Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-24 / 19. szám

I SZERDA, 1973. JANUÁR 84, Negyedszázados jubileum Magyar és román vezetők táviratváltása Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke üd­vözlő táviratot küldött Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, a Romám Szo­cialista Köztánaság Államtanácsa elnökének és Ion Gheor­ghe Maurer elvtársnak, a Román Szocialista Köztársa­ság Minisztertanácsa elnökének . „A magyar—román barátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerződéi megkötésének 25. év­fordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a magyar nép és a magunk nevében elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küld­jük pnöknck és a román népnek — hangzik a távirat A 25 évvel ezelőtt aláirt szerződésben lefektetett el­vek jól szolgálták országaink sokoldalú együttműködését, népeink barátságának elmélyítését, és szilárd alapokat biztosítottak új, 1972. február 24-én aláirt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződé­sünk megkötéséhez. Ez a szerződés is országaink érde­keit szolgálja, előmozdítja a szocialista közösség további erősödését, egységének megszilárdulását, a béke és a biztonság ügyét" • Nicolae Ceausescu és Ion Gheorghe Maurer Kádár János. Losonczi Pál es Fock Jenő elvtársaknak küldött üdvözlő táviratában fejezik ki jókívánságaikat a negyed­százados jubileum alkalmával, és leszögezik: „Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a szocializmus építésének éveiben Romániában és Magyarországon a két szomszédos nép és ország közötti kapcsolatok, a gazda­sági-műszaki -tudományos és kulturális együttműködés te­rén jelentősen fejlődtek. A Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Nép­köztársaság között Bukarestben egy évvel ezelőtt aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megnyitja a perspektívákat az egyre szélesedő es felfelé ívelő román—magyar kapcsolatok és sokoldalú együttműködés előtt, a marxizmus—leninizmus és szo­cialista internacionalizmus, a függetlenség és ncenzeti szuverenitás, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök és kölcsönös elvtársi se­gítés szilárd elvei alapján. Meggyőződésünk, hogy a Román Kommunista Párt és a Magvar Szocialista Munkáspárt, a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népiköztársaság közötti barát­ság és elvtársi együttműködés a továbbiakban is gyümöl­csőzőgp fejlődik a román és a magyar nép, a szocialista országok, egysége, valamennyi antiimperialista erő, a vi­lágbéke előnyére." Francia-NSZK csúcstalálkozó • Párizs (MTI) Kedden végetért Párizs­ban a francia—nyugatnémet csúcstalálkozó. Pompidou el­nök és Brandt kancellár teg­nap reggel megtartotta har­madik négyszemközti tanács­kozását, amelyet a két kül­döttség kibővített ülése kö­vetett Mindkét részről elégedet­ten nyilatkoztak a megbeszé­lések eredményeiről. Ugyan­akkor azt is hangsúlyozták, hogy a Párizs és Bonn kö­zötti kétoldalú együttműkö­dés a mai körülmények kö­zött új funkciót is nyert, amennyiben nem hátráltatni, hanem előmozdítani kívánja a sokoldalú nemzetközi kap­csolatok fejlődését s mind nyugati, mind keleti vonat­kozásban a multilaterális együttműködést. Pompidou elnök a záró­tanácskozáson hangsúlyozta, hogy „kétoldalú együttműkö­désünk jobban mint valaha az európai együttműködés fejlesztésének szolgálatában áll". A francia—nyugatnémet barátsági és együttműködési szerződés 10. évfordulóján tartott kétnapos csúcstalálko­zó eredményeit Brandt kan­cellár három pontban fog­lalta össze: — Teljes egyetértésre ju­tottak az európai biztonsági értekezlet kérdésében; — Igen, közelálló felfogást alakítottak ki az EGK és az Egyesült Államok viszonyá­ról; — Hasonló nézeteket val­lanak a „válság területek­ről" (például: Vietnam), és az e területeknek nyújtandó segítségről. , ' Meghalt Johnson O San Antonio (Reuter) A Texas állambeli San Antonióban kedden, 65 éves korában szívroham követ­keztében elhunyt Lyndon B. Johnson, az Egyesült Álla­mok volt elnökei Politikai karrierje 1953-tól ívelt egyre feljebb. Ebben az évben választották meg az amerikai szenátus de­mokrata párti frakciójának vezérévé. 1960-ban lett az Egyesült Államok alelnöke, majd a Kennedy elnök meg­gyilkolását kővető drámai órákban az elnöki repülőgé­pen tette le esküjét, s vált Amerika 86. elnökévé. John­son 1964-ben széles körű vá­lasztási hadjáratot indított és négy évre elnyerte az elnöki címet a hírhedt. Goldwater szenátor, republikánus el­nökjelölttel szemben. Az Egyesült Államok vá­lasztópolgária azonban nem sokkal később meggyőződ­hettek arról, hogy az indo­kínai agresszió befejezésére vonatkozó ígeretek csak üre­sen csengő szavak voltak, rá­adásul a háborút addig nem látott méretben kiszélesítet­ték. Az erre vonatkozó pa­rancsot maga Johnson elnök adta ki. 1968-ban lejárt elnöki mandátuma, s attól kezdve texasi birtokán a politikai élettől visszavonultan élt Johnsont csütörtökön te­metik el texasi birtokán. Ntxon elnök. 30 napos orszár gyászt rendelt el elhunyt elődje tiszteletem A Lunohod—2 első munkanapja • Moszkva (TASZSZ) Miután tartózkodási helye árnyékba került azaz e te­rületen a Holdon leszállt az éjszaka, a Lunohod—2 szov­jet holdjármű befejezte első munkanapját és keleti Irányba fordulva nyugovóra tért Első munkanapjának prog­ramját a Lunohod—2 mara­déktalanul teljesítette. Be­hatóan vizsgálta á Luna—21 leszállási körzetét, többször is tájképeket küldött televí­ziós úton a környezetről. A felvételek kifogástalan mi­nőségűek. Térhatású fény­képeket is továbbított a Holdnak erről az érdekes körzetéről. Helsinki konzultáció # Helsinki (ADN, UPI, véve, lényegében az alábbi AFP) témakörökben egyeztek meg: Az európai biztonsági ér- — A bizalom felkeltésére tekezletet előkészítő, a helsinki szolgáló intézkedések, és az Dipoli-palotában folyó sok- államközi kapcsolatok fogai­oldalú konzultáció keddi mának definiálása; munkaülésének középpontjá- — Az egyenjogúság alap­ban a Malcev szovjet nagy- ján álló kereskedelmi és követ által előterjesztett, az gazdasági kapcsolatok; európai biztonsági és együtt- — Az eszmék és informá­működési értekezlet napi- ciók szabadabb cseréje; rendjére vonatkozó javaslat Helsinki megfigyelők sze­állott.' A keddi plenáris ülé- rint, az összes érdekelt álla­sén szólalt fel Csehszlovákia mok nézeteinek kifejtése és az NDK továbbá Ausztria, után most már módszeresen Nagy-Britannia, az NSZK, meg lehet vitatni a fontos Portugália, Málta és Spa- tárgyi kérdések egyeztetését, nyotórszág nagykövete. Va- A sokoldalú ' nagyköveti lamennyien konkrét javasla- előkészítő tanácskozáson tokkal járultak hozzá a je- részt vevő 34 de'egáció még­lenleg folyó tárgyi vitához. állapodott, hogy a tárgyi A delegációk, az összes po- vitát a szerda délelőtti mun­zitív javaslatokat figyelembe- kaülésen folytatják. Kairó London Londonban megkezdődtek Az A, Ahram rfmű ^ tomi félhivatalos lap keddi csolat felvételéről. Nagy-Britannia és az NDK !S"SSl"láCÍaÍ kaP" íStaTSÍtar U egjáptomi diákot kihallgatasuk utan Moszkva szabadon bocsátottak. A lap azonban nem közölte, hogy Leonyid Brezsnyev, Nyiko- hány egyetemista van még laj Podgornij és Alekszej őrizetben. Koszigin üdvözlő táviratot küldött Urho Kekkonen finn Bonn köztársasági elnöknek elnöki mandátumának meghosszab­bítása alkalmából. Washington Bínar Augustsson izlandi külügyminiszter négynapos washingtoni látogatásra ér­kezett, hogy , megbeszélést folytasson William Rogers amerikai külügyminiszterrel az amerikai csapatok Izland­ról történő esetleges kivoná­sáróL' New York Az afrikai országok ENSZ­kép viselői New Yorkban hosszabb zárt ülést tartottak, amelyen az afrikai földrész­szel kapcsolatos számos prob­lémát vitattak meg. London A londoni Islington kerü­leti városi tanácsának épüle­tében ünnepélyesen felállí­tották Vlagyimir Iljics Lenin mellszobrát. A szertartáson részt vett P. Bradbury, Is­lington polgármestere, a vá­rosi tanács tagjai, valamint Mihail Szmirnovszkij. a Szovjetunió londoni nagy­követe. Willy Brandt nyugatnémet kancellár a tavasz folyamán hivatalos látogatást tesz Jugoszláviában. NDK-jegyzék a haderő­csökkentésről • Berlin (AON) Az NDK kormánya ked­den azonos szövegű jegyzé­ket intézett Belgium, az NSZK, Dánia, Izland, Olasz­ország, Luxemburg, Hollan­dia és Norvégia kormányá­hoz, s ebben jelezte, hogy kész részt venni az európai haderők és fegyverzetek korlátozásáról folytatandó tárgyalások előkészítő kon­zultációin, amelyek január 3I-én Bécsben kezdődhetnek meg. • Bécs (MTI) A bécsi nemzetközi sajtó­klubban rendezett tájékozta­tón Rudolf Kirschláger oszt­rák külügyminiszter többek között hangsúlyozta, hogy a szocialista országok kívánal­mának megfelelően Bécs el­vállalja a szervezést és a rendezést, ha ez az óhaj va­lamennyi érdekelt ország ré­széről helyeslésre és megér­tésre talál. • Brüsszel (UPI) Mint a NATO-szóvivő ked­den Brüsszelben bejelentet­te, a NATO állandó tanácsa kidolgozta a haderőcsökken­tési tárgyalások ügyében a szocialista országok javas­latára adandó kompromisz­szumos válaszát. A merénylők elfogása # Dakar (AFP, Reuter) Sékou Touré, guineai el­nök rádiónyilatkozatban tá­jékoztatta országa közvéle­ményét az Amilcar Cabral elleni gyilkos merénylet kö­rülményeirőL Elmondotta, hogy a Portugál Guinea és a Zöldfoki Szigetek Afrikai Függetlenségi Pártja (PAIGC) főtitkárának életét kioltó támadók, miután vé­geztek a haladó szervezet vezetőjével, elrabolták Aris­tide Pereirat, a PAIGC má­sodik emberét és a párt több funkcionáriusát. A merénylők a támadás végrehajtása után lopott bárkákba hurcolták foglyai­kat, és a tengeren át meg­kíséreltek Portugál Guineá­ba jutni. Sékou Touré elnök szavaiból kiderült, hogy a guineai haditengerészet őr­hajói tartóztatták fel a tá­madókat, és sikeresen ki­szabadították a PAIGC el­rabolt tagjait. A guineai elnök a táma­dás résztvevőiről elmondot­ta, hogy az akciót a portugál zsoldban álló „ötödik had­oszlop" tagjai szervezték, s az ügy kivizsgálására bi­zottság alakult. ARGENTÍNA: Döntő hónapok Argentína fővárosában. Buenos Airesben tűzharccal kezdődött az újesztendő: tíz gerilla megtámadott egy rendőrposztot, hogy fegyvereket zsákmányoljon. Az akció nem járt sikerrel, de azt mindenesetre jelez­te, hogy a márciusi választásokig Latin-Amerika e gazdaságilag talán legfejlettebb és politikai szempont­ból rendkívül jelentős állama viha­ros hetek elé néz. Lanusse tábornok ­elnök, aki az Argentína felett évek óta uralkodó katonai kaszton belül a viszonylag mérsékelt politikát kép­viseli, meghirdette a „nemzeti ki­egyezés eszméiét", és a junta hat évi kormányzás után megkísérel visszatérni az alkotmányosság útjá­ra. Argentínában akonban, amelv a katonai kormányzat évei óta külpo­litikailag az Egyesült Államok szö­vgtséee«ének tekinthetó, gazdasági­lag pedig eeyérte'műen földesúri­nagytőkés társadalmi struktúrában él — a tömegek jórésze ma már többet követel, mint Ilyen „nemzeti kiegyezést". A társadalom széles ré­tegei (mindenekelőtt a szakszerve­zetbe tömörült munkásság, a vezető ertelmteégieiE és a diákok valamint. B nemzeti tőke egy része) világosan látják, hogy az adott helyzetben a nemzeti megbékélés voltaképpen a jelenlegi rendszer konzerválását je­lentene. Meg akkor is, ha a kor­mányzás katonai módszereit a had­sereg tényleges uralmát leplező al­kotmányos-polgájj módszerekkel he­lyettesítenék. Ez a tarsadalmi nyugtalanság már évek óta abban a formában csapo­dott le, hogy a politikailag és tár­sadalmilag is megosztó "ellenzéki erők — kivéve természetesen a kö­vetkezetes forradalmi mozgalmat, mindenekelőtt a kommunistákat — a Madridban élő 77 éves Peron sze­mélyétől várták „a megváltási". Pe­ron 1946—1955-ig volt Argentína diktátora és éppen a hadsereg ame­rikai orientációjú tisztikara döntötte meg hatalmát. Az évtizedek' ködében az ellenzéki erők szemében elhomá­lyosultak Peron uralmának vissza­taszító diktatórikus jellemvonásai. Csak azok a részben demagóg indo­kok alapján megvalósított intézke­dések maradtak az emlékezetben meg, amelyek annak idején a — természetesen peronista és nem a következetesen osztályharcos — saatoaerweadek .(againak bizonyt* mértékű kiszélesítéséhez és egyes amerikai monopóliumok befolyásá­nak szerény korlátozásához vezettek. Ennek megfelelően a mostani pe­ronista mozgalmat teljesen laza el­lenzékiség jellemezte. Társadalmilag heterogén és ellentétes érdekű, szé­les munkásrétegektől földesurakig terjedő csoportosulás volt ez, ame­lyet csak a távolban élő vezér míto­sza kovácsolt egybe. Az argentin belső helyzet új vo­nása, hogy ez a mítosz éppen Peron, egyhónapos argentínai tartózkodása során szertefoszlott A mozgalom eredetileg az agg Peront kívánta el­nökjelöltként indítani a márciusi vá­lasztásokon. Peron azonban habozott es késlekedett a hazatéréssel. Az le­hetőséget adott a katonai kormány­zatnak ama törvény érvényesítésére, amely szerint a választásokon csak olyan politikus indulhat, aki már hat hónappal a választás előtt (ebben az esetben X972. augusztus 25-én) Ar­gentínában tartózkodott. Amikor te­hát Peron 1972. novemberében Ar­gentína földjére lépett, már tudta, hogy ő maga nem lehet elnök. La­nusse és a katonai junta azonban arra módot adott, hogy a mozga'om Peron jelenlétében válassza ki ellen­jelöltlét márciusra. A hadsereg csúcsain nyilvánvaló­an arra számítottak, hogy ha Pe­ron mint szimbólum és egyesítő erő kihullik, akkor a mozgatóm ellenté­tes érdekű csoportjai egymás torká­nak ugranak. Ez is történt A pero­nista úgynevezett „justieialista froaT egy 62 éves. konzervatív be­állítottságú volt peronista képvise­lő Campora elnökjelöltsége mellett döntött. A kongresszuson, amely ezt a jelölést elhatározta, a peronista mozgalom úgynevezett „szakszerve­zeti szárnyának" vezetői kivonultak a teremből. Néhány nappal később a szakszervezeti szárny egyik vezetőjét Luis Guerrerot, aki a fémipari szak­szervezet elnöke, ismeretlen tettesek: megtámadták: kocsiját géppisztoly­lövésekkel árasztották el. A hadsereg látható elégedettség­gel kíséri figyelemmel ezt a folya­matot és szorosabbra vonja sorait. Lanusse el pök a választásokig hi­vatalban marad és a katonai junta által támogatott ^köztársasági. szövet­ség" a jelek szerint Martinez tábor­noknak ajánlja majd fel az elnök­jelöltséget. (Martinez jelenleg a kor­mány-junta titkára.). Peron köztien visszatért kényelmes madridi száműzetésébe, s az már vi­lágos, hogy Argentínát többé soha­sem fogja kormányozni. Az viszont, hogy tnárciusig a peronista mozga­tóm a fegyveres összecsapásig faiutó frakcióharc körülményei között ki tud-e do'eozni valamilyen politikai alternatívát Lanusse „nemzeti meg­béVé'és" vonalával szemben, leg­utóbb is kéf«4ges. .Ha vatermlyen ra­d'kális fordutót nem követ'-o/'k be, és a peronista moz"alom k'^önböző csoporHai továbbra is eevm'-t mar­cangolják — a hadserei által támo­gatott jelölt különösebb aggodalom nélkül tekinthet a márciusi válasz­tások elé. & S.

Next

/
Thumbnails
Contents