Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-17 / 13. szám

SZERDA, 1973. JANUÁR 17. Csongrádi bútor Az idén, nyitányként, 1200 új típusú, színes lakószoba­bútort gyárt a Csongrádi Ti­sza Bútoripari Vállalat. A modem vonalú, ügyesen, praktikusam variálható dara­bokat, garnitúrákat kiállítá­son mutatták be. Az új ter­mékek elsősorban a fiatal házasok körében népszerűek. Több olaj Jól kezdődött a január a szegedi szénhidrogén-meden­ce olajbányászainak: az elő­írások szigorú betartása mel­lett naponta 200 tonnával több olajat termelnek a ku­tak a tervezettnél. termelés azért előnyös, mert a százhalombattai finomító­Két iskola jubileumra készül Szeged nagymúltú oktatási intézményéi közül az idén kettő is évfordulót ünnepel: a Szegedi Tanárképző Fő­iskola és a Radnóti Miklós Gimnázium. A főiskola centenáriumi ünnepsegére, amelyet októ­ber első napjaiban rendez­tos cím hiánya miatt — nem tudták elküldeni. Az ünnep­napon kiállítás is nyílik, megjelenik az iskola év­könyve. A program kedves színfoltja lesz a Rókusi-tor­nacsarnokban rendezett ko­sárlabda-mérkőzés, amelyen az iskola csapatának tagjai nek, meghívták az ország öregdiákokkal — köztük az valamennyi pedagógusképző Európa-bajnok kosárlabda­intézetének, valamint a kül- csapat egy tagjával — mér­faldi testvérintézményeknek ködjét a képviselőit A Szovjetunió. ban több fűtőolaj készülhet, amire pedig nagy szükség van ezekben a napokban. A mintegy 75 négyzetkilomé­A több teres szegedi olaj mezőtől független, elszigetelt rétegek is bekapcsolódnak a terme­lésbe, ahonnan az olajat ál­landóan, folyamatosan szál­lítják közúti járművekkel Szegedre, s az algyői szi­vattyúházon betáplálják a távvezetékbe. A legújabb ilyen „kis olaj­mezőről", Kelebiáról — ahol nemrégiben készült el az el­ső tankállomás — most in­dult útnak az első olajszál­lítmány. Az év végéig mint­egy 25 ezer tonna olajat visznek innen tartálykocsik­ban Szegedre, illetve bocsá­tanak a százhalombattai táv­vezetékbe. A kedebiai beren­dezések így szintén állandó felügyeletet, szolgálatot kö­vetelnek. amit az NKFV sze­gedi üzeme már megszerve­zett II családvédelemtől a véradásig Á városi Vöröskereszt küldöttértekezlete Magyar Vöröskereszt tevékenykednek: üzemekben, kongresszusára készül, s egészségügyi intézetekben és a körzeti orvosok mellett. A szervezetek 75 százaléka jól működik, s ezt az is bizo­nyítja, hogy a minta Vörös­kereszt-szervezetek száma 13-ról 19-re emelkedett. IV. a felkészülés jegyében teg­nap tartotta vezetőség- és küldöttválasztó értekezletét a szegedi alapszervezet. Az elnökségben helyet foglalt többek között, és felszólalt Horváth Lászlóné, az MSZMP városi bizottságá­nak munkatársa és Takács János, a városi tanács elnök­helyettese is. Dr. Márkos Sándor főorvos megnyitó sza­vai után a Tömörkény Ist­ván gimnázium és szakkö­zépiskola kórusa műsorral köszöntötte az értekezlet résztvevőit. Ezután Kenéz Antalné, a Vöröskereszt vá­rosi vezetőségének titkára tartotta meg a vezetőség be­számolóját az elmúlt négy évben végzett munkáról. Szegeden 110 helyi Vörös­kereszt-szervezetben 691 ve­zetőségi tagot választottak újjá az elmúlt hetekben le­zajlott taggyűléseken. Jelen­leg a városban 12 ezer 143 tagja van a Vöröskeresztnek. Három különböző területen ból. Csehszlovákiából, Len­gyelországból, az NDK-ból. Jugoszláviából érkezők és magyar vendégek részt vesz­nek a nagyszabású centená­riumi ünnepségen, amelyet a Szabadság moziban tarta­nak majd. Az évfordulóra több kiadvány megjelenteté­sét tervezik: a főiskolai Al­manach ismerteti az intéz­mény százéves történetét, tá­jékoztat jelenlegi állapotáról, teljes névtárt tartalmaz; el­ső ízben adnak ki egy, a tu­dományos diákkörök munká­ját reprezentáló kötetet, a hallgatók legiobb tanulmá­nyainak gyűjteményét; két kötetben jelenik meg a Fő­iskola Tudományos Közie­ménvei. és számos szegedi tanulmány lesz A főiskolák 25 éve című kötetben is. Tervek szerint az ünnepségek idején veszi fel Juhász Gyu­la nevét Szeged pedagógus­képző intézménye. A 75 éves Radnóti gimná­klum ünnepi rendezvényeit március 3-án tartja. A szín­házban rendezendő ünnepé­lyen a maiak mellett „öreg­diákok" is részt vesznek, aki­ket délután bensőséges talál­kozóra hívnak régi iskolájuk fala! közé. Fddik 3 ezer 500 meghívót küldtek ei azok­nak, akik a felszabadulás után itt végezték tanulmá­nyaikat. Az iskola vezetői és inai tanulói szívesen látják mindazokat a régi diákokat, akiknek meghívóit — pon­Szegeden fontos téti munkát végeznek a városgazdál­kodási vállalat dolgozói: döntik a kiszáradt fákat. Ezek könnyen törő ágaikkal nem csak az emberre veszélyesek, de még egészséges faszomszédjaikra is, mert búvóhelyül szolgálnak a káros rovaroknak. A tanács szakemberei által kijelölt fák helyére még ebben az évben új, fiatal fák kerülnek. iparitanuló-iskolájában van ifjúsági vöröskeresztes alap­szervezet. Munkájuk a taná­rok irányításával jó és jelen­tős. Életünknek szinte minden területe kapcsolódik a vörös­keresztes aktivisták munká­jához. Például a családvé­delmi munka is. Az elmúlt négy évben a fiatalok csalá­di életre nevelése, a gyer­mekgondozási segélyen levő kismamák patronálása mel­lett az öregek gondozása volt kiemelt feladatuk, de jelentős részt vállalt a szer­vezet az alkoholizmus elleni küzdelemben is. Végül megemlékezett a beszámoló arról, hogy az el­múlt négy évben a vöröske­resztes munka elismerése­ként Szegeden 33-an kapták meg a Kiváló Vöröskeresztes Munkáért kitüntetést, az ár­vízvédelemben való helytál­lásért 14-en emlékérmet, 33­an pedig dicsérő oklevelet kaptak, ami szintén a jó munka bizonyítéka. A hozzászólások a vörös­keresztes munka több terü­letét érintették. Dr. Gál György, a szegedi véradóál­lomás igazgatója a véradás jelentőségéről szólott, Hor­váth Lászlóné a városi párt­végrehajtóbizottség elisme­rését tolmácsolta a küldött­gyűlésnek. Takács János el­nökhelyettes arról beszélt, hogy a város fejlődése az egészséges életmód lehetősé­geinek megteremtése szem­pontjából is- jelentős. A küldöttek végül megvá­lasztották a városi Vöröske­reszt új, 19 tagból álló ve­ból is kiválóan vizsgázott a zetőségét, és háromtagú város lakossága, az önkéntes számvizsgáló bizottságát, va­véradók erkölcsi megbecsü- lamint a Vöröskereszt me­lése minden üzemben, mun- gyei értekezletére 28 küldöttet kahelyen megvan. A város delegáltak. 25 általános, 15 közép- és Sz. M. Szinte részletezni is nehéz, milyen sokirányú feladato­kat lát el a Magyar Vörös­kereszt. Hogy csak a na­gyobbakat említsük: véradás szervezése, egészségügyi fel­világosító munka és a tiszta­sági mozgalom irányítása mellett 1965 óta a polgári védelemben is segítenek. Az elmúlt négy évben 511 tan­folyamot rendeztek elsőse­gélynyújtásból, valamint üzemegészségügyi témákból és az asszonyok számára „Anyák iskolája" címmel. A hallgatók száma 14 ezer volt. Sokan érdeklődnek az orvosi előadások iránt is — 721 elő­adás volt, 34 ezer résztvevő­vel. Eredményes volt a tisz­tasági mozgalom, különösen a fásítás, azonban még nem elég tiszta néhány üzletünk, ugyanígy a közlekedési esz­közök és az állomások tisz­tasága ellen is alaposak aki­fogások. A beszámoló kitért az árvízveszély időszaka alatt végzett munkára is, amelyben a Magyar Vörös­keresztnek igen nagy szerepe volt, mert, egyrészt a polgári védelem tudnivalóiból, más­részt pedig a Vöröskereszt szellemének jegyében egy­más segítéséből is vizsgáz­tunk. A másik, igen fontos emberbaráti feladata ennek a tömegszervezetnek a vér­adás szervezése. A véradás­// Kenyérsütés bevetés" nélkül Somogyi Kirolyné felvitele A pékek egyik legnehezebb bevetés nélküli, szinte auto­fizikai munkája — amely a matizált kenyérsütésre be­mai korszerű sütőüzemekben rendezkedni — erről tartót­uzgFLzüStt ** w ­tőlapáton történő bevetése a szagos tanácskozást es ke­' kemencébe. Hogyan lehet mencebemutatót Makón. kizökkenés, a túlhajszoltság, menekülés a felelősség elől, a rossz családi élet, betegség, magányosság alkoholizmus stb. nincs külön-külön is okozati összefüggésben a sajná­latosan szaporodó öngyilkossággal? Városi tünet — mond­ják. Igen, de egy falusi öregember azért ivott nikotint, mert a gyerekei szétszéledtek és évente egyszer ha meg­látogatták. Tanyán, ahol természetes dolog a „begubózás", előfordul ilyesmi — vélik mások. Csakhogy a faluról elho­zott egyik kedves mama abban a városi lakásban sem tu­dott élni, ahol rendes gyerekei igazán jók voltak hozzá, foglalkoztak vele, etették mindenféle jóval, a kedvében jártak. Talán furcsa, de képtelen, volt beleszokni egy merő­ben új környezetbe, ahol alig lehetett mozogni, még a szomszédasszonnyal sem válthatott szót Némely családban gyakori a veszekedés. A szülők lakás híján magukhoz vették a fiatalokat, minden szépnek, nagyszerűnek ígérkezett. Később azonban olyan konfliktu­sok támadtak, amely a fiatalasszonynak végképp az ide­geire ment. Szerencsére idejében sikerült kiütni kezéből a méregpoharat. Bizony nehéz szabadulni attól a gondolattól, hogy ennek az öngyilkossági kísérletnek talán a szűk lakás volt az oka. Ügy látszik, a lakáskérdés megoldása hosszabb időt igényel, mint terveztük. Hiába építjük fel tizenöt év alatt az egymillió lakást, hiába költöznek egyre többen új lakásba Szegeden is, mégis ezrek várnak jogos igénnyel kiutalásra. Az anyagi gondok tehát ott torlódnak össze, ahol alacsonyabb a kereset, és emiatt alig gondolhatnak az albérlet vagy a társbérlet elhagyására. Saját építkezésre az ilyenek nem is pályázhatnak: az egy főre eső 1500—2000 forint közötti jövedelemből rendesen meg lehet élni, de ház- vagy lakásépítésre általában kevés. Olvastam, hogy az egzisztenciális tülekedés, az önző harácsolás gyakran egymás letaposása árán is, rendkívül dühíti, majd lehangolja a szocialista „igét" szó szerint vevő embereket. A panaszosok türelmetlen leintése, az egyéni problémák semmibevétele, esetleg kigúnyolása, a bizalmas, senki másra nem tartozó közlések kifecsegése öngyilkos hangulatot képes kiváltani. Számtalan példa tanúsítja, a türelmes végighallgatás, a szíves jő tanács és bátorítás, a diszkréció önmagában is elegendő sokszor a fölzaklatottak megnyugvásához. A besúgás, a följelentgetés, a talpnyalás sokakból olyan fizikai undort vált ki, hogy a következmé­nyei kiszámíthatatlanok. És a támasz nélküli, hiábavaló igazságkeresés miatt vajon hányan érezték már elviselhe­tetlennek az életet? Mindenki látja-tudja, hogy a párt el­ítél mindenféle antiszocialista, emberellenes magatartást, ugyanakkor azonban azt is látják-tudják, hogy itt „lent", vidéken vagy odabent a gyárban, a téeszben némelyik kis­király rá se hederít erre. A hányaveti, inkorrekt, durva műhelyfőnök vagy brigádvezető miatt a munkás nyilván rosszul érzi magát második otthonában, képtelen elviselni, hogy szolid keresetére ráadásul még naponta sértegetik is. És ezt megint nem lehet gépies tiltakozással elintézni, hogy nana, ne túlozzunk. Inkább azt a tanulságot kellene le­vonni, hogy a vezetők kiválasztása rendkívül fontos, fele­lősségteljes dolog. Aki fölfelé hízelegni, lefelé taposni szo­kott, azt nem szabad különféle gondú-bajú, érzékeny embe­rek élére állítani még akkor sem, ha érti a szakmát, és minden gyűlésen „vonalasan" szól az elhangzottakhoz. Aki önfejűen és öregesen, vagy a felsőbb szervek kegyeit re­mélve képes úgy dönteni például, hogy a sport fejleszté­sére szánt összeget más, „hasznosabb" célra kell fordítani, az nemcsak az ifjúság tétlenségének a veszélyeit nem látja, hanem lélektanból és felelősségből is elégtelenre vizsgázik. A fiatalság szabad idejének lekötése jól szervezett testne­veléssel, az ehhez szükséges szerek, eszközök gondos be­szerzésével már csak azért is gyümölcsöző fáradozás, mejt elűzi az unalom rémét. A mind merészebb célok kitűzése, illetve törekvés azok elérésére, oly izgalmas föladatokat jelent, hogy alig marad idő önpusztító gondolatokkal fog­lalkozni. A szocialista társadalomnak azért van biztos jövője, mert izgalmas és értelmes munkával tudja foglalkoztatni semmittevésre hajlamos, de a tétlenségtől könnyen kétség­beeső tagjait is. Amíg az emberek nekigyűckőzve, belefe­ledkezve dolgoznak egy-egy szép terv megvalósításáért, ad? dlg alapjában véve nyugodtak lehetünk. Mihely azonban lelkesítő, kollektív föladatok hiányában ténferegni, unat­kozni, vagy másokkal mit sem törődve gyűjtögetni kezde­nek — ez jelzi a forradalom lanyhulását, vagy legalábbis a kommunisták liberálisabb szemléletét, kényelmességét. A tartalmasabb életre vágyé, valóságos tudásra törekvő Faust így fogadkozik Mefisztónak: „Ha perchez szólnék esengve — Szép vagy! Maradj! Tied vagyok! — Akkor verj engem rabbilincsbe, — akkor akár meghalhatok!" Te­hát a céltalanság, a teljes elégedettség után neki sem kell az élet, mert nincs semmi értelme. Faust küzdeni, dolgozni akar rendkívül nehéz és viszontagságos körülmények kö­zött, „új teret adni milliók számára", ahol a szabad nép feje fölül a veszélyt szilárd összefogás hárítja el. Csak ek­kor, csakis ekkor mondaná a pillanatnak: „Oly szép vagy bárcsak megmaradnál! — Korok, világok elsuhannak, — De életem nyomot hagyott már!" Nekünk ezen a folyton szépülő Magyarországon, az évről évre fejlődő Csongrád megyében rengeteg dolgunk van még. Társadalmi méretekben korántsem fenyeget a demoralizáló tétlenség veszélye, ez a megyei pártbizottság legutóbbi állásfoglalásából is kitűnik. Kommunista pártunk mint eddig, ezután is bizonyosan képes lesz lelkesítő és megvalósítható programot adni népünknek. De közben na­gyon-nagyon vigyáznunk kell magunkra, egymás életére. És ha lankadatlan erővel ostorozzuk a pojácáskodást, a csúf önzést, a nevetséges úrhatnámságot, ha jobban odafi­gyelünk a gyengébbek, csüggedtebbek sötét hangulatú jel­zéseire, ennek bizonyosan lesz eredménye. A végső lökést mindig egy kibírhatatlannak látszó szituáció, a k'i'ittolsnság kétségbeesett érzésének pillanata adja. Ilyen kibírhatatlan helyzeteket nem szabad egymás számára teremtenünk, mert súlyos bűnt követünk el vele. E helyett szítsuk, táp­láljuk lankadatlan kitartással azt a — sokakban ma még talán bizonytalan — meggyőződést, hogy minden látszat és itt-ott átmenetileg létező hibák, kispolgári tünetek ellenére, a szocialista munkának, magatartásnak van jövője. F. NAGY ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents