Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-08 / 289. szám

PÉNTEK, 1972. DECEMBER 8. 3 Központi üzemi fogászat a nyugati ipari övezetben Tegnap délelőtt a Szak­szervezetek Megyei Tanácsá­nak székházában a nyugati ipari övezet tizenöt üzemé­nek képviselői, valamint a Rendelőintézet vezetői talál­koztak, hogy véglegesen döntsenek az érdekelt üze­mek dolgozóinak teljes fo­gászati ellátását biztosító körzeti üzemi rendelő léte­sítésének kérdésében. A megbeszélésen részt vett dr. Tóth Károly professzor, a fogászati klinika igazgató­ja is. Mint október végén egyik cikkünkben erről már beszá­moltunk, dr. Tóth Károly professzor javasolta a Ren­delőintézet igazgató főorvo­sának a nyugati ipari övezet üzemei számára egy közpon­ti üzemi fogászati rendelő létesítését. Az itt található üzemek — Konzervgyár, Gu­migyár, DEFAG, Fémfeldol­gozó Vállalat és más válla­latok — legtöbbjében volt ugyan egy tizenöt évvel ez­előtt született elhatározás alapján kialakított, napi fél-7 egy- vagy kétórás fogorvosi rendelés. Ez azonban csak látszólag jelentett valame­lyes megoldást. Ugyanis a rendelési idő túlságosan rövid volt, másrészt csak a dolgozók egy viszonylag kis hányada vette csupán igény­be, végül, mert fogpótlást ezeken a rendeléseken nem végeztek. Így az ott dolgo­zók fogászati ellátása lénye­gében továbbra is az amúgy is zsúfolt kerületi ren­delőkre hárult A javaslat egy, e terület központjában fekvő üzem­ben létesítendő körzeti fog­orvosi rendelő felállítását in­dítványozta, amely az ér­dekelt üzemek dolgozói szá­mára viszonylag jól megkö­zelíthető. így jutott a válasz­tás a Jutaárugyárra, amely előtt, illetve szomszédságá­ban autóbusz- és villamos­megálló is van. A gyár veze­tősége készséggel vállalta, hogy helyiséget, továbbá fű­tést és világítást biztosít a központi rendelő számára, amely így mintegy kilenc­ezer dolgozó korszerű fogá­szati ellátását képes megva­lósítani. A tanácskozás résztvevői végül is megállapodtak a központi üzemi fogászati rendelőnek a Jutaárugyár területén történő létesítésé­ben. Dr. Salgó Gábor, a Rende­lőintézet igazgató főorvosa bejelentette, hogy a rendelő 1973. január elsejétől napi 12 órás rendelési időben, két szakorvos közreműködésével biztosítja a tizenöt üzem dolgozóinak fogászati ellátá­sát. P. L Népfront­ülés A Hazafias Népfront or­szágos elnöksége csütörtökön kibővített ülést tartott. Az ülésen Kállai Gyulának, a Hazafias Népfront elnökének a közelmúlt bel- és külpoli­tikai eseményekről szóló tá­jékoztatása alapján a nép­front országos elnöksége tel­jes egyetértését fejezte ki a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának november 14—15-i ülésén hozott határozatának megál­lapításaival. A népfrontmoz­galom a maga eszközeivel se­gíti e határozatok végrehaj-­tását. Befejeződött az ipargazdasági tudományos konferencia Kutatás, termelés Szovjet miniszterhelyettes látogatása a szegedi olajmezőn — Tapasztalatcsere Csütörtökön a Magyar napos eszmecserén plenáris Tudományos Akadémián be- üléseken és szekcióüléseken fejeződött az ipargazdasági tudományos konferencia, amelyet negyedik alkalom­mal rendezett meg az Aka­démia ipargazdasági bizott­sága és ipargazdaságtan! seit. összesen 34 kutató intézete. A három- hangzott el. vitatták meg az iparfejlesz­tés, a vállalatvezetés és szervezés, valamint az ipar­gazdaságtan aktuális kérdé­előadás Megemlékezések a magyar sajtó napjáról Tegnap délelőtt a magyar vétségé nevében Komjáth sajtó napja alkalmából ko- Irén alelnök. Siklósi Norbert szorúzási ünnepséget rendez- főtitkár, a Nyomda-, Papír­tek a Visegrádi utca 15. szá- és a Sajtó Dolgozóinak Szak­mú ház falán elhelyezett em- szervezete nevében Kimmel léktáblánál, ötvennégy évvel Emil főtitkár. Kovács And­ezelőtt — négy hónapon át rás, a szakmai elnökség tit­— ebben az épületben mű- kára, a Művészeti Szakszer­ködött a Kommunisták Ma- vezetek Szövetsége nevében gyarországi Pártjának köz- Kárpáti Sándor titkár. Erdős pontja, s itt készült a Vő- András, a Magyar Rádió és rös Újság is. Az ünnepségen Televízió szakszervezeti bi­dr. Siklós János, a Népszava zottságának titkára, a Nép­főszerkesztője emlékezett szabadság szerkesztő bizott­meg az évfordulóról. Az em- sága nevében Rényi Péter léktáblát a Magyar Szociális- és Szamosi Károly főszer­ta Munkáspárt Központi Bi- kesztő-helyettesek helyezték zottsága nevében Katona Ist- el koszorúikat, ván, az MSZMP KB tagja, a A koszorúzási ünnepség Központi Bizottság osztály- után az Üjságíró Szövetség vezetője, dr. Csendes Lajos, székházában a fiatal újság­a Központi Bizottság osz- írók helyezték el a megem­tályvezető-helyettese. a Mi- lékezés virágait Rózsa Fe­nisztertanács Tájékoztatási renc emléktáblájánál. Teg­Hivatala nevében Lakatos nap délelőtt a Tájékoztatási Ernő általános elnökhelyet- és. a Magyai" ^jság­_. . írok Országos Szovetsege a tes, dr. Pásztor János foosz- gajtó nap]a alkalmából ba_ tályvezető-helyettes, a Ma- ráti találkozót rendezett a gyar Üjságírók Országos Szö- Magyar Sajtó Házában. Tegnap, csütörtökön reg­gel Szegedre látogatott R. S Mingareev, a Szovjetunió kőolajipari miniszterhelyet­tese, valamint E. F. Bolta­lina, a Barátság és a Szov­jetunió kőolajvezeték-rend­szerének igazgatója. A szov­jet gazdasági szakembereket elkísérte dr. Lőrincz Imre. a nehézipari miniszter első he­lyettese és Bese Vilmos, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója is Délelőtt a vendégek meg­látogatták a Nagyalföldi Kő­olaj- és Földgáztermelő Vál­lalat szegedi üzemét. A ta­nácsteremben a szovjet mi­niszterhelyettest és kíséretét Pápa Aladár, a Nagyalföldi Kőolaj- és Föld gáztermelő Vállalat megbízott igazgató­ja. K. Szabó Sándor, az NKFÜ szegedi üzemegységé­nek megbízott vezetője fo­gadta. ott volt Berta István, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezető­helyettese és Kovács Attila, a szegedi olajipari pártbi­zottság titkára is. A ma­gyar olajipar fejlődéséről, a jelenlegi termelés helyzeté­ről, a szénhidrogén-készletek felhasználásáról és feldolgo­zásáról, továbbá a szegedi szénhidrogén-medencében al­kalmazott olajtermelési mód­szerekről Bán Ákos, az OKGT vezérigazgató-helyet­tese adott részletes ismerte­tést, K. Szabó Sándor pedig az olajkutatók munkájáról, a fűrómunkások teljesítményé­ről. az alkalmazott technika és felszerelés tulajdonságai­ról. Az érdeklődéssel kísért be­(Aes S. Sándor reiveteiej A szovjet kőolajipari miniszterhelyettes megtekintette j Sz. 3-as tankállomást termeltek több olajat: 1972- más északi lelőhelyek. Itt ben csaknem 400 millió ton- sem könnyebb a helyzetük, számolók után a szovjet kő- na olajat hoznak felszínre'a hiszen a feltörő olaj nagy olaiiDari miniszterhelyettes szovíet olajbányászok, ugyan- mennyiségben tartalmaz pa­oiajipan mimszterneiyerces akkor a gázterrnelés mintegy rafint, ezért még 36 fok me­valaszul a Szovjetunióban 2oo milliárd köbméter lesz. legben is megdermed, csak folyó olajkutatásról és -ter- Mivel több, régebben mégis- fűtött tartályokban, meleg melésről adott tájékoztatást, mert lelőhelyen az olajter- csővezetékekben lehet szállí­Mint mondotta, a Szovjet- melés,t tovább fokozni már tani. .. . nem lehetseges — így Baku- A szovjet olajipar a kuta­unioban 1913-ban 9 millió ban az Urál környékén, Bas- tások mellett nagy erőfeszí­tonna kőolajat termeltek, s kíriában és Kujbisev mellett téseket, beruházásokat fordít ezzel már annak idején is —, feltétlenül újabb helye- a megtalált olajkincs kiak­kiemelkedő helyet foglaltak ken. kelle" megkezdeni a ku- "ázására, finomítókba való tatast. Meg a második vi- juttatasara. Tobb ezer kiló­éi a világon. Korunkban en- iagháború előtt feltételezték, méter hosszúságú. 50—120 nek sokszorosát termelik; az hogy az Urál és a Volga kö- centiméter átmérőjű acélve­igények azonban arra kész- zött szénhidrogénnek kell zetékek épülnek. Bővül a tetik a Szovjetuniót, hogy új ]en"' a. föld, mélyén. A gya­, - korlat igazolta az elmeletet, területeket fedezzenek fel, uj és g Tatár Szocialista Auto_ lelőhelyeket találjanak. Az- nóm Köztársaság területén utóbbi tíz esztendőben éven- gigantikus méretű olajmező­ként 18—23 millió tonnával re bukkantak, Romaskinó­ban. Partizán utcai olvasónk, hogy a la­kásában levő hibák kijavítását az IKV kapacitás hiányában képtelen volt el­intézni, viszont értesítette, hogy lak­bérbeszámítás mellett ő maga, a lakó megcsináltathatja. Amikor már nem bírta tovább panaszosunk, hogy a rossz csatornából lakásába ömlött a víz, maga kezdett iparosért szaladgál­ni. „Olyan iparost nem találtam, aki hajlandó lett volna számlát adni, mondván, ők az IKV-val nem kezde­nek" — summázza olvasónk, aki végül is legrosszabbul járt az ügyben: meg kellett csináltatnia a javítást, kifi­zette, de számla hiányában az IKV nem számol el vele. Vagyis kispénzű nyugdíjas olvasónk nyögheti az anya­gi terheket. Miért? Mert az iparosok nem az IKV-val nem kezdenek, ha­nem közülettel, bármelyikről legyen is szó, hiszen az jelenti az adóható­ságnak, mennyit fizetett az iparosnak. Itt a nehézség lényege! Hiszen így tisztán megállapítható az iparos jöve­delme és természetesen az adója is. Vagyis hát van iparos, de még sincs — mert válogat a munkában, s olyan megrendelőt keres, akjnek háta mö­gött el lehet bújni. Azért a felvetett kérdés másik oldalát se hagyjuk nyit­va, mert mégis csak segíteni lehetne a póruljárt lakón: becsülje meg az TKV az elvégeztetett munka értékét, mert a kisiparos neve ismert, és hát magánosnak is kell számlát adni, csakúgy, mint a presszóban is, akár két dupla után is. Ilyen esetek után ne kérdezze hát senki, érdekünk-e élősködésnek kor­látot szabni, érdekünk-e nagy jöve­delmeket „leigazoltatni" és arányosan költségvetési bevételekbe jutna min­den jogosan szedett adó, vagyis miat­tuk is, közös gondjaink miatt is szi­gorúan kell ellenőrizni többet és haté­konyabban. Mondani könnyebb, mint csinálni. A közelmúltban a Csongrád megyei tanács vb tárgyalta a Szegedi Járási Tanácsi Hivatal tevékenységét, sok egyéb mellett az adóügyi igazgatási munkát is. A jelentésből: „A szegedi járás sajátosságaiból adódóan gondot jelent a kiemelkedően nagy jövedel­mű személyek adóztatása. Ilyen cí­men a mezőgazdasági jövedelmi adó­kat illetően 1971. évben 14 személy 302 ezer 789 forinttal, 1972. évben 23 személy 417 ezer 66 forint összeggel került megadóztatásra." Es hány ki­emelkedően nagy jövedelmű nem „került megadóztatásra"? Mert a já­rás mintegy 43 ezer adóköteles pol­gára közül a felmérések szerint lé­nyegesen több ember magas mező­gazdasági jövedelme teszi indokolttá a magasabb adókulcs szerinti adózást, mint ahányan jelenleg is több adót fizetnek. Most ugyanis a szegedi já­rásban 23 adózó fizet jelentősebb ösz­szeget. A jelentés is önkritikusan megállapítja: „az adóügyi szervekkel szemben még további követelmények jelentkeznek." Jelentkeznek bizony! — ezt állapította meg a megyei ta­nács vb is nagyon határozottan, s maga a járási hivatal is seeítő és fo­kozott ellenőrző munkát ígért a köz­ségi adóügyi dolgozóknak munkájuk­hoz. Bonyolult és sok buktatót rejtő munka ez, mert a közvélemény támo­gatásával ugyan találkozik, de az szemet az ilyen rossz emlékeket idé­ző, provokatív kiszólásokkal is. Sem­mi okunk szemlesütve hallgatni — módszereink is tiszták és emberre szabottak, nemcsak a szabályt képvi­selik, közösségünk emberséges érde­keit. A mezőgazdasági jövedelmi adó megállapítása ügyében is van fórum, akihez az adózó fordulhat — fordul­nak is, próbálkoznak is elegen —, de a kisiparosok számára meg teljesen űj elbírálási módszer lépett érvénybe az idén. Például egy főleg magánren­delésre dolgozó kisiparosnak, kiske­reskedőnek, aki adókönyv vezetésére ugyan köteles, de ezt esetleg nem pon­tosan végzi, felbecsülik a jövedelmét S hogy ez a szakmák viszonyainak megfelelően a lehető legpontosabban közelítse a valóságot, az adózókból választott adóközösség ellenőrizheti, a megállapított adót bárki megnézheti és hozzászólhat. Igen: bárki! Vagyis nemcsak az adóhatóság és az adózó polgár. Tehát a társadalmi ellenőrzést valósítjuk meg az adózásban is. A sze­gedi járásban már 1972-ben megala­kult a kiskereskedők adóközössége, s a következő év januárjában pedig a kisiparosoké is megkezdi működését. A cél természetesen az, hogy az em­berek igazságérzetével találkozzék ez a sajátos, nyilvánvalóan nem minden­kit egyformán érintő kérdés, s hogy akinek ez terhet jelent, az se érezze magát kiszolgáltatottnak. Szólhat te­hát salát érdekében mindenki és meg­hallgattatik. De azt elvitatni nem le­het, hogy ez az intézkedés gazdasági­lag és politikailag fontos, a közösség érdekét szolgáló. Mint minden dol­gunkra, erre is érvénves: túlkapások nélkül, emberekre tekintettel józanul A szovjet geológusok erő­feszítései nyomón hasonlóan Barátság olajvezeték-rend­szer, s távvezeték épül Kuj­bisevtől a Fekete-tengerig. A Szovjetunió, a szocialista or­szágokkal kötött egyezmé­nyek alapján, ezeken a cső­vezetékeken juttatja el a ná­lunk s más baráti orszá­gokban oly nélkülözhetetlen értékes lelőhelyeket találtak kőolai'at- A jelenlegi látoga Nyugat-Szibériában. ahol tásnak az a célja, hogy a több mint tíz igen gazdag Barátság—II olajvezetéken olajmezőt fedeztek fel, s ter­meltetnek. A kutatás ma sem fejeződött be, és re­mény van arra, hogy az olajkutatás gazdagabb, mint amekkorát itt eddig feltér­képeztek. Ezeken a területe­ken rendkívül nehéz feltéte­megindult olaj szállítását hi­vatalosan egyezményekbe foglalják, illetve az erről szóló szerződést elkészítsék. A tájékoztatók után dr. Lőrincz Imre kalauzolásával R. S. Mingareev és E. F Boltalina előbb a Szeged 3. lek között dolgoznak a kuta- sz. félautomata olajtankállo­tók, az olajbányászok: 72 000 mást, majd a főgyűjtő állo­tó akadályozza a zavartalan tmasí, és a gázüzemet tekin­. tettek meg. A délutáni órák­feltarast, a nyar nagyon me- ban a vendéí,eket a megvei leg, télen tartósan mínusz pártbizottságon fogadta Gvö­50—60 Celsius-fokot ér el a f? J,mrc- az MSZMP Közpon­hideg. Ilyen hőmérsékleten az acél törékeny, például az ti Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első titká­ra és Szabó Sándor, a me­elejtett fúrószár úgy pattan gyei pártbizottság titkára darabokra, mintha üvegből lenne. Természetesen nem csupán ez az egy terület ke­rült a szovjet kutatók fi­gyelmébe, hanem többek kö­zött a kazahsztáni, valamint R. S. Mingareev s a kísé­retében tartózkodó dr. Lő­rincz Imre tegnap a késő es­ti órákban elutazott Szeged­ről. Malkó István _ érintettek egyetértésével aligha. magas adóval" terhelni. Mert sok em- Olyannyira, hoev még azt is felvetet- kell ítélni. de a jogszabálynak" a kö­bér él még nagyon szigorú beosztás- ték effv községben, hogy talán új zgsség érdeke szerint, érvényt kell sal, szerény jövedelemből, s rajtuk is „kulákbsta" készül? szerezni. segíthetnénk, ha a közös kasszába, a Beszéljünk nyíltan, nézzünk farkas^ Szőke Máriai Készülődés a VIT-re A Cimea — a DÍVSZ mel- tanácskozáson. Az elnökség lett működő gyermek- és megtárgyalta a jövő évi ber­serdülőkorú mozgalmak nem- lini X. világif jűsági talólko­zetközi bizottsága — elnök- zó előkészítő munkájában a sége december 5-8. között Cimea-ra váró feladatokat hazankban ulesezett. Tizen- , , . . , , . , ' hat ország haladó gyermek- vaIammt Javaslataival se­szervezetének vezetői, veze- gítette a VIT gyermekprog­tőségi tagjai vettek részt a ramjának sokoldalúságát.

Next

/
Thumbnails
Contents