Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-17 / 297. szám

IO VASÁRNAP, 1972. DECEMBER 17. Ma: pár!- és állami küldöttség utazik megyénkből Odesszába A testvér megyei kapcso- gyei tanács vb-titkára, dr. latok ápolására, a pártélet és pártépítés kérdéseinek tanulmányozására — az Uk­rán Kommunista Párt Odessza területi bizottsága, valamint a területi tanács meghívására — ma, vasár­nap Budapestről elutazik megyénk párt- és tanácsi küldöttsége Moszkvába, majd Odesszába. A küldöttség vezetője Ró­zsa István, a megyei pártbi­zottság titkára. Tagjai: Tö­rök József, a vásárhelyi vá­rosi pártbizottság első titká­ra, dr. Bozó Sándor, a me­Varga Dezső, a szegedi vá­rosi pártbizottság titkára és Kardos Jánosné, a szentesi járási párt-végrehajtóbizott­ság tagja. Delegációnkat a Ferihegyi repülőtéren dr. Perjési László, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályá­nak helyettes vezetője és Szabó Sándor. a megyei pártbizottság titkára búcsúz­tatják. Küldöttségünk egy hétig tartózkodik Odesszában. A népgazdaság 1973. évi terve (Folytatás az 1. oldalról.) dióadót. Pécsett pedig egy 20 kW-os színestelevízió-adót. Kiépül a mikrohullámú ösz­szeköttetés Győr—Pozsony. Budapest—Pécs. valamint a főváros és a Szovjetunió ál­lamhatára között. Az 1973. évi népgazdasági terv az anyagi javak fel­használásának főbb terüle­tein a következő fejlődéssel számol. A lakosság életkörülményei Az 1973. évi terv a lakos- za elő. Különös tekintettel ság életszínvonalának folya­matos növelését, életkörül­ményeinek javítását irányoz­Tarjánba csalt expressz ? Felemás postai szolgáltatások Egv panaszos a napokban keserű szájízzel újságolta, hogy sem Tarján, sem a többemeletes ház, ahol lakik, nem tartozik Szegedhez. Pe­dig a több mint tízezer lé­lekszámú új városrész a Körtöltésen belül van, kö­vetkezésképp Szeged vitat­hatatlan része. Feltételezését a panaszos arra alapozta, bogy a címére küldött cso­magjait a posta nem szállí­totta házhoz. Az eset decem. ber 9-én történt, amikor a levélládában egy csomag szállítólevelét találta, s rajta az értesítést, miszerint a k,üldeményt a József Attila sugárúti 8-as postahivatal­ban veheti át Hogy mikor­tól meddig, arról nem érte­sült. A panaszos egyik csomag­ját december 8-án adták fel. délután 3 órakor Vásárosna­ményben, s a küldemény másnap Szegedre érkezett. Ugyanakkor Földeákról is kapott csomagot a címzett. Mindkét: küldeményért bal­lagott a szállítólevélen fel­tüntetett postahivatalba, amely viszont már zárva volt Szombat lévén, a két küldeményhez, amelyben élelmiszer volt, csak hétfőn jutott hozzá. A tények hallatán az em­ber önkéntelenül arra gon­dol. hogy a már sűrűn la­kott Tarjánt nem térkéoezte még fel a maga számára a posta, vagy olyan rosszak az oda vezető és a városrészt átszelő utak, hogy csak he­likopterrel lehet megközelí­teni. Erről szó sincs. Dr. Hó­di István, a Szegedi Pos­taigazgatóság helyettes veze­tője arról tájékoztatott, hogy Tarjánba csak az expressz­ként érkezett csomagokat szállítják házhoz, a simán feladottakat nem, azokról csak a szállítólevelet kézbe­sítik ki, és megjelölik rajta a legközelebbi postahivatalt, ahol a küldemény átvehető. Különben Szeged a pos­tai csomagszállítás számára hat gépkocsijárásra van fel­osztva. Egyébként az úgyne­vezett idegenhivatali cso­magkézbesítést is alkalmaz­za a posta a csomagszállí­tásban. Ez azt jelenti, hogy amely utcákba a rossz út­viszonyok miatt nem tud be. jutni a postáskocsi, oda nyil­vánvalóan nem a csomagot viszik ki, hanem az arról szóló szállítólevelet kézbesí­tik. De most csak maradjunk Tarjánnál! Itt még nem ké­szült el a posta számára tervezett épület, amely majd a tarjániak rendelkezésére áll. De ha maid elkészül, akkor is csak odáig jár Tar­jánba a posta csomagszállí­tása, ha a. küldemény nem expresszként érkezik. Á cím­zettek majd odaballagnak küldeménveikért a postahi­vatalba. Már előre is kurtán­furcsa a postának ez a ter­Szegedi kutatók a brazil közlekedési kibernetika megteremtéséért Hazánkban csak a Sze­gedi József Attila Tudo­mányegyetem kibernetikai laboratóriumában foglalkoz­nak közlekedéski be rn etiká­val., annak elméleti kérdé­seivel. A laboratórium ilyen irányú tevékenységében or­vosokból, fizikusokból, ma­tematikusokból, mérnökökből álló kutatócsoport, valamint a Minszk 22 nevű elektroni­kus számológép is „közre­működik". Ez a tudományos apparátus olyan jelentős si­kereket ért már el a közle­kedéskibernetika, a közleke­désautomatizálás elméleti és gyakorlati problémáinak megoldásában, hogy hírük a tengerentúlra is eljutott, fgv kaptak meghívást nemrégi­ben az I. Brazil Kibernetikai Kongresszusra, amelyen ha­zánkat öt szegedi kutató képviselte: dr. Muszka Dá­niel tudományos osztályve­zető. a kibernetikai labora­tórium vezetője, dr. Mada­rász István tudományos, fő­munkatárs. Hantos Zoltán és Hunya Péter tudományos munkatársak, s dr. Csernai László orvostudományi egye­temi adjunktus. A kongresszusról vissza­térve. dr. Muszka Dániel el­mondotta, hogy — ottani vé­lemények, illetve tervek sze­rint — Brazília elsősorban európai segítséggel kívánja megteremteni a brazil ki­bernetika alapjait. Ebben a magyar tudományos kutatók közreműködésére is számíta­nak. Máris annak könyvel­ték el a szegediek Porto Allegre-i szereplését, hiszen valamennyien sikeres elő­adásban számoltak be tudo­mányos eredményeikről, amelyeket elsősorban a köz­lekedés automatizálása terén értek el. Nagy érdeklődést keltett a radioaktív izotópoknak a gyógyászatban történő alkal­mazásával. illetve az ered­mények komputeres értéke­lésével kapcsolatban elhang­zott előadásuk is. A brazil lapok, s a televízió külön ri­portban számoltak be a sze­gediek sikereiről. Ezt bizo­nyítja egyébként, hogy ha­sonló perui kongresszusra is meghívást kaptak. Dobó Balázs vezett szolgáltatása, mert feltételezhető, hogy Tarján útjai a jövőben mégúgy sem lesznek járhatatlanul sáro­sak, mint ahogy ma sem azok. Nem kellene talán a postának is bejegyeznie a saját térképére, hogy Tarján a több mint tízezer lakosá­val nagyon is valóságos tény. s ehhez kellene igazod­nia szolgáltatásaival, ame­lyet az igénybe vevők min­dig megfizetnek. Az előbbiek kapcsán szó érheti a postát egy másik, nem kielégítő szolgáltatásáért is. Ez pedig a távolsági be­szélgetés lebonyolítása, ami­kor a postahivatalok mind­egyike zárva van Szegeden. Akinek 'otthon van telefon­ja. annak ez nem gond. Aki­nek viszont nincs, és késő este, éjjel vagy hajnalban telefonálni akar Szegedről az ország bármely részébe, az bizony foroghat, vagy várhat a postahivatalok másnapi nyitásáig. A segélykérő tele­fonhívás, az más. Azt meg­engedni minden telefonélő­fizető köteles. Az úgyneve­zett kényelmi távolsági be­szélgetésekre azonban senki sem kötelezhető. Ez ellen til­takozik a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat, amelyet állítólag egy 1966-ban ki­adott KPM és Belkereske­delmi Minisztérium megál­lapodás arra kötelez, hogy a postahivatalok zárása után mind a Tisza, a Hungária és a Royal szálló álljon azok­nak rendelkezésére, akik vi­déki hívásokat kérnek. Egye­dül a Sárkány szálloda vál­lalta Szegeden a postának ezt a szolgáltatást, a többi szálloda nem, és tiltakozik ellene. Más nem marad hát­ra, mint a postának keresnie kell a kielégítő megoldást, hogy a telefonnal nem ren­delkező szegediek a posta­hivatalok zárása után ne le­gyenek elvágva a külvilágtól a másnap reggeli nyitásig. L. F. van a terv az állami ipar­ban és az építőiparban dol­gozó munkások jövedelmi színvonalának az átlagosnál gyorsabb emelkedésére. Az állami iparban és építőipar­ban 1973. március 1-től kü­lön központi béremelés tör­ténik, amely — a szokásos vállalati béremeléssel együtt — az állami ipar munká­sainak nominálbérét 10—12 százalékkal, az állami kivi­telező építőipar munkásaiét 8—10 százalékkal növeli. A terv 1973-ban árpoliti­kai és azok részbeni egyen­súlyozására Szociálpolitikai központi intézkedésekkel is számol. Sor kerül a tej és tejtermékek, az égetett sze­szes italok, a dohányáruk hatósági árának emelésére. Ezzel együtt emelkednek a nyugdíjak, a családi pótlé­kok, a gyermekgondozási se­gélyek és az ösztöndíjak, egyes ruházati termékek ára pedig csökken. A központi árintézkedések növelik a la­kosság kiadásait, ugyanak­kor a bér- és szociálpolitikai intézkedések növelik a la­kosság jövedelmeit a két­irányú változás egyenlege körülbelül 1,3 milliárd forin­tos lakossági jövedelemtöbb­let. Gondoskodás történik a kórházak, a szociális ottho­nok és hasonló jellegű in­tézmények étkezési normái­nak emeléséről, amelvnek többletköltségeit az állami költségvetés fedezi. A központi intézkedések hatására a lakosság pénzbe­vételei az 1972. évinél gyor­sabban emelkednek. Figye­lembe véve a fogyasztói ár­színvonal tervezett 3,6 szá­zalékos növekedését, a la­kosság egy főre jutó reáljö­vedelme 4,5—5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2—2.5 százalékkal nő. Az árszínvonal tervezett kere­tek között tartása érdekében szélesebb körű és mélyre hatóbb lesz az árellenőrzés. A növekvő jövedelmekkel összefüggésben a kiskereske­delmi forgalom az 1972. évi­nél gyorsabban, folyó áron körülbelül 10 százalékkal emelkedik. Az áruellátás az ideihez hasonlóan kiegyen­súlyozott lesz, az árualapok mennyisége és kielégítő ösz­szetétele biztosított, némely árucsoport tekintetében ja­vulása várható. 1973-ban megkezdődik a munkaidő-csökkentés foko­zatos kiterjesztése az iparon kívüli területekre, sor kerül az állami és tanácsi igazga­tásban dolgozók törvényes munkaidejének 44 órára való csökkentésére. A IV. ötéves terv lakás­építési célkitűzéseivel össz­hangban 1973-ban összesen 81—82 ezer, állami erőből 32—33 ezer, magánerőből pedig 48—49 ezer lakűfc épül fel. A lakásépítés elősegíté­sére kedvezőbbek lesznek a pénzügyi feltételek. A közműfejlesztésen belül — a IV. ötéves tervnek meg felelő ütemben — 1400 kilo­méter vízvezeték és 200 ki­lométer csatornahálózat épül. Az alapközmű-jellegű víz­termelő és szennyvízbefoga­dó létesítmények napi 140 ezer köbméteres, illetve napi 30 ezer köbméteres kapaci­tással bővülnek. Az egészségügyi ellátás fejlesztése keretében a gyógyintézeti ágyak száma 1973-ban mintegy 850-nel emelkedik, és nagyobb ütem­ben folytatódnak a megkez­dett kórházépítkezések. A járóbetegellátás 50 áltatános orvosi körzet és mintegy na­pi 1200 szakorvosi óra szer­vezésével tovább fejlődik. A bölcsődei ellátás közel 2400 új bölcsődei férőhely léte­sítésével bővül. Az új böl­csődéket túlnyomó többségé­ben a lakótelepeken építik fel. A szociális otthonok há­lózata mintegy 730 új férő­hellyel bővül. Jelentősen fejlődik a kul­turális ellátás. 1973-ban az óvodáskorúak száma várha­tóan 10 ezerrel, az óvodai férőhelyek száma pedig mintegy 13 ezerrel növek­szik. így az óvodákban el­helyezettek ' -va 60 száza­lék fölé emelkedik. Az álta­lános iskolai tanulók létszá­ma 1973-ban is csökken, en­nek következtében tovább enyhül az osztálytermi zsú­foltság. A középiskolák első osztályába várhatóan 55 ezer, a szakmunkásképző is­kolákba mintegy 65 ezer el­sőéves tanuló beíratására kerül sor. A felsőfokú okta­tási intézményekben, az elő­ző évihez hasonlóan. 15 ezer elsőéves hallgató felvételére nyílik lehetőség. A terv az 1973. évi beru­házások értékét 113 milliárd forintban határozza meg. Ez az előző évihez képest mér­sékelt, körülbelül 3 százalé­kos növekedést jelent. A IV. ötéves tervben számított szintet azonban így is meg­haladja. Folytatódik a be­ruházási tevékenység terv­szerűségét biztosító költség­vetési és hitelpolitika, ér­vényben maradnak az 1971— 72. évi intézkedések. A terv a beruházási esz­közök koncentrált és haté­kony felhasználását irányoz­za elő. Állami beruházások­ra 52—53 milliárd forint fordítható, amelynek na­gyobb része a folyamatban levő beruházások kivitele­zésének meggyorsítását szol­gálja.' összesen öt egyedi nagyberuházást, kezdenek el. A folyamatban levő nagybe­ruházások száma 76-ról 58­ra csökken. A vállalatok és szövetke­zetek saját pénzügyi eszkö­zei 59—60 milliárd forint ér­tékű beruházást tesznek le­hetővé, ami 1972-höz képest körülbelül 4 milliárd forin­tos növekedést jelent. A terv beruházási céljai­nak megvalósítása megköve­teli a pénzügyi és anyagi eszközökkel való messzeme­nő takarékosságot. Külkereskedelem Az 1973. évi terv a kül­kereskedelmi forgalom to­vábbi, dinamikus növekedé­sét irányozza elő. A kivitel és a behozatal rubel- és dollárviszonylatban egyaránt az ideihez hasonló ütemben, 7—8 százalékkal nő. Leg­gyorsabban az anyagok és alkatrészek, valamint a me­zőgazdasági-élelmiszeripari termékek forgalma emelke­dik. A tervezett forgalom ki­egyensúlyozott külkereske­delmi helyzetet biztosít. Az 1973. éri terv előirány­zatai reálisak és megalapo­zottak. A sikeres teljesítés alapvető feltétele, hogy a gazdálkodás hatásfoka a termelés és a felhasználás minden területén javuljon, növekedjék a népgazdasági értelemben vett hatékony­ság. A terv e téren az eddi­ginél gyorsabb előrehaladás­sal számol. A Minisztertanács felhív­ja az irányító szervek, a vállalatok, az ^ intézmények és a szövetkezetek vezetőit, valamennyi dolgozóját, ha­zánk minden polgárát, hogy munkájukat ennek megfele­lően végezzék. Kéri a dol­gozói kollektívákat, a szak­szervezeteket, hogy segítsék a gazdasági feladatok meg­oldását Vezetők és .dolgozók tegye­nek meg mindent, hogy az 1973. évi népgazdasági terv célkitűzései megvalósulja­nak, és ezzel újabb lépést tegyünk a IV. ötéves terv si­keres teljesítése, népünk fel­emelkedése, a szocializmus építése útján. (MTI) Fejlődik a fonalfeldolgozó A Szegedi Fonalfeldolgozó Vállalat nem csak egy üzem a sok közül. Az intézményes gondoskodás megtestesülése is ez a gyár, hiszen dolgo­zóinak több mint 80 száza­léka csökkent munkaképes­ségű férfi és nő. Keresethez Vízügyi együttműködés Hazaérkezett Kijevből a magyar vízügyi küldöttség, amely a magyar—szovjet közös vízügyi bizottság de­cember 8—16. közötti XXII. ülésszakán vett részt. Az ülésszakon megvitatták a Ti­sza és mellékfolyói határ­menti szakaszainak árvízvé­delmi, folyamszabályozási és vizminőségvédelmi kérdéseit. Foglalkoztak a Tisza távlati vízgazdálkodási mérlegének összeállításával. A magyar és az ukrán tervező intézetek közös tanulmányokat dolgoz­nak ki az árvízvédelmi mű­vek fejlesztésére, a Tisza felső vízgyűjtő területén lé­tesíthető közös érdekű víztá­rolók Kiválasztására, vala­mint a hidrometeorológiai tríegfigyelő és előrejelző szol­gálat tökéletesítésére. jutni, helyet találni a társa­dalomban — nagy dolog ez a csökkent munkaképességű­ek, testi fogyatékosok eseté­ben. S nagy lenne akkor is. ha akadozva, csak félsikerekkel menne a termelés. De való­jában jól megy a munka, termelési sikerekben nem szűkölködnek a fonalfeldol­gozóban Már októberben teliesftették a 68 millió 700 ezer forint értékű termeié sí előirányzatot. Év vécéi 9 várhatóan 73 és fél millióra nő a termelési érték: ami 22 százalékos növekedés a ta­valyihoz képest. Kötéóe, horgolóüzem, szö­vődé és a hozzátartozó elő­készítő — ezek a hagyom; nyos részlegek, s nevükkel jelzik azt is, milyen munkát végeznek az itt dolgozók. A kötődé konfekciórészlegén idén újabb anyagokat is próbáltak bevezetni, igazod­va a piaci igényekhez. Ol icsó pamuttermékek gyártása — ez az,. amiben a népgaz­dasági célkitűzéseket is jól segíthetik. Jövőre hurkolt kelmékből gyermek, bakfis, női és férfi felsőruházati cik­kek gyártását is tervezik. Idéh a kooperációs részleg felfutása volt. jellemző: így az, hogy a kenderfonógyár részére sok előkészítő mun­kát, vállaltak. Például nrsó­zást, az ilyen tevékenységet jövőre tovább Ijövítik. A termelői létszám "80; ebből 120 a nyugdíjasok, s 165 a kötő, illetve horgoló bedolgozók száma. A horgo­lóüzem feilfutása idén a be­dolgozói rendszer továbbfej­lesztésének is köszönhető: a részleg termelése 50 száza­'ékkal nőtt a tavalyihoz ké­jest. Beruházás. fejlesztés is volt az idén. egy 200 négy­zetméteres új üzemcsarnokot építettek — a konfekciósok részére. Ez hamarosan üze­melhet i&

Next

/
Thumbnails
Contents