Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-07 / 5. szám

VASÁRNAP, 1973. -JANUÁR 7. Az Országos Anyag- és Árhivatal közleménye a tej és a tejtermékek, az égetett szeszes Hatok és a dohányáruk fogyasztó# árának emeléséről A Minisztertanács által az 1973. évi népgazdasági terv keretében elhatározott és már bejelentett tej és tejtermékek, az égetett szeszes ital és cigaretta fogyasztói áremelések végrehajtásaként az áj fogyasztói árak 1973. január 8-án lépnek életbe. A TEJ ÉS TEJTERMÉKEK fogyasztói árszintje az 1973. évi tervezett összetétel alapján átlagosan 28 százalékkal nő. A kannatej ára literenként 3,— forintról 4,50 forintra, a palackos és polipackos tejé literes csomagolásban 3.60 forintról 5.— forintra, fél literes csomagolásban 1,80 forintról 2,60 forintra nő. A vaj fogyasztói ára 20 százalékkal, a 10 dekás csomagé 5,— forintról 6,— forintra emelkedik. A sajtfélék ára átlagosan 13 százalékkal nő, így az Ementháli ára kg-onként 47,— forintról 54,— forintra, a Hóvirág sajté 28,— forintról 32,— forintra emelkedik. Az egyéb tejtermékek közül a 2 dl-es poharas tejfelé 4,20 forintról 5,— forintra, a félzsíros tehéntúró ára kg-onként 14,— forintról 16,80 forintra emelkedik. A tej és tejtermékek árának emelése növeli az azok felhasználásával készülő élelmiszerek előállítási költségét. A költségemelkedés azonban csak az érintett termékek egy részénéi érvényesíthető a fogyasztói árakban. A sütőipari termékek körében nem változik a kiflifélék, a kenvérjeOegű péksütemények és a tej hozzáadásával készült kenyérfélék ára. Emelkedik viszont, 3—11 százalékos mértékben, a viszonylag nagyobb mennyiségű tej, túró és sajt felhasználásával készülő sütőipari termékek (például: finom fonottkalács, briós, túrósrétes, sajtosperec) fogyasztói ára. Intézkedés történt annak érdekében, hogy a vendéglátásban az árak csak a tej és tejtermékek nyersanyag-drágulásának megfelelően emelkedjenek. Az előfizetéses menük ára a kereskedelmi vendéglátásban a tej és a tejtermékek áremelése kapcsán nem változik. A tej és tejtermékek áremelkedése címén nem emelhetők az édesipari, konzerv- és hűtőipari termékek fogyasztói árai. AZ ÉGETETT SZESZES ITALOK (pálinka- és brandyfélék, rumok, likőrök) fogyasztói árszintje átlagosan 15 százalékkal emelkedik. Az áremelés a borra és a sörre nem terjed ki. A DOHÁNYÁRUK ára átlagosan 25 százalékkal emelkedik, A „Munkás" és „Kossuth" 20 százalékkal, a „Fecske", a „Románc" és a nem füstszűrős „Symphonia" 25 százalékkal, az egyéb cigarettafélék ára mintegy 30 százalékkal emelkedik. Ez utóbbiakhoz hasonló mértékben emelkednek a szivar, valamint a cigaretta- és a pipadohány árak. Élvezeti értékük és keresettségük által indokolt mértékben növekednek az importcigaretták árai. A nagyobb mennyiségben vásárolt cigaretták dobozonkénti fogyasztói árai a következőképpen emelkednek: a 25 darabos csomagolási Munkás 3,— forintról 3,60 forintra, a Kossuth 3,50 forintról 4,20 forintra, a nem füstszűrős Symphonia 4,50 forintról 5,60 forintra, a 30as csomagolású Fecske 4,40 forintról 5,50 forintra, a „Lottó" 4— forintról 5,20 forintra. A hatósági árváltozásokat részletesen az Árszabályozás és Termékforgalmazás című hivatalos lap 1973. január 8-i száma tartalmazza. (MTI) A béremelésekről Érdemes foglalkozna a március elsején esedékes béremelésekkel, bár a pontos, az egyes vállalatokra és személyékre is érvényes számadatokat nem ismerjük, hiszen a kormány csak ezután hozza meg döntését Az emberek között mégis beszédtéma a fizetések várható javulása. Vannak, akik pesszimisták, vannak akik túlzottan reménykednek. Legutóbb a gyufagyárban azt mondta egy asszonyka, hogy az ő keresete havonta 1600 forint, a férjéé a kábelgyárban 2400, tehát a négyezret meg kell szorozni nyolccal, és máris hozzáadhatja a családi költségvetéshez a havi 320 forintot. Mit lehet erre válaszolni? Semmit, lehet, hogy igaza lesz, s pontosan 8 százalékkal emelik fel a bérét neki is, meg a férjének is. De ez egyáltalán nem biztos, lehet az több is, vagy kevesebb is. Mégis, mire számíthatnak a munkások? Néhány gondolatot már most is hozzáfűzhetünk a hamarosan érvénybe lépő béremelésekhez. 1. Az áruellátásról és egyes szociálpolitikai intézkedésekről Dr. Sághy Vilmos és Buda István nyilatkozata Az MTI munkatársának kérésére dr. Sághy Vilmos, a belkereskedelmi miniszter gyasztói ár. első helyettese arra a kérdésa tejtermékárak emelkedése sokat havi 50 forinttal ememiatt nem emelkedhet a fo- lik. Már januártól a felemelt összegeket kell folyóAz éttermekben a tej sítami. Ahol az ünnepek mire válaszolt, hogyan készült és tejtermékek részaránya att a családi pótlékot január fel a kereskedelem az ez általában nem haladja meg helyett már decemberben évben várható nagyobb tor- az összes felhasznált nyers- kifizették, s az emelést nem galomra, az igények kiélégí. anyag 2 százalékát. A tej és alkalmazták, a többletet tésére. tejtermékek áremelése tehát utólag pótolni kell. A nyug— Számításaink szerint — az ételek árait csak kismér- díjasok januári jórandósámondotta dr. Saghy Vilmos tékben befolyásolja. A tej- gukkal együtt ugyancsak miniszterhelyettes — az ár- és tejtermék-felhasználás a megkapjak az emelest. A emelés nem idéz elő alapve- cukrászdákban a legjelentő- nyugdijak 50 forintos emető változást a fogyasztás sebb, felhasznált nyersanya- lese egyebkent nem érinti az _ szerkezetében. Az élelmiszer- gaik értékének átlagosan 14 automatikus evi 2 szazaié- j alkalmazásának elveit is. hiforgalom továbbra is a kor- százaléka. Itt, a sütemények KOS novekedest vagyis az . szen hangsúlyozza, hogy szerű, egészséges táplálkozás többségénél számítani lehet iden januártól 2 szazalekkal „ÍHOI^L. ™ iranyába fejlődik. Lehetsé- kisebb árnövekedésre. A fel- magasabbak lesznek a nyugges, hogy egyik-másik cikk számítható haszonkulcsokat dijak, mint tavaly s ehhez • ^ - csökkentettük, hogy a ter- ion a további 50 forint Az mékek ára a nyersanyag-ár- emeléseket automatikusan emelésnél nagyobb mérték- hajtják végre, azt külön készítmények fogalmának ben általában ne növeked- igényelni nem kelL Az 50 11 százalékos növekedésével iék- Egy másodosztályú f°n"tos emeles a csaladi 11 sza~alekos novekedesevel cukrászdában például általá_ pótlék és a gyermekgondozában 10—30 fillér körüli ár- si segély esetén gvermekenemelés következhet be, egy- ként jár. Aki például két A párt X. kongresszusának az életszínvonalra voj natkozó határozatai megvalósuinak, s hogy még jobban ' és igazságosabban érintse ez "a törekvés a munkásosztályt különösen az állami nagyiparban dolgozó szakmunkásokat. határozta el a Központi Bizottság tavalyi, novemberi ülésén, hogy: „1. A népgazdasági tervnek megfelelően — az előző évek bérfejlesztéséhez hasonlóan —• a bérből és fizetésből élő dolgozók keresete 1973-ban átlagosan 4—5 százalékkal melkedjék. 2. Ezen túlmenően, 1973. március 1-től, külön központi bérintézkedéssel az állami ipar munkásainak és művezetőinek bérét átlagosan 8 százalékkal, az állami kivitelező építőipar munkásainak és művezetőinek bérét pedig átlag 6 százalékkal fel kell emelni." A parthatározat pontosan megfogalmazza a béremelés iránt átmenetileg megnő a kereslet, ezért erre is felkészültünk. Például a hús számolunk, ami 900 vagonnal több. elsősorban olcsó, a fogyasztok által keresett húsjoayaszi?K anai Kereseitnus- - ütemé áJ a tejtérmék gyermeke után eddig 300 fo" * -fol Jí-ocrnólópó + Ál fiifírtcuin A rint családi vótlékot kanntt. is többet hozunk forgalomba, mint tavaly. Felkészültünk arra is. hogy megváltozik a vaj és a margarin forfalmának aránvg. a margarin javára. Ezért az ivar felhasználásától függően. A fagylalt ára nem változik. rint családi pótlékot kapott, annak a járandósága mostantól 400 forint. A gyermekgondozási segély a munkaviszonyban állóknál egy gyermek esetén 600-ról 650, két gyermek esetén 1200-ról AZ ÁRVÁLTOZÁSOK LEBONYOLÍTÁSA, A tanácsok kereskedelmi „»,-,,,„-,„ , „.., LfStaro^Vbomif; ^tján gondoskod- ^OO^forintóa TmtókedT. A kai tobb margarint bocsát a tunk arról, hogy a vallala- termelőszövetkezeti dolgozók kereskedelem rendelkezesere. tok, szövetkezetek vezetői, a egy gyermgk után 5fl0 )orint bolti dolgozók időben mégis- hehtett 550. két gyermek merjék az árintézkedeseket. után mo helyett 1100 forinKellő számban adtunk ki ár- tot kapnak jegyzéket, amely egyidejűleg _ Az említett szociálpolia leltározások lebonyolítását tikai intézkedés csaklnem is segíti. A cikkek egy resze- né£,ymillió embert érint s nek csomagolasan az arakat minteEy 23 milllárd forint_ HOGYAN ALAKULNAK A VENDÉGLÁTÁS ARAI? —- A bor és a sör kivételével a szeszes italok ára a vendéglátóiparban is emel kedik. A vendéglátó üzletek kéknél" ez azonban nem — üzemi, vállalati dolgozók, át tudják írni, más termé- tal nöyeli a lakosság 5evéte_ te- 1„;4- ;„—„ *— .. . _ . . . , _ leit. Mint ismeretes, a tej, , hetséges. Ezért mintegy nyugdíjasok, diákok részére 150 000 plakátot is eljutta- és tejtermékek árának ememár korábban úgyneve- tunk a boltokba, amelyeken lése 1,4 milliárd forint többzett előfizetéses menüt renda legfontosabb cikkek szeresítettek. Ennek ára lé- arfdt feltüntettük. nyögésén alacsonyabb, mint Buda István munkaügyi a normál menüé. Ezeknél az miniszterhelyettes tájékozelöfizetéses menüknél a. tej tatta az MTI munkatársát és tejtermékárak emelkedő- arról, mik a legjelentősebb uj letbevételt jelent az államnak. vállalatok és foglalkozások szerint, a közelmúltban végrehajtott bérfejlesztéseket is figyelembe véve, differenciáltan kell végrehajtani azt. Figyelembe kell venni a magasabb szakképzettséget, az általános' teljesítményeket, a munka nehézségét, sőt előny, ben kell részesíteni a nagyobb részt nőket foglalkoztató és több műszakban dolgozó üzemeket. Tehát már a nagy átlagoknál is számítani kell a differenciálásra. sok ós művezetők bére, míg a betanított és segédmunkásoké átlagosan 4—5 százalókkal. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy ez még nem biztos, hogy mindenkire így érvényes, hiszen a párthatározat is kifejezi, hogy a vállalatok között is differenciálni kell. Nyilvánvalóan többet adnak az olyan üzemnek, ahol nehezebbek a munkakörülmények, ahol nagyobb szakképzettség szükséges a munkavégzéshez, vagy ahol sok nő dolgozik, és több műszakban szervezik a termelést. Az olyan üzemben ahol zömében férfiak dolgoznak, és nem is rossz a munkakörülmény, egy műszakban járnak be, az olyan gyár kisebb átlagra számíthat legalább 20 százalékkal. Az ilyen körülmények között dolgozó üzemek szakmunkásai és művezetői átlagosan 8. a segédés betanított munkásai pedig átlagosan körülbelül 4 százalékos központi béremelésre számíthatnak. Az itt megmaradó 20 százalékot már központilag differenciálják a vállalatok között a rosszabb körülmények közöttiek javára. Szót kell ejteni arról a béremelési lehetőségről is, amelyet a tervnek megfelelően a vállalatok saját kaszszájükból adnak dolgozóiknak. Ügy érdemes megoldani a bérek emelését, hogy a vállalati pénzösszeget is a központilag engedélyezettel együtt adják ki, hogy ezzel a plusszal a munkások között is mód nyíljék egy egészséges differenciálásra. Sokan mondogatják, hogy a vállalat vezetői majd a központilag engedélyezett bér javítást is annyira differenciálják, hogy sokan semmit sem kapnak. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a Központi Bizottság határozatában is közölt, és majd később pontosan elosztott központi bérjavítást mindenkire nézve érvényesnek kel1 tekinteni, már csak azért is hiszen ellenkező esetben csökkentenék az országos intézkedés általános érvényét. A differenciálásra igen jó a válla1 ati saját öszszeg, amelyet ugyancsak március elsején kívánatos együtt elosztani a költségvetésből juttatott pénzzel. De arra is ügyeljenek a vállalatok, hogy a saját bérfejlesztési összegükből ugyancsak részarányosán kell adniuk a munkásoknak és a művezetőknek. Azért hangsúlyozzuk ezt is, mert több gyárban beszélgettek erről, és úgy vélekedtek, hogy a saját béremelési lehetőséget majd azok kapják, akik nem kaptaik a központi keretből. Nem szabad megengedni az ilyen törekvéseket! A munkásokat és művezetőket ebből a saját összegből számarányukra eső mennyiségben részesíteni kell. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának Elnöksége levelet küldött minden szakszervezeti bizottságnak, amelyben felhívja a tisztségviselők figyelmét, hogy a közelgő béremeléseknél körültekintően végezzék munkájukat, s segítség érvényre jutni a párthatározatban rögzített elveket. 3. Végül néhány megjegyzés a béremelés összegének előteremtéséről. Az állam által juttatott összeg majd a vállalati költségeket terheli, s nem érinti a részesedési alapot. De mivel ez az összeg megemeli a vállalatok bérköltségét. így majd a nyereségnél jelentkezik változás. Például, ha egy vállalat 10 millió forint központi béremelésre kap lehetőséget, az pontosan annyival mérsékli a változatlannak feltételezett nyereségtömeget. A nyereségből az állam minden esetben 60 százalékot von el nyereségadó címén. Az említett példánál maradva, tehát könnyen belátható, hogy a központi béremelések terhének nagyobb részét az államkassza viseli, hiszen a 10-ből 6 millió erre a célra lett elosztva. A szakszervezetekre körültekintő munka vár majd a bé-emelések meghatározásakor, s az SZMT elnökségének levele ebben komdly segítséget, eligazítást is ad. Gazdagh István Példákkal is lehet érzékeltetni á megoldásokat, a várható százalékokat. Köztudott, hogy .az elmúlt években a segédmunkások és a betanított munkások keresete gyorsabban emelkedett, mint a szakképzett dolgozóké, ezért a márciusban érvénybe lépő béremeléseket úgy kell megoldani, hogy több jusson a szakembereknek és a művezetőknek. Körülbelül átlagosan 10 százalékkal emelkedik majd az állami iparban dolgozó szakmunkásét nem érvényesíthetik. Az egészségügyi, oktatási szociálpolitikai intézkedések. — A tej és tejtermékek és gyermekintézményekben áremelkedését — az étkeztetéshez felhasznála kormány a mondotta lakosság ható nyersanyagok forintnor- jelentős rétegénél szociálpomáit a kormány 1973. január litikai intézkedésekkel ellen1-től átlagosan 20 százalék- súlyozza. A nyugellátások kai emelte. Ez azt jelenti, és egyéb ellátások, a családi hogy az említett helyeken pótlék, a gyermekgondozási étkezők zatlan ellátása — váltó- segély emeléséről a kormány áron számítva — már decemberben intézkeugvandven mértekben javul. dett. A művelődésügyi, ilA korra "ni/ nemcsak a nor- letve a munkaügvi miniszter maemelést tette lehetővé, az egyetemi és főiskolai öszhanem költségvetési támo- töndijak, valamint a szakgatással is ellensúlyozta a tej- és teitermékárak emelmunkástanulók ösztöndíjának felemeléséről rendelkekedését. Ezekben az intéz- zett. Ismeretes, hogy az emBtenyekben tehát a tej- ég Ktett intézkedések a juttatóMagyar-indiai árucsere Dr. Szalai Béla külkeres- áruforgalom 1972-ben az kedelmi miniszterhelyettes előző évihez képest 27 szaés Y. T. Shah külkereske- zalékkal növekedett. Minddelmi államtitkár a Külke- két részről bővült a szállíreskedelmi Minisztériumban tott áruk választéka, az aláírta Magyarország és In- árulistákon meghatározott dia 1973. évi árucsere-forgal- kontingenseket jobban haszmi jegyzőkönyvét, az ahhoz nálták ki, mint korábban, csatlakozó okmányokat, va- A magyar vállalatok külölamint az export-import nősen a gépipari termékek, kontingenslistákat. az indiaiak a cigaretta, a A fejlődő országok kö- kozmetikaj cikkek es éb zul tovabbra is India nazánk egyik legnagyobb ke- nem hagyományos terméreskedelrm partnere. Az keik exportját fokozták. Félidő a választásra jogosultak összeírásában Kiosztották a nyomtatványokat Félidőhöz érkezett a tanácsi választások előkészítésének egyik legnagyobb lélegzetű munkája, a több mint hétmillió választójogosult adatainak összegyűjtése. Mintegy 35 000 összeíró biztos járja ezekben a napokban az országot, s szombatra már a legtávolibb tanyákra is eljuttatták a szükséges nyomtatványokat. A tapasztalatok szerint — s ez elsősorban a biztosok felkészültségét dicséri — az összeírás jó ütemben, zökkenőmentesen halad. Az adatlappal bekopogtatókat mindenütt szívesen fogadják, s számtalan, a tavasszal esedékes választásokkal kapcsolatos kérdésre várják válaszukat, tájékoztatásukat. Az összeíró biztosok — akik elsősorban a pedagógusok, a nyugdíjasok és a tanácsi dolgozók közül kerültek ki — jól felkészültek teendőik ellátására: alaposan megismerkedtek a rendelkezésekkel, s a kellő tudnivalókról a helyi tanácsok is tájékoztatták őket. A hírek szerint az összeíró biztosok jó néhány helyen már végére is jutottak a dolguknak, s jóllehet a rendelkezések szerint január 13-ig kell összegyűjteni a kitöltött adatlapokat, számos körzetben már az első jelentkezéskor magukkal vihettek a lakosok adatait tartalmazó íveket. Mindenkit állandó lakóhelyén írnak össze, azokat is, akiket munkájuk az ország más városába, községébe köt. Miután a tanácsi végrehajtó bizottságok az összeírással kapcsolatos tudnivalókról részletes hirdetményt is közzé tettek, ez sem okoz fennakadást, a hozzátartozók, a szomszédok töltik ki a másutt dolgozók, a kórházban levők, vagy az üdülők adatlapjait. Az összeíró lapok alapján készítik majd el — későbbi időpontban — a választók névjegyzékét Választási törvényünk értelmében minden nagykorú állampolgár választójogosult, kivéve azt, aki a közügyektől, illetőleg a választójog gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll, aki szabadságvesztés büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban van, aki rendőrhatósági felügyelet alatt áll, vagy aki elmebeteg. Összeíró lapot kapnak azok a fiatalok is, akik 1973-ban töltik be 18. életévüket, válnak nagykorúvá. Közülük természetesen csak azokat veszik majd fel a névjegyzékbe. akik a választás napjáig ünneplik 18. születésnapjukat, vagy esetleg a választás időpontjáig kötnek házasságot, s így lesznek nagykorúak.