Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-06 / 4. szám

6 SZOMBAT, 1973. JANUÁR «. Vietnami —amerikai megbeszélések Air U~A nem ad kl had Jelentést S Párizs (MTI, AP, APP) A szakértői szintű vietnami—amerikai bizalmas megbeszéléseit felújítására kead óta negyedik alkalommal ültek össze pénteken délelőtt a két ország megbízottai. Az eszmecsere színhelye ezúttal — az amerikai fél javaslatának megfelelően — a Párizs környéki Salnt NomLa-Breteche volt. A tanácskozás U órán át tartott. A küldöttségek megállapodtak, hogy a megbeszéléseket szombaton délelőtt folytatják. A szakértők tanácskozásinak érdemi részéről hivatalosan eddig semmit sem közöltek. A nyugati hírügynökségek azonban úgy tudják. hogy a két fél megbízottai formába öntik, pontosabban megszerkesztik az azokkal a kérdéseitkei kapcsolatos jegyzőkönyveket, amelyek nem vetnek fel elvi problémákat. Mint írják, a még megoldásra váró elvi jelentőségű kérdésekről Jövő hétfőn kezdődő újabb bizalmas eszmecseréjén Le Duc Tho, a Vietnami Dolgozók Pártja PB tagja és Kissi nger amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó fog tárgyalni. Henry Kissinger vasárnap este érkezik Párizsba — közölték pénteken a francia fővárosban. Tárgyalópartnerének, Le Duc Thónak megérkezését szombatra jelezték. # Saigon (TTPI, A FT) Amerikai harcászati és hadászati repülőgépek egy nap alatt több mint 1000 tonna bombát szórtak le Észak-Vietnam déli részére — közölte péntek déli tájékoztatójában a saigoni amerikai hadvezetés szóvivője. Mint mondotta, csütörtök reggeltől péntek reggelig B —52-es óriás bombázók 15 kötelékben, vadászbombázók pedig 116 bevetésben támadták a 20. szélességi körtől délre fekvő észak-vietnami területet. Bombázásaik fő célpontja a Dong Hoi kikötővárostól 80 kilométerrel északnyugatra, valamint a Bai Thuong városától 8 kilométerrel keletre fekvő térség volt A saigoni katonai parancsnokság péntek reggeli közleménye szerint az elmúlt 24 órában valamelyest csökkent a szárazföldi harci tevékenység Dél-Vietnamban. Állításuk szerint ez idő alatt a népi felszabadító erők 79 ponton támadták a saigoni csapatok állásait. Hatvanhét helyen tüzérséggel. A legélénkebb összecsapások az északi Quang Tri tartományban, Saigon környékén es a Mekong deltájában folytak. S Washington (AFP) A Pentagon pénteken bejelentette, hogy a következő tíz napban nem tesznek közzé hivatalos tájékoztatást a Vietnamban folyó amerikai hadműveletekröL Jerry Friedheim, a minisztérium szóvivője azt állította, Melvin Laird hadügyminiszter döntésének az a célja, hogy „kedvezzen a párizsi tárgyalások felújításának". A héják propagandája | % Moszkva (TASZSZ) A Pravda pénteki számában Jurij Zsukov, a lap politikai szemleírója rámutat arra, hogy az amerikai héják már nem lépnek fel nyűtan az európai biztonsági értekezlet összehívása ellen, de mindenképpen olyan „ötleteket" sugalmaznak a résztvevőknek, amelyeknek megvalósítása egyenesen megnehezítené e tanácskozás eredmenyes munkáját. Ide tartozik az a szocialista országok belügyeibe durva beavatkozást jelentő követelés, amely szerint ideológiai „olvadásra" van szükség. Ez a héják propagandájának ravasz tolvajnyelvén egyszerűen ideologiai leszerelést jelent a burzsoá ideológia támadásával szemben. A Washington Evening (Star And Daily News legutóbbi számában cikk jelent meg, amely teljes nyíltsággal a szocialista közösség felszámolását mondotta kívánatosnak. Az amerikai héják e szócsöve szerint az európai biztonsági értekezleten részt vevő nyugati képviselőknek az említett cél érdekében abból kellene kiindulni-ok, hogy „fő feladatuk ez emberek és különféle eszmék szabad mozgásának biztosítása az ideológiai határon át". Voltaképpen arról van szó, hogy megteremtsék a feltételeket a burzsoá rendszer akadálytalan visszaállításához — írja Zsukov. Az idézett amerikai lap cikke a továbbiakban megállapítja, hogy a szocialista országok népei, amelyek hatalmas erőfeszítések árán hozták létre szociális vívmányaikat, egyáltalán nem hajlandók feladni ezeket. Ebből a tényből azonban a cikk azt a meglepő következtetést vonta le, hogy „ennélfogva nincs szükség sem enyhülésre, sem európai biztonsági értekezletre". A Pravda politikai hírmagyarázója emlékeztet arra, hogy napjainkban a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatai csak a békés egymás mellett élésen alapulhatnak. Ezt legutóbb, az 1972. májusában lezajlott szovjet—amerikai csúcstalálkozón is leszögezték. Ez azonban azt jelenti, hogy a kapcsolatok építése csak a szuverenitás tiszteletben tartása, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elve alapján lehetséges. . Edward Gierek 60 éves Kádár János üdvözlű távirata Edward Giereket, a Lengyel Egyesült Munlcáspárt Központi Bizottságának első titkárát 60. születésnapja alkalmából Kádár János, a Magyal' Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára táviratban köszöntötte. * A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége pénteken Lenin-renddel tüntette ki 60. születésnapja alkalmából Edward Giereket, annak a kiemelkedő szerepnek az elismeréseképpen, amelyet betölt a Szovjetunió és Lengyelország népei testvéri barátságának és együttműködésének fejlesztésében, a béke és a szocializmus ügyének erősítésében. Új fejezet Európában ROMÁNIA Beszélgetés dr. Tudor lonescu professzorral Bukarestben dr. Tudor Jonescu professzor, a Román Országos Békebizottság elnöke válaszolt kérdéseimre. A nemzetközi tekintélynek örvendő vegyész-biológus, aki elsősorban az élelmiszer-gazdaság területén fejti ki tudományos tevékenységét, érdekes módon közeli tette meg a béke kérdését. Szenvedélyesen ecsetelte, milyen súlyos következményei vannak a háborúknak és az imperialisták által a világra kénvs^rített fegyverkezési versenynek az emberiségre. Beszélt arról, hogy a béke megszilárdulása. a fegyverkezési verseny csökkentése, majd a leszerelés milyen áldásos hatással lenne — a világ sok más problémája között szerint a legfontosabbra —, az élelmiszer-termelés gyors növelésére, az elmaradott orBerlin és Washington U

gyanezen a napon, pénteken, január ötödikén, amikor a hírügynökségek jelentették, hogy Belgium után egy újabb NATO-állam, Hollandia is bejelentette diplomáciai kapcsolatok létesítését, nagyköveti szinten, a Német Demokratikus Köztársasággal — ugyanaznap még egy érdekes jelentés érkezett ebben a témakörben. Dr. Horst Grunert, az NDK nemrég New Yorkba érkezett állandó ENSZ-megfigyelője látogatást tett George Bush-nál, az Egyesült Államok ENSZ-nagyköveténél. Már az is érdekes, hogy Bush örömmel üdvözölte az NDK állandó megfigyelőjének jelenlétét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Még inkább figyelemre méltó, hogy Washington — ENSZ-képvisel öjén keresztül — arról tájékoztatta a Német Demokratikus Köztársaságot: hajlandó tárgyalásokat kezdeni a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Azt a hosszú hidegháborús korszakot, amelyben nemcsak nem vették fel a nyugati államok a diplomáciai kapcsolatokat Berlinnel, de erőnek erejével meg is akadályoztak más országokat abban, hogy a számukra „nem létező" NDK-t elismerjék, a történelem adenaueri korszaknak nevezte el. A vezető szerep ugyanis ebben, az NDK elleni hadjáratban a másik Németország, Bonn politikai vezetőinek jutott. Még a doktrínát is, amely ezt az egész, az NDK elszigeteléséi-e irányuló diplomáciai játékot megfogalmazta, nyugatnémet politikusról, Hallsteinről nevezték el. Csakhogy Adenauer, Hallstein, s a többi retográd nyugatnémet politikus nem cselekedhetett volna így, ha nem áll mögöttük teljes hatalmával és tekintélyével Washington. A kéz Jákobé, de a hang Ézsaué — állt a bibliában. Hasonló történt itt is: a hidegháborút évtizedeken át az Egyesült Államok vezető körei irányították — ennek szerves részét képezte az NDK elleni hadjárat —, s a nyugatnémetek, ha ez utóbbiban főszerepet vállaltak is, lényegében csak kisinasok voltak, amerikai gazdáik mellett. E múltra visszatekintve különösen jelentős, hogy immár az Egyesült Államok is a diplomáciai kapcsolatok felvételéről kíván tárgyalni BerlinneL Az általános európai enyhülési folyamat fontos mozzanata ez. Azé a folyamaté, amelynek alapjait a Szovjetunió, s a többi szocialista ország következetes békepolitikája teremtette meg. szagokban éhező százmilliói normális élelmezésének meg oldására. A professzor ilyen megközelítésből vizsgálva is nagyon eredményesnek tartotta az 1972-es esztendőt. Mint nyilatkozatában kifejtette Európában az elmúlt évben a béke megszilárdítása érdekében bekövetkezett legfontosabb esemény a helsinki európai biztonsági és együttműködési konferencia előkészítő értekezletének összehívása volt. Véleménye szerint ez annak a pozitív irányzatnak a gyümölcse, amely az elmúlt évek folyamán mind erőteljesebben érvényesül a nemzetközi életben. Ezek alatt értette elsősorban az imperialista erőpolitika hatökörének leszűkülését, a tárgyalásoík politikájának térhódítását a különböző társadalmi berendezkedésű országok között. Földrészünk népeinek, s természetesen a többi földrész népeinek is régi törekvése, hogy Európa, amely két világháború kirobbanásának színtere volt, átalakuljon m. tartós béke, a biztonság és az együttműködés színterévé. lonescu professzor kifejezte azt a reményét, hogy a helsiniki kezdet 1973-ban eredményesen folytatódik, s mint mondta, meggyőződése, hogy ehhez továbbra is hathatós támogatást nyújt az európai országokban kibontakozott békemozgalom, amely már régóta küzd a tényleges és hatékony biztonság megteremtéséért, földrészünk békéjének megszilárdításáért. s még fokozottabb erőfeszítéseket tesz. azért, hogy valóra váljék és kiteljesedjék a békés egymás mellett élés eszméje Nem lehet ma Európa, békéjéről beszélni anélkül, hogy a világ más részeitől elvonatkoztatjuk ezt a kérdést. Kiderült ez lonescu professzorral való beszélgetésünk alkalmával is. A professzor, aki hazájában egyúttal a vietnami szolidaritási bizottság elnöke, éles szavakkal bélyegezte meg az amerikai agresszorokat. Kifejtette azt a véleményét, hogy az amerikai vezetői: ebben a háborúban már Hitlernél is jobban kompromittálták magukat az emberiség előtt. Meggyőződése azonban, hogy őket is utóiéri az agresszorok sorsa. Kifejtette azt a meggyőződését is, hogy az 1973-as esztendő közelebb visz a közel-keleti konfliktus rendezéséhez, az egyedül lehetséges és igazságas módon, az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak megfelelően. Sztrájkhullám # New York (TASZSZ) Sztrájkhullám vonul végig az Egyesült Államokon. A Wisconsin állambeli Milwaukee-ban a munkabérek felemeléséért, a munkakörülmények javításáért 12 ezer városi dolgozó és alkalmazott lépett sztrájkba. Chicagóban a városi pedagógusszakszervezet minden tagcsoportja arra szavazott, hogy a béremelést, a pedagógusterhek csökkentését célzó követelések támogatására január 10-én szüntessék be a munkát. A philadelphiai állami iskolákat ugyancsak bezárás fenyegeti. s Rawalplndi (Reuter) Zulfikar Ali Bhutto kormánya „fasiszta diktatúra" megteremtésére törekszik —, szögezte le tegnap, pénteken Vali Khan, a betiltott ellenzéki Nemzeti Avami Párt vezetője. Vali Khan emlékeztetett arra, hogy a pakisztáni nép alkotmányos jogait Jahja Khan 1971. novemberében függesztette fel, Bhutto azonban mind a mai napig nem tett semmit helyreállításuk érdekében. Az Avaml Párt — folytatta Vali Khan — az utcára fogja szólítani a pakisztáni népet, ha a kormány nem változtat jelenlegi politikáján. Az egyiptomi diáktüntetések háttere RADIŰTELEX Washington Gerard Smith, aki az amerikai fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatal igazgatójaként a SALT-tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetője volt, és csütörtökön leköszönt mindkét megbízatásáról. elvállalta, hogy élére áll egy magánkezdeményezésnek, amely az Egyesült Államok, NyugatEurópa és Japán kapcsolatainak megjavítását tűzi ki célul. Washington Alexander Haig tábornok, Kissinger amerikai nemzetbetonsatá iáu^u&idpzaur. lyettese kivált a Fehér Ház személyi állományából és a hadsereg vezérkari főnökhelyetteseként új tisztségét fog be tölténk Kampala Idi Amin ugandai elnök bejelentette, hogy 500, Ugandában működő angol társaságot át kell adni az ugandaiaknak. A társaságok tőkéje az ugandai angol beruházásoknak mintegy 90 százalékát teszi ki. Bamako Bamakóban pénteken bejelentettek, hogy Mali megszakította diplomáciai k&QKsolafeiií 'íwiki Zavargások, tüntetések Kairó és Alexandria egyetemein. Félszáznyi diák letartóztatása: olaj a tűzre. A lázongás átterjed a többi főiskolára is: rohamrendőrök szórják szét a felvonulókat. Sok diák ülősztrájkot tart az egyetemeken. Végül a kormány a kedélyek lecsillapítására a hagyományos módszert alkalmazza: elrendeli az öt egyetem — a kairói, a heliopoliszi, az alexandriai, az asszuiuti és az ezeréves A1 Ázhat —, valamint a kéttucatnyi főiskola bezárását. Vajon mi rejlik a diákok megmozdulása mögött? Miért ismétlődtek meg a villongások, kereken egy évvel, a tavalyiak után? A múlt év januárjában a diákok csalódottságukban, elkeseredettségükben, türelmetlenségükben tüntettek: elmúlt az 1971-es év, amelyet Szadat elnök sok beszédében „döntőnek" nyilvánított, anélkül, hogy megoldódott volna a közel-keleti válság, anélkül, hogy sikerült volna eltávolitani az egyiptomi területeket megszálló izraeli csapatokat. A diákok katonai akciót sürgettek, pipogyasággal vádolták a kormányt. A tavalyi zavargások azzal végződtek, hogy Szadat megbocsátott a letartóztatott diákoknak; mindenkit szabadon engedtek, és megígérték, hogy az országot felkészítik a felszabadító küzdelemre. Eltelt az 1972-es esztendő" is, és lényegében semrrri sem változott a Közel-Keleten — a válság most is meg* amelyek miatt a diákság — és nemcsak a diákság — megalázottnak érzi magát, türelmetlen, nyugtalan. Az egész közvéleményt nemzeti érzéseiben mélyen sérti az, hogy több, mint öt éve izraeliek állnak a Szuezi-csatorna partján, kétórányira Kairótól, hogy megszállva tartják a Sinai-iélszigetet. Izrael az ENSZ, a Biztonsági Tanács minden határozata ellenére nem hajlandó kivonulni a megszállt arab területekről, azok egy részének bekebelezését akarja. Létrejött a „sem béke, sem háború" állapota, amelyben Egyiptom nem kepes katonai erővel felszabadítani megszállt területeit, de nem tudja megvalósítani a békés fejlődés programját sem, mert a hadihelyzet fenntartasa felemészti erejének javarészét. A katonai megoldásra Kairó nincs felkészülve — a politikai megoldás pedig halasztódik, és ugyanakkor nem elég intenzívek azok az intézkedések. amelyek az ország modernizálását, belső helyzetének megszilárdítását, erejének fokozását célozzák. Ezért a türelmetlenség, nyugtalanság. A diákok bizonyos mértékben az általános érzelmeket tükrözik tehát. De a hazai hibák miatti elégedetlenség is fűti az amúgy is forrófejű fiatalokat. A tüntetők jelszavai nemcsak katonai akciót követeltek a Sinai-télszigeten, hanem erelyes intézkedéseket ís a lakásuzsora, a drágulás, az ellátási nehézségek fetez»<* •"Mofeásas « A gazdasági és társadalmi problémák megoldása éppoly sürgető feladat, mint a háborús konfliktus rendezése. Az ország demográfiai robbanások sorozatával fejlődik, de nincs elég munkaalkalom, a diplomások nehezen tudnak elhelyezkedni, a megélhetési költségek emelkednek. 1972-ben egymillió újszülött növelte azok gondját, akut a nyomort és az elmaradottságot akarják leküzdeni. A diákság száma is gyorsan nő: 1952-ben, a forradalom évében 30 ezer, most pedig 143 ezer diák iratkozott be az egyetemekre. A parlamentben közölt adatok szerint fokozódik az infláció: tavaly az év első tiz honapjában a hus, a zöldség és gyümölcs 40 százalékkal drágult, a megélhetési költségek általános mutatója mintegy 12 százalékkai emelkedett. A gazdasági problémák tehát tovább élezik a belső feszültséget Egyiptomban, fokozzák az 1967-es háború következményeinek súlyosságát. Az elégedetlenséget igyekszik megnyergelni a reakció. Mindez fenyegeti a Szadat elnök hirdette nemzeti egységpolitikát, amelyet legutóbb a kopt-iszlám vallási ellentétek is kikezdték. A belső front minden repedését viszont örömmel fogadja Izrael, amely amúgy is az arabok megosztottságából meríti fő erejét. Hiszen az egyiptomi poziciok gyengülése mindig is hátráltatta az egesz közel-kelet: waisag békés rendezését