Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-03 / 285. szám
VASÁRNAP, 1972. DECEMBER 3. December 4-9 : Jövőre hatmillió Enge<me.)es sertést vár a húsipar A Triál kereskedelmi i Jövőre minden eddiginél nagyobb felvásárlásra, illetve feldolgozásra számítanak az állatforgalmi és húsipari vállalatok; hozzávetőleg hatmillió sertés „fogadására" készülnek fel. Mindez beruházásokat és nagyarányú technológiai fejlesztést kíván. Erről tájékoztattak az Állatforgalmi és Húsipari Trösztnél. Az országban négy húsipari nagyberuházás van kivitelezés alatt: ezek évente egyenként több százezer sertést dolgozhatnak fél. 1975re készül el a miskolci és a szegedi kombinát, az ezt követő evekben adják majd át a gyulai és a szekszárdi üzemeket. Ezek még nem vehetik ki részüket a jövő évi állatkínálat feldolgozásából, ellenben jövőre több gyorsberuházást valósítanak meg. Nagyrészt hazai gépekkel korszerűsítik a húsipari melléktermékek feldolgozását. Egyebek között a folyamatos zsírgyártási technológiát alkalmazzák majd az üzemek egy részében. Szovjet berendezésekkel húsliszt gyártására készülnek fel. (MTI) Ki fizet bérleti díjat a gázkészülékekért? Köztudott, hogy a DÉGÁZ folyamatosan áttér a városi gáz szolgáltatásáról a földgázéra. Ez természetesen a lakosság' nagy részét érinti, hiszen a .lakásokban ki kell cserélni a régi készülékeket a földgáz használatára alkalmas berendezésekre. Ezzel kapcsolatba*! merült fel a kérdés: mi történik a régi készülékekké?, és mikor kell bérleti díjat fizetni a csere után? A DÉGÁZ igazgatójától, dr. Varga Jánostól a következő felvilágosítást kaptuk: ha magántulajdonban levő berendezést szerel le a DÉGÁZ, erre a vállalat nem tart. igényt, otthagyja a lakásban. A helyére beállított új berendezésiárt azonban bérleti díjat kér. Ezt az: öszszeget viszont nem kell fizetniük azoknal:- a csaladoknak, akik eddig az IKV tulajdonában levő készülékeket használták. A jelenlegi gyakorlat — a magánkézen levő berendezések cseréjénél — a jövőben valószínűleg változni fog. A Csongrád megyei főügyészség hamarosan dönt arról, hogy a használhatatlanná vált készülék ezután is a tulajdonosnál marad-e, aki bérleti dijat fizet az új berendezésért, uagy a DÉGÁZ a korábbit cseréli ki az új készülékre, s így a gázfogyasztó mentesül a pénzkiadástól. Ennénk csak az lenne a hátránya, hogy mint magántulajdonban levő berendezést a DÉGÁZ nem köteles megjavítani, ha meghibásodik. Szerkesztőségünkbe érkezett levelek tanúsága szerint előfordult, hogy néhány lakó fizetett a DÉGÁZ-nak havi 10 forintot, miután az ingatlankezelő vállalat készülékét kicserélték földgáztüzelésűre. Ez az eljárás valami tévedésen alapulhatott. Ezért hasonló esetben a lakók jelentkezzenek panaszukkal a DÉGÁZ-nál, a félreértést bizonyára sikerül tisztázniuk. Ch. A. A Triál kereskedelmi vállalat az iparcikk kiskereskedelemmel, valamint az állami és a szövetkezeti áruházakkal egyetértésben — egyhetes engedményes „télapójátékvásárt" rendez. December 4—9. között a kijelölt üzletek — ötféle tőkés piacról behozott játék, a rodli és a szánkó kivételével — minden forgalomban levő játékot 10 százalékos engedménnyel árusítanak. A megállapodás szerint a fővárosban kilenc játékboltban, három Szivárvány-áruházban és valamennyi játékot tartó Centrum-áruházban érvényes az egyhetes árengedmény. Vidéken mintegy 60 iparcikkbolt és öt áruház kínálja egy hétig tíz százalékkal olcsóbban a játékokat. A Triál gondoskodott arról, hogy az akció idejére megfelelő készletekkel rendelkezzenek a kijelölt üzletek, a Csongrád megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, a Delta saját kockázati alapjából még meg ís toldotta a nagykereskedelmi engedményt azzal, hogy valamennyi üzletében megadja a tízszázalékos árkedvezvezményt. Képernyő Egy tetszhalott föltámasztása Mrtomarin Béla fejvétele Akit elvettek: Várhegyi Teréz A mélytengeri búvárok elszántságával, kitartásával nyomoz és nyomoztat Gyárfás Miklós a könyvekben eltemetett magyar dráma után. Egyszer összeszámolta, csak a múlt században több ezer színpadi mű született, melyekről ma szinte semmit se tudunk, vagy alig valamit. Főiskolai felnőttosztályával már évek óta kutatják a hazai színműirodalom temetőjének tetszhalottait: a BUDAPEST 1973-B\N ÜNNEPLI EGYESÍTÉSÉNEK 100. ÉVES ÉVFORDULÓJÁT. Pártunk és kormányunk útmutatása alapján mind a fővárosban, mind vidéken folynak az előkeszületek a 100 éves Budapest méltó köszöntésére. Vállalatunk Budapestre irányuló utazási akciót kezdeményez, amely igen fontos kultúrpolitikai feladat. Az alábbiakban javasolt fővárosi programjaink nemcsal-: a 100 év fejlődéséi. hanem a felszabadulás óta megtett utat is jelzik, egy modern világváros urbanizációs fejlődésével. 2 NAPOS TÚRA (teljes ellátással és komplett programmal) RÉSZVÉTELI DÍJ: 320,— Ft. 3 NAPOS TÚRA (teljes ellátással és komplett programmal) RÉSZVÉTELI DlJ: 482,— Ft. Mindkét útiprogram a megrendelő fél által megjelölt időpontban kerül lebonyolításra. Az utazáshoz 32 vagy 42 fő együttes jelentkezése szükséges. .4 megrendelő külön kívánságára más budapesti programot is összeállítunk. * Jelentkezés és részletes felvilágosítás: IBUSZ SZEGED, Klauzál tér. 2. IBUSZ HOrv\/TT."7öVÁS*RHFLY. Lenin út 5—7. IBUSZ SZENTES, Kossuth tér 4. IBUSZ MAKÓ, Lenin tér 8. xDK 1687 nyomozások, dramaturgiai utómunkálatok egyik eredményét péntek este a televízió nyilvánossága előtt dokumentálták. A fiatalon elhunyt Csató Pál majd másfél évszázada színpadi sikert aratott vígjátékából (Fiatal házasok avagy Megházasodtam) Juhász Ferenc István készített tévéjátékot — s a bevezetőt természetesen Gyárfás Miklós mondta. Túl azon, hogy drámáink megmentésének ügye támogatást, megbecsülést érdemel, a televízió nagyon jól teszi, ha segítségül siet Egyszerűen azért, mert sajátos eszközeivel, lehetőségeivel pillanatnyilag a legalkalmasabb fórumot ígéri; az élő színház — tapasztalataink szerint — nem mer ennyit kockáztatni. A Megházasodtam szellemes, francia stílusú bohózat, figurái életszerűek, frissek, találóak, általános emberi tulajdonságokat karikíroznak. Elég utalni csupán a házasságtól mozgási szabadságát féltő fiatalúr (Márton András) pompás portréjára, a fineszes özvegyre (Lorán Lenke), az önmagát mindig feltaláló, fortélyosan alkalmazkodó lányára (Várhegyi Teréz) vagy arra a szituációra, amikor a nagyhangú aranyifjak távoznak leforrázva, hiszen párbajhöst jöttek köszönteni, és szoknyahőst találtak. A kissé mackósan indult, ám később fölgyorsult, pergő előadást Nemere László rendezte. N. L „Kísérletképpen néhány Ipari és építőipari vállalatnál be kell vezetni az áflagbér-szabályozás helyett a létszám-megtakarításra Jobban ösztönző bértömegszabályozás rendszerét." (Az MSZMP KB 1972. novemberi határozatból.) Nem mai keletű a címben jelzett téma: vezessük be az átlagbérek helyett a sokkal előnyösebb bértömeget. Az elméleti közgazdászok serege esküdözik, hogy ezzel megoldhatnánk a munkaerőhiányt, sőt a hatékonyság is jelentősen javulna. Ez az egyedüli gyógyír, — s ezt már nem csupán az elmélet szakemberei állítják, hanem a gyakorlat képviselői is. Nézzük meg a való életet, így igaz-e? Ipacs Mária szövőnő mindössze tizenkilenc éves. Békés megyéből került a szegedi textilmúvekbe tanulónak. Két esztendeje szakmunkás, húsz szövőgépet kezel az üzemben. A vállalat szállodájában lakik, ahol havonta 140 forintot fizet az összkomfortos otthonért. Megkérdeztem tőle, hogy a szakmai ranglistán hova sorolja önmagát. Elfogulatlan kislány. „Közepes vagyok, aki inkább a jobban dolgozók csoportja felé orientálódik." Vajon mit JAVULT A FIZETÉS tud egy fiatal szövőnő a bértömeg-szabályozás rendszeréről? A tétel közgazdasági vonatkozásában nem sokat, de ez megbocsátható. A munkások sokkal gyakorlatiasabbak. A kislány így értékel: — Sokkal jobb most, mint régebben, mert több a fizetésünk. Jelenleg a bányász batiszt anyagot szőjük, amivel havonta 2500 forintot keresünk. Amíg nem vezették be a bértömeg-gazdálkodást, addig én havonta 1700—1800 forintot kerestem. Irigylésre méltó ez a kislány, hiszen több mint kétezer forint marad a kezében minden hónap elején. „Haza is adok belőle, s takarékoskodunk, van már 10 ezer forintom." Bár megjegyzi, hogy sok minden drága, sőt még a tejet is igen szereti, amelynek az áremelkedése nála nem kompenzálódik havi ötven forinttal. Az igaz, hogy nem dohányzik és nem fogyaszt szeszes' italt, s autója sincs. A textilművek igazgatója, Juhász Géza statisztikai táblázatot terít elém. A tavalyi és az idei októberi kereseteket olvashatjuk le a kimutatásról. A szövődében 1971. októberében 2058 forintot, az idei októberben pedig 2298 forintot kerestek a dolgozók. A fizetésekben is volt alsó és felső határ, amely így alakult; tavaly a minimum 1687. a maximum 2754 forint volt, ebben az évben pedig a minimum 1908, a maximum pedig 2900 forint volt. Nem szorul magyarázatra a változás. A bértömeg-szabályozás rendszetextilművekben és a kelenföldi textilművekben vezették be 1972. január elsején, kísérletképpen. Azért vállalkoztak erre, mert az előző esztendőkben vészesen viszszaesett a termelés mennyisége, a dolgozók pedig menekültek a szövödékből. Érdemes ezekre a tényekre is néhány adatot idézni. 1967ben a szegedi textilművekben a dolgozók száma megfelelt a 100 százaléknak és a termelés mennyisége is 100 százalékos volt. Egy évvel ezután a munkáslétszám 1,3 százalékkal növekedett, de a termelés mennyisége 3,7 százalékkal visszaesett. Hatvankilencben még nőtt a munkáslétszám, de a termelés egyre inkább romlott, már csak 91,8 százaléka volt a két évvel korábbinak. Tavalyelőtt a munkáslétszám is csökkent 3 százalékkal, de a termelés már 87 százaléka volt a hatvanhetes évinek. Tavaly teljes mélypontra zuhant a textilművek tevékenysége: a létszám 5.5 százalékkal csökkent, a termelés viszont már csak 81,8 százaléka volt a négy évvel azelőttinek. A munkások egy része elhagyta a gyárat, más része pedig a gyáron belül „lavírozott", otthagyta a háromműszakos beosztást, s kedvezőbb munkaalkalmat keresett. Mi lett a következmény? A drága szövőgépek 25 százaléka, összesen 450 darab masina némán állt a csarnokban. A dolog másik oldala: szaporodott a kisegítő állományban levő emberek száma. A gyár vezetői már látták, hogy ebből a zsákutcából csak úgy tudnak kikeveredni, ha az élőmunka hatékonyságát megjavítják. De hogyan? Legcélszerűbbnek valójában a bértömeg-szabályozás bevezetése látszott, amely gyorsan megváltoztathatja a negatív gazdálkodást. VISSZA A GÉPEKHEZ START ELŐTT rét a Pamutnyomóipari Vállalat két gyárában, a szegedi A gyár vezetősége részletes haditervet dolgozott ki. Az elsődleges cél az volt, hogy az álló szövőgépek mielőbb termeljenek, a termelés menynyisége ne zuhanjon tovább. Bevezették az úgynevezett „szövőcsaládokat", vagyis 100 darab szövőgéphez szerveztek egy csoportot, akik a gépeket is kezelték és a kiszolgálást is elvégezték. Ezzel az intézkedéssel megfogták annak az ollónak a szárát, amely tágra nyílt a létszám és a termelés mennyiségének arányaiban. Fátyol Jánosné ugyancsak fiatal szövőnő, szakmai pályafutása pontosan megegyezik Ipacs Máriáéval, csak az a különbség, hogy Fátyolné „szövőcsaládban" dolgozik. „Sokat kell járkálni, mivel mi a tárakat is töltjük, mindenkinek körülbelül 12 gépet kell kezelnie, s a nyolc fős társaság egyformán keres, egymásra van utalva, tehát ha valaki gyengébben dolgozik, azt ki kell segíteni a többieknek." Mi ennek a szervezésnek a haszna? — kérdeztem. — A keresetek szépen javultak, én például 400—500 forinttal többet keresek, mint tavaly, amíg nem vezették be a bértömeget. A gyár igazgatója így fogalmaz: — A tavalyi 450 álló szövőgépből az idén „megmozdult" 400, előfordul néha, hogy 50—80 darab gép még áll, de ezt már ki lehet bírni. — Hogyan sikerült? — Struktúrát változtattunk. A termelésben két kategóriát csoportosítottunk, Ies és Il-es minőségben. Nem csináltunk normarendezést hanem azt mondtuk, hogy minden felszabaduló munkabér 65 százaléka az l-es kategóriának jut, ahol pedig csökken a létszám, ott a megmaradó 35 százalékot feloszthatják, persze a megfelelő differenciával. Az áltölános bérfejlesztésnél is azt a megoldást választottuk, hogy a Il-es kategória csak 1,5 százalékos javítást kap, az l-es pedig kiemelten részesedik. A három műszakban dolgozóknak speciális éjszakai pótlékot szabtunk meg 800—1200 forint havi tételben. Egyetlen adat: gyorsan visszaáramlott a gépekhez közel 100 ember, s ami a legszebb eredmény; az a száz ember nem is hiányzott a Iles kategória státuszaiból! A dolgozók maguk intézkedtek! Rácz Sándor huszonegy éve dolgozik a textilművekben, a verőgépeknél tisztító. Hogyan volt régebben? — érdeklődtem. — Tavaly hat verőgépes és egy csoportvezető dolgozott együtt. Azt mondtuk, hogy öten is elengedőek vagyunk. A „leadott" dolgozó bérét 100 százalékosan közöttünk osztottuk fel, nekem körülbelül 200 forinttal javult a keresetem ezzel. — S a munka tempója? — Kidolgozzuk a nyolc órát Elbírjuk a tempót. Hajlamosak vagyunk a túlzásokTAPASZTALATOK ra. Mindent megold a bértömeg? Lássuk: a textilművekben elindultak az álló szövőgépek, a vállalat dolgozóinak átlagbére 6,5 százalékkal, a szövőnők bére pedig körülbelül 15 százalékkal javult ebben az esztendőben. Szépen emelkedett a termelés mennyisége és a termelékenység 8,5 százalékkal magasabb a tavalyinál. Csak el ne felejtsük, hogy ez a javulási tempó, nem lehet folyamatos. Ez csak kiemelte a textilműveket a mélypontról, tehát csakis e sajátos adottságoknál ért el ilyen hirtelen jónak mondható eredményt. A bértömeg nem mindenható orvosság, amely a gyenge gazdálkodáson is segít A bértömeg-gazdálkodás sokkal szigorúbb munka- és vezetési fegyelmet követel, mint a bérszínvonal. az átlagbér metódikája. Egy azonban biztos, a bértömeg jobban elősegíti a munka szerinti elosztás elvének valóraválását. Gazdagh István I i i T »