Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-24 / 303. szám

VASAUNAP, 1972. DECEMBER 24. Hazaérkezett Odesszából megyei küldöttségünk Egyhetes látogatása után Küldöttségünket Rózsa hazaérkezett Odesszából a István, a megyei pártbizottCsongrád' megyei párt- és ság titkára vezette. Vele állami küldöttség, amely a együtt utaztak: Török József, Szovjetunió megalakulásának a hódmezővásárhelyi pártbi50. évfordulója alkalmával zottság első titkára, dr. Bozó járt a hős városban, a Sándor, a megyei tanács vb Fekete-tenger partján. Üt- titkára, dr. Varga Dezső, a jának célja volt a testvéri szegedi városi pártbizottság kapcsolatok erősítése, vala- titkára és Kardos Jánosné, a mint a pártélet kérdéseinek szentesi járási párt-végrehajtanulmányazása is. tóbizottság .tagja. Új kiadásban az SZKP története A Kossuth Kiadó gondozásában most jelent meg a Szovjetunió Kommunista Pártjának története új, negyedik kiadása. A 910 oldalas munka két utolsó fejezete a kommunizmus építését tárgyalja, elemzi az SZKP XXIII. és XXIV. kongresszusának előzményeit, eredményeit. A Kendrusz család Kőművesdinasztía. A esa- építkezni évezredekkel ez- reknek: legyünk egymáshoz ládfájukat csak dédapáig is- előtt is építkeztek. Szerin- őszinték, vald meg, hogy elmerik, nem úgy mint a gró- tem egy kiváló építőmunkás aludtál. Megesik az mással fok, akik visszavezetik szár- éppen olyan nélkülözhetetlen is. A hazudást nem szeremazásukat, a család valamely a társadalomban, mint egy tem. S még egy; nem vaágán egészen Árpád nemzet- kiváló orvos, vagy mérnök, gyok kibékülve a vállig érő ségéig „de genere Ordony" Lehettem volna én is orvos, hajjal. vezérig. de én kőműves akartarti len- — Hogyan él a KendruszKendrusz Ferenc erős test- ni- Mondjam azt, hogy ez a család? alkatú ember, de kissé nehe- munka is „hoz annyit az or- — Panaszra éppen nincs zen mozog. A dereka miatt, szág konyhájára". mint bár- okom, bár több is lehetne. Az ujjain számolgat; egy, melyik értelmiségi szakma? jobban is elhetnenk, de behét ... , , , •. j- osztással megvagyunk. A nagyobb fiam megnősült a kisebbik megkeresi a zsebkettő, három.. „ — Amikor nagyapám jében egy kőművest még a meghalt és nagyanyám^ új- lányok is komoly egziszten- •" r^nt^kínunkásta ra férjhez ment, kőműves ciának tartottak. Jo partit vette eL Apám kőműves volt csinált, aki kőműveshez nuló. Sajnos, a feleségem betegeskedik régóta, talán az öccse is húgának a fér- ment feleségül. Rangja volta rokk6antsági nyugdíjba ke. . ~ MMMMIP lroé riirainnalra „ranlrmnnnnlz " je és annak két gyermeke szakmának. kőműves, és én magam is _ Most nincs rangja a kőezt a szakmát választottam. múves mesterségnek? amihőPcsak — Hogyan is mondjam? Aki a kezem Persze azt is mondhatom, nevelő nagyapa rorül. A táppénze 1900 forint, magam 2900-at keresek, levonás van. alól felszabahogy a nevelő ^ nagyapa^ ro- £gy s^jn^ak ^„cs olyan dul, az néhány hónap múlva konai mind építők voltait, a nagy ^ mint vala- egy ezressel többet vihet família együtt dolgozott, anu- mikor Szép ez a mesterség, haza. Ez néha elkeserít, kor építettek Tata-tovarost de nehéz ^ küiönösen an- _ Milyen házakat, épüleMi már törzsgyokeres szege- Mk ^ kifogástalan mun- teket szeret? diek vagyunk. A Kendrusz ^ afcar kiadni a kezébőt — A hagyományos formánévvel egyedül MaKon t»- ^ a felületes munka. kat. Ott kiélheti magát a lálkoztam, lehet, hogy *avo- _ Miért, kőműves, megmutathatja, li rokonok. ; __ _ hogy mit tud. Szerettem a A többiek nem kőmfive- — Hem » 8 régi épületdíszítő elemeket sek, de építőmunkások, szülők is felrenevehk ajye- ipámmal együtt sokat javítííSdrusz Ferenc testvére gattunk ilyeneket. Ehhez vízvezeték-szerelő, nagyob- vszépérzék, szakismeret kellés bik fia víz, gáz- és közpon- , SPr - nagy türelem. A házgyári ttfútés-szerelfTa kisebbik gimnáziumig Testi-lelki jo é^eteknél elvész „ ^ villanyszerelő az építőipar- tav^ vrtWt.niség. Különben a magasban. „Minden gyerek követ- tak Jóban és rosszban Érett- házakat meretem, meg ahote az apját" A munkában, ^ uto> «? gyan mi mond uk; felfelé GL munkahelyen is együtt olcsóbb, a levegőt ingyen addolgoztak. A szegedi építők tobb.ek elha^k elmarad- ^ szövetkezeténél kezdték. Az- ,— Mi nem tetszik az élettan elmentek Dunapentelére. b°?f_,elbako1tt ^ ben? „Építettük Sztálinvárost" ok k,>zul _ Mint munkásember azt Majd visszajöttek szulováro- £ak "í^®^6^?^ mondom, hogy nagyot fejsukba, amikor már itt is JW J^-JJ®- lődtünk, igen nagyot Az elszúkség lett építőkre. Az ^f. nagyon. 00106 szak" múlt tizenhét esztendő során öreg Kendrusz kezemunká- emDerneK lenni- . „- gyökeresen megváltozott sok ját őrzi „a megyeháza, aBé- — Mit szeret a kőműves minden, jóra fordult Mi esi körúti lakóházak, a gu- mesterségben? nem tetszik? A vezetők kömigyár, és még sok-sok szép — Az alkotást Építeni a zül — tisztelet a kivételnek épület ebben a városban". A világ legszebb dolga. A —, azok nem tetszenek, DÉLÉP-től ment nyugdíjba, kész munka maradandó. Ott akik elfelejtették, hogy honél az édesap- marad sokáig, mindenkinek nan kerültek a pozícióba, az örömére. Most — amint hogy honnan indultak. Solátja — a szakmunkást anu- kan kérkednek, előnyöket lók iskoláját építjük. Én könyökölnek ki maguknak és - 1„1far már látom a kényelmes tan- rokonságuknak. Az ilyen de legutóbb follazott r íasz- terrneket) ahol majd a gye- embereket nem szeretem, terozgatott ^az udvarban, es rekek ^ Amikor épít az Kendrusz Ferenc visszaember, nemcsak a téglát, a megy fiaihoz, az épülő iskocementet érzékeli, hanem az Iához. A leendő kőművesek óvodánál a kisgyerekeket, a vizsgamunkát készítenek, gyárépületnél a munkásokat, önmaguk építik, ha nem is a lakóházaknál a családot-, önmaguknak, de a követkeAzt szeretnénk mi, kőmúve- ző évfolyamnak. A mester sek, ha minden embernek így mondta: — Szép mun — Hogyan in? — Most beteges, nyomása állandóan A vérleült a hideg téglára. Sokat dolgozott az öreg Kendrusz. „Gyalog, később, amikor jobb volt a sora, biciklivel járt a pesti építkezésekre." Mit szerzett hajdanában a sok-sok munkájával? „A mesternek szép kényelmes fészke lenne. kát végeznek, legalább görbe háza volt, a segédnek görbe háta." Majd vál Kendrusz Ferenc a leen- olyan jó lesz ez az iskola, dő kőműves generációt ne- mintha régi gyakorlott szaktozott a világ Petőfitelepen yeU Bántja önérzetet, ha le- munkások építették volna. nézik a kőműves szakmun- Kőművesdinasztía. Bár a építettek családi házat. Ott. s lepen lakik idős Kendrusz OTP segítségével. Ott. a te- kástanulúkat -Nehogy vala- Kendrusz család csak a déd ki azt higgye, itt nem kell Ferenc, az ifj^ú Kendrusz Fe- tanulni ^f' bizony> ^ renc, s a legifjabb Kend- ^ nem 1S ^^ szívona. Ion. rusz Ferenc is, mind a három dinasztia, saját lakásukban, házukban. Látta, hogy édesapja Az igaz, hogy régeb- hatnak, ben nem tülekedtek az ifjak erre a pályára. Negyve- ^^ nen jöttek az intézetbe, de apáig tudja bizonyítani az ősi mesterség ismeretét, az utódok a szépapáig hivatkozGazdagh István Az ötéves reform A

z esztendőváltás -ha- korántsem minősíti szélvé- zátennünk: a 15 éves tavlati gyományasan meghitt dett, kenyszerú hatásoktól terv életszínvonal-előrejelzéés prózaian számsza- mentes, végrehajtó tevé- sének kidolgozásakor széles ki, családiasan bensőségles és kenységnek. Ellenkezőleg: körű vita bontakozott ki a országos tényeket-adatokat napjaink gazdasága megta- szakértők között, s végül is mérlegelő pillanata életünk- nult és tanul nemzetközi ősz- abban állapodtak meg, hogy nek. Ezúttal valamelyest több szefüggésekben mérlegelni, az évenkénti 6 százalékos ennél — az ilyenkor szoká- változatok között dönteni, az nemzeti jövedelem gyaraposos dseménysor: az évzáró és új és a régi a születő és az dás az az alsó határ, ameiy-nyitó költségvetés, az új elhaló szakadatlan mozgásá- lyel az életszínvonal emeléesztendő törvényerőre emel- ban szemlélni a világot, sének előirányzatai megvakedő terve mellé még egy csakúgy, mint a saját tevé- lósíthatók! összegezésre, áttekintésre kenységét. Ha már a növekedés ütekószbető évforduló sorakozik. Aligha, túlzás azt állítani, mérői szóltunk, nem árt váÖt esztendeje módosult a hogy az eredmények, ame- zolnunk e fejlődés tervszetervezés-gazdaságirányítás lyekröl a tényék beszélnek, rűségét, hiszen — úgy túnrendszere. nem is annyira a szabályo- het — a közvetett szabáEmlákszünk rá, sokáig „új" zástól, mint a „szabályozot- lyozás, a korábbi direkt mechanizmusként emleget- tak" önálló, felelős munká- tervutasítások megszűnése tük majd a jelző észrevét- jától, nem is annyira a té- valamelyes „rendetlenséget" lenül elmaradt; az újból fo- vedésmentes döntésektől, szabályozatlanságot visz a gazlyamat, a változásból hétköz. mint a döntések vállalásától daságba. Nos, a szocializmus napi gyakorlat lett. Fél évti- származtathatók. Ennek tük- építésének negyedszázadában zed múltán az újdonság ha- rében nyer történelmi értiel- hat középtávú — három- és tása-varázsa természetesen met az MSZMP X. kong- ötéves — tervét hagyták jó- • még inkább tűnőben, jólle- resszusának elemzése: „A vá, s a szakértői vizsgálóhet, öt esztendő — bár a sze- kongresszus megállapítja, dások nyomán kitűnt: a legmélyes élet pályaszakaszán hogy az elmúlt évek össztár- tervszerűbben a harmadik nagy időtáv —, országok fej- sadalmi jelentőségű feladata ötéves terv valósult meg, lődésvonalán éppen csak pil- volt a gazdaságirányítás re- amely pedig mar nem tarlanat. S ha most, öt év múl- formja. A párt átfogió vizs- talmazott kötelező tervutasítán, mégis oly annyira fog- gálatok alapján, a szakembe- fásokat, amely tehát a molalkoztatja társadalmunkat, rek széles körének közremú- dosult gazdaságirányítás közéletünket mindaz, amit a ködésével dolgozta ki, a gaz- mozgásterében öltött végső gazdaságirányítás továbbfej- dasági feladatok iránti köz- alakot. lesztésének nevezünk; ha te- érdeklődést jelentősen fej- Ismeretes, hogy a változás hát az irányítási rendszer lesztve és erre támaszkodva eIső időszakában, 1968-ban, mindmáig a változás, ala- , _ . majd 1969-ben, mérséklődött, kuilás. megújulás halmazai- Wf"e be a reformot En" némely ágazatban stagnált, lapotában van, az nem is nek eredményéként tovább sőt csökkent a munka t.erannyira az elmúlt fél évti- fejlődött hazánkban a szo- melékenysége. Akadt annak zed történelmileg értelme- cialista tervgazdálkodás erő- idején aggodalmas állaspont, • T sfidött a központi tervezés amfiiy e tényék tükrében irányítási mechanizmus lel- , ,. . . . hatasa, növekedett a szocia- minősítette az egesz íranyilista piac, az áru- és pénz- fcisi rendszert, jóllehet — viszonyok szerepe." amint azóta kiviláglott — L

. . . , átmeneti jelenségről volt szó. ássuk most már mind- .„ _„ , ezt az érveknél is so- Most mar a novekedest tel| katmondóbb tények }es egészeben a termelékenyrendszerének legnagyobb elő- tükrében, elvégre a gazda- ség javulása fedezi, s bár nyét próbálnánk tömören ság mozgása mérhető fejlő- ebben kétségkívül szerepet v n^^T dése a számokkaü ábrázol- játszik a munkaerőhiány ezt az összegezést kellene vá- .„,. , . , , . . J lasztanunk: a népgazdaság, hato Nos- a legnagyobb fi- (amely nem keves iparágban, és benne a vállalatok-szövet- gyeimet érdemli mindenek- vállalatnál • csak művileg előkezetek hozzászoktak a fo- előtt az a tény, amely első- álló hiány, mert szervezetlyamatos, dinamikus váltó- ként szavazhat az elmúlt esz- lenséget takar) mégis, a tény zashaz. a rugalmas átalaku- . ... , . ... ,, , Iáshoz, a szüntelen megúju- tendokeredmenyeirol, az pe- etted tény marad: a termeláshoz. Ha netán akadna, aki dig a növekedés üteme, a lékenység növekedése erötel— ezt az előnyt megkérdő- £a2daság gy.arapodásának jesen fal gyorsult, jelezve — szívesebben ven- mértéke. A nemzeti jövede- A gazdálkodást — bárminé a gazdasági „nyugalmat", lem — a növekedésnek ez lyen is a tervezés-irányítás mindenekelőtt az minősítheti a társadalom, a közvélemény értékrendjében: hogyan változnak az életkörülmények, tehát jobban élünk-e, és mennyivel jobban? Adjuk át a szót itt is a tényeknek. legéből, lényegéből következik. Ezzel pedig már az öt esztendő hatásait, változásait összegező gondolatsor közepéhez érkeztünk. Ha ugyana tervezés-irányítás mai A reáljövedelem növekedése (évi átlag, százalékban): Munkások, Parasztság alkatmaeottak 1961—1967 3,7 4,3 a mozgás, alakváltozás kiifc- 32 összefoglaló jelzőszáma— rendje — tatását gazdálkodásunkból, az a következőt mutatja: a nö- természetesen legfeljebb korunk Valóságá- vekedési ütem (évi áttagvad perelhet, amelyben or- h311- százalékban) 1961—1967 szágok. és különösképp az között 5,3 volt, majd gyoriparilag gyorsan fejlődő kis és 1968—1972 között 6,2országok gazdaságát a körül- re emelkedett. Talán nem menyek kényszerítik szünte- ért — a felgyorsulás jelenlenül igazodásra, lépéstartás- tőségét bemutatandó — hozra, átalakulásra. Ügy túnihet, hogy az előny, amelyre az imént utaltunk elvi lényegében tér el a gazdaságirányítás tartalmától, lényegétől, hiszen első látásra is nyilvánvaló: a tudati gondolkodásbeli megújulást, mondhatni: a szubjektív elemet mutattuk fel legfontosabb tényezőként, noha a gazdaság javakkal, dolgokkal, mennyiségekkel, és azokat mérlegelő mértékekkel dolgozik. Mégis, csak megerősíthetjük az állítást: legnagyobb értékünk, amit az utóbbi fél évtizedben mind jobban sikerült „felhalmoznunk": a gondolkodásmód, amely az ország, a vállalat, a szövetkezet gazdálkodását 968—1971 5,8 74 Két irányzat bukkan elő a számokból: egyrészt az általános gyorsulás, másrészt az, hogy a parasztság jövedelemnövekedése évi átlagban 1,3 százalékkal meghaladta a munkásokét-alkalmazottakét. Ez utóbbihoz csak annyit: a többlet együtt járt a mezőgazdasági termelés rendkívül ha *a feszültségeik és a gazdaságirányítás között okozati kapcsolat lenne. A másik megjegyzés: amint a közelmúltban az országgyűlésen elhangzott költségvetési miniszteri expozéból kitűnt, az idén — egész sor intézkedés hatására — mérséklődtek mennyit dolgozik, mennyit közülük igazából csak ketfárad ebben a szakmában, tő választotta a kőműves mégis kőművesnek ment. mesterséget. A többiek „más Pedig annak idején, aki el- híján" kerültek a szakmávégezte a negy polgárit, nem- Pedig biztos jövőt ígér. igen nyúlt a kőműves- Már a tanulóidő alatt hatkalapács után. inkább kere- szaz forjnt körüli összeget sett egy íróasztalt. „Én már kapnak a fiúk. Később hatkisgyerek koromban elhata- szor annyit kereshetnek. roztam, hogy kőműves le- . .... ... szek. Ügy készültem erre a ."/Sf látja 32 ltt szakmára, mint az orvos fia tenul0 f,ukat? — Én azt vallom, hogy rosz gyerek nincsen. Különben mi sem voltunk angyalok. Érteni kell a nyelvükön. irigyli ^tőlem"1 Különben slzlp Nem szabad hamisnak lenaz egyetemre." — Miért? i — Azt az elvet vallom, hogy a fandlit senki sem szakmának tartom az enyémet. A világ legrégibb mestersége. A vegyipar az utol ni velük szemben. Eleinte ők is próbálgatják a mesterüket. Azt mondja aki késik, hogy a közlekedés miatt történt, csönt sorsolják, 147 700 köt December 28-29: Békekölcsön-sorsolás Az Országos Takarékpénz- Pénteken először a III. Bétár december 28-án és 29- kekölcsön 697 850 kötvényre én rendezi az év utolsó ál- 89,8 millió forintot, majd a lamkölcsön-sorsolásait a II„ IV. Békekölcsön 428 500 köta III. és a IV. Békekölcsön vényére 55,2 millió forintot 1972. második félévi húzá- sorsolnak ki. Sátnon Sti31 tftef A hétnapos húzáson a hánapon Budapesten, az Utas- békekölcsönből összesen ellátÓ Sf'mébe^ Jteri ^O^Slnyre^sTa mfte utcai kultúrtermében tart- uő forjnt jut nyeremény és 3 Csütörtökön a II. Békeköl- törlesztés formájában. A kisorsolt kötvények beváltásó században vált ismertté. Azt mondom én erre a gye; 'véoyre 38J) millió forint jut sa január 9-én kezdődik. gyors emelkedésével, mégis, ezek a gondok. Bár a költségvetés még deficites, a hiány csökkenő irányzatú; fizetési mérlegünk nagy mértékben javult; a beruházási szabályozás nyomán pedig mérséklődött az építési nyomás, koncentráltabb a kivitelezés hatékonyabb az új építmények üzembe helyezésa indokalt az ütem azonossága, kiegyenlítettsége; ezt célozzák a Központi Bizottság novemberi állásfoglalásának ismert jövedelempolitikai döntései. A módosított gazdaságirányítás öt esztendeje — jól ismert ez —, korántsem volt mentes az immár divatossá vált kifejezéssel „feszültségnek" nevezett gondoktól. Három ponton tűntek elő elsősorban ezek a feszültségek: a költségvetés, a nemzetközi fizetési mérleg és a beruházások terepén. A tárgyilagos helyzetkép követeili, hogy két megjegyzéssel egészítsük ki ezt a feszültségtérképet. Egyrészt: mindhárom gond erőteljesen jelen volt gazdaságunkbán korábban is, nincs szo tehát arról, mint-. ö sszefogilalóan és a lényeget kifejezően aligha jellemezhetnénk jobban az elmúlt öt évet, mint a Központi Bizottság novemberi állásfoglalásának e sorai: „Az 1968. jianuár 1-én életbe léptetett gazdaságirányítási rendszer alkalmas és hatékony eszközként szolgálja a szocialista tervgazdálkodást, a szocialista építés céljait" T. A. 1