Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-20 / 16. szám

VASÁRNAP, 1973. JANUÁR 29. Gépesített bánya Az Ózdvidéki Szénbányák farkaslyuki üzemében pénteken megkezdték az üzemszerű termelést a második, komplex gépesítésű frontfejtésen. A több mint háromezer-ötszáz kalória fűtőértékű, alacsony hamu- és víztartalmú szénmezőben, a két méter vastag telepen szovjet önjáró biztosítóberendezést szereltek be. A szén fejtését ugyancsak szovjet gyártmányú gép végzi. (MTI) Az influenzahelyzet Az elmúlt napokban Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod, Csongrád, GyőrSopron, Komárom, Szabolcs, Szolnok, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyéből érkezett jelentés, többnyire szórványosan előforduló influenzamegbetegedésekről, egyes településeken a megbetegedések halmozódását észlelték. Budapesten és Pest megye területén a megbetegedések száma jelentősen megnövekedett, és az influenza járványos méreteket öltött. Az eddigi tapasztalatok szerint a megbetegedések lefolyása általában enyhébb, mint az elmúlt években volt. A megbetegedettek mintegy 0,6 százalékát utalták kórházba. A betegek orvosi és gyógyszerellátása mindenütt biztosított. A következő időszakban az influenzás megbetegedések számának további emelkedésére kell számítani. nagyközségi tanácsok működése Pénteken a Parlamentben együttes értekezletet tartottak a fővárosi és a megyei 1a aácselnökök. valamint a Hazafias Népfront fővárosi és megyei titkárai. A tanácskozáson részt vett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese. Az értekezleten a tavaszszal esedékes általános tanácsi választások előkészítésének teendőiről tartott tájékoztatót dr. Papp Lajos államtitkár. a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke és Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Ezt követően dr. Komócsin Mihálynak, a Csongrád megyei tanács einökének előterjesztésében „A nagyközségi tanácsok működésének Csongrád megyei tapasztalatai" című téma került napirendre. Megyénkben — mint az előterjesztés rámutatott — II nagyközségi tanács működik, itt él a megye lakosságának százaléka. A nagyközségi tanácsi testületek munkáját számottevő színvonal-emelkedés jellemzi elenyésző a formális napirendek száma, s kielégítő a testületi döntések törvényessége Az általában kedvező helyzet mellett azonban még előfordult, hogy — különösen a kezdetkor — még jogalkalmazási bizonytalanság volt tapasztalható, s egy-két esetben jogszabálysértő döntést is hoztak. Kiforrott, módszereiben kiNyúlgyár alakult a nagyközségi tanácsok végrehajtó bizottsági titkárainak a különböző szakigazgatási szerveket irányító tevékenysége. Nem mondható el ez azonban a tanácselnökök általános felügyeleti jogával kapcsolatos tevékenység helyes módjainak kimunkálásáról. A tisztviselők iskolai, szakmai felkészültsége jobb az országos átlagnál. (A vezetők 55 százaléka felsőfokú iskolai végzettséggel, a vbtitkárok 70 százaléka pedig állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik.) összegezve megállapítható: a megyei tapasztalatok kedvezőek. Sikerült olyan szervezeti formát kialakítani, amely a közigazgatási szerkezetben is elkülöníti az egységes község-kategóriák'tól azokat a településeket, amelyeknek lélekszáma, a környező falvaikra való hatása és fejlődési távlata a városhoz hasonló jellegzetességet mutat. Ezt követően Klaukó Mátyásnak, a Békés megyei tanács elnökének jelentése a megyei, járási hivatalok tevékenységének tapasztalatait summázta. A tanácselnöki értekezlet dr. Papp Lajos zárszavával ért véget. FOGYASZTÓI TÁRSADALOM A

külföldről, a fejlett tőkés országokból visszatérő turisták gyakorta áradoznak a csillogó-villogó kirakatokról, mesélnek, mi minden kapható arrafelé, méghozzá milyen olcsón. A fogyasztói társadalom teoretikusai is azt magyarázzák, hogy ez az egyetlen lehetséges útja a fejlődésnek, az övék. Erre épít többek közt a konvergencia elmélete, mely szerint a szocialista és tőkés országok mindenképpen közeledni fognak egymáshoz. Vagyis az ipari fejlődésnek, a szocialista országok gazdagodásának szükségszerű folyománya lesz szerintük a fogyasztói társadalom kialakulása. S valóban, a mi boltjainkban is egyre több az áru, egyre nagyobb a választék, a kínálat. Sokan úgy vélik, ezek az első lépések a fogyasztói társadalom felé vezető úton. Ezzel szemben a párt vezetői, országunk gazdasági és társadalmi életének irányítói többször is kijelentették: Magyarországnak nem volt és nem lesz célja a fogyasztói társadalom. Nincs Rt valamiféle ellentmondás'' Hiszen az ország mindent megtesz, hogy lakói egyre jobban éljenek, hogy minél többen lakhassanak összkomfortos lakásban, hogy minél többen vehessenek iparcikkeket, minél jobban ruházkodhassanak az emberek és így tovább. Látva az ország gazdagodását, egyes nyugati teoretikusok azt hangoztatják, hogy ez már a fogyasztói társadalomhoz vezető út kezdete. Miért mondjuk tehát, hogy nálunk ilyesmi soha sem lesz, ha az ország gazdagsága, s lakóinak jóléte a célunk? Érdemes erről néhány szót szólni. Tízegynéhány éve, amikor már nemcsak az ipart voltunk képesek fejleszteni, hanem a fogyasztást is, akkor sokat emlegették a frizsiderszocializmust, mondván: a jólét idegen a szocialista társadalomtól, negatív emberi jellemvonásokat szül. Nevetséges vádak voltak ezek. Hiszen a szocialista társadalom felépítése csak igen fejlett gazdasági alapokon lehetséges és az elsőrendű társadalmi cél az emberek jólétének megteremtése, felszabadításuk a gazdasági és természeti kényszerek alól. A cél: teljes emberré tenni az embert, ehhez pedig az eszközök bőségére van szükség. De hát — állítják a nyugati teoretikusok — ebben ők előbb járnak. Náluk a fejlett ipar bázisán valóban az eszközök, az árucikkek meglehetős bőségét képesek biztosítani polgáraiknak. Emberi célokat szolgálnak tehát — mondják. Csakhogy ezek az emberi célok elválaszthatatlanok a profiból, s éppen ezért csak felemásan érvényesülhetnek, s az ottani társadalmi körülmények között a civilizációnak egyfajta öngyilkos, emberellenes modelljét alkotják meg. Öngyilkos, emberellenes modell? Nem túlzás ez? Nem, csak a híreket kell böngészni hozzá, a csodás iparcikk-kínálat reklámjait. Eldobható villanyborotva — kiválóan alkalmas utazóknak. Nagyon olcsó, tíz borotválkozásra alkalmas. Nem kell az otthonit cioelni, hazautazás előtt el lehet dobni. Ugyanilyen az egyszeri alkalomra használható vasaló, a százórás használatra alkalmas cipő és még számtalan csodabogár. Csakhogy veszélyes csodabogarak ezek. A világ iparilag fejlett részét így is szeméthegyek öntik el. Alig-alig képesek már megbirkózni a mindent elárasztó, a levegőt, a vizet és a földet egyaránt mérgező szeméttel. S ezek az eldobható apróságok növelik a szeméthegyeket, de profitot hoznak a vállalkozónak. S ez a fontos. Hogy mindez túlhajtott ipari termeléshez vezet? — ki bánja Pedig az eldobható vasaló üzemébe beruházott összeggel meg lehetne oldani, hogy a gyár többi részlege ne szennyezze a levegőt, a vizet. Csakhogy az nem hoz profitot. Hírek a vftágból. Velence Porto Marghera nevű iparnegyedében olyan méreteket öltött a levegő szennyeződése, hogy az egészségügyi hatóságok gázálarc viselésére kötelezték az ott dolgozó mintegy 50 ezer munkást, akik közül korábban sokan megbetegedtek. S mindennek oka elsősorban a profitért túlhajszolt termelés, Nemzetiségi tanácskozás Rendszeresen ellenőrzik a hízásra fogott tapsifülesek súlyát Van néhány, lassan már hagyományosnak mondható exportcikkünk, melyek az ínyencek asztalainak választékát bővítik: a békacomb, az éticsiga, a galambhús stb. Az utóbbi időben ezekhez egy újabb járul: a házinyúl húsa. A külföldi vásárlók, főként a franciák, a svájciak és az olaszok csaknem minden mennyiség átvételére vállalkoznak. A házinyulak húsának fogyasztása az utóbbi évtizedben vált „divattá". Azaz pontosabban nem is divatról van szó, hanem aunuk fefe ismeréséről, hogy a házi nyúlnak kalóriában szegény, nagy biológiai értékű fehérjékben gazdag, könnyen emészthető húsa van. Ha zánk legnagyobb nyúlgyárában, a Bikali Állami Gazdaságban — sokan Európa, sőt a világ legnagyobb nyúltelepének tartják — a fehérgyöngy hibrid házinyúllal értek el jó eredményeket. Az anyaállatok évenként 35 —38 utódot hoznak világra — egyszerre 7—8 kisnyúl születik —, de remény van rá, hogy 50-re sikerül emel ni »é»á JwzamatS. Több nemzetiség, a Csongrád megyében élő szlovákok, románok, délszlávok képviselői tanácskoztak tegnap Szegeden, a Hazafias Népfront Csopgrád megyei elnöksége, a Csongrád megyei tanács vb, valamint a Magyarországi Nemzetiségi Szövetségek által rendezett aktíván. Hantos Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese mondott elnöki megnyitót. Köszöntötte a résztvevőket, közöttük Herczeg Ferencet, az MSZMP KB alosztályvezetőjét, dr. Ágoston Józsefet. a megyei pártbizottság titkárát, Ognyenovics Milánt, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkárát, Szilágyi Pétert, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkárát, Such Jánost, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkárát, Jáhni Lászlót, a szegedi járási pártbizottság titkárát és dr. Ábrahám Antalt, a megyei tanács járási hivatalának elnökét. Nagy István, a Hazafias Népfront Csongrád megyei elnöke tartott előadást. Szólt arról, hogy a tanácskozás az idén ősszel sorra kerülő oc«zág06 nemzetiségi kongreszszus előkészületeinek része. Ismertette továbbá a Csongrád megyében élő nemzetiségiek helyzetét. Mint mondotta, a megye összlakosságának egy százaléka, mintegy 3 ezer ember szlovák, délszláv vagy román ajkú. Helyzetüket, ugyanúgy, mint a magyar ajkúakét, a szocializmus építése, a közös munkában való tevékeny részvétel határozza meg. Alkotmányba foglalt jogaikkal élnek, részt vesznek a közéletben. a vezetésben is. Szép számmal tevékenykednek a népfrontmozgalomban. Beszélt többek között a nemzetiségiek kulturális életéről, arról, hogyan igyekeznek ápolni sajátos hagyományaikat, szokásaikat. Ebből a szempontból igen fontos az anyanyelv ápolása, oktatása. Több helyen megszervezték a megfelelő nyelvi oktatást. Deszken szerb-horvát nyelvű iskolai csoport működik, 10 tanulóval. Csanádalbertin ugyancsak 16 tanuló ismerkedik a szlovák nyelvvel. Pitvaroson 40-en tanulnak szlovákul, három csoportban. Magyarcsanádon ugyancsak három csoportban 32-en román nyelvű, hatan szerb-horvát nyelvű tanfolyamra járnak. Pitvaroson, Deszken és Magyarcsanádon a nemzetiségi óvodában anyanyelvet beszélő gondozó- és óvónő dolgozik. Ezekhez a kérdésekhez kapcsolódtak a hozzászólások is. Először a nemzetiségi szövetségek főtitkárai fejtették ki véleményüket, majd a megyénkben élő nemzetiségiek képviselői kértek szót. Elek Pál (Magyarcsanád), Jesits Lázár (Magyarcsanád), Garai György, Komár Pál és Juhász Imre (Pitvaros). Dovalovszki János és Dégi György (Csanádalberti), Rusz Márk (Deszk), Ruzsin Milán (Üjszentiván) és Tuska György (Ambrózfalva) mindenekelőtt arról beszéltek, hogy milyen sokat változott hazánkban a nemzetiségiek élete, kapcsolata a felszabadulás óta. Ennek legfőbb oka a szocialista építésben való összefogás, a párt lenini nemzetiségi politikája alapján. Felszólalt a tanácskozáson a Központi Bizottság alosztályvezetője, Herczeg Ferenc is. A tanácskozás Hantos Mihály zárszavával fejeződött bo. amikor a fogyasztás fokozása érdekében mindenáron való termelést, de az országot és lakóit nem gazdagító beruházásokat erőltetnek a cégek, piacot pedig felfokozott reklámhadjárattal teremtenek a végsősoron haszontalan portékának. E

zek és ehhez hasonlók a fogyasztói társadalom olyan vadhajtásai, melyek az adott társadalmi szerkezet lényegéből következnek. S mivel e társadalom a bioszféra, s ezáltal az ember számára is öngyilkos gazdasági modellt hoz létre, sohasem lehet célja egy egészséges társadalmi fejlődésnek. Hiszen nem csupán a környezetet mérgezik feleslegesen, de pusztítják és elfogyasztják a föld pótolhatatlan, nélkülözhetetlen ásványi kincseit. Mert ezeket is megvásárolható árúként kezelik, nem pedig mint az emberiség takarékosságot, megfontolt gazdálkodást igénylő kincseit Való igaz, hogy mi lm csak keveset költünk még a környezet védelmére, de ez érthető. Közel sincs meg ugyanis nálunk az a technikai bázis, melynek hasznából bőségesen telne a védekezésre. Nálunk egyelőre csak szűkösen telik erre, ha nem akarjuk felborítani a népgazdaság egyensúlyát De máris összehasonlíthatatlanul szervezettebben védjük, gondozzuk tájainkat, műemlékeinket — ha olykor kevesebb pénzből is —, mint sok fejlett tőkés ország. S ha majd több telik a nemzetgazdaságtól. azt a többet nem a fölösleges mütyürök és a mindenáron való fogyasztás oltárán fogjuk föláldozni, hanem értelmes, kollektív célokra költjük majd. N

em, nem lesz nálunk fogyasztói társadalom. Az a célunk, hogy a jövőben minden embernek biztosítani tudjuk az adott kor technikai-gazdasági helyzetéből következő maximális lehetőségeket, eszközöket. Kényelmes és jó lakást, a művelődés eszközeit, s autót is, egyszóval a teljesebb emberi életet szolgáló javákat. Nem szükségszerűség a fogyasztói társadalom, pusztán a történelem zsákutcája. Vele szemben egyetlen választható alternatíva áll: a termelés és a gazdaság emberközpontúan, okosan megszervezett és tervezett fejlesztése, amely tud disztingválni, hogy mi a foltosabb: értelmetlen gyártmányok előállítása, vagy a környezet és az ember védelme. Olyan társadalom létrehozása, amely az ember javát nemcsak az üzletek kirakataiban látja megvalósíthatónak, hanem az emberi létezés teljes szféráját felöleli. Szávay István Benke Valéria a finn fővárosban Helsinkibe érkezett az MSZMP Központi Bizottságának küldöttsége, Benke Valériának, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának vezetésével. A küldöttség a Finn Szociáldemokrata Párt meghívására tesz látogatást Finnországban, s tanulmányozni fogja a párt tevékenységiét.