Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-17 / 13. szám

4 SZERDA, 1973. JANUÁR ÍT Találkozás a csíki élet festőjével Amikor nyár végén neki­vágtunk erdélyi utunknak, az _ volt legfőbb célunk, hogy Nagy Imre festővel találkoz­zunk, itthon kevéssé Ismert munkásságát jobban megis­merjük. Arra nem sok re­ményünk volt, hogy Kolozs­várott találjuk, mivel nyarait szűkebb hazájában, Cslkor­szágban tölti. Amikor a Plo­pllor utcai lakás ajtaján csöngetésünkre nem jött vá­lasz, elkeseredtünk, de kicsit meg is könnyebbültünk. Is­mert képei kereteként Job­ban el tudtuk képzelni a hargittai és csikl havasok ko­szorúját, mint az új lakóne­gyed boton rengetegét. Szom­szédjától megtudtuk, hogy . Marosvásárhelyen, a híres | \\ Teleki—Thékában Nagy lm- kv re Galériát rendeztek be. ahol a művész sok évtizedes munkásságának keresztmet­szete látható. Nem túlzott útbaigazítónk, amikor nagy élményt Jósolt Erőteljes, op­timista. gyakran a népi hu­morral átszőtt művek sora­koznak a galériában: rajzok, metszetek, akverellek, tempe- végbement változásoknak is. mény, hogy a kaput nyitva rák és olajfestmények. Nagy Imre szerencsés alkotó- találtuk, felbátorított "ben Nagy Imre szinte egyetlen művész. Nem kellett sem té- nünket bar tudtuk, hogy témája a csíki táj, és a csíki mát, sem formát keresnie. A nem szereti, ha munka köz­ember élete. Kevés nagy mű- témát mindig bőkezűen és ben zavariák. A műterem vész él rajta kívül, ki olyan kifogyhatatlan változatosság- ajtaján blokkfüzet lógott, korán és oly meghatározott gal kínálta a természet, és a egymást követő beírásokkal: módon rátalált az egyénisé- székely nép élete, kifejezési „...sajnáljuk, hogy nem ta­gének megfelelő kifejezési formáját pedig nem befő- láltuk itthon...", „....sze­lyásolták különböző divatos rettük volna személyesen irányzatok. Korán megtalált megismerni", „...legalább a egyéni stílusát alakította- képeket láthattuk volna..." formálta, csiszolta, és töké­letesítette. az erdélyi hegyek Nagy Imre Szüleim című fametszete formára és stílusra, s any­nyira hü tudott lenni hozzá egész életén keresztül. Ha té­mái nem la. de színei némi­leg változtak. Az idők folya­mán világosabbá, derűsehbé, menedékébon. élénkebbé és erőteljesebbé Csíkszereda magyarul, románul, néme­tül, angolul. A művész ke­resztlánya igazított el ben­határában, nünket. Elmondta, hogy „Im­váltak. Vajon mit tükrözhet Zsögödön hamar megtaláltuk re bácsi" gyakran fest a ha ez a változás? Része lehet azt a házat, ahol nyaranta benne a megváltozott világ- dolgozik. Mindenki nak. de a saját magában hiszen odavalósi Az A pápaszemek mesterei Nemrég tartottók meg püspök így írt erről: „Sze­Esztergomban az első ma retnék a szemljajomon segí­gyar látszerész kongresszust teni, ha nem kellene félnem. Ebből az alkalomból a mű- hogy az orvosságban több szaki múzeum érdekes klál- vaszély rejlik, mint magában lításon mutatta be a azem- a béntnlomban." A tizen­üveg hazai történetét. nyolcadik század közepére Az emberiség talán egyik azonban jobban megismerték legáldásosabb találmányát, a a szem anntómtAját, és a szemüveget, a tizenharmadik szemüveg látásjavító hatását században Észak-Itáliában Először nz oktatás, majd az találták fel. A velencei ta- egészségügyi felvilágosító nács már 1301-ben rendeleti- irodalom segítségével Uzen­leg szabályozta a szemüveg tek hazánkban la hadat ako­készítését. A tizenötödik s*A- rábbi maradi felfogásoknak, zad második felében a Természettudományos ala­könyvnyomtatás feltalálása Ki. ., adott nagy lendületet eltérje- bizonyították, hogy a jó désének. szemüveg hasznos, éa nem A Duna tájára — a törté- rontja a látási nészek szerint — a tizenne­térban, ki tudja, merre. Azt ismeri, is elmondta, hogy másnap körül- biztosan otthon lesz. Valóban otthon találtuk, ét találkoz­tunk a 00. évében járó fes­lőmüvésszel, aki ma Is fia­talos, egyenes tartású, derűs, alkotókedvvel teli ember. Amikor megtudta, hogy Sze­gedről Jövünk, ahol rövid ideig ó ts lakott, szívélye­sen elbeszélgettünk, majd végig kalauzolt a szobákon és megmutatta egy új galé­riát Is megtöltő képeit Ha csak teheti, régebbi képeit visszavásárolja, gyűjteményt szeretne belőlük kialakítani, s teljes életművét múzeum­ban elhelyezni. Az a vélemé­nye, hogy n műalkotásoknak nem magánlakásokban van a helye, hanem ott, ahol mindenki láthatja. Meséltünk neki a szegedi kezdeményezésről, n műgyfll­tfik klubjának kiállításairól. Megtudtuk, hogy rövidesen Marosvásárhelyre költözik, közelebb szeretett szülőföld­jéhez. Ügy búcsúztunk, hogy: viszontlátásra. Hiszen rövide­sen a budapesti Nemzeti Ga­lériában rendezik meg gyűj­teményes kiállítását Bán Miklós ABapszabály és törvényesség Beszélgetés dr. Csohány László ügyésszel, az ipari szövetkezetek alkotmányairól Egy éve lépett hatályba az kezeti törvénnyel, annak Szövetkezetnél. A részjegy* új szövetkezeti törvény és végrehajtási rendeleteivel? esetében a csanádpalotai szö­annak végrehajtási jogsza­bályai. A változás az Ipari szövetkezetek alapszabály­módosítását is maga után vonta. A legfőbb cél ebben — Milyen szempontok vetkezet alapszabályában figyelembevételével például Ilyen kitétel van: „A végez- tag köteles belépéskor egy­havi átlagos munkadíjának szakmailag megfelelő rész­iek a vizsgálatokat? az időszakban az új Jogi sza- bá^of tóraínvesrégét' kE*- i'gyet é* 100 forintbe" bályozással való összhang y torvtn>essi-gP' Klscr megteremtése volt. Fokozot­íratásl díjat fizetni 20 hónap alatt." De hasonló található a klszombori szövetkezet tük figyelemmel, majd azt, . , .., , , hogy az állami felügyeletet tan előtérbe kerül a dolgo- ellató tanácsj BMk,gazBatóg, • zók jogainak es kötelezett- saervek mil seRÍtséget alapszabályában is. Ezek a •egeinek meghatározása és nyúJtottak a következetek- ^ndelk®zefsek' f T ^ megismertetése, a demokra- n£k az alapszabályok élőké- P 182 ' az?vz íí*1'ST .5ZénuyeSÜléle szítése során, valamint a Jó- dt ^f™ ESSPSa ^íJSSSÜTÍTtS. S^T törvényességét il- fegg ^^bt íeioen. lyok a felügyelő bizottság fel­© — Milyen hiányossá- adatait „különösen" határoz­gokkal találkoztak a vits- ták meg. Nagyon széles, tág Éppen ezért a Csongrád me­gyei Főügyészség a napok­ban fejezte be az ipart szö­vetkezetek alapszabályainak és hatósági jóváhagyásúnak törvényességi vizsgálatát. A lapasztalatokról beszélget­tünk dr. Csohány László ügyésszel. gálatok során? körben működnek. Nem meg­oldott szabályozásuk sem. © — Hogyan segítették m tanácsi szakigazgatási szer­vek as alapszabályok elő­készítési munkáját? — A tanácsi szakigazgatási — A lényegesebbnek minő­síthető kifogások elsősorban a tagsági viszony keletkezé­sével, megszűnésével, a nyug­díjas tagok Jogi helyetével, a # — Ml tette szükségessé részjegyek jegyzésével, a kü­a főügyészség ipari szövet- lönböző testületi szervek lét- . ~ T^.V^n kezetekre kiterjesztett vizs rehozásával. működésük szo- *f1"„Í^H^J5ek,T hályozásával kapcsolatosak. c8oI6dtak az előkészítő mun­gaiatatr Valamennyi alapszabály a — Az új szövetkezeti tör- tagfelvétellel foglalkozó rész­vény 1972. Január 1-én lépett ben leszögezi, hogy „a próba­hatályba, ezért az ipari szö- idő lejártával — ha a tag­vetkezeteknek alapszabályai- felvételről nem döntöttek — kákba, nagy segítséget nyúj­tottak a szövetkezeteknek. Ennek ellenére működésük nem minden esetben volt ha­tásos, amit bizonyítanak a kat Is módosítaniok kellett ^ prólatóős tógság'i vistonl vonatta* Az elsődleges cél az volt, rendes tagsági viszonnyá aia- A hogy az új jogi szabályozás- kul át". A megfogalmazás ,„„^ sal az alapszabályok is össz- félreérthető, ugyanis ha a ^ J' ^. Lt.l f t hangba kerüljenek. Ezeken közgyűlés a próbaidő lejár- k**e*k •u'Z'n^ aoVM t? a munkahelyeken nem első- táig nem hozott határozatot ^HWSÍ sorban munkaviszonyról, ha- a felvételről, a vezetőség "J"""J^^éw mé« nem szövetkezeti tagsági vt- dönt. EzenkívülI nem tiszté- £ ffigJBug szonyról van szo, mégis lé- zott az sem. hogy meddig . j . . |KJ,. nyeges szempont, hogy a kell várni a vezetőség állás- ÍV/"™* . .. munkavégzéssel kapcsolatos foglalására. Belépéskor a ké- m,nd<>neke'ŐU a d0lg0zdk ^ teendőket az új alapszahá- relem mellett kötelező nyt­iyok a megváltozott körül- latkozatot Is adni, mely sze­nlényeknek megfelelően tük- rtnt a dolgozó megismerte a rözzék. Megyénkben 06 Ipari ttövetkezet alapszabályát és "f * 1 szövetkezet működik, több annak rendelkezéseit magára kadt. A htbák kijavítása — mindenekelőtt a dolgozók Jo­gainak. állampolgári kötele­zettségeinek, a demokratia­mus elvének." a törvényesség­nek szem előtt tartásával — megye 60 ipari szö­vetkezetére tartozik. A helyei ezer dolgozóval. Ezek egy- J°R«Z»bálys*erű gyakorlat ki­harmadát, tehát 22 szövetke- ré«éten nlm SmwT ^kébf zetet vizsgált a főügyészség. Az alapszabályok általában f^fwlVa^ 8 Fontosnak tartottuk megvtzs- foglalkoznak n bedolgozó ta- fotéskedéseket megtették. gálái, hogy az. egyébként ts *?V°Rf ^ftével. Ha pél- BAOAMflR^ I.ASSLO bonyolult alapszabályok al- ^ ^nemtégez"mun kalmasak-e arra, hogy az kát. írásbeli figyelmeztetés egyszerű dolgozók ls meg- után meg lehet szüntetni értsék, megismerjék belőlük tagsági viszonyát. Mindegyik .,!.,,„. i i,m-i,, szövetkezeti alapszabályból alapvető jogalkat és kötele- htflny7lk nznnbnn „ zeltségeiket. Az állam arra figyelmeztetésnél az „frásbe­törekszik. hogy a Jogszabá- li" kifejezés. Több törvény­lyok minél szélesebb körben ^rtő rendelkezéssel találkoz­jussanak el „ dolgozókhoz. ^SfiKS Ismerjék meg ezeket, hogy pgy* említsünk: a nyugdí­vltás esetekben élhessenek Jn« tag a szövetkezet köz­törvényes Jogaikkal. Éppen gyűlésein tanácskozási Jog­ezért a, alapszabályokban N ATZ meg kell találni ezeket a tisztségre sem választható, központi törekvéseket. Prob- Ilyen esettel találkoztunk léma még. hogy a szövetke- például a Szegedi Gépjármű­zetek kellően felmérik-e spe- javító Szövetkezetnél, a Sze­ciális körülményeiket, S eze- gedi Tömegcikk Készítő Sző­két szerepeltetik-e az alap- vetkezetnél, a Szentesi Szabó szabályokban? Ha Igen, össz- Szövetkezetnél, a Makói „Bé­hangban vannak-e a szövet- ke" és a Makói Szövőipari w Építés — gyorsabban A* idén Is több ú.1 létesít­ménnyel gyarapodik Ka­zincbarcika és Leninváros. A két fontos ipari településen a lakások és intézmények zö­mét már házgyári termékek­ből szerelik össze, s ezzel as építkezések Idejét jelentősen rövidítik. Leninvárosban as olefin-program megvalósítá­sán dolgozó építők ée szere­lők kényelmes elhelyezésére kisebb lakótelepet alakítanak ki. gyedlk század közepe táján került a szemüveg, amikor az Anjou uralkodók alatt megerősödött az észak-itáliai kapcsolat. Közvetítői az ak­kor Magyarországon már 79 kolostorral rendelkező, tudo­mányt művelő domonkos­rendi szerzetesek lehettek. A tizenötödik század végé­ig — amint a korabeli fest­mények is megörökítették — általában a szegecselt „pápa­szem" volt használatos, övön függő tokkal. A bőr keretű szemüveg a tizenötödik szá­zad végén tűnt fél. A pápa­szemekről és a szemüveg­keretek készítéséről szóló legrégibb hazai írásos emlé­keket a Nádnsdy család le­veles- és számadáskönvvei őrzik Különösen érdekesek a budai várbon talált tizen­hetedik szArodbeM «zemüve»­késrítő műbél", vagv keres­kedés ré"*s*o*i lettel ame­lv-k '-ÖZŰ1 VTTVŰkedik az ezüs»ve.-etes. kr'stálylencsés. csuklós s'emüveg. Érdekes azonban, # hogy még a tizenhatodik század­ban is idegenkedtel? a szem­üveg használatatóL Az egyik BERCZELI A. KÁROLY 108. De hát nem vitatható — töprengett Gábor, s kissé naivul kerengett gondolatban n politika út­vesztőiben —, hogy amit Pista leírt, az mind Igaz, legfeljebb tendenciózus, vagyis a magyar érdekek vannak benne hangsúlyozva. S ez miért bún Magyarországon? Ha a centralista Grlllpar­zernek Joga volt gúnyos epigrammákat írni a magyar szabadságharc ellen, s dicsőíteni a Lom­bardiában cézérkodó Radetzkyt, akkor Pintér István magyar tanár, miért nem képviselheti sa­ját hazája érdekelt? Mllettcs Szvetozárt azért csukták le, mert politikája sértette a magyar egységről vallott felfogást, s a kormány kényte­len volt őt az útból eltávolítani, de nagyon való­színű, hogy a szerbek nemzeti hősüknek tekin­tik, s nyilván az ls, szerb szempontból nézve. Pintér István, mint magyar ember, a Habsburg­dinasztiát nem osztrák, hanem magyar érték­mérővel bírálta el, és semmit sem adott hozzá a tényekhez, csupán természetes elfogultságát. így töprengett magában s ő Is remélte, hogy Pistát különösebb baj nem éri, Sarolta állítóla­gos halála talán még meg is könnyíti gyötrelmes szerelme elviselését, s kisebb vagy nagyobb meg­rázkódtatás után mégis megfeledkezik róla, de az öreg Pintérrel kénytelen volt kézzelfogható híreket ls közölni, s ezek csak úgy hangzottak hitelesen, ha egy kis kegyes füllentéssel is meg­toldotta Őket. Csak Etelka volt, mint mindig, szilárd és bátorító, Őt még a katasztrófa előér­zetében ls a Gáborral hamarosan megkötendő házasság, s az új, boldog élet reménye tette ma­gabiztossá. Szülővárosának esetleges elpusztulá­sa vagy súlyos károsodása mélyen megindította, annyira, hogy nemegyszer sírva borult, hol az apja, hol az anyja nyakába, de Gábort, akinek még annyi terhes elintéznivalója volt, sosem csüggesztette el, hanem rendszerint maga ts mel­léje szegődött, mikor a holmikat szállították a Kacsa utcából a malomba, vagy éppen hozzá­juk, a .Klauzál térre. O maga is cipekedett ki­pirult arccal, üde volt és derűs, mert egy pilla­natig nem tudott megfeledkezni arról, hogy új élet csírázik benne, a Gábortól való, s ez le­küzdhete'len erővel ruházta föl Oly betelt és ke­mény volt, hogy még Zágorát ls és Veront ls vi­gasztalta, gyöngéden csókolcratva őket, s a szét­zilált Gábort ls türelemre és tettre serkentette. — Tudom, Gábor, hogy mennyire bánt ez a közelgő szerencsétlenség — cirógatta meg a fiú kissé elhanyagolt, borostás arcát —, de nekünk ezt túl kell élnünk mindenáron, s túl ls éljük, hogy valami nagyon szépet és Igazit hozzunk létre a saját életünkből. Ügy készülök a veled való életre, mint egy művész a műalkotásra: műgonddal, odaadással, lázzal. — De olyan nyomorúság szakadhat erre a vá­rosra, mint soha — kesergett a fiú. — Tízezrek maradnak hajléktalanok, s ha nem fulladnak meg, akkor éhenhalnak, vagy halálra fáznak. Már Így ls sok a halott Algyőn, Tápén, s az el­öntött tanyavilágban. — Én ezekkel együttérzek, s mindent odaad­nék, hogy segítsek rajtuk — válaszolt a leány —, csak téged nem. De hadd legyek önző. Ügy érzem, ez most a legfőbb kötelességem. Csak Így lehet igazán szeretni, a világ teljes kikapcsolá­sával. — Igen — ölelte magéhoz Gábor —ez a ma­radandóság biológiai biztosítéka, a nó nagy ht­"atása, le a férfi nem szül, csak alkot, s ehhez mindig kell a világ is, az egész világ. — Ha én is benne vagyok ebben a világban — nevetett föl kedvesen Etelka —, akkor min­den rendben van, föltéve, hogy valami fö helyet biztosítasz nekem. — Lásd, ha költő volnék, azt hazudnám, hogy te magad vagy ez az egész világ — derült most a fiú is. (Folytatjuk*

Next

/
Thumbnails
Contents