Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-08 / 289. szám

2 PÉNTEK, 1972. DECEMBER 8. ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) részt, vagy teljes egészében az állam fedezi, mint példá­ul a lakások, az iskolák és az óvodák. A Miniszterta­nács utasította az illetékes minisztereket, hogy gyorsít­sák meg a beruházások mű­szaki és gazdasági normatí­váinak kidolgozását, gondos­kodjanak azok bevezetéséről és ellenőrzéséről. Az építésügyi és város­fejlesztési miniszter jelen­tést terjesztett a kormány elé az építőipari vállalatok hatékonyabb költséggazdál­kodására tett intézkedések­, rőL Az elmúlt három évben az építőipar termelési költ­ségeinek növekedését rész­ben a felhasznált ipari ter­mékek beszerzési árának és a fuvarozási költségek emel­kedese, részben egyes adó­terhek növekedése és az építőiparban fennálló terme­lésszervezési hiányosságok okozták. A kormány a je­lentést tudomásul vette. Fel­hívta az építésügyi és vá­rosfejlesztési minisztert, hogy az eddigleken túl te­gyen további hatékony in­tézkedéseket az építőipari vállalatok önköltségének csökkentésére. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a nehézipari minisz­ternek az 1972—73. évi téli energiaellátási helyzetről előterjesztett jelentését. A népgazdaság tüzelőanyag-el­látása az év folyamán ki­egyensúlyozott volt. A fo­gyasztók szükségletét teljes egészében fedezte és lehe­tővé teszi a téli időszakra való felkészülést, a folyama­tos ellátást biztosító készle­tek felhalmozását. A kor­mány felhívta as érdekelt minisztereket és az országos főhatóságok vezetőit, hogy kisérjék figyelemmel az energiaellátás és a keszletek helyzetét, s a szükséges tn­tezkedescket tegyék meg. A Minisztertanács a mező­gazdaság; és élelmezésügyi minisztb'i1,' Valamint az Or­szágos Vízügyi Hivatal el­nökének közös előterjesztése alapján megtárgyalta és el­fogadta az öntözéses gazdál­kodás fejlesztésére kidolgo­zott új irányelveket. Ha­zánkban a korszerű öntözé­ses gazdálkodás az elmúlt tfz évben jelentősen fejlő­dött. Az öntözhető terület az 1960. évi 144 ezier hektárról 426 ezer hektárra nőtt. A lehetőségeket azonban nem mindenütt használják ki. Ebben az évben az öntözhető területek 63 százalékán foly­tattak öntözéses gazdálko­dást ami az időjárási körül­mények figyelembevételé­vel, kielégítő. A mezőgazdaság vízigénye a követikező években jelen­tősen növekszik, ugyanak­kor a meglevő berendezések gyorsuló ütemben elavulnak. így a korszerű öntözéses gazdálkodás vízszükséglete, va'amint az öntözés megfe­lelő műszaki-technikai be­rerde'é-ei csak tervsze-ű, az igen ekhez és a népgazdaság leh-tőségéhez egyaránt al­kam-zkzdő fejlesztéssel bi-tosi*hatik. A Minisztertanács ennek értelmében határozta meg az öntözéses gazdálkodás fej­lesztésének új irányelveit. Az öntözést főként ott kell fejleszteni, ahol az a bizton­ságos, iparszerű mezőgazda­sági termelés feltételek, és hatasn a termésátlagok nö­vekedésében közvetlenül megmutatkozik. A vízkészle­tet elsősorban a zöldségter­mesztés fokozására és minő­segének javítására, a nagy­Üzemi állattartó telepek ta­karmánj bázisának létreho­zására, a cukorrépa és bur­gonya terméshozamának nö­velésére. valamint a rizster­mesztés . fejlesztésére kell felhasználni. Gondoskodni kell arról, hogy a hazai ipar minél előbb sorozatban ál­lítsa elő azokat az öntözőbe­rendezéseket, amelyeket az alkalmassagi vizsgálatok so­rán a legmegfelelőbbnek ítélnek, s amelyeknek gyár­tását ás üzemelte tése* ala­pos műszaki-technikai fej­lesztéssel előkészítették. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a kelet— nyugati metróvonal befeje­zéséről szóló jelentést, vala­mint az Országos Tervhiva­tal elnökének és a fővárosi tanács elnökének az észak— déli metróvonal építése meg­gyorsításáról előterjesztett javaslatát. A kormány hoz­zájárult, hogy a műszaki és a népgazdasági lehetőségek figyelembevételével, a teljes vonalat a tervezett időpont­nál két évvel korábban, 1982-ben, a Nagyvárad tér­Deák téri szakaszt pedig 1976 végén helyezzék üzem­be. A terv megvalósításához szükséges pénzügyi, műszaki feltételeket biztosítani kell A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt (MTI) Sxovfet— chilei tárgyalások 0 Moszkva (TASZSZ) A Kremlben csütörtökön folytatódtak a magas szintű szovjet—chilei tárgyalások. Nyikolaj Podgornij, Alek­szej Koszigin és Leonyid Brezsnyev a Szovjetunió és Chile közötti barátság és együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről tárgyalt dr. Salvador Allendével. A köl­csönös megértés szellemében a felek áttekintették a két­oldalú gazdasági, tudomá­nyos-műszaki és kulturális együttműködés bővítésével kapcsolatos kérdéseket, s olyan időszerű nemzetközi problémákat vitattak meg, amelyeknek megoldása előse­gítené az általános béke. és a népek biztonsága megte­remtését. A SZOVJETÜNK) 50 EVES A szakosodás jövője Elhúzódik a tűzszünet! megállapodás # Párizs (MTI) többi delegációt a helyette­Le Duc Tho, a VDK Pá- sek vezették, rizsban targyaló küldöttségé­nek különleges tanácsadója Nguyen Minh Vy, a VDK­és Henry Kissinger ameri- küldöttség helyettes vezetője kai nemzetbiztonsági főtar- rámutatott arra: az amerikai nácsadó csütörtökön délután delegátus ismét Washington ismét tárgyalóasztalhoz ült jóakaratát hangoztatja, de a — ezen a héten immár ne- tények ellentmondanak en­gyedszer. Négyórás megbe- nek, mert az Egyesült Álla­szélésükrő! a hagyományok- mok elhúzza a tárgyalásokat, hoz híven most sem szivá- a létrejött megállapodás el­rogtak ki értesülések, híva- fogadhatatlan módosítását lalos washingtoni körökben követeli, miközben az ame­azonban hangoztatják, hogy rikai légierő továbbfolytatja a tűzszüneti megállapodás Vietnamban bombatámadá­aláírására még akkor sem sait- Nguyen Minh Vy fel­kerül a közeljövőben sor, ha szólalásában ismertette a a két politikus Párizsban VDK kormányának csü­közös nevezőre jut. törtökön közzétett nyilatko­A Vietnam-konferencia zatát is, mety felhívta a csütörtöki 169. ülésén a négy nemzetközi közvélemény fi­delegáció vezetői közül csak gyeimét a saigoni rendszer Binh asszony, a DIFK kül- által indított terrorkampány­ügyminisztere vett részt, a ra. Helsinki Hogyan tovább? # Helsinki (MTD is írásban kéri meg, s ezek A jelenlegi tanácskozás tanulmányozása után dönt­további rendjéről, a karácso- het a „hogyan tovább" kér­nyi—újévi szünet kezdetéről, déséről. későbbre halasztották a dön­A külföldi számára meg­lepően sokat hallani ma­napság egy szót Kárpátal­ján és általában, a Szovjet­unióban. A szóból és a hozzáfűzött párszavas ma­gyarázatokból az ember ele­inte csak annyit ért, hogy valamiféle gazdasági kon­cepcióról van szó, egy jel­szót hall. Azután néhány helyen a gyakorlati, gaz­dasági szakemberek mond­ják el, hogy mit is jelent ez a szó. Akkor már vala­mivel többet ért belőle az ember. Es szinte csak utó­lag, e szó kapcsán tudato­sodik benne a táj látványa és sok, konábban hallott-lá­tott dolog, melyet ez a szó értelmez számára. Kárpát­alján a táj látványa megle- . pi a figyelő szemmel először De Pé'da akad még bőven arra járó embert Hiszen Például az ilmcai kisérle- net ma mar csak 800-an alighanem mindenkiben ti gyár, melyben hegesztési fejtik, annyit, amennyire a olyan várakozás él hogy a felszereléseket, berendezé- vidék háztartásaiban szük­hegyeken rengeteg' erdősé- seket gyártanak. Ez az ség van. A gyurra pedig, geket lát majd, a völgyek- egyetlen ilyen üzem a Szöv­őén, a sík vidéken pedig jetunióban. A gyar szántóföldeket, külterjes kilenc-, uj epülete mezőgazdasági kultúrákat, mindössze egyeves. Volta- seket, nagy szükség van. A Ehelyett fiatal telepítésű képpen a hegesztéstudomá- következő ötéves tervben szőlők és gyümölcsösök nyi intézet leányvállalata, továbbfejlesztik, váltják egymást. Egyhe- ^ intézet egyedi tervei négyszerese lesz a lyüt't amíg a szem ellát alapján készítik a gyárban szőlőkarók ágaskodnak, a speciális felszereléseket, máshol - szintén jókora kis szénaban. Szállítanak az dasnak, vagy területeken fiatal gyü- ország valamennyi köztar- ember magai mölcsfák táriák az égre saságába, de Afganisztántól a mindig a körülményekhez ágaikat Az először erre (Kubáigj Törökországtól az alkalmazkodó, körültekintő iáró ember meglepődik és NDK-ig még jó néhány or hatványozottan figyel ilyen- szagba. Pedig meg fiatal a szakosod as egeszen ponto kor k kísérő kommentárja- gyár, most kezdődik tulaj- san azért mást jelent. Erre ra Gyorsan kiderül, hogy dóriképpen az export felfu- a klsdobronyi Bolsevik kol­ezek a kultúrák alig 10—15 tósa is. hozban sikerült a -legvilágo­éves múltra tekintenek visz- A gyár is jöl példázza az saob választ kapni. A gaz­sza. Hagyomanya eeviknek okos gazdálkodást, egy-egy daság növénytermesztessel sem volt de az éghajlat jól terület adottsagainak kiváló és állattenyésztéssel foglal­megfelel' a gyümölcsnek 'és felhasználását. A gyár kozák, és ezeken az agaza­a szőlőnek is. A gabonára ugyanis az adottságoknak tokon belül sok mindennel, viszont nem a legjobb, köszönheti megszületését. A Van néhány melléküzem­F.zért azután jő néhány szö- háború után barnaszénbá- águk is, a tagok jövedelmét vetkezet telepített, és" tele- nyfct tártak fel a község nagyon szépen kiegészíti a pít ma is gyümölcsösöket, mellett, ahhoz pedig tele- háztáji. Lényegében éhhyit Szőlőt. A gyümölcsnek kor- pítóttek egy erőművet. Nagy lehet elmondani a kolhoz látlan piaca van nem gond volt akkoriban az energia- mai helyzeterői. Ehhez mar tehát eladni. A szőlőhöz pe- szükséglet. A 60-as évek csak annyit lehetne hozzá­dig jő néhány borászat' elejére azonban kiépült az tenni, hogy megpróbalkoz­kombinát épült az utóbb' ország energiahálózata, gaz- tak bányában dolgozott. A sze­szük­_ pedig, amely 20—100 darabos szé­maga riákban gyártja a speciális, pedig egyedi hegesztési felszereié­termelése mainak. Ez Is példája a szakoso­ahogyan az ember magának lefordítja: a mindig a körül alkalmazkodó, k gazdálkodásnak. Mert a bárányhízlalással. években Kapacitásuk még daságtalan lett volna tovább Méghozzá jó eredménnyel, mindig kevés fejlődésük működtetni a kis hőerőmű- Erre az 1973-ra kapott terv előtt nagy távlatok nyílnak, vet. Bezárták. De a bánvá- alapján tízezer bárányt fog­ban 3 ezer bányász dolgo- nak mar hizlalni, a sertesal­Tiplkus példa erre az zott. Javarészben jó szak- dományt pedig felsaámol­ilosvai borkombinát. Tíz- munkások. Kár lett volna ják. Tehát voltaképpen a egynéhány éve építették a szélnek ereszteni őket. Ak- szakosodás szűkebb érte­szőlőtelepítésekhez. Az idén koriban létesítették az erő- lemben is olyasmit jelent, a környékről több mint 10 mű épületében a hegesztési amit az ember az egész lát­ezer tonna szőlőt vásárol- felszerelések gyárát. Munkát tán szűr le magának: min­ták fel, amiből 85 ezer hek- találtak itj a bányászok és dig a tó bort készítettek. gyorsan beletanultak az új lehetőségekhez, az adottságokhoz alkalmazko­A szakosodásnak ez is szakmába. A gyár jelenlegi dó, okos gazdálkodást. egyik kétségtelen példája, igazgatója is 18 éven át a Szávay István tést az európai biztonsági konferencia előkészítésével foglalkozó misszióvezetói ta­nácskozáson Helsinkiben. A csütörtöki, csaknem két és fél órás ülés jelentékeny részét szentelték ennek a kérdés­nek a dioloipaták, s megvi­tatták több, ezzel kapcsolatos javaslatot. Az ülés második részében a jelenlegi megbeszélések to­vábbi menetéről volt szó. A jugoszláv küldöttség írásos előterjesztést készített javas­latairól, s ebben felvetette: az érdemi vitát kezdiék a biztonsági és együttműködési konferencia ügyrendjének megtárgyalásával, mert eb­ben a kérdésben egyetértés mutatkozik a résztvevők kö­zött. A csütörtöki ülésen a ju­goszláv javaslatot több fel­szólalás támogatta, illetve kiegészítette. Hazánk képvi­selője, Rónai Rudolf nagy­] követ rámutatott: az ügy­rend alapvető kérdései mel­1 lett egyetértés mutatkozik a 1 tanácskozáson abban is, I hogy kik vegyenek részt a ibiztonsági és együttműködési konferencián, így ezt is meg lehet határozni a tanácsko­zás jelenlegi szakaszában. Kiegészítéseket és módosí­' lásokat javasolt több delegá­tus Is. A misszióvezetői ta­' náeskozás úgy döntött, hogy a különböző javaslatokat, i így a magyar kepviselő ál­'tal előterjesztett modo6Ítast Nagy jövedelemre nagy adót! Kinek mire telik, s hogy egyre többre és dragábbra telik lassacskán mindenkinek, az közös örömünk. A „miből telik?" csak akkor vetődik fel a háborgás mellékhangjaival színezve, ha az öröklakás, autó, víkendház, meg pénzhajhászásnak gátat vet, s köz­megelegedést válthat csak ki, hogy nem engedjük virulni azt a társadal­munktól, egészséges erkölcsi felfogá­sunktól merőben eltérő, de az utóbbi időkben már sokak által gőgös-ciniku­a luxusszámba menő különleges kül- san hangoztatott jelszót, hogy akinek földi túra után nercbundóval köszön- pénze van, az szép is, okos is. Hát tik a szomszédék a telet, holott... A „holott" után álljunk meg egy nem, nálunk ne legyen így! Az új rendelet szerint olyan erősen érvé­pillanatra, csak közbevetőleg: vannak nyesül a progresszivitás elve, hogy értékes szellemi munkát végző em- nagy jövedelmek után fokozatosan berek,' akik indokoltan keresnek töb- még a 90 százalékot is elérheti az bet, mert valóban sokat is adnak a adó. társadalomnak. Lehet-e arányosan Na ^ ennyi p^^ g^ho^ {ei­megfizetni egy kiváló tudóst^ egy tehet5jeg ^rt _ s a mondásnak sen adózó iparosokat célozza, de azo­kat igen — és köztünk élnek ilyenek is — akik harácsoló és határt nem ismerően tollasodó életmódjukkal fen­sőbbségesen pöffeszkednek. Adóztata-­suk jogos, de hogy ebben nem él­vezzük egyetértésüket, az is mutatja, hogy jócskán rá akadnak az adóható­ságok eltitkolt jövedelmekre. Hogy történhet meg, hogy figyel­münk elől elvész adózásra köteles jö­vedelem? Most csak a nehezen ellen­őrizhető jövedelmekről szóljunk, pél­dául az iparosokéról. A magánmeg­rendelőknek végzett munkák jövedel­méről köteles ugyan könyvet vezetni, csakhogy nem érdeke, így aztán a pontosság természetesen — enyhén szólva — esetleges. Az adóhatóság el­lenőrzése aztán felfed eltitkolt jöve­delmet — ezt hivatalosan adóhiány­nak nevezik —, ami gyakran elké­pesztő összeget jelent. Egy fővárosi autószerelőnél 1971-ben több mint' másfél millió adóhiányt találtak, az idén egy tetőfedő mester 126 ezer fo­nagyszerű feltalálót? Nem az ő jöve- ennydben csak van valami magja rinttal, egy műszerész 191 ezer forint­delmük, magasabb életszínvonaluk ir­ritálja az embereket, mint inkább azoké, akik jövedelmének eredete meekérdő'e'ezhető, „me<rvakarható". Némelvikük rosszul is iár, ha utána­néznek ügve'knek Van aztán sok olvan ember is. akiknek 'övede'me indokolt, de az is, hogy leadjanak be­lőle. „Az igazságos közteherviselés érvé­nyesítése érdekében" — aho"v a nárt Központi B'zottságénak áHásfo"'alá­sa megfogalmazza — a magas iöve­delműek megadóztatása a közösség ügye. Az új adókulcsok megállapítása a jövedelemadózásban nemcsak fo­rintban haszon a közösségnek, de er­okos is. Vegyük az alaphelyzetet: szükség van valakinek a munkájára, mert éppen hiányszakmában tevé­kenykedik (műszerész, szobafestő, te­tőfedő, vagy autószerelő), de esetleg ismert művész, táncdalénekes, színész vagy iparművész. De míg a művészek jövedelme ellenőrizhető, megadóztat­ható. addig vannak ellenőrizhetetlen jövede'mek is. Az iparosnak például zömmel csak a közület számára vég­zett munka utáni jövedelme megfog­ható. Tisztesség ne essék szólván: hangulatot kelteni senki ellen nem akarunk, mint ahogy az új adózási rendelkezések vagy a part Központi Bizottságának állásfoglalása sem a tisztességesen dolgozó, bar magas jö­tal szerepel a jövedelmüket eltitkolok listáián. Nem kell emiatt azt gondol* ni, hogy minden kisiparos kasszájá­ban ekkora összegek forognak, h'szen egy számadat éppenséggel azt világít­ja meg. hogy egv k's létszámú esooort az. ahol nagv jövedelmekről lehet be­szélni. Az adat nedíg világossá teszi azt is. hogv a kisiparosok nagv többsé­gét miért ingerli, ha a kisiparos jö­vedelemről. mint olvaeról besróiünk: az összes iparosok adóiának szá­zalékát kitevő összeget az iparosok 9.5 százaléka fizeti. Az adó elől menekülésnek van né­hány mindenkire tartozó, mindnyá­junkat s^jtó oldala is. Hogv megvilá­gítsuk, mondjunk el egy szegedi nél­kül csileg üti, mert a barácsoiáenafc, • yedetenmet rendelkező, de becsülete- dát. Arról panaszkodott S. Joesefné,

Next

/
Thumbnails
Contents