Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-24 / 303. szám

VASÁRNAP, 197*. DECEMBER 241, DOBOZAINK őrizzük meg nyugalmun- A közvetlen hang első szó- elhitetni csúcsforgalomban kat — és dobozainkat! Egy- ra rokonszenvet ébresztett, hogy ő kap mindjárt egy szer még mindegyikre szük- az pedig kiadós eszmecserét cserepapírt, és megesküdött ségünk lehet. virágzott Summa summá- rá, hogy itt váltja be. De I Garanciális dobozainkról rum, megtudta az ismerős, csak akkor kapja meg a van szó. Gondolom, hétköz- régen ki kellett vojna cse- papírt, ha dobozt visz. Szé­napi észjárással első nekifu- rélni azt a magnót. pen kéri, adják oda előre az tásra nem lehet megérteni, Kapkodott fűhöz-fához, hi- új magnó dobozát, beleten­reszletesebb magyarázattal szen múlt az idő, alig ma- ni a régit, vinné be a szer­állok elő. radt hátra egy hét a garan- vizbe, kapná a papírt, hoz­Magnetofont vett egyik is- ciális egy esztendőből. Ugrik ná ide. és kész. Tetszik ér­merósöm. Szerencséje volt be a javítókhoz, elmondania teni? Szépen kérte, megér­veie Magnetofonban az a törvényt tették, meg is adták. f?ySZer r°Tla,ni aka,r' — Hogyne kérem, termé- Azóta is töri a fejét. Ve­a jótallasos javítások idejé- szetesen kicseréljük — hang- szélyesen eme'kedik az ben romoljon. Ez a magnó zott a váratlanul kedves Ilyen-olyan gépi szerkezetek így tett hang. garanciális é'etkora. Van, Vitte a javítóba, váró- ö ... ísmPrA. ,ínpn amelyik már két évet leél sunknak hátuljáról ismert « ""Jf®^™ így. Mi lesz a szegény em­lovasszobra mellé. Napok ™Jt Sf^ — Napok múltán azt a választ kapta, hogy megjavítanák, ha volna mivel. Valami forgatós bü­gyürű kell hozzá, és éppen nincsen. De ha szerezni tud­na, hát akkor meg is csinál­nák. — Doboz van? — Doboz nincs. — Doboz nélkül nem cse­rélünk. Országjárós autós az isme- i?*™® tfjTÍSi* 8 fg®" - h„i.Un< i„tt a, lambokkal, hogy fol ne for­rós, most boltjáró lett. Az egész országban. Nincsen kérem, sajnos éppen az nin­tyanna erre. berrel, ha mondjuk, vesz egy tévét, egy rád'ót, egy mosó­gépet, egy hűtőszekrényt, egy porszívót, padlókefélőt, haj­szárítót, kávédarálót, mák­darálót, asztali ventillátort, Annyira azért nem tart és Wcri herkentyűt Kedves, jó építő bácsik! Gondoltak maguk arra, ami­kor a nagy világminden­. ségből kiszabták azt az 52 — 77 A garancia a magnóra négyzetmétert lakásra, hogy csen. Kuncsoroghatott már a szö1- Az '» van. En a dobozt lesz majd egyszer két gye­huszadik helyen, Pécsen meg nem őriztem. rek, és egy bábeli toronyhoz megsajnálta a boltos: Állhatatosságban példa- bőven elég sok doboz? Hová — Garanciális? ként a négylábú ló szobra, lehet ezt tenni? — Az. nem ingott meg tehát a A vizesborogatáson kfvü' — Akkor maga hanyag szerviz lelki egyensúlya, jobb orvosság erre nincsen? ember. Ment az ismerős a boltba, D. H. Eladó egy találmány Gyarapítani éléstárunk értékeit hát a kérdés: mi lesz a so katígérő találmány sorsa? Mint a MÉK főmérnöke December elején a televf- levélzöldségek helyigénye adó Delta műsorában, korab- raktározáskor százszor ki­bán pedig az Élet és Tudo- sebb, mint a hagyományosan mány november 24-i számá- tartósított konzerveké vagy 3 tájékoztatott, decemberben ban is nyilvánosságot kapott mi,vhl1ti,ri ffiMüékoké létrejött a szerződés a felta­egy szegedi találmány. A me'yd"tf_SiU IÖZelf* , ' láló és a vállalat között. En­népszerú folyóiratban maga A főzési receptek kidolgo- nek értelmében jövőre, meg­a tüdós, dr. Pálf, Gábor, a ^^ kiderült, hogy a tel- valósul a kísérleti üzem, s biológiai tudományok dokto- dusu t , . aminosav-tartalom mintákat gyártanak a növé­ra ismertette öt oldalas nagy Í£ny£t"IJSSlílí nyi készítményekből. A szer­cikkben azt az eredményt, vélwldsegM "SSKEÍ ^dés egy másik pontja sze­amelyről „Sokat igérő talál- olyan tép- ésj^aUüritmé- rint licenCia Találmá­mány" címmel év elején je- ® nyokat Értékesítő Vállalatot SSS^Í valamennyi f^Sf S2£ JgJ" 3 ismertetésből kiviláglik- a tünk. Emellett tejporral, *aa*ar* • kutatás jelentős új fehérje- élesztő- és húskivonattal forrásokat tart fel a növő- kombinálva, tápanyag és vi­nyekben, ezért is beszélhc- tamin tekintetében is teljes tünk „természetes aminosav- értékű étellé változtathatók." gyárról", az „élvehervasztott" Az EMERGÉ gumigyár terve Több árut szállítanak külföldre rélni. De enélkül ma már megoldhatatlan helytállni a belföldi és külföldi piaco­kon, alkalmazkodni a rövid határidőkhöz., a fokozott kö­vetelményekhez. A gumi­gyárban éppen ezért olyan érdekeltségi rendszert dol­goznak ki amely megbecsüli a munkások áldozatvállalá­sát, -készségét Az év vége nem csupán rendelés amely teljes mér­arra ad alkalmat hogy az tékben kitöltené az üzem utoLó hetekben a vállalatok munkáját. Az EMERGÉ-nek meg zünt s ék esetleges el- tehát nagy. sőt mind na­ma. adásaikat, vagy növeljék gyobb kockázatot kell vál­a nyereséget — hanem ar- lalnia. A tervekben elhatá­ra: számbavegyék elkövet- rozták, hogy 1973 januárjá­kező feladataikat. Erre már ban—februárjában—márciu­csak azért is szükség van, sában teljes erővel dolgoz­mert szinte kivétel nélkül nak a gépek, még ha az szigorúbb követelményekkel árucikkek a raktárba kerül­kell megbirkózniuk. Az nek is. A fölszabaduló kész­EMERGÉ gum gyárban ezek- let ért ékesítésének felelőssé- / l- »'/, ben a napokban öntötték gét vállalnia kell a gumi- VcVOK végső formába az 1973-as gyárnak. terveket, s belőle kiderül a . Mivel á hazai kereslet gyárra minden edd;ginél ne- A kalm(17K0anÍ nem töIti ki a gyár telada­hezebb feladat vár. Vajon tait, rendkívül fontos érdek X LL.IImÁmroUiii fűződik az exporthoz. Az a korulmenyeKnez 1973-as terv szerint az EMERGÉ termelésének A gazdasági reform köve­telményei szerint kell meg­válloz atni a gyár belső gaz­dálkodási rendszerét szerve­__ zetét. Mivel a piac ingado­GÉ igazgatója elmondta' ho^r zik- a megrendelők kívánsá- . jövőre 828 millió forint ér- ®ait a lehető leggyorsabban a Szovjetunió mePett, az el­tékű nehéz gumiárut kíván kell teljesíteni. Ehhez olyan múlt években úiakat s'került miként fognak ehhez? Fokozott kockázat Mikes Sándor, az EMER­mintegy 50 százalékát <!), azaz négyszázegvnéhánymíl­lió forint értékű terméket már külföldi megrendelők részére készít. A hagyomá­nyos, s a legnagyobb vevő. termelni a gumigyár, azaz üzemi szervezetre van szük- találni. Az NSZK részére 9 százalékkal többet.' mint ^g, amely képes a gyakori például 4 ezer négyzetméter az idén Ez pontosan 70—72 átváltásokra. arra, hogy szálhtóhevedert gyártanak, millió forint értékű emelke- '?kfr havonta. «5t hetente s új szerződéseket készite­dést jelent. A tervezésben a f'1J,on át »i termékek készí- nek egvintomi. iraki in­tapasztalatok - következte- tésére, indítson el új árut aiaf vásárlókkal. Ilyen nagv­tések alapján döntöttek ígv, a gépsorokon Éppen az ex- fokú exporttermelés komoly ám az sincs kizárva — s er- Portmegrendelések változa- erőfeszítésre készteti a gyá­ré a gyár berendezései ké- tcwséga készteti arra az rat és munkásgárdá'át hi­pesek — hogy akár 100 mii- EMERGE-t hogy a jövő évi sz~n külföldön, például az Hó forint értékű növekedést t?ryek elkészítésikor a leg­érjenek eL első helyen vegye Ogyelem­. , ._ ,, _ , . be ezt a körülményt, fel­A kérdés csupán az hogy készftle az Qzemrészeket a e* a tetemes mennyiséget rendkívült fe,adatokra. sike.ul-e eladni? Mert mind _ , . iobbnn bebizonyosodik: a Természetesen ez nem rendkívül változó piaci kö- egyszeri! dolog. Hiszen egyet- rozták azokat a műszaki, kcrr­rülmények hatására nehéz len munkás sem őrül annak szerűsítési feladatokat is, előre „betáblázni" a gyárat, hogy esetleg évek óta meg- amelyeknek segítsége révén gé" • Jel "nteg STtlS**' ^kott gépét, betanult mű- a gyár sikeresen teljesítheti hogy még az első negyedév- veleteket egyik napról a ezeket re sem futott be annyi meg- másikra újjal k^U felese- .-...,• Matkó István ia NSZK-ban, nagyon szigorú műszaki normákat, követel­ményeket kell kiál'ni ahhoz, hogy az árut eladhassák. A jövő évi tervben meghatá­növények kincseiről. Manap­ság, amikor a fehérjetáplálé­kok bővítése, előállítása kö­zös gondja az emberiségnek 2. Védett területeink Hétköznapi alföldi ember, dárvilágát is. öreg erdő, sok tiszántúli kötött szikesek ta­ha természetvédelmi terület- odúval, érthető, hogy az lálkozási pontja, őrizve a ről hall, olyanra gondol, ami odúlakók vertek itt tanyát, vakszik fehér foltjait, és nálunk nincsen. Itt csak a A védetté nyilvánítás idő- megőrizve a puszta régi ké­majd a' találmány. Azt is I nagy lapos föld van — mit rendjét követve csak most pét, régi hangulatát is, gu­Sajnálatos, hogy „ipari éle tét" ennyire megkésve kezdi Mint annak idején hfrül sajnáljuk, hogy élelmiszeriparáról egy ilyen nevezetes ezt a Deltának ugyaneb- adtuk, a szabad aminósavak város, mint Szeged, ezeksze­ben a műsorában számos köz- mesterséges dúsítására ki- rint valószínűleg „kiengedi a lés is alátámasztotta — nagy rinI„n70tt .]iirk) iq7i-ben kezéből". Legfontosabb azon­fontossággal bír egy olyan el- doI^zo" elJ™, 1971 bJn ban, hogy az ilyen szellemi járás amivel gyarapíthatjuk az Országos Találmanyi Hi- értéket hasznosítsuk a nép­éléstárunk értékeit. Hogyan vatal szabadalmazta. Neve: gazdaság, a lakosság javára vall erről maga a kutató? Eljárás szabad aminósavak- —, s remélhetőleg, erre már ban dúsított növényi készít- nem kell olyan sokat járni. I. „Összeállítottuk néhány le­vélzöldségnek (a spenótnak, a sóskának és a kelkáposztá­nak! az aminosav-dusítási el- amely a járását, „láplá!kozás céljára. Ezután még olyan tartósítási eljárást is ki kellett doigoz­nunk, amelynek segítségével a szabad aminosavakban dú­sított levélzöldségek kiváló mények előállítására." Az üzemszerű termeléshez most már „csak" olyan kivitelező vállalatra lenne szükség, levélzöldségeknek mind a termesztését, mind az élve hervasztását maga 16 elvégezné — írja dr. Pálfi Gábor, az Élet és Tudo­mányban. Ez a „csak" a cikk Mert ha „megszülni" nehé? volt, „felnevelni", úgy tűnik. ízüket, fölemelt tápanyag- és "^f3", nyilv,á" démi vitamintartalmukat egy-két Heserüség is bujkál benne évig is megőrzik. Többféle próbálkozás után az 50 és 60 C-fok közötti kíméletes szá- szintén igen nehéz e8y ilyen rítással való tartósítás vált taUlmányt be. A kellő mértékig kiszárí- Annak idején a Csongrád tott anyagot azonnal elporít- megyei MÉK vette át a juk. majd lég- és fén-ymente- GYOGYSZÖV-től és fizette a sen tároljuk. Az elánóság találmány egyéb költségeit tekintetében már hároméves is- A MÉK megállapodásban tartamkísérleti eredményünk vállalta: még 1971. folya­is van, a vizsgálatok még mán 2—3 vagon nyers zöld­tartanak. ségféle feldolgozására biode­A porrá őrlés azért elő- hidratációs kísérleti üzemet nyös, mert az el roncsolt le- létesít. De a kísérleti üzem vélszövetekból a főzés során még az idén sem jött létre, a rendesnél több íz- és zamat- Év elején, riportunk írása­anyag, az emésztés során pe- kor, azt a tájékoztatást kap­dig minden tápanyag kiol- tuk, hogy nem alkalmazni, dódhat. A „rostos" kelká- hanem értékesíteni fogják a poszta elporítva már nem. kutatási eredményeket Erre rostos eledel. Az elporított sem került sor. Indokolt te­Brezsnyev­Moszkvában a politikai irodalmi kiadó gondozásában megjelent „A Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szö­vetsége ötvenedik évfordu­kellene azon védeni? Legföl- következik Fehér-tó. Hivata- lyával. ménessel, legelésző jebb a Fehér-tó kerül szóba, losan csak 1940-től védett a birkákkal. Egyelőre olyan arról viszont azt is lehet 3 ezer hold ősszikesből 280. szigorúan védett terület, tudni, hogy a halgazdaság A fölszabadulás után továb- hogy kutatókon és az egv­fejlesztésével egyre jobban bi területekre terjesztették ki két pásztoron kívül senki visszaszorult a madárvilág a védelmet, most csupán a emberfia be nem teheti a birodalma. sokat emlegetett Korom-szi- lábát. A nagy godán, a gu­A közhittel ellentétben get említhető ilyen címen, lipánon, széki lilén, gólya­semmivel nem vagyunk sze- Az alföldi tóláncolat része töcsön és a piros lábú cen­gényebbek védett területeink ez a terület, évezredek óta kón kívül kék vércsék is jár­értékét tekintve, mint ha- járják a költöző madarak ják ezt a tájat. Sajnáljuk, zánk más tájai. Legrégibb ugyanezt az útvonalat. A hogy régi népi nevét térké­természetvédelmi területünk szikes puszták olyan ritka pészeink hangzásában is Ásotthalom határában van, madarai éltek itt, amelyek szegényebb Dongértóra „fi­Szeged körzete legszebb ki- tőlünk nyugatra már nem nomították". rándulóhelyének közepén, a találhatók. Nagy hfrű ma- A Tisza bal partján, a Sas­bekötő úttól alig egy kilo- dárkutatók messze földről érrel szemközt húzódik a méterre, a bajai úttól jobb- jöttek, tanulmányozni az ér- mártélyi-körtvélyesi tájvé­ra. Kiss Ferenc zseniális gon- dekes madártani rezervátum delmi körzet, a Tisza-kuta­dolata volt 80 évvel ezelőtt nyüzsgő életét. A Korom- túk paradicsoma. A hatalmas védetté nyilvánítani. Az er- szigetet Közép-Európa leg- hullámtéri terület jövője ie­dész tanúerdőnek akarta nagyobb belföldi dankasi- lenénél is izgalmasabb: ter­mehagyni csupán, a hajdanj rály-telepeként említik. Az vezik az ősi tájra jellem­alföldi szétszórt erdők szűr- aprócska szigeten három- ző állat- és növénvtársulá­ke és fehér nyárfáit akar- négyezer pár fészkel éven- sok rekonstrukcióját, ta csupán bizonyságképpen ként olyan sűrűn, hogy lép- A vetyeháti nagy nyárfa, á megőrizni. A 29 holdas te- n> sem lehet tőlük. Maros mellett, az illegális r,áüairiá^an is . A Tisza hullámterének ér- mozgalmak tanúfája, kétszáz lójáról" című brosúra, amely OH . __ .. „_, tartalmazza Leonyid Brezs- az ősi alföldi vegetáció jel- dekes növény- és állategyüt- esztendős, természetesen vé­nyevnek az SZKP Központi Bizottsága főtitkárán-k be­szédét az SZKP Közoonti Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és az Oroszországi Föderáció Leg­felsőbb Tanácsa együttes ju­bileumi ülésén. Az Állami Biztosító már több mint tízesztendős ha­gyománya szerint ismét megajándékozza az újév első két magyar állampolgárát: 20—'2a ezer forintos biztosítási kötvényt kap a főváros és a vidék 1973. évi első újszü­lötte. Ezúttal várják a jubileumi, 25. AB-bébit Budanesten és a 26-at vidéken, akiket január elsején ünnepélyesen köszöntenek. legzetes emlékerdeje, olyan tesét jelenti a saséri s^áz dett Vásárhely határában botanikai érdekességgel, mint hold a Tisza jobb partián. az apró növény, a volga­az orchideák rokonaként Jeljesen ősi állapotot talál menti hérics, Nagymágocson számontartott piros madársi- a látogató, egyetlen út a mostani szociális otthon sak vagv a valósággal „ide- sem szeli át. Madaraink kö- parkja, a zsombói láperdő menekült" egyetlen som- z°tt a ritka barna héja és a a szentesi Széchenyi-liget és bokor. A tudomány emberei Rémek érdemelnek megkü- kórházpark néhány faritka­nagyra becsülik az erdő ma- lönböztetett figyelmet. A sága, a felgyői Lúdvár-szi­gyakori szürkegém mellett a R«t ™ár bejegyezve áll vé-> selyemgém és a kecses kis- dett területeink térkénén, kócsag fészkel Itt háborítat- Föltehetően ide kerül maid a lanul. 1951 óta természetvé- székkutasi puszta egy része, delmi terület. a szegedi Rendező-pályaud­Méretét tekintve is előke- var melletti kis tó (a bom­ló helyen szerepel Pusztaszer batö'csérek környéke) <nö­(Felsö-Pusrtaszer) határá- vényei miatt), Csen«e!én a ban a Büdösszéktó környé- tölgyes csoport, a marosi fü­ke, a kutatók érdeklődése is zes Makón, a dorozsmai évről évre fokozódik iránta, nagvlegelő. homoki kikiricse Hétezer 70o holdas terület ez, miatt, hasonlókénpen a valóságos kis Hortobásv. az nagvlaki széo virágú ritka eredeti puszta érintetlen növény, a scilla. darabja. A homokvidék és a H. Dt •bébik

Next

/
Thumbnails
Contents