Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-25 / 20. szám

CSÜTÖRTÖK, 1973. JANUÁR 25. Magyarbolgár együttműködés A keddi elnöki megbeszélések után szerdán a parlament delegációs termében plenáris üléssel megkezdődött a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 11. ülésszaka. A tanácskozáson a két delegációt a bizottság elnökei, dr. Tímár Mátyás és Zsivko Zsivkov miniszterelnök-helyettesek vezetik. (MTI) Elhunyt Gárdos Mariska Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Gárdos Mariska elvtársnő, író és újságíró, pártunk és a magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, a Magyar Nők Országos Tanácsának örökös tiszteletbeli tagja január 23-án elhunyt. Temetése január 27-én, szombaton délután fél kettő órai kezdettel lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. MSZMP Központi Bizottsága Magyar Partizán Szövetség Magyar Nők \ Országos Tanácsa • Gárdos Mariska 1885. mé- Számos könyve, cikke jelent jus 1-én, a Somogy megyei meg. Első írása 1900-ban a Nagyberényben született. 1900 óta vett részt a munkásmozgalomban, ugyanez időtől ismerték el párttagságát is. Üjságíró és író volt. Tanácskozás propaganda, muue A Magyar Szocialista A tanácskozás napirendjén Munkáspárt Központi Bizott- az ideológiai és kulturális ságának szervezésében szer- élet időszerű kérdései, valadán országos agitációs, pro- mint az agitációs- és propaganda és művelődési ta- paganda munka feladatai nácskozás kezdődött szerepelnek. (MTI) Népszavában látott napvilágot. Egyetlen nőtagja volt annak az • irodalmi csoportnak, amely Ady Endre, Révész Béla, Bölöni György, Bresztovszky Ernő és g Népszava más, szerkesztőségi tagjainák közreműködésével létrehozta a Népszava első irodalmi mellékletét, az Olvasótárt. Az Országos Nőszervező Bizottság titkáraként kapcsolatba került a nemzetközi munkásnő mozgalommal, mindenekelőtt Klara Zetkinnel. 1919-ben az Országos Nőszervező Bizottság vezetőségi tagja, a Vörös Űjság szerkesztőségi tagja volt. 1948-ban és 49-ben a Népköztársaság Érdemrend III. osztályú kitüntetéssel. 1955ben a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével, 1958-ban a Munka Érdemrenddel, majd a Szocialista Hazáért Érdemrenddel és a Felszabadulási Érdemrenddel tüntették ki. Idegenforgalom a Szovjetunióban Kiállítás és sajtótájékoztató Szegeden Tegnap Szegeden, a Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Nemzetközi Idegenforgalmi Főigazgatóság és az Országos Idegenforgalmi Tanács, valamint a városi idegenforgalmi hivatal rendezésében Idegenforgalom a Szovjetunióban címmel, reprezentatív kiállítást nyitottak meg. Takács János, a városi tanács elnökhelyettese kérte fel B. A. Zezjulint, az Inturiszt budapesti képviselőjét a kiállítás megnyitására. A bemutatott szép anyag csupán kis töredékét képes ismertetni a Szovjetunió turisztikai lehetőségeinek, azonban így ' is crdemes megtekinteni. Többek köz azért, mivel olyan egzotikus világot mutat be elsősorban a kiállítás, mint Azerbajdzsán. A kiállítás megnyitása előtt B. A. Zezjulin sajtótájékoztatót tartott, melyet dr. Nagy Gyula, az Országos Idegenforgalmi Tanács képviselője Vezetett be. B. A. Zezjulin elmondotta, hogy a kiállítás része annak a programnak, melyet a szovjet és a magyar kormány által kötött turisztikai egyezmény alapján valósítanak meg. -A sajtótájékoztatón számos érdekes információ hangzott el. A Szovjetunióban a közelmúltban igen sokat fordítottak idegenforgalmi beruházásokra, hogy ezáltal rendkívül szép, de eddig a megfelelő feltételekkel nem rendelkező városokat, tájakat vonhassanak be a nemzetközi turizmusba. Első osztályú szállodákat építettek például Bakuban, Tbilisziben és Jerevánban. Az idegenforgalom lehetőségeit szeretnék tovább bővíteni, nem csupán a Fekete-tenger kedvelt partvidékén, hanem a Kaukázus környéki köztársaságok ilyen szempontból eddig kevéssé feltárt területén is. Értékelte a magyar—szovjet idegenforgalom fejlődését is. Tavaly összesen majdnem 35 ezer turista utazott Magyarországról a Szovjetunióba és viszont. 1971-hez képest mintegy 10—15 százalékkal növekedett a forgalom. E tendenciát továbbra is tartani kívánják, távlatilag is hasonló fejlődéssé számolnak. Éppen ezért a „hagyományos" városokon kívül —' mint Moszkva, Leningrád, Kijev stb. — fejleszteni kívánják a Baltikum, Szibéria, a közép-ázsiai köztársaságok és Dél-Ukrajna idegenforgalmát is, mely területek vonzó földrajzi, történelmi és néprajzi érdekességekkel szolgálnak. A régi orosz városok — Szuzdal, Vlagyimir, Rosztov, Jaroszlavl — szintén fontos szerephez jutnak az idegenforgalomban. Mit szólnak a „kivételes vezetési módszerhez" azok, akiknek végre kell hajtani? Tény, az ERHiRGÉ gumigyár igazgatója nem kérdezte meg beosztottait előre, akarják-e vagy nem az új szervezési intézkedést. szigorúbb üzemszervezési szisztéma szerint dolgozzunk. Bitó JáNAGYOBB KÖTÖTTSÉGEKKEL ÉRTHETŐBB UTASÍTÁSOK Részlet a kiállításról Somogyi Károlync felvétele A nagycsarnokban találomra szólítottam meg Törzsmagi András betanított munkást. Először azt kérdeztem tőle, hallott-e arról, hogy január 1-től megváltozott módszerrel irányítják a termelést? így válaszolt: — Nemcsak hallottam róla, hanem tapasztalom a különbséget. Érthetőbben, pontosabban moridják meg, mit kell csinálnunk. Ha nagyon fontos munkát kérnek, aminek érdekében a szokásosnál nagyobb erőfeszítést kell kifejteni, azt is hozzáteszik, milyen értékű részjegyet kaphatunk érte. A részjegy nálunk jól bevált forma. Tulajdonképpen egy utalvány a nyereségrészesedésre: aki többet gyűjt össze belőle, az eleve többet kap a pénzosztáskor. És még van egy meglátásom; az utóbbi napokban több főnököt látok a műhelyben. Szerintem a munkásoknak ez az új módszer csak jó lehet. Bánsági Tamásné főmérnökkel erről beszéltem. — Jobb terveket készítünk majd. Már csak azért is, mert minden közvetlen felettesnek a legfőbb érdeke, hogy reális végrehajtható,' de nem alátervezett feladatokat szabjon a beosztottainak. Ha nem ezt teszi, könynyen rajta csattan az ostor: neki kell lehetetlen munkát megcsinálni. Na, de ilyenre azt hiszem, nem kerül sor. A másik: sokkal jobban együtt kell működni minden embernek. Például nekem a termelési osztályvezetővel, hogy a lehetőség szerint teljesítse a feladatát. Ö azért, hogy a gyárrészlegvezetők „ne bukjanak" meg és így tovább. Mert prémium, jutalom, illetve a beosztás előnyei csak akkor illetik meg a szóbanforgó vezetőt, ha minden szinten megmarad az eredeti állapot. Talán ez bonyolultnak hallatszik, a valóságban azonban ez nagyon egyszerű: nekem nagyon rajta kell tartanom a szememet a termelési osztályon, nehogy a nyakamba szakadjon az egész gyár legapróbb termelési gondja is? Én nagyon örülök, hogy januártól megpróbálkoztunk ezzel, mert több időm marad igazi főmérnöki munkával foglalkozni. Persze nem szabad elfelejteni, hogy az új módszer lényegében nem teljesen új — hisz három év óta alapozzuk. Ennek érdekében állítottuk fel a diszpécserközpontot automata berendezésekkel, bevezettük a részjegyes munkaversenyt. Csak ezekkel együtt van lehetőség arra, hogy a jóval nos üzemvezető _______ nem lelkesedik ennyire. Mint mondja, ők eddig is megtettek minden maguktól telhetőt. Ha megvolt a szükséges anyag, a gép s a létszám, a termelési eredményekkel sem volt baj. Az új intézkedés sokkal nagyobb kötöttségeket és felelősséget ró minden vezetőre. Még a művezetőkre is. — Nekem 1 millió 200 ezer méter tömlőt kell készíttetnem az első negyedévben. Jelenleg 998 ezer mtéernyire van megrendelésem. Mi lesz, ha hiába hajtunk? Az egész szervezési módszer azt föltételezi, hogy korlátlanok a megrendelések, az anyagellátásban nincs baj. Persze nem vitatom előnyeit, a termelést biztosan ütemesebbé teszi; mindennap elszámolnak bennünket, és tíznaponta értékelnek. Ha csak ezt érné el, fönntartásaim mellett is az'# mondom; megérte, hogy bevezettük. A műszaki lemezeket készítő hevederüzemben Kereszthegyi László üzemvezető szívesen mondja el véleményét: — Állítom, a részjegyes munkaverseny jól bevált nálunk, de valamivel ki kellett egészíteni. A munkásokat érdekeltté tette, szigorúbban nézzük teljesítményüket. Teljesen jogosnak tartom, hogy hasonló követelményrendszert léptetünk életbe a gumigyár vezetőinél is. ördögkerékhez hasonló ez a „kivételes vezetési módszer!" — és nagyon meg kell dolgozni azért, hogy valaki ne csússzon el egy apróságon. De állítom, nem lehetetlen, sőt szerintem jobb ilyen fokozott felelősséggel járó körülmények között dolgozni. Megoldja a legérzékenyebb gondunkat; az eredményeket, vagy inkább az eredménytelenséget nem lehet megmagyarázni, a kifogások tulajdonképpen semmit sem érnek, a pénzosztás — elnézést, de ezt mi így mondjuk — nem pofára megy, hiszen mindenki munkájával automatikusan érdemli ki a keretekből azt az összeget, amennyi neki jár. Ha rosszul dolgozott, elveszti vezetői jogát, amit vissza kell szereznie, s ezért mindent meg fog tenni. Tudom, őszintén mondom, a helyzetünk csöppet sem lett kényelmesebb, sőt Viszont kaptunk egy lehetőséget arra, hogy igazságosabban vegyen mindegyikünk a nagy kalapból, s talán valamivel többet keressünk. — De csak a jó munkával. Szerintem ez a legfontosabb. Amikor ezek a sorok megjelennek, AZ T.LSÖ HÜSZ NAP a gumigyárban húsz napja él az új szervezési intézkedés, az eflső tíz napban senki sem vesztette el vezetői jogát. Milyenek az első tapasztalatok? Mikes Sándor igazgató nem tagadta örömét, amikor válaszolt — Az igazsághoz tartozik, hogy a bevezetés napjaiban senki sem örvendezett különösképpen. mert akit érintett, azonnal fölfogta, miről van sizó. De ami ennél is fontosabb: valóságos pezsges indult meg, a fél'kész termékkészítő üzemek munkája jó. A húsz nap eredményeiből nem lehet minősíteni az új szervezési intézkedést, nyilvánvaló, ehhez hosszabb idő szükséges. Meg a sok-sok tapasztalat. Az azonban nagyon jó előjel, hogy az egyébként is sok bajjal járó január eleji napokon, a termelés megkezdésekor most nem keletkeztek a hagyományos hibák, a tíznapos mérés azt mutatja, hogy ütem szerint dolgozik az EMERGÉ. Valóban hónapoknak kell eltelni, hogy a kivételes vezetési módszerről egyértelműen kiderüljön, beválik-e a gumigyárban? Nem hoz-e céljával ellentétben kellemetlen következményeket, bizalmatlanságot, nem feszíti-e túl a vele dolgozók idegeit. Elképzelhető az is. hogy módosítani kell majd, esetleg megváltoztatni a felelősség túl éles rendszerét. Ám akárhogy is lesz, annyit már most érdemes megemlíteni; a gumigyárban odafigyeltek az MSZMP KB novemberi határozatára, megpróbáltak gyenge pontjukon, a munkaszervezetükön hatékonyan változtatni. A kezdeményezés csak dicsérhető. Matkó István Földkutatók Legrégebbi tudományos egyesületünk, a Magyarhoni Földtani Társulat, az idén ünnepli megalakulásának 125. évfordulóját. A társulat tagjai alapozták meg egyebek közt a Nemzeti Múzeum ásványtani gyűjteményét, elkészítették a fővárosi vízszolgáltatás tervét, s a Budai-hegység ma is használatos kirándulótérképét. Közreműködésükkel tárták fel a század első évtizedeiben a lispei kőolajat. Komló, Pécs, Dorog szénbányáit. A kutatómunka utóbbi negyed századában a szocialista nagyipar nyersanyagbázisának bővítésén fáradoztak. Szakembereik segítségéved fedezték fel a nyirádi-halimbai bauxitot, a szegedi kőolajat és a recski színesércet J& (MTI) 4 v