Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-20 / 299. szám

SZERDA, 1972. DECEMBER 2H. 3 Színes kiadványok, könyvek a Szovjetunióról December 31-ig sok érde­kes, színes képekkel illuszt­rált kiadványt és könyvet bocsát ki az MSZBT a Szov­jetunió fennállásának 50. év­fordulója alkalmából. Példá­ul a Kossuth Könyvkiadóval nak, az MSZMP KB külügyi osztálya helyettes vezetőjé­nek a „Baráti szövetségben" című könyve. A 20 000 pél­dányban kibocsátott, eredeti képekkel illusztrált mű át­tekintést nyújt a Szovjetunió közösen a napokban mini- és a Magyar Népköztársaság könyvet jelentetett meg. Az politikai, állami, gazdasági „ötvenéves a Szovjet Szoci- és kulturális kapcsolatainak alista Köztársaságok Szövet­sége" című kiskönyvből a jövő héten 5000 kerül a könyvboltok polcaira. Ugyancsak a Kossuth Könyvkiadó gondozásában Jelent meg dr. Berecz János­több évtizedes alakulásáról. fejlődéséről, Ezenkívül ötkötetes, repre­zentatív sorozat készül a Szovjetunió 15 köztársaságá­nak megismertetésére. (MTI) Emlékezés Kodályra A hódmezővásárhelyi ének-zenei általános iskolá­ban kedden ünnepi úttörő­csapat-gyűlésen emlékeztek meg Kodály Zoltán születé­sének kilencvenedik évfor­dulójáról. Az intézmény tan­termeiben, irodáiban ez al­kalommal több képzőművé­szeti alkotást helyeztek el. Az iskolába került Kajári Gyula Kodály Zoltánról ké­szített grafikája, Szabó Iván Bartók Bélát megörökítő domborműve, valamint Lan­tos Györgyinek, a Képzőmű­vészeti Főiskola növendéké­nek Kodályt ábrázoló két kisgrafikája. DÉLMAGYARORSZÁG Pörlekedő kereskedő Vörös Imréné (Hegyközség amelyek tartalmának árusí­utca 22.) levelének témája a tása az üzlet profiljába tar­kereskedelem. ö sem dicsérő tozik. Függetlenül attól, hogy sorokat juttatott el hozzánk, lehetett-e kapni ott egyálta­Nehezményezi — joggal —, Ián azt az italt, konzervet, hogy az Algyő felé vezető vagy sem. úton levő élelmiszerüzletben Olvasónk kifogásolja az nem volt hajlandó az eladó említett üzlet elárusítójának visszaváltani a Villányi Bur- viselkedését is. Nem engedi gundi üvegét, mondván: például a vásárlónak, hogy „nem itt vásárolta az italt, maga válassza ki a zöldséget, csak nem képzeli, hogy én holott önkiszolgáló rendsze­fogok Pestre felsétálni az rű a bolt Levélírónk sze­üveggel". rint a hangnemen is változ­Megjegyezzük: nem is vár- t®tni kellene ebben az üz­ja ezt tőle senki. Azt azon- letben- ...... . . A szolgálatkész, udvarias ban mar igen, hogy vissza- kiszolgálást minden vásárló váltsa azokat az üvegeket, elvárhatja a kereskedőtől. POSTALMlft Humorral és haraggal E heti Postaládánkban nem tudunk egyetlen elégedett hangú levelet sem közzéten­ni. A sok-sok boríték, pa­naszt tartalmaz. Az igazság­hoz tartozik azonban az is, m «• » revLrközeérdekűmennyi Vigyazat, törékeny! Elsőként ismét a közieke- . . . . ,, déssel kapcsolatos levelet is- A «»*• két dolgozójának a dobozok, ládikok éle mi­mertetjük. Martonosi József ^f^lÍLÍ?** ^essegeket^ fogalkat­arról ír, hogy sajnos, las- " "" ~ ~ " * san megszokottá válik a reg­geli buszjáratok késése, az, hogy egy-egy megállóban va­lóságos tömeg gyűlik össze. S ha meg is érkezik a várva­várt jármű, sok utas lema­rad, mert a farmotoros busz nem képes befogadni annyi embert, ahány a ritka jára­tok miatt összetorlódik. Ugyanez a helyzet délután is, amikor munka végeztével hazafelé igyekszik a tömeg. A levélírónak egy nagyon könnyen teljesíthető kérése van csupán: a bérletes uta­soknak engedjék meg a busz­vezetők, hogy bármelyik aj­tón felszállhassanak. Talán ez a kis módosítás csökken­a buszpályaudvaron, amint várakozott. Hétnegyvenötkor megérkezett a postahivatal csomagszállító gépkocsija. Ki­szállt \ két fiatalember, és hozzákezdett az üllési busz­szal szállítandó küldemények kirámolásához. Igen, kirámo­lásához, mert t06ság nélkül dobálták a földre a csoma­gokat, a levélíró szerint né­hányat oldalba is rúgdosva. A feliratok tanúsága szerint részt, könyvet, cipőt tartal­maztak, némelyikre a töré­keny szót is ráírták. Levélírónk aggodalma ért­hető, hiszen ki tudja, ilyen bánásmód mellett mivé lett a gondosan elkészített, be­csomagolt sütemény, vagy minden óva- éppen valami üvegholmi, teljes erővel Lehetséges, hogy valameny­nyi épségben jutott el a cím­zettekhez. A véletlenre azért még sem szabadna bízni, hogy milyen állapotban ad túl a posta mások értékein. Legalább seprűt! Kritikus hangvételű leve­lekről lévén szó, az lenne a tené a tolakodast, az ideges- csodálatos, ha nem akadna kedést egy sem, amelynek témája Olvasónk azt nem említi, az IKV. T. Sz. (József Attila hogy hányas busszal kapcso- sugárút 7.) eddig eredmény­latban szerezte ezeket a kel- telén kilincseléseiről számol lemetlen élményeket. Elkép- be. Járt a házmegbízottnál, zelhető, hogy akad egy-két ^ jKV panaszirodájában, a lakókat járat Szegeden, amelyikre titkárságon, a KÖJÁL-nál, nem jellemző ez a zsúfolt- mindenütt segítséget kérve, ság. Hogy ez nem a 40-es mert nincs házfelügyelő, számú, az biztos. Az űjsze- egyetlen takarító sem, aki az gedi ABC előtt előfordul, épületet tisztán tartaná, hogy 15—20 percig is vára- Hosszú ideig süket fülekre koznak az utasok. S mire a talált a levélíró kérelme, tele busz — szintén nem végül már csak néhány ci­csuklós — megérkezik, már roksöprű volt olvasónk óha­mint kis baráti társaság pré- . Néhá selik fel magukat csodaval * , * _ határos módon a lépcsőn. Fél sz4mu házkezelőségtől meg­lábon állva folytatnak esz- kapta a választ a levél író­mecserét a higgadtabbak ar- jaj mely szerint: „...az ról, hogyan lehetne változtat- IKV ^^ ^^ áj •ni ezen az áldatlan allapo­ton, egyesek humoros, mások hónaptól kezdődően nem nem éppen dicsérő szavak- biztosít seprűt Amennyiben szatymazi visszaemlékezései­kai illetik azokat, akik te- nincs megelégedve a házta- re. hetnek minderről. Ugyanez karító munkájával, úgy lak­a helyzet estefelé a szegedi bér mérséklés ellenében hoz­zájárulunk ahhoz, hogy a takarítást elvégezze." S amit, enyhén szólva, fur­csáll olvasónk a szövegben, másfél éve nem emlegeti a címére érkezett levél. A választól függetle­nül továbbra is kéri — nyolc család nevében —, hogy vagy küldjön rendszeresen takarí­tót az IKV, vagy seprűkkel segítsék a tisztogatást tár­sadalmi munkában vállaló Szerkesztői üzenetek F. József (Újszeged, Alsó Kikötő sor 12.). Levelét le­gyen szíves olvasható írás­sal elküldeni szerkesztősé­günkbe, különben nem tu­dunk panaszával foglalkoz­ni. Schrelben Mihályné (Ke­lemen utca 4.). Írását kö­szönjük, lapunk azonban nem tud helyet biztosítani A legkényelmesebb hónap elé A legkényelmesebb hónap a legszorgo­sabb után következik. Így alakítot­ták ki ezt a szokások, s néhány szükséges pénzügyi szabály is. A legké­nyelmesebb hónap a január, csakúgy „tedd ide — tedd oda" kell dolgozni; a legszorgosabb a december, amikor is nem ritka a majdnem dupla műszak. Igaztalan lenne nem leszögezni az ele­jén, hogy ezért az utóbbi két évben már nem mutatkozott akkora különbség a de­cemberi és a januári ipari teljesítmények között, mint tíz évvel ezelőtt; és az is a teljes valósághoz tartozik, hogy az egye­netlen termelés — amiből ezek a különb­ségek adódnak — nem jellemző az egész iparra. A bányászat, a kohászat, a vegyipar egész éven át egyenletes ritmusban dol­gozik. Persze vannak ingadozások ezek­ben az ágazatokban is, de nem lehet az éves termelést négy egyenlő részre elosz­tani. Ilyen megoldás kialakítása egyszerű­en elképzelhetetlen. Az ingadozásoknak tehát létezik elfogadható, és létezik, kivált hosszú távon, kifejezetten káros aránya. Az ipar értékesítése 1971. januárjában több mint 20 milliárd forinttal volt kisebb az 1971. decemberinél. Ez 100 ezer munkás egyhónapi termelési értékének felel meg. Tehát ugyanaz a technikai és emberi ka­pacitás adott 20 milliárddal többet decem­berben. Mit „csinált" ez a kapacitás ja­nuárban? Aztán mit „csinált" ugyanez a kapacitás 1972. júliusában? Ugyanis az idén júniusról júliusra az ipari termelés 108 százalékról 94-re csúszott vissza. A gépipar termelése pedig még ennél is na­gyobbat zökkent: 120-ról 87 százalékra. A belső tartalékok feltárásáért folyik a munka. Az MSZMP Központi Bizottsága novemberi állásfoglalása — a többi közt — a munka meggyorsítását is kívánatos­nak tartja, hogy a X. kongresszus határo­zatai a gazdasági építőmunkáról, a meg­jelölt időre teljesíthetőek legyenek. Nos, ha van belső tartalék, akkor ebben, a ter­melés hullámhegye és hullámvölgye kö­zötti különbség csökkentésében óriási le­hetőségek rejlenek. Az ipar a tervet az idén is teljesíti. Űgy tűnhet tehát, hogy a januári és júliu­si hullámvölgyet sikerült ellensúlyozni. Hol itt akkor a veszteség? Hiszen a ne­gyedévi, év végi hajrákkal azt „hozták vissza", ami elveszett! Csakhogy nem így van ez. Nem azt a 10—20 milliárdot, ha­nem egy másik 10—20 milliárdot, erővel, plusz idővel. Ez ugyan tényleges termelés, egy most már többé fel nem használható, kihasználatlanul maradt kapacitás mellett. Ha egy perc a maga hasznát nem hozza meg, úgy szalad el, hogy áll a gép, az ember, akkor az a perc haszontalan ma­rad már véglegesen. Ez a lényege a do­lognak! A többi közt ezért nem lehet ki­békülni a túlórával sem. Tehát — elsősorban — nem azért rossz a túlóra, mert nem vesz részt benne min­denki — csak a szűk kapacitású helyeken dolgozók —, viszont az egész kollektíva béralapját érinti. Még csak azért ' sem olyan nagy baj a túlóra, mert elfárasztja az embert, hanem sokkal inkább azért, mert — a termelés ilyen egyenetlensége mellett — a legtöbb helyen és esetben nem is hoz új értéket. Egyszerűen január helyett decemberben készül el a munka, egy műszak helyett másfélben. Ha egész évben ütemes a termékkibocsátás és de­cemberben — túlórával — még pluszt ad­nak valamelyik gyárban, mert kiderül, hogy arra szükség van a fogyasztásban — akkor az még jó is. Csak a januári, júliusi leállások helyettesítésére nem jó. Az külön megfontolandó, hogy az idő­szakos hajrák milyen egyéb veszteségek okozói. A kapkodás rontja a minőséget, a fegyelmet, növeli az anyag- és segéd­anyag-felhasználást, és így tovább. Ezek elkerülése újabb lehetőséget kínál a gaz­dálkodás eredményének növelésére. Nem könnyű úrrá lenni ezen az egye­netlenségen. Van ebben megszokás is, így a főkönyvek zárásához való igazodás: de­cember 31-ig ki kell „seperni" a gyárat, aztán januárban erőt gyűjtünk, az már nem látszik a mérlegben. A számvitel valóban megkívánja a mun­ka szakaszos összegezését, de ettől még nem kellene kifosztani a nyersanyag- és félkészáru-raktárt. Azaz, ugyanúgy lehetne gondoskodni a feltöltésükről decemberben is, mint októberben. Akkor januárban si­mán kezdődhetne a munka. A kereskede­lemtől érkező megrendeléseket nem janu­árban kellene összegezni, hanem már ősz­szel, a következő év első negyedére. (Eb­ben persze a kereskedelemnek is lenne tennivalója.) Azután az is igaz, hogy sok múlik a kooperáción: az anyag- és alkat­részszállítókon. •a tartalékokat képezhetnénk! — só­hajtotta a gazdasági igazgató, ami­kor a témáról beszélgettünk, arról, mi múlik a gyáron, és mi nem, az üte­mesebb munka megszervezésében. A kész­letek azonban az indokoltak, a jogosak is terhelik a gyárakat. A Központi Bizottság novemberi állásfoglalása ezért nem vélet­lenül írja elő az eszközlekötési járulék rendszerének felülvizsgálatát ... Az esz­közlekötési járulék megszüntetéséig, vagy módosításáig azonban még egy-két év el­telik. Ez természetes is. Viszont itt van a nyakunkon 1973. január. A legkényelme­sebb hónap. Ha nem figyelünk oda, most is kényelmes lesz, s ezzel elindul a lavina, végig az éven: dagad a hátralék, míg de­cemberben majd, erőfeszítéssel, túlórák­kal, újból mindent rendezünk ... Gerencsér P< H December 22 én kezdődik az iskolákban a téii szünet január 8-án folytatódik a tanítás Csaknem másfél millió diák óta eltelt időszakban társa­kezdi meg ezen a héten téli ikhoz képest gyengébben sze­„szabadságát": az általános repeltek. Tehát ezeknek a iskolák 1 013 000 és a közép- diákoknak módjuk van(javí­iskolák 220 000 fiatalja szá- *ani- Az érdemjegyeket mára ugyanis december 22­én megkezdődik a téli szü­net. A szünet utáni első ta­nítási nap: 1973. január 8. A téli vakáció előtti utolsó napokban az órákon általá­ban ismétléssel foglalkoznak. A pedagógusok elsősorban azoktól a gyerekektől kérik számon az eddig végzett tan­anyagot, akik a tanévkezdés oldalon is, csakhogy például a hétfőn 6 óra körül hosz­szasan ácsorgó tömeg lenn­maradt felének már nem volt kedve kedélyeskedni a tovatűnő busz láttán. az, hogy a létező háztakarító munkáját Válaszol az illetékes Múlt heti Postaládánkban jelent meg egyik olvasónk levele, melyben arról írt, hogy a Centrum Áruházban vásárolt biliárdasztalhoz el­felejtették csomagolni a szükséges kellékeket A Centrum Áruház igazga­tójától, dr. Marsi Zoltántól, és az áruforgalmi osztályve­zetőjétől, dr. Gráf Imrétől, a következő választ kaptuk: „A Biliárd — golyók nélkül című cikkre közöljük, hogy Sárin­ger Mátyásné, Sándorfalva, Felszabadulás utca 67 szám alatti lakos vásárlónknak feladtuk postán a hiányzó öt darab biliárdgolyót és egy darab gombát. Felhívtuk já­tékosztályunk dolgozóinak figyelmét, hogy a reklamá­ciókat gondosabban intézzék el, még akkor is, ha esetleg a gyárnál nem csomagolják be a Játékok tartozékaid Tizenöt éves a^'emzetltözi Atomenergia Ügynökség nulnak a diákok. A pedagó­gusok azonban a diákok és a szülök számára is elemző tájékoztatást adnak az eddig elért eredményekről, az eset­leges gondokról. Az általános iskolai nap­közi otthonok a téli szün­idő alatt is működnek, és valamennyi tanintézetben gondoskodnak a gyerekek felügyeletéről, a napközis he­lyiségek folyamatos fűtésé­ről. A napközisek az iskolá­ban kapják meg a reggelit, az ebédet és az uzsonnát Az oktatási intézmények­ben már elkészítették a téli egyébként a szünetben sorra kerülő osztályozó értekezle­teken — a december 21-i helyzetnek megfelelően — zárják le, és a szünet utáni első tanítási napon az ellen­őrzőkönyv útján hozzák a szülők tudomására. Az érvényben levő rendel­kezések szerint az általános iskolák első és ötödik osztá­lyaiban félévkor nem osztá­lyozzák a tanulókat és ugyan­csak mellőzik a számmal vakációra szóló programokat való osztályozást az általá- Ezek összeállításakor arra nos iskola valamennyi osz­tályában azokból a tantár­gyakból, amelyeket tanulmá­nyaik folyamán először ta­törekedtek, hogy a diákok minél hasznosabban tölthes­sék a csaknem háromhetes pihenést Tizenöt évvel ezelőtt — Magyarország a Nem­1957. december 20-án alakult zetközi Atomenergia Ügy­meg a Nemzetközi Atom- nökség megalakulása óta energia Ügynökség, az ENSZ részt vesz annak munkájá­szervezeteként, azzal a cél- ban, a kölcsönösség alapján lal, hogy meggyorsítsa és -sokat adtunk és kaptunk is. szélesebb körűvé tegyé az Magyar küldött étidig két atomenergia felhasználását a béke, az egészségügy és a Jólét érdekében. A 15 éves szervezet magyar partnere az Országos Atomenergia Bizottság. Az ügynökségről dr. Osztrovszki György, az Atomenergia Bizottság elnö­ke egyebek között elmond­ta alkalommal, két-két éven át volt a kormányzótanács tag­ja, sőt egy éven át a tanács alelnöki tisztét is ellátta. Az újonnan megválasztott tudományos tanácsadó testü­letnek először lett tagja ma­gyar tudós. Straub F. Brúnó, az MTA alelnöke, az Orszá­gos Atomenergia Bizottság elnökhelyettese. Árleszállítással EGYBEKÖTÖTT év végi kiárusítás december 21-től 31-ig (MCMÍ) a Dél-magyarországi V uersanyag-hasznosítá Vállalat szegedi olcsó áru boltjaiban — használt ruha 58 Ft/kg helyett 35 Ft/kg,

Next

/
Thumbnails
Contents