Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-08 / 289. szám

kük ÉK £ M Pt « «• VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! V* 62. évfolyam, 289. szám 1972. december 8M péntek Ára: 80 fillér A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA ÜBést tartott a Minisztertanács Jóváhagyta az MSZMP KB november 14—15-1 illése hatá­rozatának végrehajtására vonatkozó állami feladatokat Irányelvek az exportra — Gyorsítják a beruházások műszaki és gazdasági normatíváinak kidolgozását Téli energiaellátás — Sz öntözés fejlesztése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatta a kormányt Leonyid Brezs­nye unek. a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága főtitkárának vezetésével, a Szovjetunió párt. és kormányküldöttsége november 21. és december 1. között hazánkban tett hiva­talos. baráti látogatásáról. A barátság, a szívélyesség és a testvéri egység légköré­ben folytatott tárgyalásokon a felel? véleményt cseréitek országaik társadalmi, politi­kai és gazdasági fejlődésé­nek legfontosabb kérdései­ről, a szocialista és a kom­munista építés jelenleg' helyzetéről. A szovjet kül­döttség nagy elismeréssel szólt a magyar nép vívmá­nyairól, a szocialista társa­dalom építésében elért si­kereiről. A tárgyaló felek megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Nép­köztársaságnak és a Szovjet­uniónak a marxizmus—le­ninizmus és a szocialista in­ternacionalizmus elvein ala­puló viszonyát a teljes bi­zalom és a kölcsönös meg­értés jellemzi. Mind szoro­sabbá válik a testvéri együtt­működés a politikai, a gaz­dasági és az ideológiai élet­ben, ami megfelel a szovjet és a magyar nép alapvető érdekeinek. Töretlenül fej­lődik a magyar—szovjet gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés. nö­vekszik az áruforgalom a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között. Kiemel­ték a tervszerű, tartós, hosz­szú időszakra szóló gazdasá­gi kapcsolatok, az együttmű­ködés új, korszerű formái­nak nagy jelentőségét. Megállapodtak abban, hogy különleges figyelmet fordítanak a közös tervezés­re és a termelés kulcsfontos­ságú ágazatainak közös fej­lesztésére," a szakosítás és a kooperáció szélesítésére. A felek hangsúlyozták, hogy megtesznek minden szüksé­ges lépést a szocialista gaz­dasági integráció komplex programjának valóra váltá­sára, amely elősegíti a nép­gazdaság hatékonyságának növelését, és gyorsabb fej­lődését a KGST valamennyi tagállamának. Erősödnek a magyar—szovjet kapcsolatok az oktatás, a tudomány, a kultúra terén is. A tárgyalásokon megvi­tatták a nemzetközi helyzet, a kommunista és munkás­mozgalom időszerű problé­máit. A megbeszélések ismé­telten megerősítették a két testvéri ország pártjának és kormányának teljes, kölcsö­nös egyetértését az összes megvitatott kérdésben. A Minisztertanács a tájé­koztatást jóváhagyólag tudo­másul vette, és kifejezte meggyőződését, hogy a tár­gyalások jelentősen hozzájá­rultak a testvéri Szovjetunió és hazánk eredményesen xe1­Iődő kapcsolatainak elmélyí­téséhez. A Minisztertanács elnöke a kormány e4é terjesztette a Magyai- Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága 1972. november 14—15-i ülé­se határozatainak végrehaj­tásával kapcsolatos állami feladatokra vonatkozó javas­latokat. Az MSZMP X. kongresszusa határozatainak végrehajtására az elmúlt két évben már számos állami in­tézkedés született. A X. kongresszus határozataiban megfogalmazott teendők a Központi Bizottság ülésének állásfoglalása alapján kiegé­szülnek. A megoldandó fel­adatok egy részével kapcso­latban érvényes határozatok, az éves népgazdasági terv és az állami költségvetés már folyamatban levő intézkedé­seket tartalmaznak, másrészt további állami határozatok is szükségesek. A Miniszter­tanács az MSZMP Központi Bizottsága november 14— 15-i ülése határozatainak végrehajtáséra vonatkozó állami feladatokat jóváhagy­ta, s felhívta az érdel?elt szervek vezetőit, hogy azok megvalósítására a szükséges intézkedéseket tegyék meg. ­Dr. Ajtai Miklós, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese tájékoztatta a kormányt a magyar—csehszlovák gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési vegyes bizottság 1972. november 17. és 22. között Budapesten megtartott X. ülésszakának tárgyalásairól. A tanácsko­záson megállapították, hogy a legutóbbi ülésszak óta eredményesen fejlődött a két ország gazdasági együtt­működése, különösen a gép­iparban, a kohászatban, a vegyiparban, a könnyűipar­ban, valamint a szállítás te­rén. A tárgyaló felek hang­súlyozták a két ország 1975 utáni népgazdaságfejlesztési tervei koordinálásának je­lentőségét A X. jubileumi ülés alkalmából értékelték az utóbbi tíz évben megva­lósított széles körű gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködésünk eredmé­nyeit, tapasztalatait. A Mi­nisztertanács a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette. A külkereskedelmi minisz­ter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta az 1973. évi szocialista viszony­latú árucsere-forgalmi meg­állapodások tárgyalási irány­elveit. A szocialista orszá­gokkal folytatott árucsere­forgalmunk 1972-ben kedve­zően alakult, a magyar vál­lalatok jelentősen növelték kivitelüket. Jövőre a szocia­lista viszonylatú áruforga­lomban hasonló folyamat várható, de az export- és importforgalmat kiegyensú­lyozottabb. arányosabb nö­vekedés jellemzi. A kor­mány az előterjesztést jóvá­hagyólag tudomásul vette, és utasította az érintett minisz­tereket, hogy fokozott fi­gyelmet fordítsanak az ex­port gazdaságosságának nö­velésére. A kormány megvitatta és elfogadta az Országos Terv­hivatal elnökének egyes be­ruházások műszaki-gazdasá­gi normatíva rendszerének kidolgozására és bevezetésé­re előterjesztett javaslatát. As ütemtervbe elsősorban azokat a nem termelő jelle­gű beruházásokat vették fel, amelyek építésére gyakrab­ban kerül sor, s amelyek anyagi költségeit túlnyomó­(Folytatás a 2. oldalon.) H lengyel pártúelegáció újabb látogatásai Megbeszélés a megyei tanácsházán Ismerkedés Kistelek és Forráskút életével Negyedik napját töltötte Csongrád megyében csütör­tökön a Lódz vajdasági párt­munkás-delegáció, amelyet Jerzy Muszynski, a LEMP vajdasági bizottságának első titkára vezet. A küldöttség­hez tegnap Szegeden csatla­kozott Jerzy Zilinsky, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének követtanácsosa és Kovács Béla, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának munkatár­sa. Szegedi, majd szegedi já­rási program zajlott le. Vendégeinket először Sze­geden, a Csongrád megyei Tanács Rákóczi téri székhá­zában Joó Sándor, a me­gyei tanács szakszervezeti bizottságának titkára kö­szöntötte. Ezt követően meg­beszélésre került sor. Részt vett a megbeszélésen Rózsa István, a megyei pártbizott­ság titkára, dr. Komócsin Mihály, a megyei tanács el­nöke, Kovács Imre, Hantos Mihály és dr. Paczuk István, a megyei tanács elnökhe­lyettesei, valamint dr. Bozó Sándor, a megyei tanács vb "titkára. Dr. Komócsin Mihály adott tájékoztatót a lengyel pártmunkásoknak a taná­csokról, a megyei és á helyi tanácsi szervek felépítéséről, a közigazgatási munka mód­szereiről, tapasztalatairól, a szocialista demokrácia szé­lesítéséről. Szóba került a művelődésügy, valamint az oktatásügy fejlesztése is. Erre vonatkozó tájékoztatás után Jerzy Muszynski el­mondotta, hogy jelenleg Lengyelországban folyamat­ban van a közigazgatás és az oktatásügy bizonyos át­szervezése. Ennek célja részben ugyanaz, mint amit Magyarországon a tanácstör­vényben megfogalmaztak, hogy növekedjék a helyi szervek önállósága. A baráti hangulatú esz­mecsere után dr. Komócsin Mihály bemutatta a vendé­geknek a megyei tanács­székház épületét. * Délelőtt 10 órakor a len­gyel pártmunkás-delegáció Kistelekre utazott. A nagy­községi tanácsnál dr. Kovács József, a szegedi járási párt­bizottság első titkára mon­dott köszöntőt, majd eszme­csere kezdődölt járási, kö­zöttük dr. Ábrahám Antal, a járási hivatal elnöke, va­lamint a helyi vezetők rész­vételével. Részletes tájékoz­tatást kaptak a vendégek a szegedi járás társadalmi és gazdasági helyzetéről és a politikai munkáról. Mesits Zoltán, a nagyközségi párt­bizottság titkára a helyi pártmunka főbb tapasztala­tairól adott számot Ott Jó­zsef tanácselnök az alapve­tően mezőgazdasági jellegű nagyközség közigazgatásáról és a községfejlesztésről. Ocs­kó Imre, a Kistelek és vi­déke ÁFÉSZ igazgatóságá­nak elnöke a fogyasztói igé­nyek kielégítéséről beszélt. Papp István, a Hazafias Népfront kisteleki bizottsá­gának titkára arról az ön­kéntes, hazafias összefogás­ról adott képét, amelynek jellemzője, hogy 1972-ben mintegy félmillió forint ér­tékű társadalmi munkával lendítették előbbre a község fejlesztését. A lengyel ven­dégek őszinte elismeréssel nyilatkoztak a nagyközség életéről, eredményeiről. Ezt követően a delegáció tagjai kísérőikkel együtt sé­tára indultak Kisteleken. Felkeresték a 27 ezer hek­toliteres kapacitású állami pincészetet is, ahol Domokos Márta telepvezető a homoki bortermelés és feldolgozás helyzetéről adott képet. * A napi program követke­ző állomása a forráskúti Haladás Tsz volt. Ebben a közös gazdaságban megtud­ták a vendégek, hogyan le­het gazdálkodni gyenge ter­mészeti adottságok között. Sándor Tibor elnök . ismer­tette Forráskút egészét, és Üllés község jelentős részét egységbe foglaló közös gaz­daság helyzetét. Emlékeztet­te a látogatókat arra. hogy amiről hallottak és amit lát­tak. az az elmúlt 8—10 év eredménye. Sándor Tibor tsz-elnök, Tóth Imre tsz-párttitkár és Ábrahám Vince főagronó­mus kíséretében a látogatók megtekintették a nagyüzem hűtőtárolóját, amelyet a tsz saját erőből épített. A táro­ló hozzásegíti a közösséget többek között ahhoz is, hogy a tagokat télen is fog­lalkoztassák. Bemutatták a tsz vezetői a 4 és fél millió forintból, szintén saját erőből épített, és nemrég üzembe áTlított gépjavító csarnokot is. amely teljes egészében ellátja 40 tehergépkocsi és 55 traktor javítási, felújítási munkála­tait. Ugyancsak megtekin­tették a látogatók a tsz szarvasmarhatelepét, s an­nak padlásterében az auto­matarendszerű csibenevelőt, amelyben egy gondozó 14 ezer állat felügyeletét látja el. Este a forráskúti szövetke­zeti gazdák vacsorára látták vendégül a lengyel delegá­ciót. A Hold felé tart az Apollo Az utolsó pillanatban be­következett technikai nehéz­ségek miatt 2 óra 40 perces késéssel indult el csütörtök reggel — helyi idő szerint éjszaka — az Apollo—17 űr­hajó, az Apollo-program utolsó holdexpedíciójára. Az Apollo—17, mire a Holdhoz ér, behozza két óra nagyven perces lemaradását — jelentette be Kennedy-fo­ki sajtóértekezletén Walter Kapryan, az indítási műve­let igazgatója. Kapryan szerint az Apollo —17 holdpályára állításában korrekciót hajtottak végre, s így mód van arra, hogy az űrhajó vasárnap 20 óra 48 perckor, az eredetileg kitű­zött időpontban érje el a Holdat. Az Apollo—17 űrhajósai valamivel 10 óra előtt be­gyújtották a Saturnus-rakéta harmadik fokozatának raké­táit. Ezzel az űrhajó el­hagyta Föld körüli pályáját, hogy óránkénti 37 ezer km/óra sebességgel elindul­jon a Hold Taurus-Littrow térsége felé. Cape Kennedybcn két és fél órás késéssel fellőtték az Apollo—17 űrhajót, amelynek úticélja: a Hold Országgyűlési bizottságok ülése Palkó Sándor elnökletével csütörtökön a Parlament go­belintermében ülést tartott az országgyűlés kereskedel­mi bizottsága. A tanácskozá­son — amelyen részt vett Madarasi Attila pénzügymi­niszter-helyettes, Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnök­helyettese és dr. Páles Gyu­la. a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese — a képvi­selők megvitatták a Belke­reskedelmi, illetve Külkeres­kedelmi Minisztérium jövő esztendei költségvetésének tervezetét. Dr. Sághy Vilmos, a bel­kereskedelmi miniszter első helyettese tájékoztatójában elsőként a belkereskedelmi forgalom idei tapasztalatait elemezte. Elmondotta, hogy 1972-ben várhatóan a terve­zett alatt marad a kiskeres­kedelmi forgalom, a mérsé­keltebb fejlődést azonban alapvetően nem az áruellá­tás hiányosságai okozzák. Az 1973-as áruforgalom megtervezésekor a tárca ve­zetői az ideinél hozzávetőleg 19 százalékkal magasabb kis­kereskedelmi forgalommal számolnak. A külkereskedelmi forga­lom idei alakulásáról, s a jövő évi tervekről Veres Péter külkereskedelmi mi­niszterhelyettes adott tájé­koztatást. A tájékoztatókat követő vitában a képviselők leszö­gezték: bel- és külkereske­delmi forgalmunk jövő esz­tendei pénzügyi prognózisá­nak összeállítói gondos, kö­rültekintő munkát végeztek. Az országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­sága csütörtökön dr. Gonda György elnöklésével meg­tárgyalta a népgazdasági tervezésről szóló törvényja­vaslatot, valamint az Igaz­ságügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség, a Leg­felsőbb Bíróság és a taná­csok 1973. évi költségveté­sét. Részt vett az ülésen Buda Gábor, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese is. A napirenden szereplő kérdések vitájában felszó­lalt: dr. Antalffy György, Bartha János, dr. Gajdócsi István, dr. Gonda György, Imri Gyula, dr. Nezvál Fe­renc, Pongrácz Imréné, dr. Szép Zoltán, dr. Szokola Ká­rolyné országgyűlési képvi­selő. A felszólalásokra az előadók, valamint Szabó Ká­roly, az Országos Tervhiva­tal főosztályvezetője vála­szolt. A bizottság — a vita után — elfogadta a törvényterve­petet és a költségvetéseket.

Next

/
Thumbnails
Contents