy ez tát. A fűtött üvegház na- természetes, mert a zöldséggyon drága létesítmény, így szakma mindig is ismerte a számolnunk kell azzal, hogy nagy — egyes cikkekben és a korai ellátás a következő egyes években esetleg ötvenévekben sem javul annyira, százalékos —— ingadozásokat, mint várnánk. de nem mondjuk. Mert ha a A szezon maga jó ered- termelők kedve most elmegy ményt hozott Nyáron és a kertészkedéstől, és jövőre ősszel kitűnő volt a zöld- rosszabb lesz az időjárás, akségellátás, a konzervipar kor a körforgást kezdhetjük maradéktalanul kihasznál- újra. hatta kapacitását, és a pia- ' 1 ci árak is inkább csőkken- A Kormányhatározat jő tek. mint változatlanok ma- volt. Gondoskodni kell azonradtak. Biztosítottnak láttéii töttek arra. hogy a kézi munka feltételeit meg- térjen át a jól .,/>..-1 ... ban arról, hogy a zoldsegszik zöldségfélékből a teb . „ „ , ellátás is termesztes tellendulesére ne Ennek azonban ára volt. csak a termelők készüljenek Nézzünk először egy konkrét fel, hanem azok is, akik fopéldát. A hagymaellátásban gadják-forgalmazzák az árut. sűrűn zavar támadt. A ma- .. __ . , ..... ... kói hagymát kétéves folya- Magyarán: legyen tobb lada matban, rendkívül sok kézi és zsák, szállítóeszköz és vámunkával termesztik. A logatógép. hűtőház és félkészszakértők azt javasolták, terméfcet előállító kapacitás hogy a termelők egy része gépesíthető, Egy különleges múzeum Közép-9zlovákiában, Sel-' már csak 30 százalékát fogmecbánya közelében talál- lalják el az ország területéjuk Szlovakia egyik, érdekes nek. A múzeum faipari réintezményét, az Erdészeti és szo a későbbi generációk száFaipari Múzeumot. 700 éve mára igyekszik megőrizni az kis település keletkezett itt; erdészet és a fafeldolgozó északkeletre a legendakkal ipar történeti érdekességeit, körülszőtt Sitno-csúcs maga- bemutatja a jelenlegi helysodik az ég felé. A kis te- zetet is, és fényt vet a jövő lepülést egy késői barokk kilátásaira, kastély uralja, amelyet 1744- a múzeum természetesen ben épített egy magyar fő- elsősorban a nagyközönséget úr, Koháry András császá- szolgálja, de egyben tudori generális. A kastély négy mányos kutatóintézetként is szárnya szabályos négyszö- működik, get alkot, tervezője jelké Mivel meglepetés még ez-, után is érhet bennünket, az intervenciót — az egyéves hagymánál leírt, csődelhárító állami beavatkozást — a termelés természetes kísérőjelenségének kellene tekintenünk, és alighanem okos dolog lesz erre a célra megfelelő mértékű állami eszközöket tartalékolni. A termelők érdekében, mert a zöldségellátás elsősorban termelési probléma, de a fogyasztók érdekében is. Mert semmi szükségünk nincs arra, hogy az egyéb; ként nagyon jóízű és méltán kedvelt lecsó egyszercsak a politikai kérdés alakját öltse. Földeáki Béla Az építészet szá m ítá stec h n i ká j a Ma már annak emlegeté- így tovább. A számítógépi gépi programok igényeinek se is közhely, hogy a szá- programnak pedig meg kell megfelelően, mítógépek bevonultak a határoznia a szükséges, mindennapi műszaki-gazda- vagyis a megfelelő méretesági életbe. Nap mint nap ket (vagy pedig ellenőriznie hallunk, vagy olvasunk leg- kell a kiinduló adatok hekülönfélébb alkalmazásuk- lyességét, azt tehát, hogy alProgramok A számitógépek hasznosságát e területen mi sem bírói. Most azonban egv lát- kalmas-e a megadott méretű zonyitja jobban mint az, szólag magától érthető, de tartó a szükséges igénybe- hogy a leggyakrabban előmégsem közismert alkalma- vétel, terheles elviselésére). forduló statikai problémákra, főbb helyen, így az SZKI-ban is már '.ész programok állnak rendelkezésre, amelyekkel, bármikor, autoÚjabb problémát jelent a matikusan megoldhatók, és a statikus tervezőmérnök zási területre hívjuk az ol vasót, az úgynevezett szá- o J i i i mítógéppel segített mérnöki r\.U(j3K, leiTieZeK tervezés területére. Persze még ez a részterület is hatalmas. így még ennek is rúdszerkezeti kérdések meg- _ csak arról a fejezetéről szó- oldása. Ttt már több ponton megszabadul a fáradságos, lünk. amely az építészeti megtámasztott tartók vagy kézi számitásoktól. tervezéssel kapcsolatos. In- éppen ún. keretszerkezetek sőt, az egyes problémaformátorunk Berénvi Mik- statikai. tehát különféle körökön belüi még sokszor lós. a Számítástechnikai igénybevételi számításait ugyanarra a feladatra is Koordinációs Intézet osz- kell programozni a számi- több program, több számítótályvezetője. tógép részére. — Megint gépes megoldás áll már kémás jellegű problémákat szen. Ez viszont lehetővé vetnek föl statikailag — és teszi, hogy a közvetlen felígy a programkészítőknek is adat megoldásán túl egyéb — a lemezek, a különböző szempontokat is figyelembe összefüggő terhelésnek kitett vehessenek a felhasználók, felületek. Ezek a problémák és ennek alapján döntsenek építészeti tervezés, ha kis azonban mintegy lemeztele- egyik vagy másik program részterületnek is látszik a nítve. „kicsontozva" tartal- mellett. — Ezeket a prograkompáterek alkalmazásai mazzák csak az építészeti mokat aztán összegyűjtik az tervezés végső célját az épü- egyes intézmények, és kükozott. valojaban igen osz- let, a konstrukció. ^ ügy_ lönböz6 kiadványokban szé_ lesebb körben is hozzáférhetőbbé teszik. — Ehhez Méretek A számítógéppel segített szetett. Sokféle problématí- nevezett műtárgy Iétrehozápust magába foglaló terület, sát. Ez azonban természeMindenekelőtt azt kell vilá- tes- Maga épütet stati- egyébként az egyes intézmétíosan látni hoev az éníté- kaía is mintegy csak a nyek munkatársai szükség gosan latm. hogy az epite- maidani épület csontvázával esetén még közvetlen megszeti tervezésben legalább foglalkozik, két nagy „ágazat" van. Az Elgondolható beszélésekkel is adnak setermészete- gftséget. A feladat közvetegyik a szerkezetek, az épü- sen 32 is- hogy a számítás- len megoldásán túl ugyanis . , . . ... . , , technikus kezében ezek a HHH Éte^^tate^B " W letek statikai tervezeset ote- ^^^ méf, tovább Hpí_ li fel, míg a másik, az úgy- zálódnak. és természetesen nevezett funkcionális terve- átfogalmazódnak a számítózés az épület külső és belső i^Baa^HHHMBi a számítástechnikai kultúra magyarországi elterjesztése népgazdasági érdek is. H. Ö. beosztásával, mondhatnánk, a szerkezet hasznos kitöltésének megtervezésével foglalkozik. A Számítástechnikai Koordinációs Intézet más intézményekkel (például az IPARTERV-vel) együttműködve a szerkezettervezési problémák számítógépes megoldásával foglalkozik. Valójában még ez az építészeti tervezésen belüli részterület is számtalan, egymástól különböző kérdéscsoportot foglal magában. Például igen fontos problémakör a tartóknak a keresztmetszet szerinti méretezése, keresztmetszetük pontos meghatározása azokból az adatokból kiindulva, amelyeket a statikus mérnök megkap: a tartók geometriai alakjából (például egyenes vagy hajlított, kör, négyszög vagy más egyéb keresztmetszetű), a tartó anyagából (pl. acél, beton), a várható igénybevételből és Ismét szabályozták a magánszemélyek traktorhasználatát. A mezőgazdasági és élei- teljesítmény helyett maxftmezésügyi miniszter az el- málisan 1100 kilogrammos múlt évben szabályozta a önsúlyt határoztak meg. magánszemélyek traktor- Mindkét esetben követeihasználatét; az azóta szer- meny, hogy az óránkénti se* zett tapasztalatok figyelembe besség ne haladja meg a 20 vételével, valamint a ma- kilométert. Lehetővé tették gánszemélyek gépjármű- azt is, hogy a kerti traktorhasználatáról időközben ki- ral az eddigi 500 kiló headott minisztertanácsi rende- lyett 1000 kilogrammos letnek megfelelően most az hasznos teherbírású pótkoeddiginél differenciáltabb, csit vontassanak. Változatlak új rendeletet adott ki. A nul fennmaradt azonban a rendelet egyebek között pon- kerti traktorokkal más rétosan és a jogos igények- szére való fuvarozás és bérnek megfelelően meghatá- munka tilalma, rozta a mezőgazdasági nagy- A rendelet kimondja, hogy gépek (vontató vagy traktor a magánkézben levő mezőönjáró mezőgazdasági mun- gazdasági nagygépek legkékagép) és a kerti traktorok söbb 1973. június 30-ig tartfogalmi körét és az üzem- hatók üzemben. A mezőgazben tartás feltételeit A ko- daságí szakszövetkezeti tarábbihoz képest lényeges gok ezentúl is használhatják változás, hogy tízről tizenöt nagygépeiket, ha a szövetkelóerőre emelték a lóeró-tel- zett el erre írásbeli megállajesítményhatárt, illetőleg a podást kötnek. pesen a négy évszak szerint osztotta fel az épületszárnyakat, amelyeken megtaláljuk a napok, a hetek, a hónapok neveit a falakon. A kastélynak négy bejárata, 7 boltíve, 12 kéménye, 52 szobája és 385 ablaka van, ahánv napja az évnek. A főbejárat a bécsi Schönbrunni-kastély bejáratának má1962-ben a kastély egyik szárnyában rendezték be az Erdészeti és Faipari Múzeumot. A földszinten kaptak helyet az erdészeti és vadászgyűjtemények. Több mint 2000 különböző vadásztrófeát találunk itt, de gazdag a madár-, a lepke-, es a bogárgyűjtemény is. Főként a sasok keltenek nagy feltűnést: nemcsak valamennyi, Szlovákiában élő KRCZELt A. KAROLY Hullámsír — Csak annyit, tekintetes WQgyész űr. kérőm, hogy a Tisza apad. Erősen apad. — S fölvetett fejjel, boldogan mosolyogva várta a jutalmat a jó hírért. De az ügyész elgondolkodva ráncolta a homlokát. — Mi az, hogy apad? Hol apad? Ki mondta neked? — Hát. az az őr, aki a partot, vigyázza, de parancs szerint a helyit nem hagyhatja ti. Raj sasfajta látható itt. hanem tam körösztül jelönti tiaztölettel. Európa legnagyobb szárnyasvadjának az óriási-túzok család példányai is. A vadászfegyver-gyűjtemény különlegessége: a házilag előállított vadorzó fegyverek. A múzeum erdészeti-faipari része megismertet a szlovákiai fafeldolgozás történetével és technológiájával. Az Időszámításunk X századában a mai Szlovákia területének 80 százalékát erdő borította. Au scűúU su A főügyész egyre elborultabben nézte a lelkes legényt. Rossz előérzete volt. Szekerke is tanakodott magában, neki se tetszett a dolog. — Félek, hogy ez rossz hír, fiam — nyilatkoztatta ki sötéten Nóvák. — Lehet, hogy azért apad olyan erősen, mert a gát átszakadt valahol. — Hünye, a szentségit — feledkezett meg magáról hirtelen a hajdú. — Mar mögkövetöm a főügyész urat.. De akkor sietök, hogy mentsem, amit tudok... — Várj csak — mordult rá Nmük, — Kőbb luúöí nsIL ŐMÜJr UH fcaríÉSÉ. S nem te sokáig kellett tanakodniuk, mert kisvártatva Várady mérnök érkezett meg lóhalálában. Csupa sár volt, s ahogy belépett a teremibe, kifulladva roskadt az egyik székre. — Megtörtént — nyögte ká aztán elszorult torokkal, mert a kimerültség már legyöngítette, s majdnem íelbrühögött. — Megtörtént, — Mi történt meg2 Beszélj, Náci! Átszakadt a gait> — Áll — biccenteit még mindig lihegve te a tanácsnok. — Kocsin, lovon, és futva jöttem, ahogy lehetett, mert az út gyalázatos, hogy értesítselek benneteket, bár azt hiszem, nem lehet már semmit sem csinálni. A víz széles sugárban irtóztató erővel, már javában ömlik Dóc és Serkéd felé, talán már el is öntötte az egész környéket. , — De hogy történt? Jóska — mutatott Saekerikére —, azt állítja, hogy egy jó órája, vagy mo6t már kettő is. szilárdan állt a töltés .. Átvágtak ? — Semmit se tudok — csillapodott meg végre Várady. — En is végigmentem a petresi szakaszon, úgy mint máskor, és semmi gyanúsat nem tapasztaltam. A víz ott tajtékzott mindenütt a part magasságában, de ezt megszoktam már, hiszen már napok óta így van. Alig távoztam azonban el vagy két kilométernyire, hogy errefelé is szemlét tartsak, mikor a lövésre megfordultam, s láttam hogy a gát vagy húsz ölnyi hosszúságban egyszerre eltűnt, s a víz pokoii erővel zuhog a percsorai retre. Maga a vízoszlop, becslésem szerint, legalább há«*» übkí m&» m tete**k« oteú sel, mennydörgésszerű robajjal rontott előre, hogy percek alatt már csak a víz csillogása látszott a hatalmas területen. — S a katona, mit mondott? — nyomozott összetörten a főügyész. — Nem bújt meg senki ott? Tudjuk, hogy az őrgróf több hívének, így Réczeynek is az a véleménye, mint Herrichnek. hogy a víz tisztes kanyarral megkerüli majd Algyőt. Tápét és a várost is, s ily módon a percsorai gátnál elkövetett visszaéléseiket mégis menti valami. Gondolják ők, a gazemberek. Az. hogy egy csomó tanya megsemmisül, az nem fáj nekik. De ha így van. akkor ezek a kis települések már el is tűntek a föld színéről. Mennyi nyomorúság! S mit mond a katona? — Amit én neked. Néhány perccel előbb ment él ott, ahol megtörtént a gátszakadás, s alig hagyta el a terepet, amikor észrevette, hogy a töltés önmagától fordul egyet, s a mélységbe zúdul. A víz meg egyre szélesebb utat törve magának, ömlött lefelé. Akkor a levegőbe lőtt. — S nem kérdezted, hogy Tátott-e valakié" — Dehogynem. Azt vallotta, hogy egy lélek sem vólt a közelben. Bár erősen sötétedett már. — A töltés olyan gyatra volt, hogy bárki egy kapavágással is előidézhette a szerencsétlenséget. — S gondolod, hogy ez érdeke volt valakinek? — Érdeke senkinek nem volt. csak azt hihették, hogy fgy segítenek magukon. Mondom, hogy a szakértői vélemény ezt a felfogást támogatta. Majd magam is beszélek a katonával. — Bűncselekményre gyanakszol? (/foiytatjulaj 1 i