Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-06 / 4. szám

SZOMBAT, 1973. JANUÁR A 3 Béketanácsi küldöttségünk Helsinkiben Pénteken elutazott az a béketanácsi küldöttség: amely a nemzetközi béke­mozgalom, s a vietnami nép iránti szolidaritás jegyében a Bélke-világtanács január 6 —7-re összehívott rendkívü­li elnökségi ülésén vesz részt Helsinkiben. A tanács­kozáson a magyar békemoz­galmat dr. Bartha Tibor re­formátus püspök, a Béke­világtanács elnökségének tagja, és Sebestyén Nándor­né, az Országos Béketanács főtitkára, a Béke-világtanács tagja képviseli. Fogadás a kubai nemzeti ünnep alkalmából Floreal Chomon Media­villa, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete a ku­bai forradalom győzelmének 14. évfordulója alkalmából pénteken fogadást adott a városligeti Gundel-étterem­ben. A fogadáson részt vett Fe­hér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Nemes De­zső, a Politikai Főiskola rektora, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Keserű Jánosné könnyűipari minisz­ter, dr. Korom Mihály igaz­ságügyi miniszter, Szurdi István belkereskedelmi mi­niszter, Gyenes András és dr. Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetői, Púja Frigyes, a külügymi­niszter első helyettese, va­lamint a politikai, a gazda­sági, a kulturális és a tár­sadalmi élete sok más ve­zető személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti dip­lomáciai képviseletek számos vezetője. Húszezer lányt várnak a szakmunkásképző intézetek Előkészületek a középfokú szakemberek továbbképzésére A szakmunkásképzés és -to- vább folytatjuk a képzés vábbképzés eredményes esz- 1970-ben megkezdett korsze­tendőt zárt 1972-ben: telje- rűsítését. A szakmák 73 szá­sítette összes előírt felada- zalékában mór új tantervek tát. A szakmunkásképzés fel- és tankönyvek alapján tör­tételeinek idei alakulásáról ténik a képzés (ez az összes Pápai Béla, a Munkaügyi Mi- tanulók 68 százalékát érinti), nisztérium főosztályvezetője 1973-ban mintegy 70 új tan­a következő tájékoztatást könyvet jelentetünk meg, s adta: még az idén valamennyi szakma számára rendelke­Legfontosabb feladatunk^ ^ áUnak majd ^ üj tan_ hogy a lehetosegekhez ké- A „^„„Hte Atáve* pest elégséges számban biz­tosítsuk a szakmunkás-után­pótlást a termelés és a szol­tervek. A negyedik ötéves tervidőszakban több mint 1,4 milliárd forintot fordítunk beruházásokra, ebből 34 is­galtatás Samara Az 1973- kola 3 ^^ tanműhely> J4;®?, t"*"® 65 000 fiatal 34 'konégium létrehozását felvételét tervezzük olykep- tervezzük és a korábbi id6. pen, hogy rmntegy 20 000 le- ^^ keletkezett elmara­pen a leányok szama Ezt ^ felszámolásóra 37 torna. figyelembe véve az 1973- létesítünk. 74-es tanévben a három ev­folyamon együttesen várha- A munkaerőhelyzet, a ha­tóan mintegy 185 ezren ta- tékonyabb termelési igények, nulnak majd. Feltehetően to- a mind korszerűbbé váló vábbra is súlyos gondjaink technikai, technológiai felté­lesznek egyes szakmák bené- telek nemcsak a leendő szak­pesítésével. Mint ismeretes, munkások korszerű képzését a Gazdasági Bizottság 1972- teszik szükségessé, hanem ben 43 szakmára vonatko- mindinkább azt is, hogy a zóan hozott a beiskolázást már dolgozó szakmunkások elősegítő, ösztönző intézkedé- számára is biztosítsuk tudá­seket a társadalmi ösztöndíj suk megújítását, korszerűsí­mértékének növeléséről; húsz tését, az új ismeretek meg­szakmában az ösztöndíjat ha- szerzését. 1972 végén egy sor vi 200 forinttal emelte fel, s vállalatnál 14 szakmában intézkedett arról, hogy a megkezdődtek a továbbkép­megjelölt szakmák harmad- ző tanfolyamok, amelyekbe­éves tanulói tanulmányaik fejezése 1973 júniusára vár­utolsó esztendejében teljesít- hatók, ménybérezéssel foglalkoztat- Ebben ^ esztendőben to­natol£- vábbi vállalatoknál indítunk Az intézkedések már a je- ilyen tanfolyamokat, s újabb len tanévben is gyümölcsö- szakmákban is megkezdjük zőek voltak, jóllehet még a továbbképzést. Az a ter­mindig nem elég a jelentke- vünk, hogy a negyedik öt­ző. Reméljük, hogy az idén éves tervidőszak végére mór az eddiginél is töbj> tanuló valamennyi szakmában ren­kap kedvet egyebek között deltoezésre álljanak azok a az öntő, a vasbetonszerelő, dokumentumok — tematika, az esztergályos, a hegesztő, a ton«myag —, amelyek alap­fonó és a többi, ma még az érdeklődés hátterébe szorult szakmákhoz. Ebben az esztendőben to­Gyermek- és ifjúság­védelem a járásban ' A szegedi járásban 360 ve- győi, ásotthalmi, mórahalmi, Iszélyeztetett környezetben élő röszkei, szőregi, üllési és gyermeket tart nyilván a Sze- zsombói albizottság végezte, gedi Járási Gyermek- és If- Többek között ezekről a jjúságvédelmi Munka bízott- kérdésekről volt szó a Sze­ság. A felmérések azt mu- gedi Járási Gyermek- és If­tatják,. hogy elsősorban az al- júságvédelmi Munkabizott­koholizmus a veszélyeztetett ság tegnap, pénteken meg­környezet előidézője. Rész- tartott ülésén, ahol először ben, hogy kiskorúakat is ki- Kiskundorozsma, Sándorfal­szolgálnak az italboltokban, va és Pusztaszer albizottsági tehát maguk a gyerekek vál- elnökei számoltak be mun­nak alkoholistává, másrészt kájukról, majd Ács Zoltán az ittas felnőttek viselkedé- művelődésügyi osztályvezető, se okoz töréseket, dúlja fel a munkabizottság titkára ér­u családok életét. A gyer­mek- és ifjúságvédelmi mun­kabizottság legfontosabb fel­adatai közé tartozik a felmé­résen túl a patronálás és a felvilágosító munka. Jó né­hány példa bizonyítja, hogy az állami gondozásba vétel, az utógondozás helyes uta­kon halad. 1972-ben 12 község albi­zottsága számolt be a mun­kabizottság ülésein az ezzel a kérdéssel közvetlenül fog­lalkozó társszerveknek: a gyámügyi hivatal, a gyer­mek- és ifjúságvédelmi in­tézet, a megyei főügyészség, a városi-járási rendőrkapi­tányság, a Hazafias Nép­front, a KISZ és a Vöröske­leszt képviselőinek. Ezeken az üléseken felszínre kerülő problémákra együttesen ke­resnek megoldást a munka­bizottság tagjai. Így járul­nak hozzá a járás 30 közsé­gének albizottságai a gyám­hatósági munka színvonalá­nak emeléséhez, a védő- és óvóintézkedések kiszélesíté­séhez, az utógondozás elter­jesztéséhez. Nemcsak hivatá­sos pártfogók foglalkoznak a járás területén a fiatalkorú bűnözőkkel és veszélyezte­tett gyermekekkel, hanem társadalmi aktívák is. A já­RÍS 30 községéből a legki­emelkedőbb munkát az ak­tákéi te az elmúlt évi mun­kát, és előterjesztette az 1973. évi munkatervjavasla­tot. melynek lényege a tar­talmi munka erősítése és az időszerű gyermekgondozási problémákra való gyors rea­ján biztosítható a szakmun­kások szervezett továbbkép­zése. Ez év elején megjelentet­jük a középfokú végzettségű szakemberek továbbképzését szabályozó rendeletet is, és megkezdjük szervezett to­vábbképzésük tervszerű elő­készítését. Az ilyen munka­körben dolgozók új rendsze­rű továbbképzése 1974-ben veszi majd kezdetét — mond­ta végül Pápai Béla. (MTI) a műszálakat A Szegedi Textitművek­ben lengyel műszálanyaggal folytattak kísérleteket. Az eredmények biztatóak, így remény van rá, hogy hama­rosan Lengyelországból ve­hetik a vállalatnak a szük­séges műszálakat, amelyeket eddig az NSZK-tól vásárol­tak. A tervek szerint a szegedi gyár gépparkja hamarosan lengyel gyártmányú kártoló­géppel is bővüL „...gátat kell vetjil az ahol legalább annyian van­adminisztratív létszám egész- nak az irodában, mint ná­ségtelen felduzzadásának is." lünk. Pedig 800 hold és 8 (Az MSZMP Központi Bi- ezer hold nagy különbség, zottságának 1972. novemberi határozatából.) A botladozó emberi elme első szóra kimondja, hogy A főkönyvelő szavai ezek. ö mondta, hogy papirosra maximum 200 ezer forintot sok A7 a sok amennvi na- fordít a szövetkezet egy év tórost gépp^ 'effőgy^tunk. alatL Avatatlan ember ré­„„ muldozik csak ettől a szam­Gyarló ember ezt az osren- ... ... .. .... ... ., geteget átjárni nem tudja, gj^^^ legföljebb csak azt mondja, hogy a modernkori sziszifusz milliós termelési értékről papírgörgetegével ugyanúgy ^^ kel1 is könyvelő korinthosi király a maga ó- ™£dja: bogy legalább . |íz görög kősziklájával. ember kellene meg az iras" nem tud megbirkózni, minta témát egy termelőszövetke­zetben, hiszen ilyen szóbe­széd is hallatszik: több iro­dista van néhol, mint gya­logmunkás. Fölhívtam tehát beli munkákhoz, ha azt akar­Tanulsá- nák, hogy az elnök minden gos lehet é"el nyugodtan ahidjék. körüljár- Ezek szerint tehát nem ni ezt a sok. Fordulok tehát az elnökhöz. Első szó­a tápéi téesz főkönyvelőjét, ra kibuggyan belőle a kese­kimennék hozzá néhány szó- rűség. r£t- Igen, de milyen ügy- " Van ideális ben, elmelet es egy furcsa gya­- A szövetkezetek kong- korlat. Akárhová beül az em­resszusa is beszélt a túlzott ber, olyan tajekoztatokat hall, adminisztrációról, nyilatko- f«lbo1 els« S2°™ kltu"1Ak­zat is hangzott el, hogy csök- bogy lgaz- Niem. ienet megta­kenni fog. Azt szeretném madm; »«* >ga2/ Kijövök csak megkérdezni, most ép- az értekezletről lepten-nyo­pen hogyan csatázunk a pa- mon masba botlok bele­pírfronton. — Mit lehetne ellene ten­Érezni a főkönyvelő hang- nj? ján, hogy látatlanban is el­lenemre szavaz. Miért éppen — Semmit. Felelősségre hozzájuk akarok menni, mi- vonni senkit nem lehet érte. kor náluk nem is nagy az _ példával világosabb len­adminisztráció? Ha megírni való példát keresek, nagyob­bat is, kövérebbet is talál­hatnék. Időbe telik, amíg el­ne. — Mondom. Kötelező sta­tisztikai adatszolgáltatás: évente 52. Tájékoztatás ramot, amikor tudjuk támo­gatni, vagy ne támogassuk, mert nem kaptunk rá külön engedélyt? Hogy negyedéves vagy egy­esztendős késés mit jelent egy nagy üzem életében, döntsék el azok, akik a pesti gyors ötperces késése miatt topo­rognak. A sertéstelepet évi vagon hízott sertésre ter­vezték, és a hús egy részét helyben dolgozzák föl. Nem lenne jó, ha azt kellene mon­dani a disznónak, várjon a hízással, mert a papír még nincs sorban. — Mi lehet a késés oka? — Rosszindulatnak nyoma sincs. Behívták katonának; aki éppen kiadta volna az engedélyt. — Más? Számtalan példát hallok még arra, hogy tologatják vagy éppen nem tologatják valahol a papírokat a napi termelés rovására. Bonyolult téma ez, rövidre kell fog­nunk. Annyi biztos, minden hivatal megtalálja a magya­rázatot arra is, miért kér sok papírt, vagy miért nem in­tézkedik. Az egyiknél éppen beteg a revizor. Azért nem jöhettek vizsgálatra sem szeptemberben, sem októ­berben, csak éppen most, a zárszámadás közepén. Meg­fellebbezhetetlen indok. De ha mondjuk július helyett azért fejezték volna be szep­temberben Tápén az aratást; mert mandulagyulladása tá­madt az egyik kombájnos­nak, ez az indok nevetse­ges lenne. mondhatom, „nem lőriji való mezőgazdasági termelési ada­vadat hajtok", csak érdek- tokról évente 34. Hogy egyéb lődni szeretnék. jelentés, ilyen-olyan tájékoz­Látszatát se akarom kel- tatás mennyi kell még egy feni annak, hogy Tápén az év alatt, senki nem tudja, elnök és a főkönyvelő alap- Sokszor a célját se, hasznát vető dolgokban nem beszél se. A hivatalos közlöny kü­egy nyelven, de külön írnám lön számot szentelt arra, le erről az egyről, hogyan hogy sorbarakja, mit mikor ÁTLAGON ALUL vélekedik egyik, hogyan a másik. — Nyolcezer hold, két sza­kosított telep, egy húsfeldol­gozó, ehhez nem sok a mi adminisztrációnk. Alatta va­gyunk annak, amit az irány­elvek megengednek. Tudok 800 holdas Több lesz a hűsáru Folytatják a szegedi szalámigyári beruházást Dr. Benke Antal, az Allatforgalnri és Húsipari Tröszt vezérigazgatója pénteken sajtótájékoztatón ismertette az ipar ered­ményeit és terveit. Elmondotta, hogy 1972 rekordot hozott: 5,5 millió sertést vásárol­tak fel, 900 000-rel többet, mint az előző évben. Az üzemekben ötmillió sertést vágtak le, s így az 1971. évinél 5—6 szá­zalékkal több hús és húskészitmény jutott az üzletekbe. 1973-ban az ehnútt évinél 10 százalék­kal több sertés felvásárlására számít az ipar. A lakossági ellátás kedvezően alakul majd, a tervek szerint ismét 5—6 száza­lékkal több húsáru jut a fogyasztóknak. A vezérigazgató elmondotta, hogy az évek óta húzódó vitát — azt tudniillik, hogy a kereskedelem nem rendel, vagy az ipar nem szállít? — idén igyekeznek a fogyasztók hasznára eldönteni. Szoros együttműködést alakítottak ki a belkeres­kedelem illetékes szerveivel, és azon igye­keznek, hogy szerződéseken alapuló ke­reskedelmi viszony alakuljon ki a gyártó és az értékesítők között. Az ipar együtt­működést ajánl a kereskedelemnek a hús­üzlethálózat bővítésére és korszerűsítésére, és emellett megkezdik a saját kezelésű szakbolthálózat kialakítását. A húsiparban az idén egymilliárd forintos beruházást valósítanak meg. Folytatják a miskolci húskombinát és a szegedi szalámigyári be­ruházást, és hozzákezdenek a gyulai vá­góhíd és a szekszárdi húsipari üzem re­konstrukciójához, illetve építéséhez. Az anyagi erők tetemes részét fordítják a meglevő üzemek korszerűsítésére. kell jelentenünk. Sok mun­kát ad ez is, de legtöbbet az elhúzódó ügyek. Törvény van rá, hogy 30 nap alatt minden ügyiratnak el kell intéződ­nie. 1971-ben engedélyt kér­tünk, hogy tőkehúst hozhas­sunk forgalomba. Népgazda­szövetkezetről sági elrdek^, tko™a,nj?rog­ramot akartuk szolgálni ve­le. Kaptunk is döntést a ké­relmünkre 1972. közepén. Azt válaszolták rá, majd szep­temberben visszatérnek a té­mára. A mai napig nem tér­tek vissza. Elég a zsilipet csak meg­pöccinteni. Építési engedélyt kértek. Nem víkendházra, hanem egymilliót meghaladó épít­ményre a húsfeldolgozóhoz. Hogy füstölni tudjanak, és tisztálkodhassanak az embe­rek. Szeptemberben kérték, mostanáig sokszor 30 nap telt el. Egy szó kifogás nem jött ellene, de az engedély se jött. Fölépült azóta — enge­dély nélkül. — Törvénysértés, magyar módra? — Az. De mit tehetünk? .Támogassuk a kormányprog­Ha kint szánt egy traktor a határban, ahogy húzza a barázdákat; úgy húzzák utána bent papí­ron, mit végzett. A 8 ezer holdas gazdaság termelési ügyei, nyugodtan mondhat­juk, elmennek a maguk lá­bán. Időben elvégeznek min­den munkát, jól, ahogy kell. A papírháború a nehezebb. Naponta jönnek az újabb felderítések: jámbor tájéko­zódások csupán. Csak mun­ka van velük. Annyi a kí­váncsi ember, nem győzik) kielégíteni őket. Azzal kezdtük, hogy a fő­könyvelő átlagon alulinak) tartotta az adminisztrációs létszámot Tápén. Hogy tud­ták visszaszorítani? — Visszaszorítani nem le­het. Mi nem szorítottuk visz­sza. csak nem fejlesztettük ki. Biz a titka. Ne higgye azért senki, hogy ez az átlagon aluli szám a törpék világából va­ló. 926 tagja van a szövet­kezetnek, 382-en vannak a nyugdíjasok. A dolgozó ta­gok száma 594, besegítő nyugdíjas 50, állandó alkal­mazott 125. Rendszeresen dolgozik tehát 734 ember. Hetvenen adminisztrációval, papírmunkával keresik a kenyerüket. Minden viszonylagos. A kívülálló ezt is soknak tart­ja. A belüllevők is. Horváth Dezső 6

Next

/
Thumbnails
Contents