Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-06 / 4. szám

6 SZOMBAT, 1973. JANUÁR «. egy év után «i aöidségter- részesműveléssel és a mun- de aa árak emelkedését nem mesztés fellendítéséről kaszervezés-jövedelemelosz- tudták monsiKtnni * Móló. tavaly decemberben tás egyéb ügyes fogásaival «L megállítani. A piacon I Egyéves • • meszté tavaly Tíz kötetben Magyarország története A közeljövőben napvilágot de egymásba kapcsolódását Ideológiatörténet eredménye­hozott kormányhatározat került elérni hogy a kerté- ugyanls atebadok az árak. lát Magyarország tíz kötetre is, s ezzel a magyar nép több It figyelembevevő — átte­•*--* "' •• -' • ' *"-"* • - • tervezett történetének első mint ezeréves történetének kintést is kíván adni, továb­kötete, s ezt folyamatosan egységes marxista elemzését bá részletes, a magyar törté­követi a többi. adta. Fontos feladat volt az netirás egész eddigi eredmé­. , t . új szintézisben szakítani a nyeit számba vevő és kríti­dés m, tette ii^éiLsé á hungaró-centrikus szemlélet- kailag elemző historiográfiai ^'éndtutoá^aked a tel Magyarország torténe- összefoglalást ls nyújt ^ Mindé ténok egyetemes történeti Az egyes kötelek gazdag S&őtt ^Tfira na^íobb összefüggéseit is kimunkálni, melléklettel jelennek meg. A ^dalmMe^v^m^Lv mted s a macist" összehasonlító gondosan kiválogatott képil­nJ^T Jn.2* tvT Xín módszer eddigi eredményeit lusztrációk, metszetek a ma­^^elalö a m^ista tör e nagy munkában alkalmazni gyar történeti fejlődés min­3 ™™FAA tíz kötetes munka első- den fontosabb eseményét be­ÍŐSK^AI sorban tudományos jellegű, mutatják. Hasonló szerepet tef« muSát a^?v ^ s minden eddiginél sokolda- kapnak a társadalmi, politi­metmunkát amely lúbb és gazdagabb adat- és kai, gazdasági, kultúrtörténe­nuSta szellemű éttekinu'st ismeretanyagot dolgoz fel. ti eseményeket megelevenítő maraista Ugyanakkor a szerkesztő bl- térképek is. Végül ide sorol­tiMénettudc^vunk tóbb ****** 3 szera6i ko»ektí- nánk az olvasóközönség té­r^r^^Ss fejlSi ^ud^ányosjeflegmeg- ^kozódását jol segítő idő­is süreeti elmúlt időszak 6rzese mellett arra is toreke- rendi tablázatot LS. kutat^ei^^nveinek ^ dett- hogy szélesebb olvasó- A tíz kötete. Magyarország S^téS ^efo^ közönséghez is szóljon. Ez története nyílvén tovább nö­S lek Z- mindenekelőtt a világos és veli a történelmi munkák te el a tiktóitettudománv közérthető stílus, a megfele- Iránti érdeklődést. egyben Iránt tárrSt nS 15 tagoltság, s egyes történe- emelni fogja a magyar tör­cénveknriTfea kor lí^rateta u fogalmak szabatos, de a ténettudomány megbecsülé­Ú.H^nwTL tri^r^Tiának wé'es olvasótábor számára is sét. S főként reméljük, hogy tudományos színvonalának. érthet6 kifejezéa6vel lgyeke. nagy szerepet tölt be népünk így született meg 1966-ben zett elérni az a határozat, amely elin­dította Magyarország történe­te tíz kötetes vállalkozását téneti összefoglalókból jórészt a szocialista hazafiság és irv A kötetek felett a Tudomá- még hiányzó művelődéstör- temacionalizmus elmélyíté­nyos Akadémia Történettu- téneti — különösen az anya- séhea. dományi Bizottsága vállalt gi- technikai kultúra- és az „védnökséget", irányítása, s Most legutóbb pedig a párt szetet az asszonyok két szór- tehát ha a kereslet megha­Központi Bizottsága mutatott gos keze tartotta a megkívánt ladja a kínálatot, akkor a kér" szakértők azt ké8zletet drágábban adják el. dés nagy jelentőségére. várták, hogy ez a helyzet . , .. , . • majd körülbelül 1975-ben ^^ mAr jvában tartot­A zóldségellatás erzékenyen változik meg. tak az átfogó vizsgálatok, és érinti • bérből élőket és eml- Közbeszólt azonban a gaz- 1971 decemberében megszü­att a közérdeklődés fontos dasági reform, valamint a leteU a konnánvhatározat helyén áll. Ennek ellenére le gyakorlati élet A reform le- 8 kell (mi bevezetésül, hogy hetöségeivel élve a termelő- Sokan a felvás4rl<ytat bírál­a zöldség csupán egy na- szövetkezetek gyors ütemben tűk, de a kormány arra a he­gyobb problémakör része, tértek át a jövedelmezőbb nő- ljres álláspontra helyezkedett A kérdés maga a mezőgaz- vény termesztési és állatte- k—^ mivei „ Kniok fi' daság, hiszen az ötvenes évek nyesztési tevékenységre. T®^ , , végén, amikor a téeszek meg- Ugyanokkor az iparvállalatok alacsony ,ermelési színvonn1' alakultak, még az volt a tömegével keresték a mun- » megoldás lehetőségeit is gond, hogy elegendő lesz-e a kaerőt, a szakképzetlen asz- elsősorban ott kell keresni Sr^J^15 ^ hatXf" ff^.01™1 , * hívogatták. Lássuk most a kiosztott nas évtized beigazolta: a pa- Vagyis a kerteszeinek egy- ^^ . pasztságban bízhat az ország, szerre két munkaerő-konkur- ••gyogysaereK;eit 63 62611 ha" Tfz éve még a legbátrabb rense támadt, egy belülről, tását •aakember sem mert volna egy pedig kívülről. Mind a • olyan szilárd kenyér- és hús- kettő jobb jövedelmet és ké- . .. „ .. ellátást, olyan nagy exportot nyelmesebb munkakörülmé- A távlati, a veglegas meg­tervezni, mint amilyen létre- nyeket, magasabb szociális tűd ás nyilvánvalóan a mo­Jött. A mezőgazdaság ma na- juttatásokat kin&lt S éppen dern, gépesített nagyüzemi gyobb mértékben járul hoz- akkor, amikor országosan T„hót __ aá az egén népgazdaság fejlesztettük a konzervipart. termeIés TIMl egyensúlyához, mint koráb- ^ bon. • Kétségtelen, hogy az Alta- 1969-ben észre kellett ven­lános növekedési ütemet a ni, hogy a növekvő kereslet zöldségtermesztés nem tudta és csökkenő munkaerő a ker­követni. A kérdés egyik ki- tészetben végbemenő egyéb­váló hazai szakértője, TI- ként előre is látható folya­borcz György minisztériumi matokat felgyorsította. A kor gép veti, gép ápolja és gép szedi a paradicsomot, a fűszerpaprikát, a zöldborsót, a hagymát és általában a kertészeti növényeket A kor­mányhatározat megtette az első lépést ebbe az irányba, osztályvezető-helyettes, akivel következő évben, 1970-ben a -évmillió dollárt enaedélvez­érről a legtöbbet beszélget- tünetek már egészen nyíltak ®gyTnmi0 aollart tünk, lényegesnek tartotta, lettek. A konzerviparnak ve a na»alzemi lőtérietekre, hogy szóljunk az előzmé- kellett ugyan az áru, de ala- Ebből a pénzből főleg A me­nyekről. csony árakat fizetett. Ez a rikában vásároltunk gépsoro­Nemcsak a kertészek, de a gnrdaságo^t ^m vonzot^, kat mm Európában nagy­kereskedők és az állami fel- ezért a kertészkedésben jb- _ , ., , , . , ügyeletben érdekeltek is tud- lentős területi csökkenés kő- uzem' kertészet nincs, tehát ták. hogy a zöldségtermesz- vetkezett be, kevesebb föl- nem gyártják ezek gépeit tésben korszakváltásra lesz dön termeltek paradicsomot, sem. A gépekhez megvettük ÍÍSÍL ^ termelőszövet ke- uborkát stb-t. A konzervipar a L termeszthető fajtá­zetekben és állami gazdasá- súlyos nyersanyaghiánnyal , f , . . . . ,. gokban ugyanis a kertészet küzdött. A piacok ellátására kat> valamint a fajtak ápola­feladata eddig elsősorban az a kormányzati szervek ügyel- sához szükséges vegyszereket volt, hogy foglalkoztassa a tok ugyan, gyakran fogtak faluban élő asszonyókat A vissza exportszállítmányokat politikai és történeti tudatá­A sorozat nagy vállalkoeá- nak formálásában, és ezzel a az is, hogy az eddigi tör- maga eszközeivel hozzájárul Pintér István Kubában /ssz szőlő is Kuba éghajlati körűimé- A kubai szőlőnemesítő nyel és talajféleségei kiváló- egyébként a Szovjetunióból, an alkalmasak a cukornád, Bulgáriából, Franciaország a kávé, a déli gyümölcsök, ból és Chiléből kapott külön­ananász, stb. termesztésére, féle alapfajtákat fontos mun­Szőlővel azonban még nem kájáhoe. kísérleteztek a szigeten, mert a forró és csapadékos időjá­rás, valamint a talaj össze­tétele nem kedveznek a sző­lőkultúrának. Magától érte­tődik, hogy a szőlőtermesz­tés elterjesztése csak a nö­vénynemesítők segítségével sikerülhet. Az első lépések már meg is történtek: a Yasterigas falucska környé­kén (Oriente tartomány) a helyi kísérleti gazdaságban 130 hektárnyi területen nem­régiben ültették el az első tő­kéket Miguel Ramlrez, a kubai szőlőtermesztés nagy úttörője éveken át foglalko­zott olyan szőlőfajták kinc­mesítésével, amelyek megfe­lelnek a sziget időjárási és talajviszonyainak. Miguél Ramlrez 14 külföldi szőlőfaj­tát próbált ki, illetve keresz­tezett, s ezekből lett elültet­ve néhány fajta az Oriente tartományban. (Presina-Latina) Az eredményről ma még felelőtlenség lenne ítéletet mondani. A komplex gépesí­tés ugyanis a kertészkedés­ben annyira új, a változás annyira nagy, hogy egy esz­tendő tapasztalataiból végle­ges következtetést levonni nem szabad. Egyébként is ez az egymillió dolláros kísérlet a vetésterületnek mindössze öt százalékát érinti, tehát a megtermelt árutömeget lé­nyegesen nem befolyásolhat­ja. Földeáki Béla egyben a munka is az akadé­mia Történettudományi Inté­zetében folyt és még folyik is. A közel 100 szerző a tör­ténész kollektíva jeleseit tö­möríti, s munkájukat egy éltalános és minden kötet irányítására külön is alakult szerkesztő bizottság fogja össze. Mint említettük, a közel 10 éves vállalkozás befejezésé­hez közeledik. A kötetek nagy része mér végleges kéziratban, egy része pedig mér az Akadémiai Kiadónál van, s várható a közeljövő­ben folyamatos megjelené­sük. A szintetizáló munkák be­fejezése után joggal elmond­hatjuk a szerzők jól sáfár­kodtak azzal a gazdag anyag­gal, amelyet a magyar marxista történetírás két évtizedes feltáró, elemző és feldolgozó munkája során el­ért. A szerzői kollektíva nagy figyelmet fordított arra, hogy a magyar múlt fő társadalmi mozgató erőit a maga bo­nyolultságában, folyamatában és összefüggéseiben mutassa be. Feltárta a különböző történeti korok sajátosságát, A közlekedés fejlesztéséért a KGST komplex programjáról A szocialista közösség 1990- Korábban több mint 100 fé­ig szóló távlati fejlesztési le kikötői és vasúti rakodó­tervének kidolgozásán mun- berendezést gyártottak, kálkodik jelenleg a KGST Közlekedési Állandó Bizott­sága. A munkaterv egyebek között előirányozza, hogy ki­dolgozzák a tagországokat összekötő gyorsvonathálózat tervét, a nemzetközi autóutak komplex fejlesztési és re­konstrukciós pedig már csak 20 féle típus készül. A KGST tagországok ta­valy megállapodtak abban, hogy bevezetik az egységes konténer-szállítást. A Közle­kedési Állandó Bizottság most készíti elő a számftáktech­programját. nika széleskörű alkalmazását Vizsgálják a teherszállítási, a a közlekedésben. Közös mui*. tengerhajózási együttműködés kálatok folynak az egységes tökéletesítésének módjait és vagon-összekapcsolási mód­szer bevezetésére is. A bizottságnak az a leg­főbb feladata, hogy megfele­lő feltételeket teremtsen a szocialista közösség országai közötti személy- és teherfor­galom gyors éa gazdaságos biztosításához. (BUDAPRESS-APN) azt, hogyan bővíthetők remzetközi légijáratok. A terveket az utóbbi idő­ben megvalósult eredmé­nyekre alapozzák. 1961-ben a KGST-országok még 50-fé­le tengerjáró hajót építettek. Ma az egységesített típusokkal ez a szám 18-ra csökkent. BERCZEL! A. KXROPP Hullámsír A Csongrád merni Tejipari Vállalat szegedi Tejüzeme L műszak MNB 280.01 749 fel­iratú bélyegzőim elveszett A hirdetés megjelenésének napjától felelősséget nem vállalunk. Keresünk 200 négyzeöné'.er alapterü­letű, gépkocsival megköze­líthető, száraz földszinti raklrhelvséget Cserebe adunk 50 négyzet­méter alapterületű üíiethe­lvl-éget a Belvárosban. Sze­g«d. PL i|. x_ 196. A főügyész gondolataiba merülve ült a hosz­szú asztalnál, nyilván számolt, mert sietve fut­tatta tollát a különböző rubrikák födött, s hal­kan mormolta a végeredményt Rosszallólag rázta a fejét, s intett a belépő Szekierkének, hogy csafk üljön le, mindjárt elkészül a mun­kájával. S valóban hamarosan fölkiáltott: — Csak úgy röpködnek ld az ablakon az te­resek! Hihetetlen nyomorúság vár ránk! Szekerke hümmögött, s csak annyit pusmo­gott, hogy most már nem szabad a pénzzel ta­karékoskodni, mert ha a víz elönti a várost, a kár százezerszer nagyobb lesz. — De ha most megússzuk ezt a katasztrófát, akkor — most már én is azt mondom — nyílt lázadást kall szítani a kormány ellen, mely ilyen példátlan cinizmussal bánik velünk. S miért? Tisza Kálmán hiúságát sérti, hogy itt alig vannak hívei, s ilyen gálád retorzióval éd? De ez valóban nemzetárulás! Emlékezz csak rá, hogy mennyire megszeppentek a pesti urak. amikor a munkások, felbuzdulva a párizsi ese­ményeken, magasabb bért és több szabadsá­got követelve tüntetett az utcáikon. Ügy lát­szik, csak olyan eszközökkel lehet észhez té­ríteni őket, s talan még céít is érni. Be kell látnom, pedig mar régen kigyógyultam minden rebeUióból. A főügyész hivatalból ellenzett minden rend­bontást, s a szocialista törekvéseket a pápa kijelentése nyomán ő is pestisnek nevezte, de a részvétlenség felszította dühét, ő is kezdett egyetérteni hevesebb munkatársaival, s most tnar nyilván ő sem riadt volna vissza egy ha­tásos tüntetéstől, he erael megtörhetik s rend­szer makacsságát. — Értesítettek a városból — mondta mogor­ván kisvartatva —. hogy Kende Kanuton kí­vül Lukács György kormánybiztos is megér­kezett Nem hiszem, hogy lelkesen fogadták őket Ilyen mihaszna vén szamaraikat külde­nek a nyakunkra. — Látszott rajta, hogy még mondana valamit, de aztán csak ingerülten le­gyintett — Váradyt mikor váltod? — 11 óra felé. — A katona, aki őrt átl a gáton, miféle? Megbízható ember? Én már mindenkire gya­nakszom. — Ügy tudom, a temesvári zászlóaljjal jött ide, jámbor, kissé málé sváb gyereknek látszik. — S tudja, mi a dolga? — Megmagyaráztuk neki. de most Várady is kint járkál a parton. Petresnél a gát 28 láb magas, mint tudod, s a koronája elég szé­les. S bár rosszul csinálták, pillanatnyilag aránylag erős szakasznak tekinthető. Én is most jövök onnan, még bírja valameddig. Hacsak , Persze, rontja a gát ellenállását, hogy ősz óta másfélméberes a belvíz a töltés túlsó oldalán, így is isteni csoda, hogy ezt az elsietett, heve­nyészett tákolmányt a nagyfeszültségű víz még nem beretválta le. — No csak, várd ki a végét. Ebben a pillanatban, 7 óra lehetett, éles lövés dördült eL Szekerke felpattant, s tanácstalanul nézett Navákra. — Mi volt ez? Megtiltottam, hogy bárki fegyvert használjon, csak ha baj van. De hát .. — Pedig ez katonai puska hangja volt — tib­lábodt idegesen a vadász. — De baj nem lehet, hiszen alig egy órája én is végigmentem a par­ton, és semmi gyanúsat nem észleltem. — A dörej zaja pedig északról jött. Talán utána kellene nézni a dolognak — s indult ki­felé, de Szekerke útját állta. — Lehetetlenség, Jóska. Az a gyanúm, hogy az őrnek véletlenül sült el a fegyvere. Mond­tam, hogy olyan mulya fickónak látszott De Várady még ott van, g néhány futár Is 6H a rendelkezésére. Ha valami történt, hamar meg­tudjuk. — Nem tetszik ez nekem sehogyse — ógott­mógott a főügyész. — Ilyen nincs, hogy egy katonának véletlenül elsüljön a fegyvere. S ha van, akkor le kell csukatni a barmot Itt nem babra megy a játék — Ezt már ordította, a egész testében remegett. — Figyelj csak! Egye­lőre csönd van a faluban is. Ide-oda toporogtak a teremben, latolgatták az esélyeket, de hogv semmi sem történt a dörrenés után es senkisem jelentkezett, sőt a nép sem rohanta meg őket, kissé megnyugod­tak, s beletörődtek abba, hogv talán mégis a katona ügyetlensége, vagy ostobasága riasztotta meg őket. Gyorsan fölhajtottak egy pohár bort is a nagy ijedtségre. — No. ez jól esett — csettintett a nyelvé­vel Szekerke, s újra töltött magának. — El­árulom neked, hogy ma móg nem volt meleg étel a számban, s valószínűleg holnap se lesz. — Majd intézkedem, hogy a szakácsné gyor­san üssön össze valami vacsorát neked — te­lepedett le újra a hosszú asztalhoz Nóvák, egy kissé megnyugodva már. — Étel van dögível. Itt a szerencsétlen parasztok attól való félel­mükben, hogy a víz elönti őket, sorra levágják a disznóikat, meg a csirkéiket, mert ezeket a legnehezebb megmentein. Tarját te, karajt ta kaphatsz. — Jót fog tenni — nevetett Szekerke, s va­lóban megkorduló gyomrát simogatta. S a főügyész már éppen indult, hogy kiadja az utasítást a hajdúnak, mikor az kopogtatás nélkül, majdnem ragyogó ábrázattal nyitott be az ajtón, s tiszteletteljesen vágta össze a bo­káját. — Tekintetös urak! Tekintetös urak! Már elnézést kérők hogy csak így betörtem. — Ügy látom, hogy tudsz valamit. Valarrf jót. No, ki vele! (Folytatjuk) <

Next

/
Thumbnails
Contents