Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-25 / 20. szám

CSÜTÖRTÖK, 1973. JANUÁR 25. Magyar­bolgár együtt­működés A keddi elnöki megbeszé­lések után szerdán a parla­ment delegációs termében plenáris üléssel megkezdő­dött a magyar—bolgár gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizott­ság 11. ülésszaka. A tanács­kozáson a két delegációt a bizottság elnökei, dr. Tímár Mátyás és Zsivko Zsivkov miniszterelnök-helyettesek vezetik. (MTI) Elhunyt Gárdos Mariska Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Gárdos Mariska elvtársnő, író és újságíró, pártunk és a magyar forradal­mi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, a Magyar Nők Országos Tanácsának örökös tiszteletbeli tagja január 23-án elhunyt. Temetése január 27-én, szombaton délután fél kettő órai kezdettel lesz a Mező Imre úti temető munkásmoz­galmi panteonjában. MSZMP Központi Bizottsága Magyar Partizán Szövetség Magyar Nők \ Országos Tanácsa • Gárdos Mariska 1885. mé- Számos könyve, cikke jelent jus 1-én, a Somogy megyei meg. Első írása 1900-ban a Nagyberényben született. 1900 óta vett részt a mun­kásmozgalomban, ugyanez időtől ismerték el párttag­ságát is. Üjságíró és író volt. Tanácskozás propaganda, muue A Magyar Szocialista A tanácskozás napirendjén Munkáspárt Központi Bizott- az ideológiai és kulturális ságának szervezésében szer- élet időszerű kérdései, vala­dán országos agitációs, pro- mint az agitációs- és pro­paganda és művelődési ta- paganda munka feladatai nácskozás kezdődött szerepelnek. (MTI) Népszavában látott napvilá­got. Egyetlen nőtagja volt an­nak az • irodalmi csoportnak, amely Ady Endre, Révész Béla, Bölöni György, Bresz­tovszky Ernő és g Népszava más, szerkesztőségi tagjainák közreműködésével létrehozta a Népszava első irodalmi mellékletét, az Olvasótárt. Az Országos Nőszervező Bi­zottság titkáraként kapcso­latba került a nemzetközi munkásnő mozgalommal, mindenekelőtt Klara Zetkin­nel. 1919-ben az Országos Nőszervező Bizottság vezető­ségi tagja, a Vörös Űjság szerkesztőségi tagja volt. 1948-ban és 49-ben a Nép­köztársaság Érdemrend III. osztályú kitüntetéssel. 1955­ben a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével, 1958-ban a Munka Érdemrenddel, majd a Szocialista Hazáért Ér­demrenddel és a Felszaba­dulási Érdemrenddel tüntet­ték ki. Idegenforgalom a Szovjetunióban Kiállítás és sajtótájékoztató Szegeden Tegnap Szegeden, a Bar­tók Béla Művelődési Köz­pont nagytermében a Szov­jetunió Minisztertanácsa mellett működő Nemzetkö­zi Idegenforgalmi Főigazga­tóság és az Országos Ide­genforgalmi Tanács, vala­mint a városi idegenforgalmi hivatal rendezésében Idegen­forgalom a Szovjetunióban címmel, reprezentatív kiállí­tást nyitottak meg. Takács János, a városi tanács el­nökhelyettese kérte fel B. A. Zezjulint, az Inturiszt buda­pesti képviselőjét a kiállítás megnyitására. A bemutatott szép anyag csupán kis tö­redékét képes ismertetni a Szovjetunió turisztikai lehe­tőségeinek, azonban így ' is crdemes megtekinteni. Töb­bek köz azért, mivel olyan egzotikus világot mutat be elsősorban a kiállítás, mint Azerbajdzsán. A kiállítás megnyitása előtt B. A. Zezjulin sajtótá­jékoztatót tartott, melyet dr. Nagy Gyula, az Országos Idegenforgalmi Tanács kép­viselője Vezetett be. B. A. Zezjulin elmondotta, hogy a kiállítás része annak a prog­ramnak, melyet a szovjet és a magyar kormány által kö­tött turisztikai egyezmény alapján valósítanak meg. -A sajtótájékoztatón szá­mos érdekes információ hangzott el. A Szovjetunió­ban a közelmúltban igen so­kat fordítottak idegenforgal­mi beruházásokra, hogy ez­által rendkívül szép, de ed­dig a megfelelő feltételekkel nem rendelkező városokat, tájakat vonhassanak be a nemzetközi turizmusba. Első osztályú szállodákat építet­tek például Bakuban, Tbili­sziben és Jerevánban. Az idegenforgalom lehetőségeit szeretnék tovább bővíteni, nem csupán a Fekete-tenger kedvelt partvidékén, hanem a Kaukázus környéki köz­társaságok ilyen szempont­ból eddig kevéssé feltárt te­rületén is. Értékelte a magyar—szov­jet idegenforgalom fejlődé­sét is. Tavaly összesen majd­nem 35 ezer turista utazott Magyarországról a Szovjet­unióba és viszont. 1971-hez képest mintegy 10—15 száza­lékkal növekedett a forga­lom. E tendenciát továbbra is tartani kívánják, távlati­lag is hasonló fejlődéssé számolnak. Éppen ezért a „hagyományos" városokon kívül —' mint Moszkva, Le­ningrád, Kijev stb. — fej­leszteni kívánják a Balti­kum, Szibéria, a közép-ázsiai köztársaságok és Dél-Ukraj­na idegenforgalmát is, mely területek vonzó földrajzi, történelmi és néprajzi érde­kességekkel szolgálnak. A régi orosz városok — Szuz­dal, Vlagyimir, Rosztov, Ja­roszlavl — szintén fontos szerephez jutnak az idegen­forgalomban. Mit szólnak a „kivételes vezetési módszerhez" azok, akiknek végre kell hajtani? Tény, az ERHiRGÉ gumi­gyár igazgatója nem kérdez­te meg beosztottait előre, akarják-e vagy nem az új szervezési intézkedést. szigorúbb üzemszervezési szisztéma szerint dolgozzunk. Bitó Já­NAGYOBB KÖ­TÖTTSÉGEKKEL ÉRTHETŐBB UTASÍTÁSOK Részlet a kiállításról Somogyi Károlync felvétele A nagy­csarnok­ban ta­lálomra szólítottam meg Törzsmagi András betanított munkást. Először azt kérdeztem tőle, hallott-e arról, hogy január 1-től megváltozott módszer­rel irányítják a termelést? így válaszolt: — Nemcsak hallottam ró­la, hanem tapasztalom a kü­lönbséget. Érthetőbben, pon­tosabban moridják meg, mit kell csinálnunk. Ha nagyon fontos munkát kérnek, ami­nek érdekében a szokásos­nál nagyobb erőfeszítést kell kifejteni, azt is hozzáteszik, milyen értékű részjegyet kaphatunk érte. A részjegy nálunk jól bevált forma. Tulajdonképpen egy utal­vány a nyereségrészesedésre: aki többet gyűjt össze be­lőle, az eleve többet kap a pénzosztáskor. És még van egy meglátásom; az utóbbi napokban több főnököt lá­tok a műhelyben. Szerintem a munkásoknak ez az új módszer csak jó lehet. Bánsági Tamásné főmér­nökkel erről beszéltem. — Jobb terveket készítünk majd. Már csak azért is, mert minden közvetlen fe­lettesnek a legfőbb érdeke, hogy reális végrehajtható,' de nem alátervezett felada­tokat szabjon a beosztottai­nak. Ha nem ezt teszi, köny­nyen rajta csattan az ostor: neki kell lehetetlen munkát megcsinálni. Na, de ilyenre azt hiszem, nem kerül sor. A másik: sokkal jobban együtt kell működni min­den embernek. Például ne­kem a termelési osztályve­zetővel, hogy a lehetőség szerint teljesítse a feladatát. Ö azért, hogy a gyárrészleg­vezetők „ne bukjanak" meg és így tovább. Mert prémi­um, jutalom, illetve a beosz­tás előnyei csak akkor ille­tik meg a szóbanforgó veze­tőt, ha minden szinten meg­marad az eredeti állapot. Talán ez bonyolultnak hal­latszik, a valóságban azon­ban ez nagyon egyszerű: nekem nagyon rajta kell tartanom a szememet a ter­melési osztályon, nehogy a nyakamba szakadjon az egész gyár legapróbb terme­lési gondja is? Én nagyon örülök, hogy januártól meg­próbálkoztunk ezzel, mert több időm marad igazi fő­mérnöki munkával foglal­kozni. Persze nem szabad elfelejteni, hogy az új mód­szer lényegében nem telje­sen új — hisz három év óta alapozzuk. Ennek érdekében állítottuk fel a diszpécser­központot automata beren­dezésekkel, bevezettük a részjegyes munkaversenyt. Csak ezekkel együtt van le­hetőség arra, hogy a jóval nos üzem­vezető _______ nem lel­kesedik ennyire. Mint mond­ja, ők eddig is megtettek minden maguktól telhetőt. Ha megvolt a szükséges anyag, a gép s a létszám, a termelési eredményekkel sem volt baj. Az új intézke­dés sokkal nagyobb kötött­ségeket és felelősséget ró minden vezetőre. Még a mű­vezetőkre is. — Nekem 1 millió 200 ezer méter tömlőt kell készíttet­nem az első negyedévben. Jelenleg 998 ezer mtéernyire van megrendelésem. Mi lesz, ha hiába hajtunk? Az egész szervezési módszer azt fölté­telezi, hogy korlátlanok a megrendelések, az anyagel­látásban nincs baj. Persze nem vitatom előnyeit, a ter­melést biztosan ütemesebbé teszi; mindennap elszámol­nak bennünket, és tíznapon­ta értékelnek. Ha csak ezt érné el, fönntartásaim mel­lett is az'# mondom; meg­érte, hogy bevezettük. A műszaki lemezeket ké­szítő hevederüzemben Ke­reszthegyi László üzemvezető szívesen mondja el vélemé­nyét: — Állítom, a részjegyes munkaverseny jól bevált ná­lunk, de valamivel ki kel­lett egészíteni. A munkáso­kat érdekeltté tette, szigo­rúbban nézzük teljesítmé­nyüket. Teljesen jogosnak tartom, hogy hasonló köve­telményrendszert léptetünk életbe a gumigyár vezetőinél is. ördögkerékhez hasonló ez a „kivételes vezetési mód­szer!" — és nagyon meg kell dolgozni azért, hogy va­laki ne csússzon el egy apró­ságon. De állítom, nem le­hetetlen, sőt szerintem jobb ilyen fokozott felelősséggel járó körülmények között dolgozni. Megoldja a legér­zékenyebb gondunkat; az eredményeket, vagy inkább az eredménytelenséget nem lehet megmagyarázni, a ki­fogások tulajdonképpen sem­mit sem érnek, a pénzosztás — elnézést, de ezt mi így mondjuk — nem pofára megy, hiszen mindenki mun­kájával automatikusan ér­demli ki a keretekből azt az összeget, amennyi neki jár. Ha rosszul dolgozott, elveszti vezetői jogát, amit vissza kell szereznie, s ezért mindent meg fog tenni. Tu­dom, őszintén mondom, a helyzetünk csöppet sem lett kényelmesebb, sőt Viszont kaptunk egy lehetőséget arra, hogy igazságosabban vegyen mindegyikünk a nagy kalapból, s talán valamivel többet keressünk. — De csak a jó munkával. Szerintem ez a legfontosabb. Amikor ezek a so­rok meg­jelennek, AZ T.LSÖ HÜSZ NAP a gumigyárban húsz napja él az új szervezési intézke­dés, az eflső tíz napban senki sem vesztette el vezetői jo­gát. Milyenek az első ta­pasztalatok? Mikes Sándor igazgató nem tagadta örö­mét, amikor válaszolt — Az igazsághoz tartozik, hogy a bevezetés napjaiban senki sem örvendezett külö­nösképpen. mert akit érin­tett, azonnal fölfogta, miről van sizó. De ami ennél is fontosabb: valóságos pezsges indult meg, a fél'kész ter­mékkészítő üzemek munká­ja jó. A húsz nap eredmé­nyeiből nem lehet minősíte­ni az új szervezési intézke­dést, nyilvánvaló, ehhez hosszabb idő szükséges. Meg a sok-sok tapasztalat. Az azonban nagyon jó előjel, hogy az egyébként is sok bajjal járó január eleji na­pokon, a termelés megkez­désekor most nem kelet­keztek a hagyományos hi­bák, a tíznapos mérés azt mutatja, hogy ütem szerint dolgozik az EMERGÉ. Valóban hónapoknak kell eltelni, hogy a kivételes ve­zetési módszerről egyértel­műen kiderüljön, beválik-e a gumigyárban? Nem hoz-e céljával ellentétben kelle­metlen következményeket, bizalmatlanságot, nem feszí­ti-e túl a vele dolgozók ide­geit. Elképzelhető az is. hogy módosítani kell majd, esetleg megváltoztatni a fele­lősség túl éles rendszerét. Ám akárhogy is lesz, annyit már most érdemes megem­líteni; a gumigyárban odafi­gyeltek az MSZMP KB no­vemberi határozatára, meg­próbáltak gyenge pontju­kon, a munkaszervezetü­kön hatékonyan változtatni. A kezdeményezés csak di­csérhető. Matkó István Földkutatók Legrégebbi tudományos egyesületünk, a Magyarhoni Földtani Társulat, az idén ünnepli megalakulásának 125. évfordulóját. A társulat tagjai alapozták meg egyebek közt a Nemzeti Múzeum ásványtani gyűjteményét, elkészítet­ték a fővárosi vízszolgáltatás tervét, s a Budai-hegység ma is használatos kirándulótérképét. Közreműködésükkel tárták fel a század első évtizedeiben a lispei kőolajat. Komló, Pécs, Dorog szénbányáit. A kutatómunka utóbbi negyed századában a szocialista nagyipar nyersanyag­bázisának bővítésén fáradoztak. Szakembereik segítségé­ved fedezték fel a nyirádi-halimbai bauxitot, a szegedi kőolajat és a recski színesércet J& (MTI) 4 v

Next

/
Thumbnails
Contents