Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-24 / 303. szám

^ZJ VASÁRNAP, 1972. DECEMBER 24. Negyven évig jegyben tártak \ i „Most, hogy Joseia betol­töte századik évét, úgy dön­töttünk, hogy nem halogat­juk tovább a dolgot" — jelentette ki a 72 éves Jósé Inacio da Silva, aki negyven boldog évet töltött együtt az említett Josefával anélkül, hogy idilljüket megzavarta volna a házasságkötés hiva­talos ceremóniája. A leendő férj elmondta, hogy negyven evvel ezelőtt, ismeretségük kezdetén úgy döntöttek, „ha a dolog kialakul", elmennek az anyakönyvvezetőhöz is. Most kialakult: az esküvő napját január 10-re tűzték ki. (MTI) Huszonegy országba kilencven útvonaion Expresszel — a világ körül Huszonegy országba ki­lencven útvonalon, ö4 jenezer I fiatal olcsó utazását ervczl 1973-ban az Express Ifjúsági és Diák Utazási iroda. A Szovjetunióba, a szocialista országokba, Angliába, Fran­ciaországba, Indiába, Japán­ba, Ausztriába. Olaszország­ba. Svájcba, Libanonba, Szí­riába, Egyiptomba szervez­nek utakat. S több mint het­venezer külföldi, a világ minden tájáról érkező fiatalt. látnak vendégül Magyaror- fiatal a Szovjetunióba utazik szagon. és minden ötödik hozzánk Az utóbbi öt évben a ki érkező Express utas a Szov­utazó és a hazánkba érkező jetunióból érkezik. Szaváv i! ^zsp az emoer fiatalok száma több mint kétszeresére emelkedett S tizenhat éves fennállása alatt az Express több mint két­millió utasának biztosított programot. Tengerparti üdü­lést, hegyvidéki kiránduláso­kat, sátortáborozást, repülős Az Express, mint ifjúsági utazási iroda, tobb nemzet­közi ifjúsági szervezet tagja — ilyen minőségben juttatja el a Nemzetközi Diák Szö­vetség igazolványait a főis­kolás és egyetemista turis­Unj wcsg^f margarin ? A legtöbb fejlett táplálko­zási kultúrájú országban a margarinfogyasztás túlsúly­ban van a vajéval szemben, és az állati zsiradékok hasz­nálatát a növényi eredetű zsiradékok fokozatos elterje­dese váltja fel. Vannak né­pek, amelyek természeti adottságaik révén már eleve a növényi zsiradékokat ré­szesítik előnyben, mások az utóbbi évtizedek során tértek át a növényi zsírok és ola­jok fogyasztására. Ebben nagy szerepet játszott az a felismerés, hogy a növényi zsiradékok jobban megfelel­nek az egeszseges, korszerű táplálkozás követelményei­nek, könnyebben emészthe­vegyészt tartják számon, aki 1869-ben szabadalmaztatta eljárását. Az új terméket ő nevezte el margarinnak, és a vaj pótlására szánta. Na­gyon sokáig valóban csak pótanyag volt, s csupán az utóbbi évtizedekben vívott ki magának önálló, rangos helyet a táplálékok sorában a gyártástechnológia tökéle­tesedése és a jobb alap­anyagok felhasználása ré­vén. Napjainkban a legjobb margarinok ízre a vajjal egyenértékűek, de annál jó­val tartósabbak, sokkal egeszségesebbek, és többé­kevésbé olcsóbbak is. Margaringyártáshoz az ét­kezési célra megfelelően fi­tók. ugyanakkor jótékony nomított állati és növényi hatasuak a különféle gyo- zsírok, valamint olajok majd­nem mindegyike felhasznál­na or- és ér-megbetegedések megelözesében. Ami azt is .jelenti, hogy a növényi zsi­radékot — tehát étolajat és margarint — tartalmazó ét­rend csökkenti az érelmesze­sedés létrejötténtúr a veszé­lyét Hazánkban az egy főre Ju­tó évi zsiradékfogyasztás 26 kiló körül van. s ebből csu­pán 2 kilogramm növényi eredetű! A táplálkozástudo­mányi szakemberek ható. A folyékony növényi olajokat hidrogénezéssel ala­kítják át margaringyártásra igen alkalmas keményített zsiradékokká. E fontos tech­nológiai lépésnek az a lé­nyege, hogy az olaj és a hidrogéngáz katalizátor je­lenlétében való „összeházasf­utakat, gyalogtúrákat, szak- fáknak, akiket az igazolvány mai utazásokat. kedvezményes turisztikai Minden negyedik magyar szolgáltatások igénybevételé­re jogosít. 1973-tól kezdik ^^msmmmmmm^^^^^^^m , árusítani a Nemzetközi If­júsági Házak Szövetsége iga­zolványt, mely 40 országban biztosít kedvezményes szál­láslehetőséget. Nagy tömegeket mozgósít az Express belföldi program­ja. Az Országos Ifjúságpoliti­kai és Oktatási Tanács által adott kedvezményt a közép­iskolás és egyetemista üdülő­táborok lakói élvezhetik. A középiskolások hat napig 100 forintért, az egyetemistáit; 10 napig 150 forintért táboroz­hatnak. Hasonlóan kedvez­ményes akció az ifjúmunkás ós falusi fiatalok üdültetése, az ifjúsági szállás és étkezési utalvány. Bővült, korszerűsödött az Express szálloda parkja, kempingjei, sátortáborai. Tervek szerint a KISZ KB anyagi támogatásával újabb ifjúsági centrumok épülnek Balatonföldváron, Kiliánte­lepen és Királyréten. Az ifjú­sági turizmusról szóló kor­mányhatározat megvalósítása érdekében 10 ezer diákszálló­beli férőhelyet bérel jövőre az Express. K. M. adalékanyagokat (só, cukor), vitaminokat (A és D), és a sárgás tónust adó természe­tes színezőanyagokat (karo­tint vagy kapszantint; az előbbit sárgarépából, az utób­bit paprikából állítják elő.) Hazánkban háromféle mar­garin van forgalomban; a Vénusz és a Liga márkájú, valamint az utóbbi hónapok­ban gyártani kezdett Hama. Ez utóbbiról meg kell emlí­tenünk, hogy osztrák licenc alapján állítják elő egy mint­egy tízmillió forintos költ­séggel létesített modem üzemben. A Rama nemes növényi olajokból — kókusz­zsírból, napraforgóolajból stb. — készített tejes mar­garin. Az ízesítő anyagként használt són kívül citromsav is van benne, valamint A- és D-vitamin is szerepel a re­ceptúréban. Sajnálatos, hogy hazánk­ban sem a növényi olajok, sem a margarinok nem ve­tekedhetnek a sertészsír vi­szonylag olcsó árával. Pedig éppen a növényi eredetű tásakor" a vajéhoz hasonló zsiradékok javára mutatkozó jelentős árkülönbség lenne a legfőbb mozgatóerő ahhoz, hogy minél hamarabb és mi­halmazállapotú, képlékeny massza áll elő. Vannak olyan . ._.,.„.„... arra növényi aíiradékok — kó­számítanak, hogy e kedvezőt- kuszzsír, pálmamagolaj, pál- nél ^rs^ban átt^hessürk len arány fokozatosan javul- maolaj stb. — amelyeket az egészségesebb táplálkoz­ni fog; az étolaj- és marga- nem is hidrogénezni, rinfogyasztás rövidesen eléri mivel már eleve szilárd hal­majd a 3 kilogrammot, a mazállapotúak. negyedik ötéves terv végére pedig a 4—5 kilogrammot, zsiradékok megfelelő arányú visszaszorítva a kevesbé keverékén kívül még folya­dékot — vizet, tejet, növé­nyi fehérjeoldatot — is tar­talmaznak, ízt, zamatot adó egészséges állati eredetű zsi radékokat (sertészsír, barom­fizsír, vaj stb.). Az elmondottakból azon­ban nem szabad azt a követ­keztetést levonni, hogy a na­gyobb telítettségű zsiradéko­kat (pl. a sertészsírt) a táp­lálékból teljesen ki kell kü­szöbölni. A fiatal és közép­korú egyéneknél, akik nehe­zebb testi munkát is végez­nék, kifejezetten kívánatos az állati zsiradék bevitele a szervezetbe, mert az nem­csak gazdaságosabb kalória termelést biztosít, hanem a fokozottabb szívműködéshez szívizom munkát is jobban elősegíti. A növényi zsiradékokról szólva az előbbiekben étolaj­t» margarinfogyasztásról be­széltünk. Azt valószínűleg mindenki tudja, hogy az ét­olaj kifejezetten növényi ere­detű. a nálunk forgalomban levő aranysárga színű ola­jat például napraforgóma­gokból és repcemagokból préselik ki. A margarin ösz­szetételével viszont bizonyá­ra csak kevesen vannak tisztában, hiszen megjelenési formájáról ítélve akár állati zsiradéknak ls hihetné az ember. Pedig nem az (vagy legalábbis csak részben az). A margarin különböző, ki­sebb rész.ben állati, nagyobb részbe" növényi zsiradékok, és víz. Illetve tej Igen fi­nom eloszlásban egyneműsi­tett mesterséges keveréke, emulziója. Első elkészítője­ként Mége-Mouries francia si módra. A vaj—marga­rin „csata" kimenetele mér sokkal remén yteliesebbnek a ! _ i^n látszik, különös tekintettel a A margarinok a különféle árrendezési intézke­désekre, margaringyártásunk fejlődésére, és a legújabb termékek kitűnő minőségére. B. I. Olyan a nyelv, mint a szép muzsika. Díszei is vannak. A szegedit mesz­sze földön nemcsak jelleg­zetes hangzójáról ismerik, fordulataiért Is szépnek tartják. írónemzedékek so­ra a példa rá, mennyire tudta kötni éppen nyelvé­vel ez a város távoli vidékről tereit is. engedve a könyv sugár? kényszerének, végig is ol­vassa. lépésről lépésre azt nyugtázza, mennyire vilá­gos, tiszta és szép a szege­diek nyelve. Nem kerülhetjük el, hogy mutatóba néhány szó­lást ne idézzünk a meg­a szépírás számlálhatatlan sokaságból, jött mes- egyáltalán nem erőltetve a válogatást A szegedi beszéd leg- Szávává szép az embör: szebb virágait, sziporkázó- buzdító szózat is lehet egy­an szellemes szólásait tud >s re több hivatali bélyeget alapossággal. a Szegedi hordozó köznyelvünk friss Szótárból régóta ismert lélegzetvételére. Rín a ke­pontossággal rendezte kö- 2ibe o munka: érti min­tetbe Bálint Sándor. A Ma- denki. Vagy: Pislog, mint gyar Nyelvtudományi Tár- Bacsó, mikor a hasát varr­saság kiadványaként nap­világot látott gyűjtemény címével is jelzi, hogy Du­gonics András nyomában jár — de nagyobbat lép. Hájos Gáspár, Dugonics, ták. A „kenés", az „olajo­zás" közismert képes be­széd de van párja is: Ödal­ba nyomta a bírót. A szó­lásba kövesedett népi böl­csességből is egy példát: Csaplár Benedek, Ferenczi Jobb héjjába dógozni, mint János és Varga János pél- héjjába henyélni. Ha vala­dák is. források is a mos- ki a házasságszerző gűgvűt tani csokor megkötésénél, gyalogsátánnak mondja, Tömörkény életműve, Móra sorsának minden fullánkját írásai — a bennük őrzött beleöli egyetlen szóba, népi észjárás szólásaival —, Minden bizonnyal továb­és a szerző anyanyelvi Mz- bi gyűjtések ösztönzője is tonsaga egymást kiegészít- lesz ez a kötet. Tóth Béla ve teszi teljessé a „Szegedi dombiratost és Huszka La­péld a beszédek és jeles J°s szatymazi adatai a ta­mondások" most megjelent núk rá. érdemes falvaink® könyvét. Annyira teljes, ban a születő újat és a amennyire élő anyaggal megmaradt régit egyaránt dolgozó, állandóan változó, jegyzékbe foglalni, születő, itt-ott elalvó és új- Áttekinthető szerkeszté­raéledő előregyártott nyel- se, könnyen kezelhető mű­vi elemeket szorgalmas kéz tatója ellenére ls hiányér­egymás mellé tud sorakoz­tatni. Üj szólásgyűjteményünk első belelapozásra árulko­dik. Nem leltár akar lén­ni elsősorban, mindig kéz­nél levő tanácsadó, példa- . .„, — tár inkább. Okulás a je- technikával, len és a jövendő nemzedé- Szeged szép zetünk támad nyelvünk csokrában gyönyörködve. Keveseknek adatik meg, hogy kezükbe vegyék. Ré­mítően szűkmarkú volt a kiadó, összesen négyszáz példány, az is sokszorosító­igen kevés, nyelve mél­keinek. Az Igényes beszéd tóbb kiadást, ésszerűbb szerelmeseinek és avatott példányszámot érdemelt tollforgatóknak egyaránt, volna. Aki nemcsak átlapozza, de H. D. A hét- könyvei — Molnár Gábor: Makk es és jaguár. — Passutti László: Talál­kozásom uóiftrancl (Szépirodal­mi). — Vttray Tamás Amerikai mozaik. Utikaland-sorozat (Tán­csics). — Ternai Zoltán: Gépjár­inűszerkezetek méretezése. — Petites: 123 ábrázoló geometriai feladat. 3. kiad. (Műszaki). — Rejtű JenO: Három testőr Afri­kában. Albatrosz-sorozat (Mag­vető). — Altalános mezőgazdasá­gi összeírás 3. A kisüzemi gaz­daságok és a gazdaságokhoz tar­tozó személyek életkor, nemek és szakképzettség szerint. (Sta­tisztikai). — Petőn életútja. — Marx—Engels—Lenin: A proletár nemzetköziségről (Kossuth). — Pataky Dénes: Bernát): Aurél — Budapest enciklopédia (Corvina). Orbán Ottó: Ablak a (öldre — Madách Imre: Csák végnapjai — Mózes (Magvető). — Nozaro­viczky: Tv-antennák. 3. bőv. kiad. (Műszaki). — M. Duricko­vú: Hüvelyk Matyi (Móra). — Belkereskedelmi adatok 12T2. III. — Ipari adatok 1972. in. (Statisz­tikai). — London, várostérkép (Kartográfiai). Pezsgőgyár Mintegy száznapos próba­üzemelés befejeztével meg­történt az új pécsi pezsgő­gyár műszaki átadása Az új üzem joggal kapta a Pannó­nia nevet, nemcsak azért, mert a Dunántúlon — a hajdani Pannónia provincia területén — fekszik, hanem, mert a valóságban is „római rögre" épült: az üzem helyén ugyanis — amint az építke­zés során kiderült — ró­mai kori temető volt. BERCZELI A. tíkWMY 151. De az igazgató azért csöppet sem volt nyugodt és megelégedett, naponta ő is a Tisza-partra fut­kározott, hogy lesse a viz állását, mert ha a veszély nem múlik el. 6 is szedheti a sátorfá­ját, s továbbállhat társulatával együtt, miután tömérdek pénzt ölt bele a színházi épület ki­csinosításába. Két éve is így járt, akkor is idő előtt kellett abbahagynia az előadásokat, anél­kül. hogy a bérlőket kielégíthette volna, de akkor még volt némi remény a menekülésre, most azonban a híreik egyre riasztóbbak, s Mik­száth már a sajtóban is megtámadta őt, hogy nem saját jószántából, hanem a főkapitány ren­deletének engedelmeskedve zárja be színházát az utolsó pillanatban. A hatósági nyomásra Pri­elle Kornélia is elbúcsúzott, szomorú szívvel, egy Angier-darabban tündökölt utoljára, s kap­kodva utazott vissza Pestre, mielőtt a víz ára­dása ebben esetleg megakadályozza. A többiek még maradtak, sőt egyik-másik még földhordás­ra is vállalkozott, de Aradi mégis úgy döntött, hogy mihelyt hatót kap. összeszedi azt, ami mozgatható, s Zomborban fejezi be a szeren­csétlen évadot. A kocsmák korai zárórája meglehetős elke­seredést szült, s egyáltalán nem növelte a fő­kapitány népszerűségét, mert sokan azon az állásponton voltak, különösen a bohémek, mint Csecse János is, hogy ostobaság így aggályos­kodni, egy az ára, bármit csinálnak is, a ha pusztulni kell. legalább vidám legyen az a pusztulás. Hanem március 4-én, kedden, a Tisza már lúl volt a 25 lábon, vagyis két hüvelykkel ha­ladta meg a 76-oe vízállást. S hozzá bőven ha­vazott is, a talaj teljesen felázott, s akik a par­ton dolgoztak, alig haladtak valamit, mert a talicska kereke beleragadt a sárba, s a leg­erősebb „csikó" sem tudta kiráncigálni a bá­tyúból. A főkapitány most már minden nyil­vános előadást, összejövetelt megtiltott, felfüg­gesztette az iskolai oktatást ls, s felszólította a város népét a hősies helytállásra, S mert attól tartott, hogy a kevésbé látogatott kocsmák ti­tokban kijátsszák rendelkezéseit, s zárt ajtók mögött 11 óra után is kiszolgálják az italt, él­lenőrző őrjáratokat is szervezett, és szigorú pénzbírságra ítélte azokat, akik nem fogva fel a helyzet komolyságát, mulatozni merészeltek, l'.zzel persze azt érte el, hogy a nekikeseredett jobb módú italos emberek egyre sűrűbb rajok­ban hagyták el a városi, s visszavonultak ta­nyáikra, vagy szőlőikbe. A városhaza felzaklatott méhkas lett. futá­rok, őrök, hajdúk egyre jelentkeztek, s hozták a vészhireket. A sürgönyök is egymás után röpködtek Pestre, Bakay képviselő izgatottan cikázott, e két város között, a főügyész zsáko kat. cölöpöket, deszkákat kért ezerszámra. Sze­kerke és Várady halászbárkába költözött, és on­nan irányította a kubikosok egyre lankadó munkáját. Mindenki nyüzsgött, szorgoskodott, csak a kormány nem mozgatta még most sem a fule botját, nem volt hnilindó pozitív se­gítséget nyújtani, s az erősen osztrák érdekelt­ségű vasúti társulat is szükségtelennek tartotta a 22 lábnyi töltés felemelését, mfg nincs egé­szen közvetlen veszély. A víz ekkor már 25 láb és 4 hüvelyk volt! A lakosság ide-oda szaladgált, mindenki az utcára tódult, s csoportokba verődve tanácsta­lankodott. nagy szekerek, kocsik zörögtek, re­csegtek a túlterheléstől, mert mindenki min­dent meg akart menteni, mindenki csomagolt, rakodott, vagy valami furfangos alkotmányt fundált ki, tutajt deszkákkal fedett teknőket, fészekféléiket egy magas fán. s arra hordta leg­megbecsültebb vagyontárgyait. Egy rókusi em­ber óriási hordót rendezett be. lakásul, odakö­tözte egy szeresznyefához. s önelégülten het­venkedett: — Tőlem már jöhet a víz' Egy másik, valahol az Alsóvároson, a ga­lambdúcot erősítette meg köréje vert erős cö­löpökkel. s oda mentette, amit nélkülözhetet­lennek vélt. De volt aki betegen feküdt s ki se mozdulhatott az ágyból, s riadt tekintettel les­te a körülötte tevékenykedő és aggodalmaskodó családtagokat: — Mi lesz énvelem? — sóhajtozott időnként. S volt. siki már halódott is. semmit sem fogott föl a riadalomból, s nem érdekelte, hogy mi vár rá. A legnyugtnlanabbak a terhes nőik vol­tak, különösen azok. akiket már nem sok Idő Választott el a szülés megrázkódtatásától. Ezek sírósan tapogatták növó hasukat., s ha nem volt hová menekülniük kétségbeesetten gondoltak leendő anyaságukra, mert nem tudhatták, hogy milyen szörnyű körülmények között kell világ­ra hozniuk gyermeküket. Az utcakapitónyokat felhatalmazták hogy mindenkit rendelienék ki a gátakra, s vrnrvék igénybe a katonai karhatalmat is. ha valaki na­rancsaiknak nem enned-imusVe-tn-Vk A f®lső­vá-o-ink zöm®, ét«köu a vízi ahWI, kinró­bált seregével, a szil)éri—baktói töittat e-ősit­""t.te. mert a nercsoraiban egvre k®v®stvi híz­tak az alsóvárosfnk a vöröskereszti oldateátat foldnzgatták-foldozgattáik. bér nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy a víz felülről fog be­törői {Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents