Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-24 / 19. szám
/ SZERDA, 1973. JANUÁR 24. Küldöttség elutazása Kedden, tegnap elutazott Budapestről a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának pármunkásküldöttsége, amely az MSZMP Központi Bizottságának meghívására január 15. és 23. között Hermann Apeinak, az NSZEP KB osztályvezető-helyettesének vezetésével tanulmányozta a közoktatás pártirányításának tapasztalatait. A küldöttség tanulmányútja során megbeszéléseket folytatott a Központi Bizottságban, a BácsKiskun, a Baranyai megyei és Budapest. XXII. kerületi pártbizottságán, a Művelődésügyi Minisztériumban, valamint több budapesti és vidéki oktatási intézményben, iskolában. A küldöttséget fogadta Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. (MTI) Téli munka a folyók hullámterén Gyűjtik a rőzsét Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság körzetében a folyók hullámterén 2 ezer 640 hektár területet borítanak erdősávok. A téli hónapokban a vízügyi építkezések dolgozóit nagyrészt itt foglalkoztatják az építkezési holtidényben. Most van a rőzsekitermelés ideje, amely nem kevésbé fontos munka. A tíz-tizenöt éves fűzfáknak két-három méter magasságban vágják le a koronarészét, majd arról a gallyakat. Ezt öt-hat évenként szokták megismételni. Ezenkívül közvetlenül a folyók partjain az úgynevezett vadon termő füzvesszőt termelik ki. Nyugdíjasok klubja 'Á földszinti, barátságosan berendezett helyiség korábban is meg volt, a Roosevelt tér 10—11. számú ház lakói, idős kommunisták, veteránok, nyugdíjas házaspárok régen is lejártak ide esténként. Meghitt beszélgetősarkok, televízió és könyvtár segített abban, hogy változatosabban teljenek a nyugdíjas élet napjai. Mostanában azonban nagyon megélénkült itt az élet. Különböző intézmények összefogásával valódi nyugdíjasklub alakult: mindennap nyitva van, lehet olvasni és tévét nézni, hetenként egyszer, a klubnapon pedig változatos, érdekes program várja a lakókat, A Majakovszkij kollégium diákjai állították öszsze a zenei rendezvények, programját, Tóth Gyuláné igazgató vezetésével Eddig volt már egy kiállítással egybekötött Erkelest, legutóbb Verdi muzsikájáról hallgattak előadást. Az irodalmi estek összeállítói és közreműködői a Kállai Éva leányotthon lakói, az ismeretterjesztő előadásokat a TIT előadói tartják. Szabó Árpád amatőrfilmes érdekes filmeket mutat be a klub tagjainak, köztük saját alkotásait, és a Juhász Gyula Művelődési Központ klubjához tartozók filmjeit. A program szervezettségéről László Nándor, a 600 számú Ipari Szakmunkásképző Intézet nemrég nyugdíjba vonult igazgatója gondoskodik, építi, bővíti a kapcsolatokat. életre hívja a találkozókat a nyugdíjasok és a fiatalok között. Ezek, az egyre gyakoribb összejövetelek pedig már „mindkét félnek" sok-sok örömet szerezték, ráadásul nagyon hasznosak is. Ebben az idényben körülbelül kétszázezer kéve rőzsét gyűjtenek, illetve kötnek össze, visznek tárolóhelyekre. A Tisza és a Maros termelte vesszőket főleg a folyamszabályozási, partbiztosítási munkánál használják fel. A vízbe süllyesztett, terméskövekkel rögzített rőzseszőnyegek a vízmosás romboló hatásától óvják az éles kanyarulatokban a mederszakaszt. Árvíz idején pedig a különböző rőzseművek a hullámveréstől védik a gátakat. Ma már erre a célra speciális műanyag paplanokat is felhasználnak, de a hagyományos anyagot, a rőzsét még hosszú Ideig nem mellőzhetik. A vesszők kitermelése nagyrészt kézi erővel történik. Az Országos Vízügyi Hivatal 9 közelmúltban rendelt kipróbálásra néhány külföldi kisgépet. Ugyancsak téli munka a tönkrement öreg fák tuskóinak kiszedésé, és utána a tereprendezés, a gödrök feltöltése. Kölcsey emlékünnepség Szatmárcsekén kedden megkezdődött a Himnusz megírásának 150. és a költő halálának 135. évfordulója alkalmából rendezett Kölcsey-emlékünnepség sorozat. A Himnusz hangjaival kezdődött ülésen dr. Gulyás Emiiné, a népfront SzabolcsSzatmár megyei titkára méltatta Kölcsey életét, politikai, költői pályafutását. Az ünnepség második részében az általános iskola irodalmi színpada adott műsort Kölcsey műveiből. Szegeden, 1974-ben . Mtadfálc a látékcsamokot A jelekből ítélve új fordulathoz érkezett a régen várt szegedi Játékcsarnok építésének ügye. Abból következtetünk erre. hogy tegnap részt vettünk azon a konzultációs tanácskozáson, amelyet Takács Jánosnak, Szeged megyei város Tanácsa elnökhelyettesének vezetésével a kivitelezésben, beruházásban és tervezésben érdekelt vállalatok . felelős vezetői tartottak azzal a céllal, hogy meggyorsítsák az építési munka menetét. A konzultatív tanácskozáson több témában is megállapodás született. Ezek közül a legfontosabb, hogy az 1971es tanácsi állásfoglalásnak megfelelően 1974. november 36-án átadják rendeltetésének a tornacsarnokot. S hogy ne kerüljön sor határidő módosításra, arra az érdekeltek megfelelő biztosítéknak ' látják a most elkészített, hálódiagrammos építési programot. Ez részletesen megjelöli, hogy az egyes építési fázisokkal mikor kell elkészülni, illetve lehetővé tenni, hogy a területen zavartalanul végezhessék munkájukat az alvállalkozók. Az ennek érdekében még szükséges tervegyeztető megbeszélésre néhány héten belül sor kerül a most megalakított konzultatív bizottság ülésére. Véglegesnek tekinthető döntés született tegnap a Játékcsarnok világításáról is. Az eredeti tervben szereplő lámpatestek helyett neonvilágítást kap a csarnok. Ennek szerelési költsége jelentősen olcsóbb. És ami talán még fontosabb: egyéves távlatban üzemeltetése mintegy hatszázezer forinttal kevesebbe kerüL Miután pedig a tervezet évi hatmillió forintban jelöli meg a fenntartási összeget, ez nagyon jelentős megtakarításnak Ígérkezik. Szó esett a Játékcsarnok más célú felhasználhatóságáról. A szakemberek garantálják, hogy elkészülte után olt tömegspprt akciókat, minőségi sportversenyeket, ezen túlmenően pedig nagygyűléseket és hangversenyeket is lehet tartani. Ennek érdekében megfelelő akusztikai berendezésekkel is felszerelik az épületet Lényegében készen vannak •z újszegedi tornacsarnok majdani — az ötödik ötéves tervben sorra kerülő — bővítési tervei is. Erek szerint felépül mellette egy ötvenméteres versenyuszoda, amelyet téliesíteni is lehet. Ehhez szükséges öltözőhelyiségeket a tornacsarnok eredeti programja biztosít. A későbbiekben pedig minden bizonnyal megépül majd a műjégpálya is, amelynek klíma berendezését máris kiválasztották. S noha ez még változhat, a műjégpálya megépül. Ügy tűnik tehát, hogy az összesen hetvenmillió forintos beruházás végre zöld utat.kapott A mostani, mintegy negyvenszázalékos készültségi fok, és nem utolsósorban az építkezésen dolgozó fő- és alvállalkozó vállalatok készsége elégséges biztosítéknak tűnik arra. hogy 1974. november végén a szegedi sportegyesületek birtokukba vehetik a csarnokot. Szokatlanul kezdődött az év a szegedi gumigyárban: a művezetőtől a főmérnökig minden felelős beosztásban dolgozó ember kinevezéséhez gondolatban odaírhatta az „ideiglenes" szócskát. Tíz napig tölti be hivatalát, utána vagy automatikusan elveszti intézkedési jogát — vagy nem... Ez bizony nem mindennapian érdekes dolog Tíznapos státuszok? És miért vesztheti el egyszeriben valaki a munkájához szükséges jogát attól függetlenül, hogy akár egy hónapja még kitűnően dolgozott? Izgalmas kérdések, megérdemlik, hogy utánuk érdeklődjünk. Részlet bizonyul, azt előbb-utóbb elkerülik. De az EMERGÉ ezt semmiképpen sem engedheti meg mert nagyrészt exportból él. Gyorsabban dolgozni — csupán az egyetlen ok, Mikes Sándor igazgató így fogalmaz: — Végre el akartunk jutni az olyan üzemszervezéshez, amely pontosan elhatárolja mindenki feladatát a teljesítményeket pontosan mérhetővé teszi. Egyszóval mindenkit annak a munkának elvégzésében tesz érdekeltté; amire a munkaszerződés megkötésekor vállalkozott. egy szocialista brigádvezetői értekezletről: — A negyedév elején általában langyos pihenőt tartunk, ezt meg kell mondani. A túl csendes első napokban, hetekben üres a raktár, nem lehet szállítani a megrendelőknek. — Jő, hogy nem tudunk időben elindulni. Minden vasárnap és ünnepnap után órákba telik, míg a gépek újból „berázódak". Szaladunk a villanyszerelőhöz, a lakatoshoz, szóval a karbantartókhoz. Rajtuk múlik, mikor kezdhet az üzem. — Nem egészen. Mert az ünnep előtt is jelenthetnék, ha valamelyik motor melegszik, ha már előre látható, hogy valamelyik gép előbbutóbb leáll. De a szaktársak a műszakok végén nem szívesen jönnek a karbantartókhoz, inkább elszívnak egy-két cigarettát a dudáig. Íme a nagyüzemek régirégi gondja tömören megfogalmazva: a lüktető termelés. A mai viszonyok között az ilyesmi nem jó sem az eladónak, sem a vevőnek; rendszerint azonnal kell az áru. Mert igy a legolcsóbb, nincs szükség raktározásra stb. Ha az éles konkurenciaharcban — az EMERGÉ esetében ez a világpiac — valamelyik vállalat lassúnak ÉS ESZKÖZÖK... Losónezi Pál Kaposváron „Somogyország fővárosa", Kaposvár várossá nyilvánításának századik évfordulója alkalmából kedden együttes ünnepi ülést tartott az MSZMP városi bizottsága és Kaposvár város tanácsa. A városi tanács nagytermében megrendezett centenáriumi ünnepségen — ahol az ország címere alatt már ott díszlett az új városi címer és az új címerű zászló — részt vett és beszédet mondott Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke is. vet. Nem negyedévet — hímnem tíz napot értékelnek. Teljesítésnek csak a raktárba beadott, tehát MEO által megvizsgált jó minőségű termék számít. Amennyiben az üzemvezetőknek nem sikerül elérni a kitűzött tervet, átmenetileg elvesztik üzemvezetői jogukat. Ez természetesen nem leváltással egyenlő, hiszen továbbra is a helyükön maradnak, viszont tevékenységültről jobban számot kell adni. A rendelkezésükre bocsátott pénzeszközök a feladattal együtt közvetlen feletteseikre szállnak, akiknek az lesz a dolguk, hogy a kívánt szintre „tornásszák" fel az üzemrész teljesítményét, s visszaadják beosztottjuknak a stafétabotot, azaz a vezetői jogokat Különben az ő eszközeik és jogaik följetfc kerülnek egy lépcsővel — ugyanilyen következményekkel egészen a főmérnökig! Izgalmas, mindenesett* rendkívül hatásos további ösztönző, hogy amennyiben mindenki „hatályban marad" — tehát az üzemvezetők nem vesztik el jogukat —, mindenki automatikusan megkapja a havi prémiumát — a gyárrészlegveretők 800, az üzemvezetők 500, a művezetők 250 forintot — méghozzá részletekben. Az első tíz nap után a legnagyobb, a befejező dekádban pedig a legkisebb részletet. - A ki. vé teles vezetési módszernek az a lényege, hogy csak a kirívóan rossz, haladéktalan beavatkozást követelő vagy a különlegesen kiemelkedő eredményről kell azonnal beszámolni a fölöttesnek. Tehát nem lehet az alsóbb hatáskörbe tartozó, de kényelmetlen tennivalót feljebb passzolni, minden vezetőnek vállalni kell a felelősséget. Az új módszer további jellemzője, hogy az eddig is meglevő ösztönzésre fordítható összeget előre szétosztja a termelés közvetlen parancsnokai között, s ezzel együtt megjelöli a pontos feladatot is. s amennyiben a cél nem teljesül — automatikusan változik az intézkedési jog, a prémiumban részesíthetők köre stb. — minden fontos körülmény. Mivel kizárólag a kézzel fogható munka mérhető — $ ez a rendszer nagy érdeme! — egyszerűen ellenőrizhető. Továbbá minden vezetőt arra ösztökél, hogy lehetőleg elérje a meghatározott szintet, sőt arra ösztönzi a közvetlen felettest is, hogy idejében működjön közre, mert a közvetlen részvétel számára előnytelen. Veszélybe kerül a prémium, a jutalom, s minden anyagi eszköze. jobbnak látják — csupán azt De mit szólnak ehhez az kérik számon tőlük, hogy az emberek? — erről a követüzemvezetők legalább 97 kező részben, .százalékra teljesítsék a ter- Matkú István — Tudom, elvileg a hagyományos munkarendben is megkövetelhető mindez — a gyakorlatban azonban jól tudjuk, mire jutottunk. Elég távol a kedvezőnek nevezhető állapottól, pedig a gyárban a dolgozó emberek tudásában sokkal nagyobb tartalékok vannak... — Hogy minden feladatot élesen elhatárolnak, növelik a felelősséget, még semmit se rá oldunk meg. Ehhez eszközök kellenek... — Nem vitás, valódi, kézzel fogható eszközök nélkül új érdekeltségi módszerünk nem sokat érne. A dolgot megfordítom. Még 1972 végén, amikor hozzáláttunk a részletes szabályok kidolgozásához, a legfontosabb célunk az volt hogy a művezetőtől kezdve a főmérnökig mindenki gyakorlati hatalmat kapjon a kötelezettségeihez. Azaz hogy megfelelő pénzt, túlórát, jutalmat, prémiumot, amivel szabadon garázdálkodhat, intézkedhet. — Hát ez eddig nem volt meg? — Elvileg megvolt, csak ki kellett „járni" az illető felettestől, esetenként tőlem. Igaz, a gyakorlatban nem mindig annak adtuk, akinek legjobban kellett volna, hanem akinek a legjobb beszélője volt, ezt mutatják a tények... Jagellovich Györgyné, az EMERGÉ fiatal főkönyvelője összefűzött papírlapokat tesz elém — talán az érthetőség kedvéért —, ezt olvasom rajta: „A kivételes vezetés programjának megvalósítására összesen 460 ezer forintot fordít a gyár. Ebből 200 ezer a munkaversenyre. Az összeget — előre (!) — felosztva minden verető megkapja. Mégpedig az üzemvezetők összesen 68, a gyárrészlegveretők 76, a termelési osztályvezető 95, a főmérnök 130 ezer forint értékű részjegy, jutalom, túlóra formájában ezzel szabadon rendelkezik. Munkájuk során tetszés szerint ott és akkor használják fel, ahol a leg-