Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-24 / 19. szám

j\>- Jtbo VILÁG PRO LETÁRIAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 63. évfolyam, 19. szám 1973. január 24., szerda Ára: 80 fillér .. i^Ufi/y^f - fe Rekonstrukció a textiliparban Győri Imre pártnapi előadása a fextilművekben A Szegedi Textilművek kultúrtermében tartottak tegnap délután párt napot, a Magyar Szocialista Munkás­párt 1972. novemberi határo­zatának témájáról; a gaz­dasági fejlődés időszerű kér­déseiről. A tágas helyiség teljesen megtelt a délelőtti műszak után. és a hallga­tóság soraiban a nők voltak többségben. Az érdeklődés természetesen a témának szólt elsősorban, de az is sok embert vonzott, hogy már előre hallották a textil­üzem dolgozói: Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a Csongrád megyei pártbizott­ság első titkára beszélni fog pártnapi előadásában az or­szágos textilipari rekonst­rukciós programról, a textil­munkások helyzetének to­vábbi javulásáról is. A pártnapot Reseterits Sándorné, az üzemi pártbi­zottság titkára nyitotta meg. Az elnökségben foglalt he­lyet dr. Varga Dezső, a Sze­ged városi pártbizottság tit­kára is. A várakozásnak megfele­lően — a novemberi pártha­tározat ismertetése után —, Győri Imre részletes tájé­koztatót adott a textilmun­kásoknak az iparág folya­matban levő és 1975-ig befe­jeződő felújítási programjá­ról. Elmondotta, hogy a kor­mány a legfontosabb felada­tok között tartja számon ezt a 15 milliárdos programot, hiszen a lakosság igényei, vásárlóerejének növekedése jóval elhagyta a textilruhá­zati ipar színvonalát, s a jövőben további szakadék támadna, ha nem korszerű­sítenénk az üzemeket. Csongrád megye igen ér­dekelt ebben a feladatban, hiszen négy nagy textilüze­me van, s ezek a gyárak a magyar textilipar termelésé­nek 11 százalékát adják. Még jobban növekszik szemünk­ben a jelentősége, há fi­gyelembe vesszük, hogy a megye ipari dolgozó lakos­ságának mintegy 39 száza­léka. közel 20 ezer ember él a textiliparból. A textilipar nagy rekonst­rukciójának programja a gazdasági érdekeken túl is fontos: az itt dolgozóknak ugyanis 67 százaléka nő, 12 ezer 500 dolgozó — jóllehet, az összes foglalkoztatott ará­ny aban csak; 42 százalék a nők megyei átlaga. A rekonstrukcióra szánt 15 milliárd forintból ^mil­liárdot állóeszközökre költe­nek. A program egyharmad részben már megvalósult. A múlt esztendő végén például az automata szövőgépek aránya már 42 százalék volt. Ez nemcsak termelési, ha­nem emberi szempontból is igen lényeges: könnyebb a munka; kisebb a zaj, tisz­tábbak a munkahelyek. Csongrád megye textilipa­ra körülbelül 1 milliárd fo­rinttal részesedik a prog­ramból. Aránya szerint több­re számíthatnánk, de a re­konstrukció elsősorban a köt­szövő ipart érinti;. így a HÓ­DIKÖT már több mint 500 milliót fordíthat korszerű­sítésre. A textilipar megújításá­nak első eredményei máris érezhetők: a ruházati ipar 6 százalékkal, a kötöttárugyá­rak 8—10 százalékkal több árut tud piacra adni, s ezek között mind több szintetikus szálból • készült ruházati cikket. A későbbiekben a szövött textíliák helyett egy­re nagyobb választéka lesz a könnyen kezelhető, kötött, műszálas textíliáknak. Az ipar exportképességét kötöttáru­ból 10, egyéb textilruházati cikkből 16 százalékkal nö­velhetjük majd, aminek el­lentéteként korszerű gépieket és nyersanyagokat hozha­tunk b& így megy végbe a nagy­múltú hazai textilipar meg­újhodása a szemünk előtt, a mai textilmunkások részvé­telével. Ebből láthatjuk­ennek az iparágnak óriási jövője van, érdemes a texti­les szakma felé fordulni. A munka- és életkörülmé­nyek változása, fejlődése a rekonstrukcióval együtt jár. Az eddigi mérleg szerint Csongrád megye négy nagy textilüzeme közel 55 millió forintot költött szociális be­ruházásokra. Jelentős tétel a KSZV új, épülő szüvödéjé­nek klimatizálása, modern világítása, korszerű fürdők és öltözők építése. A juta­üzem 600 személyes öltözője és fürdője ugyancsak a nagy rekonstrukció része. A ruha­gyár Szegeden és Bácsal­máson korszerűsíti szociális helyiségeit. A HÖDIKÖT munkásnőinek panaszai is enyhülnek. A KSZV óvodát épít Szegeden és Pécsett, a textilművek 100 személyes óvodája pedig hamarosan te­tő alá kerül. Mindezek azt mutatják, hogy a nagyipari munkás­ságról és különösen a dolgo­zó nőkről való fokozott gon­doskodás elve élő törvény társadalmunkban. Lépésről lépésre haladva érünk el eredményeket az aktuális párt- és kormányhatározatok megvalósításában. Eközben a textilmunkások bérezésének javulása is fo­lyamatosan kimutatható. A textilművekben például a múlt esztendőben több mint 6 százalékkal nőtt a bérszint Az idén életbe lépő bérin­tézkedések a nagyüzemi munkásokat, a nőket és a három műszakban dolgozó­kat részesitik előnyben, minthogy itt volt a legtöbb a népgazdaság adóssága. Ez a megye 18 ezer textilipari munkása közül mintegy 13 ezer fizikai dolgozót és 1000 művezetőt érint: a szakmun­kásokat, a gyakorlott betaní­tott munkásokat és a műve­zetőket legalább 8 százalék erejéig. A kormány úgy fog­lalt állást, hogy a három műszakos termelés és a nők magas aránya további bér­emelési lehetőség. így az idei bérrendezés valóban érezhető és lényeges lesz. Érezhetik belőle társadalmi megbecsülésüket a textilesék és közelebb kerülnek bére zésükkel más szakmákhoz, melyektől korábban indoko­latlanul elmaradtak: A központi bérintézkedé­seken felül természetesen még a hagyományos évi bér­fejlesztés is javít a hely­zetükön, A társadalom minden osz­tálya és rétege megértéssel fogadta ezeket az elveket — s a nagyüzemi munkásság is jó néven vette, hogy a le­hetőségek erejéig terjesztet­te ki a párt és a kormány az anyagi gondoskodást. Győri Imre ezzel összefüg­gésben beszélt életszínvonal­politikánkról is. Hazánkban minden dolgozó osztály és réteg életszínvonalával fo­lyamatosan és fokozatosan törődünk — nemcsak oly módon, hogy teljes a foglal­koztatottság, jobbak a lakás­viszonyok, hanem a kerese­tek növekedésévei is. Befejezésül az előadó hangsúlyozta: az életszínvo­nal folyamatos és tartós emelésének fedezetéről ne­künk, magunknak kell gon­doskodnunk. Hatékonyab­ban kell felhasználnunk anyagi eszközeinket és szel­lemi erőnket, s ki kell hasz­nálnunk azokat a kamatokat is, amelyeket a szilárd szo­cialista munkaerkölcs és a szocialista munkaverseny hozhat Sz. S. I. Külonleg zsaluk Somogyi Kírolyné felvétele Az MTA biológiai kutatóintézetének izotóplaboratóriu­maihoz különleges zsalus ablakok készülnek. Ezeknek az a tulajdonságuk, hogy a kísérletekhez igazodva, belülről szabályozhatják a Laboratóriumba kerülő fényt. Képünk a különleges alumínium zsaluzatok felszerelését, illetve a homlokzat készítését mutatja be Ma Washingtonban és Párizsban Begelentesek targyalasokrol Kedden délelőtt 9 óra 30 perckor kezdődött meg Pá­rizsban a VDK és az Egye­sült Államok képviselői kö­zött folyó bizalmas tárgya­lások újabb fordulója. A bizalmas megbeszélé­sekre ezúttal nem Párizs környékén került sor, hanem a nemzetközi konferenciák központjának épületében, a Kléber sugárúton, ahol a Vietnam-konferencia tartja hivatalos üléseit. A találko­zó színhelyét •— ahai ugyan­csak nem fordult még elő az eddigi bizalmas tárgyalá­sok során — mint lapunk­ban is közöltük már előre hivatalosan bejelentették. Elsőként — néhány perc­cel fél tíz előtt Le Duc Tho és Xuan Thuy, a VDK-kül­döttség vezetője, érkezett Magyar-bolgár tanácskozások Kedden bolgár küldöttség érkezett hazánkba a magyar —bolgár gazdasági és mű­szaki-tudományos együtt­működési bizottság 11. ülés­szakára A delegációt Zsivko Zsivkov, a bolgár Miniszter­tanács elnökhelyettese, az együttműködési bizottság bolgár tagozatának vezeti. Kedd délután a Parla­mentben megbeszélésre ült össze a magyar—bolgár gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizott­ság két elnöke, dr. Tirpár Mátyás, a Minisztertanács elnöke elnökhelyettese és Zsivko Zsivkov, a bolgár Miniszter­tanács elnökhelyettese, s ez­zel megkezdődtek a kétolda­lú tárgyalások. Az együttműködési, bizott­ság plenáris ülésére szerdán kerül sor. (MTI) meg számos szakértő kísére­tében, majd kisvártatva az épület elé gördült Kissinger kocsija is. Kissingert ugyan­csák elkísérték a találkozóra az amerikai küldöttség szak­értői, akik valamennyien hatalmas aktatáskákat és kisebb-nagyobb bőröndöket cipeltek .magukkal. A tárgyalások megkezdése előtt sem Le Duc. Tho, sem Kissinger nerrt nyilatkozott, barátságosan üdvözölték a várakozó újságírókat, majd besiettek az épületbe. A három óra negyvenöt perces megbeszélésről távo­zóban a két küldöttség tag­jai mosolyogva kezetráztak és integettek a Kleber su­gárúti konferencia épület előtt az esőben várakozó új­ságíróknak és fényképészek­nek. Egyelőre semmi hír arról, hogy vajon megszületett-e végre a régen várt tűzszüne­ti megállapodás, vagy továb­bi konzultációkra lesz szük­ség. Arról, hogy a delegációk mikor találkoznak ismét, be­jelentés egyelőre nem hang­zott el. Megfigyelők bizo­nyos következtetéseket pró­bálnak levonni abból, hogy a szakértők ülésezését fel­függesztették: úgy vélik, hogy ez a megállapodás lét­rejöttére utal. Henry Kissinger, az ame­rikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója kedden dél­után 15.25 órakor Párizsból hazarepült Washingtonba, hogy jelentést tegyen Nixon elnöknek a bizalmas megbe­szélésről. Az Orly-i repülő­téren Henry Kissinger nem nyilatkozott az újságíróknak. Ronald Ziegler, a Fehér Ház szóvivője kedd déli saj­tóértekezletén bejelentette; Nixon elnök helyi idő sze­rint kedden este 22 órára (magyar idő szerint szerdán hajnali 4 órára) — műsor­időt kért az országos rádió és tv-hálózatoktól, hogy fe­hér házi hivatalából „tájé­koztassa az amerikai népet a vietnami tárgyalások állá­sáról". A VDK Párizsban tárgya­ló küldöttsége kedden este bejelentette, hogy iJe Due Tho, a küldöttség különle­ges tanácsadója szerdán 16.00 órakor sajtóértekezletet tart Párizsban, a Kléber sugár­úti nemzetközi konferencia­teremben. Le Duc Tho és Henry Kissinger kedd délelőtti megbeszéléséről a küldöttség szóvivője nefn nyilatkozott. i

Next

/
Thumbnails
Contents