Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-20 / 299. szám

a SZERDA, 1972. DECEMBER 2H. 3 „fl Magyar Népköztársaság nevében..." Egy bíró portréja Ha az elhatározással beismerése mellé pontosan kiismeretes felkészültséggel együtt tud izzani az akarat, oda illettek a tanúk valló- megoldja konkrét ügyben a akkor a rátermettség, a te- másai — pro és kontra. Em- problémát, az emberek ösz­hetség mellett egy szemé- lékszem a pár évvel ezelőtti szekuszált körülményeit a lyes élmény életreszóló ki- ásotthalmi „boszorkány- jogszabályoknak megfelelően hatással lehet az ember pá- per" tárgyalására. Azt is ő tudja rendezni, akkor a jól lyaválasztására, aztán pedig vezette, meghökkentő fe- végzett munka örömét érzi, hivatása teljesítésére. Ezt gyeimével a népes hallgató- és megnyugtatja az a tudat, példázza dr. Sós Józsefnek, a ságnak. Újságírók, jogászok hogy döntése az irányadó szegedi megyei bíróság ta- és más intellektuelek egész közfelfogás egyetértésével nácsvezető bírójának élet- hada volt kíváncsi egyéb ér- találkozik, útja is. deklődők mellett arra, hogy — Hetedikes gimnazista a büntetőbíró. dr. Sós József A |anrS„;JflLk voltam — emlékszik visz- tanácsa hogyan tud meg- r\ ICglUVIUCUU S'a — amikor a bölcseletet birkózni a huszadik század- .,„ , .... tanító tanárunk elvitte az ban méB fellelhető butaság- lOOtl 061111 egész osztályt egy büntető- Sal, emberi gyarlósággal, ügy tárgyalására. Egy postás ... » . « kézbesítő volt a vádlott, aki NlHCS „KIS Nemzeti érdekek, internacionalista célok Komócsin Zoltán könyve A világpolitika komplex meglevő és egyébként igen sokat dolgozott annak idején megmutatására, az összefüg- nagy figyelmet érdemlő nem- a kommunista és munkás­gések feltárására, a nagy, zeti sajátosságok túlbecsülé- pártok moszkvai nemzetközi alapvető problémák felveté- séhez, az államok és pártok tanácskozásának sére csak nagyobb tanul- szuverenitásának a misztifi előkészíté­séért, a tanácskozás ered mé­néhány pengőt sikkasztott szükségből, mert nem volt ' annyi pénzük, hogy súlyosan CS „ÍIUPV UPY beteg feleségének kiváltsa a ° ° gyógyszert. Megdöbbentett a — Saját gyakorlatomban addig ki sem tűzök tárgya­lást, amíg az ügyet teljesség­gel meg nem ismerem. Bí­róságunkon különben ez ál­talános követelmény és rend. Nem ls a várható ítélet hogy az ügyek a legrövidebb rá váró ítélet, mert az ak- volt az érdekes, hanem a bf- időn belül a lehető legjob­kori büntetőtörvénykönyv ró küzdelme és győzelme a ban fejeződjenek be törvé­szerint a postás cselekménye sötétség ellen. Mert az volt, nyeink szerint A bírót az „okirathamisítással elköve- győzelem, amelyben kirajzó- ügy gondos tanulmányozásá­tett hivatali sikkasztás"-nak lódott egy bíró emberi ka- ra ösztönzi az esetleges to­minősült, amiért a tulajdon- raktere, egyénisége, felké- vábbi bizonyítékok beszerzé­jog drákói védelme öttől tíz szültsége, tekintélye, ugyan- se, másrészt célravezetően évig terjedő kiszabható íegy- akkor a törvény szigora és tud intézkedni, hogy csak házbüntetést irt elő. Az humanitása is. azokat idézze meg a tárgya­ember iránti humanitásban — Számomra mindig aso- lásra, akiknek a mondani­messzi vagyunk már ettől, ron levő ügy a legfontosabb valója lényeges az ügyben, az akkori élmény azonban — hessenti el magától a Nem könnyű a bíró dolga, bennem él, amelyen át is visszapillantást az előbbi kihámozni az emberi indí­érzem, látom: ítélkezésében ügyről. — A bíró számára tékokat szövevényükből, öírialTía n~és""erőteltel^n szól a bíró egy-egy ember sorsa- nincs „kis" és „nagy" ügy. amíg kimondhatja az ítéle- 1 oldaluan és erötcljeSen szó1 nak jóra-rosszra fordulását mert abból indul ki, hogy tet „A Magyar Népköztársa­is eldönti törvényeink alkal- akik előtte állnak, akár egy ság nevében ..,". Mert a mazásával. becsületsértés miatt is, büntetőbíró előtt a látó tanú „ , azok számára nagy fontos- is bizonytalan látásúvá vál­G VOZelem sá<tú a döntés- Általában hat, tartózkodóvá, mert az a / mindenkinek a saját ügye a tudat szorongatja, hogy eset­_ í legfontosabb. Éppen ezért leg haragost szerez mondan­O SOtetSeg re/ett rendszerint nem sikerül dójával. Meg aztán kopik a ° olvan megoldást találni min- látás, az emlékezet, ha el­Pályáját dr. Sós József diR: ami nvomban megnyug- nyúlik egy ügy. Így van ez? büntetőbíróként kezdte és az *aíla " vádlottat, a sértet- — Az a praktikus — ve­ma is. Sok tárgyalását vé- ami Welógíti az szi át a szót dr. Sós Jó­gigkisértem már. Mindig irányadó közvéleményt zsef —, a bíróság akkor ítél­megfogott személyes varázsa. Sokak előtt nem szimpatl- kezik időszerüen, ha a bűn­n.ány, könyv vállalkozhat, kálásához" — jegyzi meg Ko- nyes munkájáért, világosan Ilyen munka Komócsin Zol- mócsin Zoltán könyve har- kifejti: „A nemzetközi kom­tán „Nemzeti érdekek, inter- madik részében. „A nemzet- munista mozgalom eszmei­nacionalista célok" című közi kommunista mozgalom politikai egységének az erő­könyve. A kötet úgy foglalja egységéért, az imperialistael- sítéséért folytatott küzde­össze az MSZMP Politikai lenes erők összefogásáért" cí- lemben igen nagy jelentősé­Bizottsága tagjának, a párt mű fejezetben. ge van annak, hogy érvé­nemzetközi kérdésekkel fog- Az első és a harmadik fe- nyesítsük az osztályszcmléle­lalkozó titkárának elmúlt jezet egy-egy iránymutató tet és a proletár internacio­nyolc évben írott cikkeiből, részletéből emeltünk ki egy- nalizmus elveit Csakis ezek­beszédeiből, nagyobb tanul- egy megállapítást az inter- nek az elveknek a követke­mányaiból.a legfontosabbat, nacionalista alapvetésű küz- zetes védelme alapján lehet hogy — a megírás időrend- delem néhány gondolatát A a nézeteltéréseket megszün­jére való tekintet nélkül — könyv második fejezete (cí- tetni. Egyik legfőbb felada­egy-egy témakört fejezetekbe me: „A Magyar Szocialista tunk éppen ezért az osztály­csoportosítva adja napjaink Munkáspárt és a Magyar szemlélet híján lévő, vagy történelmi folyamatának mar- Népköztársaság nemzetközi azt ellenző nézeteknek a bí­xista-r-leninista elemzését. A politikájáról. A magyar— történlemi folyamatból is ép- szovjet barátságról") ugyan­pen azt hangsúlyozza Komó- ezeknek a gondolatoknak a geket, erőket vonhatnak e! csin Zoltán könyve, ami alap- másik, a pozitív oldalát a legfőbb fronttól, s ily mó­vető, mély áramlat a kor po- hangsúlyozza. „A szovjetba- don akarva, akaratlanul meg­litikai mozgásában, azaz a rátság kiváltképp nagy je- könnyítik a közös ellenség nemzetközi kommunista és lentőségű a kommunistákra, dolgát". munkásmozgalom egységéért a nemzetközi munkásmozga- g újra csak az egész mun­vívott harcot és az antiimpe- lom harcosaira nézve. Ami- kán, a könyv minden íeje­rialista küzdelmet. rálata, hiszen az ilyen néze­tek megtéveszthetik a töme­A munkásmozgalom egy­ségéért folyó harccal foglal­kozva Komócsin Zoltán sok­a nacionalista' jelenségekről, az ellenük vívott internacio­ként a múltban, úgy ma sem zetén át- meg átvonuló, min­lehet forradalmár, interna- dig bizonyított következtetés: cionalista, kommunista az, az egység útjában álló'egyik aki szovjetellenes. A mar- legnagyobb akadály a — saj­xista—leninista elmélet és a nálatosan — sorainkban is forradalmi gyakorlat kizárja jelentkező nacionalizmus. A mi korunkban aligha lógia — s annak változatos csomagolású nézetrendszerei — elleni harc fontosságát, csakúgy, mint a szociálde­azt a lehetőséget, hogy vala­uz euenuK vivuu ímenitttiu- kj . . mondion _ Naev A mi KorunKoan ailgiu nalista, osztályálláspontú küz- oU^r sSLta Forradd becsülheti le egyetlen kom­delemről; három fejezetre lo egyszersmind viszont ™nlsta sem a P01^ ^eo­oL-t f n^et mondjon a Szovjet- ,A elmélet -Nemzeti Sf- unióra' A ^vjetállam, a eimeiet — nemzeti eroeic — nja(jv Október szülötte — internacionalizmus" összetar- hogy korunk leg- — lozó kérdései kapják. „A pro- hatalmaL,bh „biektív valói mokrata ideológia elleni küz­letár internacionalizmus egyik nateir^DD ODjeKtív vaio- delem szükségességét Am ­alapvető követelménye, hogy „f flShmJuséí a Komócsin Zoltán könyvé­minden nemzet elsosorban J h„,nH. hókéért nek lényeges megállapítása saját nacionalizmusa ellen erfik benne látjákSS- « " "^T^ nem.ki' harcoljon, mert ezzel nyújtja -~lmflJ. 1pikénét a Wsftté- *bb a jelentősége annak a a legnagyobb segítséget a má- 'Cbh reakctór haladlf és harcnak, amely magában a ahogy kérdezte, beszéltette a kus a bíró tevékenysége. Vi- cselekmény felderítésétől a 1 sík nemzetnek a saját nacio- a o„Jf kommunista mozgalomban vádlottat, akinek tagadása és szont ha kellő tudással, lel- tárgyalásig minél kevesebb 1 nalizmusa elleni harchoz" — aVftV^iIhf„ #»i úi bontakozott kl. A kínai ve­________________ id« telik el. Ez felel meg a | írja, külön is hangsúlyozva, ieiké antileninista nézetei (legjobban az ügyben érde- hogy figyelmünket elsősorban K|rumetetien DUMsuKjeiKe- ellenj. küzdelemröl w ^ .kelteknek és a társadalom- = " Pet — lria is.omocsin zol- —Aí . K „ >.-. ­A mikroszkóp civilizációs >9betegségef$ Korunk technikai vfvmá- bokra szórt borsószemeket nyal olykor éppen techni- helyeztek el a várudvar kri­kai vonatkozásban idéznek tikus pontjain. Ahol aztán elő paradox helyzeteket, megrezdült a vízfelület, ahol Ilyen szituáció fordult elő gurulni, ugrálni kezdtek a nemrégiben Budapesten, az borsószemek, ott ellenalag­egyik tudományos intézmény úttal igyekeztek fülöncsipni a laboratóriumában. betolakodókat. Az intézetben szabad A szóban forgó hipermo­szemmel nem látható apró dern laboratóriumban is kristályokról akartak mik- ehhez \az ősi „műszerhez" roszkópi felvételeket készíte- folyamodtak a természettu­ni. A feladatot végző és nagy dósok. A mikroszkópasztalra rutinnal rendelkező szakem- felkerült a vízzel teli fazék, ber a film előhívásakor s így a minirengés szüneteit megdöbbenve tapasztalta, kihasználva, prímán sikerül­hogy a tárgyfotó életlen, tek a felvételek... használhatatlan. Újabb gon< L a „hagyományos", történei- íá_ —• '.uuúl :,, Van. ínak is. Minden büntetőügy I mileg kialakult, múltból itt­pontos és szigorú munkát maradt eszmei-politikai hor­igényel. Ha ezt mindenki teljesíti, kiveszi a maga ré­szét belőle a nyomozástól a tárgyalásig, akkor a végki­fejlés is megnyugtató. Ha nem, akkor hatályon kívül kerül az ügy, s egy újabb eljárás során kell pótolni az elmulasztottakat S ez sen­kinek sem jó. S ha már az ítélkezés idő­szerűsége került szóba, ak­kor az Időről se feledkez­zünk meg. Dr. Sós József tárgyalásáról nem illik el­késni. Pontosan kezd, szinte percnyi pontossággal, meg­tisztelve ezzel azokat, akik­nek dolgában fáradozik. Lődi Ferenc arról a harcról, amelyet a .... , . . .. _ .. mai kínai vezetők naciona­M lista, szovjetellenes platform­dalékra kell fordítani Ko- k^Jb?i1> előadásokból számos ja ellen vív a nemzetközi mócsin Zoltán részletes elem- P® dát lehetne idézni — a kommunista mozgalom, zéssel mutatja meg, hogy a Pfldák a legutóbbi idők tör­nacionalizmussal egvütt jár a ténelmi folyamatának ese- A «mcialteta, ai marxista— szovjetellenesség s kifejti' ménysorabol valók —, mind- leninista külpolitika a tor­A szovjetellenesség olyan ezek azt bizonyítják, hogy a ténelmi folyamatok elemzé­reped^s amelynek szélesíté- nemzetközi kommunista moz- sében mindig az alapvetőt sével és mélyítésével lehető- egységéért harcoló keresi, tehát az osztályerők ség nyílik arra hogy súlyos erők t6 jellemzője az SZKP- viszonyát, az osztályérdekek eszmei, politikai ° károkat boz vaíó testvéri, proletár jelentkezését, az osztólyharc okozzanak, és gyöngítsék a internacionalista viszony, s a rö frontjait Komócsin Zol­magyar nép nemzeti egysé- hazai szocialista építés igaz tán könyve a felszólalások, gét". A nemzetközi munkás- hívei számára is éppen a interjúk, tanulmányok, cik­mozgalomban manapság je- munkásnemzetköziség, a kek tematikus csoportositá­lentkező nacionalizmus és Szovjetunióhoz való viszony sával világos és meggyőző szovjetellenesség pedig a volt és marad a politikai okfejtéssel segít jelenséget és nemzetközi kommunista moz- próbakő. nézetet, eseményt és folya­galom eszmei-politikai egy- A szerző, aki mint az matot egyaránt osztályszem. ségének okoz súlyos károkat. MSZMP KB titkára, a párt lélettel elemezni, vizsgálni. „Ez szorosan kapcsolódik a megbízásából és nevében oly Gárdos Miklós dos előkészítés után megis­mételte a felvételsort, s mint csakhamar kiderült a másod­szori, majd a harmadszori próbálkozás is csődöt mon­dott A sebtében összehívott tu­dományos konzíliumon aztán sikerült megfejteni a rejtély nyitját. Az elmozdulásból származó életlenséget szaka­datlan mini földrengés okoz­ta, amit a környező forgal­mas utcákon száguldó jár­művek keltettek. A munka sürgőssége miatt nem volt lehetőség megvár­ni a csendes éjszakai órá­kat, s a technikai beren­dezéseket sem szállíthatták el nagyhirtelen nyugalma­sabb környezetbe. A dilem­ma csúcspontján az egyik kutatónak mentő ötlete tá­madt, eszébe jutott ugyanis török világbeli őseink vár­védő módszere. Mint közis­mert, az ostromló törökök gyakran alkalmazott hadi­technikai fogása volt, hogy a fa'akon kívülről vált föld alatti alagúton próbáltak be­jutni a várba vagy éppen lőoorral aláaknázni az erő­dítmény bástváit. Ám az í!vesféle hadio«elt a várvé­dők is ismerték, és saiátos módon védekeztek ellene. Tudták, hogy az alagútfúrás kismértékben megrengeti a talait. ezért vízzel teli edé­nyeket, vagy kecskebőr do­BERCZELI A. KÁROLY Hullámsír Gábor ettől megriadt. Valóban, Etelkát dönt­ti végromlásba, há most Pistát saját maga föl­áldozásával akarja megmenteni, esetleg siker­telenül. Aztán az is lehet, hogy Pistát egy-két hét múlva szabadlábra helyezik. De meg Ba­~ ^ ^kay is segíthet, egy sereg függetlenségi képvi­selő támogatásával. Csakugyan elhamarkodott cselekedet lenne a becsületesség ürügyén talán még nagyobb becstelenséget elkövetni. Etelka meíié roskadt, s eszeveszetten kezdte csókolni. — Persze, igazad van. A kicsi már él. S ta­lán Pista is megbocsátja nekem, hogy a szerel­met fölébe helyeztem a tisztességnek, s a ba­rátságnak is. Ez a keserves dilemma most 147. Gábor rábólintott s megszorította a kezét de azért vívott önmagával, töprengett és nagyokat sóhajtott. Kisvártatva mégis kirobbant. — Valamit kell csinálnom, édes! Lehetetlen­ség, hogy Pista énmiattam szenvedjen. Hiszen én vettem rá a röpirat megírására. Ezt nem megoldódott, úgy ahogy, nekem most már min­vállalhatom! Ez becstelenség, s azt te sem kí­vánhatod, hogy valakit, az én legjobb bará­tomat, az én bűnömért meggyötörjenek. Fölugrott, és súlyos léptekkel jáhkált le-föl a lány előtt: Etelka ráemelte kék szemét, s csak ennyit mondott: denki előtt és fölött melletted van a helyem. De most mennem kell, drágám. Ahogy jöttem ide, már mindenütt intézkedtek az utcakapi­tánycuk, egyre szigorúbban szervezik meg őket, s a kényszermunkát is fokozatosan terjesztik ki mindenkire. Már a kisdiákok is kint dolgoz­— Te nem a bűnre vetted őt rá, hanem egy nak a parton, s a piarista atyák is. Ó, csak eszme megvalósításához kértél segítséget tőle. S ő ezt elvállalta, mert ugyanúgy érez, mint te. Túlzás, ha minden felelősséget most magad­ra vállalsz, édes Gábor. A fiú figyelmesen hallgatta okoskodását, s jól esett neki, hogy szalmaszálat nyújt neki ez az értelmes leány, aki már-már asszonya, de aztán újból a becsületérzés sajgása kerekedett felül benne, s mély meggyőződéssel jelentet­te ki: — Ha tisztességes ember volnék, följelente­ném magamat — Ez viszont velem szemben lenne tisztes­ségtelen — jegyezte meg halkan Etelka. — Mert ml lesz akkor velem, ha téged becsuk­nak? Nekimehetek a Tiszának! Az jobb? Azt inkább vállalod? — Ez utóbbiakat már némi keserű szemrehányással kérdezte tőle. ez a Tisza békélne meg! Hetvenezer ember szorong és reménykedik, s úgy félek, hogy hiába. — Ha baj lesz. hozzánk kell jönnötök — ölelte át búcsúzásul a leány. — A mi házun­gondolja meg magát végre, mint eddig már néhányszor. S akkor ők simán egybekelnek, s megkezdik új életüket. — A lakást már rendezgetjük a Kárász ut­cában. ö, nagyon szép lesz! — újjongett a le­ány, s ábrándozva integetett még a távozó fiú után. S Gábor valóban megkönnyebbülten hagyta el Richlerék otthonát. Etelkának sikerült elér­nie, hogy megnyugtatta lelkiismeretét Kez­dett beletörődni, hogy Pista az ő áldozata, de nagyobb baj származnék abból, ha ő most be­csületességében valami bolondságot követne el, mert nemcsak Etelkát sodorná végzetes hely­zetbe, hanem egész családját is, hiszen apja állapota romlik, anyja tanácstalanul latolgatja leendő özvegyi sorsát, s Veron helyzete is bi­zonytalan. Arról ugyan már hallottak félfüllel, hogy Tandari Sándort a nazarénus Tarhonyás Lajos gyakran meglátogatja, s a garázda em­bert valósággal megszelídítette, de Veron nem nagyon lágyult el ettől a hírtől, sérelme sok­kal súlyosabb volt, mintsemhogy meg tudta vol­na bocsátani neki valaha is, bár ő igazán val­lásos. Sokan azt is elárulták már, hogy Tan­dari a macskás! töltésen dolgozik megfeszített erővel, senkivel sem kötekedik, s egy idő óta kat nem fenyegeti veszély. — Aztán ijedten nem tette be a lábát e^yik kocsmába se. De vonta magához a fiú fejét. — De vigyázz azért a legtöbben csak csóválták a fejüket, s magadra! Ne játssz könnyelműen az életeddel, bizonytalankodva jelentették ki, hogy kutyából Az már az enyém is. Es mindennap gyere hoz­zám egy kicsit, legalább este. Jó? ne ijedjen meg mindjárt, ha egy-egy nap ki marad, mert otthon is számítanak rá, s néha nem lesz szalonna. Fersze, csoda mindig történ­hetik, különösen a gálád emberekkel, s arra Gábor megígérte, de megkérte Etelkát, hogy emlékeztek, hogy mikor Ráday gróf a hon­védgyilkos pásztorok után nyomozott, éppen az, aki a gaztettet végrehajtotta, roppant meg és vallotta be bűnét, de nem a sanyargatások kö­valóban olyan fáradt és koszos, hogy nincs ere- vetkeztében, hanem mert közben a vár börtő­je bejönni a városba. De hiszen nem tart soká már az egész, a húsvét közeleg, csak a Tisza nében egy nazarénus megtérítette őt. (Folytatjuk.) )

Next

/
Thumbnails
Contents