Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-20 / 16. szám

SZOMBAT, 1973. JANUÁR 2Q. A hagyományok köteleznek Beszé'getés a szakszervezetek művészeti nevelő tevékenységéről A szakszervezetek különie- el az igazi művészetek köze- vészeti nevelésnek az irodalgesen nehéz feladat jut a társadalmat átfogó programok végrehajtásából, így a dolgozó tömegek ízlésének, igényelnek fejlesztéséből, a kulturális felvilágosítás munkájából, a művészi nevelés megoldásra váró gondjairól. Legfontosabb, hogy az általánosan fogalmazott Irányelveket és feladatokat helyesen fordítsák le a gyakorlat, a 1'•!)«•. mi ízlésformálás, az olvasó• Milyen kapcsolatot épitet- vá nevelés erőssége metek ki a Szegeden élő al- gyénkben. Könyvtárhálózakotómíí vészekkel, mi e kapcsolatnak a tartalma? — Régóta kialakult, hagyományosan jő kapcsolatunk van a Szegeden élő-dolgozó művészekkel. Igyekszünk figyelemmel kísérni munkájukat, lehetőséget teremtünk a bemutatkozásra és az éltünk több mint száz üzemi könyvtárat tart nyilván. Rendszeresek az író-olvasó találkozók, s nemcsak a helyi írókkal. A „Kell a jó könyv !"-mozgalomba negyven könyvtár 1296 olvasója kapcsolódott be. Azoknak a komplex programoknak volt _ legnagyobb sikerük, ahol az szervesen építsek bele a hét- SZMT alapított néhány díjat ajánlott könyvek megvitatáhelyi adottságok nyelvére, és ményszerzésre egyaránt. Az köznapok tennivalóinak sorába Nincs ez másként a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége központi vezető- mazása Bégének októberi ülésén el- se érdekében. A hangzottakkal sem. A művé- Gyula" művészeti az érdeklődés felkeltése, a sát irodalmi esttel, filmvetímagas színvonalú, szocialista téssel kötötték össze. Szegeeszmeiségű alkotások jutal- den is rendszeresen állítanak • munka serkenté- ki képzőművészek az üze„Juhász mekben. Tudjuk, hogy sok díjat a helyen még hiányzanak a szeti nevelés sürgető kérdé- színházművészetben nyújtott gyári tárlatok rendezésének setról ée válaszadás nehéz és magas szintű produkciók ré- alapvető követelményei. Valifelelősségteljes munkájáról szesei kapják, a Szegedi Nyá- juk azonban, hogy ez nem kértünk tájékoztatást Nagy ri Tárlat egyik kiemelkedő szabhatja gátját a kezdeméLászlónétól, a Szakszervez*-- művének alkotódfja pedig az nyezésnek, mert ez egyik tek Csongrád megyei Taná- SZMT nivódiját nyeri eL leghatásosabb fóruma annak, csa, kulturális, agitációs és Szólni kell még az alkalman- hogy a munkások érdeklödébizottságának kénti nívódíjakról, melyek- sét fölkeltsük, a képzőművékel kiemelkedő produkciókat szetek iránt. I igyekszünk jutalmazni. Ez — A zenei kultúra terévi terveink között szerepel jesztése területén állunk a az üzemek és a művészek legrosszabbul. Mindössze egy között kötött szerződéses kap- üzemi zenekar dolgozik Sze— A szakszervezetek nép- csolatok fejlesztése. írók, geden. A kórusmozgalomban •aerűsítő, népművelő, művé- költők, képzőművészek jut- értékes és figyelemre méltó szetterjesztő szerepe nemes hatnak így közelebb a ter- változások tanúi lehetünk. A hagyomanyokra épüL Mindig melőmunkához, a dolgozó hajdani üzemi gyári munpropaganda vezetőjétől. # Miben látja a szakszervezetek szerepét a művészeti nevelésben? is feladatunk volt a szervezett dolgozók körében a művészet-népszerűsítő tevékenység. A szakszervezetek helye a művészet és munkások között van, s szerepe szerint nem választóvonal, hanem hídverés e két, sajnos még meglehetősen távoli part között, feladata pedig, hogy ezen a hidon minél több dolgozó ember jusson emberekhez, ugyanakkor sze- káskórusok kiléptek az üzemélyes kapcsolataik révén óriási népművelői missziót is betöltenek egy-egy gyárban, üzemben. • Hogyan ftélt meg a szakszervezetek edd'gl művészeti nevelőmnnkáját, hogyan körvonalazódnak a jövő feladatai? — A szakszervezeti mozgalom keretei között folyó műKeresik a ritka fémet Ritka fémeket keresnek, különféle növények számára a legkedvezőbb talaj öszizetételt kutatják, a katalizátorok „gerontológiai" vizsgalatait végzik a Bányászati Kutató Intézet szakemberei. Az intézet megvásárolta a Japan Electron Optics Laboratory 100 000 dollár értékű tömegspektrométerét, amely "ezjelenleg talán a világ légkor- Jelenleg szerű bb műszere ezen a területen. A műszer az anyagmintakban előforduló elemek atommagjait „kényszeríti" vallomásra és annyira érKereslk azokat a tényezőket, amelyek előidézik a katalizátorok kimerülését, elöregedését Az ilyen „katalizátor-gerontologiai" vizsgálatok vezethetnek el előbbutóbb az eddigieknél jobb, hatékonyabb katalizátorok előállításához és regenerálásuk céltudatosabb mód szereiKGST-országok területén ez az egyetlen példánya ennek a legújabb típusu tömegspektrométernek. Ennek megfelelően máris nagyarányú érdeklődés muaékeny, hogy - néhány mii- tatkozik jránta a Momszédos ligrammnyi minta milliomod részét képviselő összetevőt is felismeri és mennyiségileg megméri. Egyetlen vizsgálatban képes azonosítani akar a periódusos rendszerhez tartozó összes elemeket Jelenleg, amikor tulajdonképpen még a műszerrel való barátkozás időszakában tartanak, a magyar szakemberek máris igen érdekes feladatok megoldására hasznaijak a draga berendezést. Gyűjtik az adatokat például az ország ritkafém-térképének elkészítéséhez. A számításba jöhető területekről származó anyagmintákban megkeresik a ritkafemeket, például a ,'armaniumot, a titánt, a tantánt, az Itterbiumot az europlumot stb. Amikor pedig ehhez a kutatáshoz nincs szükség a gépre, egyes növények, most például bizonyos alma- és paprikafajták magjainak összetételét vizsgálják, ezzel segítve annak a megállapítását, hogy a kérdéses növények fejlődésében a talajnak milyen mikroelemei milyen szerepet játszanak. Az egyik porcelángyár számára kerámiai alapanyagokat analizálnak, hogy módot adjanak a híradástechnika számára oly fontos termékek minőségének javitáoár*. és 4£LandcjH&gitHi országokban. Az intézet felkészült rá, hogy a műszer esetleg fennmaradó kapacitását a külföldről érkező megbízások teljesítésére is felhasználja. mek falai közül, ma már leg több együttes művelődési központok égisze alatt működik. Jó példáink azért most is vannak. Az idén húszéves szegedi DÁV énekkar például ezüst fokozatú minősítést, a MÁV „Hazamkórusa arany fokozatú minősítést szerzett, míg a Szegedi Általános Munkáskórus, mely ebben az évben ünnepli fennállásának 65. évfordulóját, a legmagasabb minősítés birtokosa: aranykoszorús, diplomás énekkar, háromszoros kiváló együttes. Ami miatt nem lehetünk elégedettek, az, hogy e mozgalom kizárólag Szegedre korlátozódik, és a szereplési lehetőjég is meglehetősen csekély. A kórusok produkciói nem jutnak el valódi közönségükhöz, a többi munkáshoz. A Szegedi Nemzeti Színház és a szakszervezeti közönségszervez: hálózat évek óta együtt dolgozik. Ebben az évben egy régi kezdeményezést szeretnénk felújítani. Azt igyekszünk megvalósítani, hogy ezek az üzemi közönségszervezők azon túl, hogy színházi előadásokat szerveznek a dolgozók tömegeit, egyúttal a művészetek követei, propagálói, terjesztői is legyenek. Kapcsolataik a moziüzemi vállalattal is fejlődtek. Az a véleményem, hogy a filmek nevelő erejét, érzelmi és tanító hatásait jobban ki kellene használni éppen azért, mert népszerű, tömegeknek könnyen hozzáférhető művészeti ágról van szo. T. I* Beregi Cszkár és Szeged legyen, hogy a szervezet tagjainak anyagi érdekeit képviselje, hanem irányítsa a színház művészeti, országépítési akarásait..." A nagy művész halálát követően e sorok írója részvétét fejezte ki Pataky Kálmánná Beregi Leának, aki 1965. novemberében többek között így válaszolt arra: „Apám szerette Szegedet, szerette finom, kulturált, lelgyar színészszakszervezetet. A kesednl tudó, művészetekért rajongó közönségét. Sokszor beszélgettünk arról az időről, amikor a háborús harci zaj vihargasa közepette hoszszú bolyongásaink után a város vezetői Szegeden varázsoltak számunkra egy nyugodalmas új otthont, amikor ennek az áldott jó városnak polgárai testvéri szeretettel fogadtak minket köAz elmúlt napokban kö- felszabadult Szegedre. Itt zöltük: az 1965-ben Kalifor- tevékenyen belefolyt az akniában elhunyt Beregi Osz- kor újra induló szinház élekár és veje, Pataky Kálmán tébe és többek között 1945 hamvait a nagy művész leá- márciusában, 70 éves koránya, Beregi Lea hazahozta, ban eljátszotta a Hamlet hogy édesatyja, a Nemzeti emlékezetes címszerepét. A Szinház örökös tagja, a min- magyar színészet részére peden idők egyik legkiválóbb dig örökké maradandóvá Rómeója és Hamletje, a vált az a társulati gyűlés, korának legszebben magya- mely 1945. február 1-én ült rul beszélő kiváló művésze össze és Beregi elnökségével az imádott hazai földben megalakította az első manyugodjon. Felesleges itt Ismételten gyűlésen többek között ezeméltatni Beregi Oszkár szí- ket mondotta: „...Az ornészi nagyságát, hazaszere te- szag romokban hever. Hogy tét, de nekünk, szegedieknek ezt a fasiszták által tönkretalán egy kissé többet ls je- tett országot újra felépítlent a Beregiről való meg- hessük, mindenkinek dolgozemlékezés, mint más váró- ni kell!... Mi, az újonnan soknak. építendő államban a dolgoBeregi Oszkár mér Krecsá- zók között dolgozók akarunk nyi igazgatása alatt 1899. és lenni..." Majd így folyta t.1902. között volt tagja a sze- ta nagyhatású beszédét: gedi színháznak. Ezt követő- „...A 25 éves Lenin ezt rtlkbe — szivükbe. Sem en úgyszólván évente ven- mondta: „Adjatok egy fordégszerepelt a szegedi desz- radalmar szervezetet és mi kákon. A legemlékezetesebb felborítjuk Oroszországot!" szegedi tevékenysége az „En, a fehérhajú színész ezt 1945-ös felszabadulási Idők- mondom; Adjatok egy Igazi höz fűződik, amikor a még színészi szakszervezetet és Budapesten romboló német ml segítünk felépíteni Mafasiszták és nyilasok elől gyarországot Á színészszakszökött családjával a már szervezet feladata ne csak ax apám, sem uram ezt nem felejtették el soha és Szeged számunkra mindig kissé „otthont" jelent..." Beregi Oszkár emlékét a szegedi közönség a nagy művészhez méltó kegyelettel megőrzi. Jenő István Palóc népszokások nem kaptak. Vannak-e palócok a Jászságban, és ha igen, mikor és hogyan kerültek az alföldi tajra? — erre keresett választ egy munkaközösség — muzeológusok, néprajzosok, antropológusok — hosszú időn át tartó, elmélyült kutató munkával. A szolnoki Damjanich János múzeum fiatal kutatója, Szabó László néprajzos kezdeményezésére hitvilág indított „expedíció" érdekes eredmények birtokába jutott. A vizsgálódás központjául kijelölt községben, Jászdózsán készült monográfikus egész értékű tanulmány bizonyít- csak ja. hogy a XVIII. századbeli palóc „kirajzások" idején Heves. Nógrád, Borsod. Gömör. lakta kezeseken főleg a tetőszerkezetek utalnak a palóc vidékek hagyományos formáira. A településtörténeti és a néprajzi kutatások eredmé_ , , , . , . nyéhez hasonló, Illetve alácsaK aKKor, na jasz leányt tómasztják a^kat az antrojásrdözsaiak például elsősorban falun belül házasodtak. A környező palócközségekből, Turnaőrsről, Viszekröl, Erkről főleg az „Irredemptusok" nősültek, azokls pológiai vizsgálatok is. EszeA néphitre vonatkozó vlzs- rint Jászdózsán, de a Jászgálatok eredménye szerint a sag egyéb községeiben -sem fc alapvető jellege a mutatható ki jelentősebb ketöbbi jászsági községgel meg- veredés a palócokkal. egyező, csak egyes palóc mo- A munkaközösség tívumok észlelhetők, de ezek dalmas gyűjtő- és is olyanok, melyek nem az munkával egy közösséget, a szűkebb érintik. A népszokások (la hosszakutatóterjedelmes hanem kötetre menő tanulmányt családot készített, amely valószínűleg a Damjanich János Múzeum kodalom, udvarlás) alapvető gondozásában kerül majd tormája és jellege is jászHont megyék palóc sógi, emellett észlelhető néIvidékeiről viszonylag hány palócmotivum, bizokiudásra. Ez az értékes néprajzi munka teljes részletességgel igazítja el az olvasót szép számmal telepedtek le nyos mértékig átalakított a jász és a palóc eredetiseg formában. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban a kendermunka egyes palóceredetű szerszámai és a kenderfeldolgozás néhány moz[nepet nagyobb zanata utal palóc hatásra. jásznak, avagy A Szent Vendel kultusszal a népi építkezéssel kapa XTII. században kialakult Jászságban. A jászdozsai vizsgálatok tehát elsősorban azi céloztak, hogy a Heves megyei palócokkal szomszé dos község mertékben palócnak kell-e tekinteni? A történeti kutatások ar- csolatban is fellelhetők a para a következtetésre jutottak. hógv a Jászság, így Jászdózsa népét túlnyomóan az eredeti ösiakossag alkotja. de fellelhető a palócok jelenléte is különösen a különböző népszokásokban. A lóc vonatkozások. Ennek egyik oka, hogy a Jászság is az egri egyházmegyéhez tartozott, másrészt a Jászság északi részébe a palóc vidékről hozták az építke- vonatkozásainak zéshez a faanyagot. Az épit- sara is. témájában a népszokásokban, a rokonsági terminológiában, az angropológiai vonatkozásokban, a kultúra viszonyaiban. Az elkészült kéziratok azonban korántsem a palóckutatások végét, sokkal inkább a kezdetét jelentik. Jelenleg Zagyvarékason, Szolnok megye talán „legpalócosabb" településén kezdték meg a tudományos munkát, de sor kerül más alföldi települések hasonlo a feltáráBERCZELí A. KÍROLV 17L Másnap, kedden, március II-én, gyönyörű tavaszi nap virradt meg az agyonsanyargatott városra. Szélcsend volt. az ég verőfényes, s az áradás is megszűnt. Föllángolt szorto az optimizmus, s bár a galakat még emelték, melyek egyelőre még latyakosak voltak, s az emberek is lábikráig süllyedtek a sárban, de azért most már derűsebb ábrázattal fogtok munkához, folyt a rőzsézés. karózás, deszkázás, s néhány hiszékeny polgár tokásán már mulatozni sem röstelltek, annyira bíztak a tavaszi napfény varázserejében. Az Oroszlán kávéházban is nagyobb lett rögtön a zaj, a poharaik vidaman összecsendültek, s az emberek mohón vedelték a bort, hogy elzsongítsák a napok óta fel-feltörő kétségbeesésüket, s feloldják a már-már végzetesen rájuk keiepuio szorons^suköfc, A wndterAe? eok kisimultak, sokan tréfálkoztak már, terveket szövögettek, s a vendéglőből úgy tértek haza, néha kissé dülöngélve is mintha néhány nap kérdésé lenne csupau a megszokott élet helyreállítása. „Mögén mógmenekültünk'' — mondogattak, s újra koccintottak. Pedig Pillich Kálmán megintette őket, hogy várják még a végét, a tavasz szeszélyes, s egy hirtelen fölkerekedő északnyugati szél könnyen lerombolhatja a félig folyékony koronákat, mert a víz bizony mindenütt túljutott a vasútvonal an.vagátjun, s már tsak a frissen összehányt nyúlgátak emelkednek mindössze egy lábnyira a megbékélt, s valóban apadni létszó ár fölé. Herrich, aki még a nap tósütését is a maga vízimérnöki érdemenek tudta be, gyorsan sürgönyzött a miniszternek: „Ma minden veszélyen túl leszünk." így szólt a szöveg reggel, dél • után még remenyteljesebb lett a próféükus ember távirata: „Szeged megmentése holnap befejezett ténynek lesz tekinthető." Így a Sírása. S furcsa módon, a kedvező sürgönyök ellenére a Házban még mindig a miniszteri tanácsos régi rögeszméjén rágódták, s több mameluk még mindig azt erősítgette, hogy Szeged sajat magának köszönheti a sok bajt, mert a szakértők vélemenyét semmibe se veszi, hanem megvetve a tudományt, a maga évszázados tapasztalataira hivatkozik. (Így nem hajlandó m Marat, forkoteteb a vaarub ata uezeuuU Az Idő olyan szép volt és derűs, hogy az emberek már sétálgattak az utcákon, kezdték megrágni azokat, akik gyáván elmenekültek, s nem vettek részt a közösség munkájában, s még azt is elhatároztak, hogy ezeket, ha nincs más mentségük, mint a saját irhájuk megmentése, akkor kiközösítik köreikből, vagy nagyobb áldozat vállalására kötelezik. Joó Ferencet, a festőt is. aki azóta is egyvégteben szatyma/.i szőlejében dalidózik, arra fogják kötelezni, hogy ingyen több oltárképet fessen a Szent Dömötör-templomba, vezeklésül. Azt is oltntározták, hogy aki kivételesen hősiesen viselkedett, azt vngv megjutalmazzák, vagy valamilyen kitüntetésben részesítik. Abban a/.oinban ellentmondás nélkül megegyeztek, hogy ezek után a borzalmas napok után mindenkinek egy kis áldomást kell rendeznie, nem egyszerre, hanem egymás után, hogy soká tartson a dínomdánom. Néhány lelkes asszonyság már írta <s össze, hogy kiket hív meg a murira, s még Rtehterné is úgy határozott, hogy nem várják meg a hüsvetot. hanem az első Igazán nyugodt napon megtartják Etelka és Gábor esküvőjét, s olyan lakodalmi mulatságot csapnak, hogy sokáig megemlegetik az elcsigázott szegediek. tFoíytatjukj !