Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-17 / 297. szám

IO VASÁRNAP, 1972. DECEMBER 17. A mezőgazdasági üzemek belső mechanizmusa „A munka hatékonysága- het ezzel és találhat új tar- 60-as évek elién kezdtek el nak rendszeres emelése út- talékokat, új tőkeforrásokat, a gazdaságokban, de megtortime^^íéűLKK11; Ilyen nagy lehetőség a kapa- Pantak vele, ám a hibákat kitermelés szélesebb területein .. ... ... . ... javítva « 60-as évek véaére csökkenjen a termékek ön- "tasklhasználás is. Hányszor Xr korenézta a törekvé^! költsége, főként a korszerű- tapasztalhatjuk, elkészült a ket. Napjaink gazdálkodásáség, és a nagy sorozatokban méregdrága épület, uram bo- ban bőven van javítani való, In- reá" hűtőház, és egerek sza- kezdve az üzemszervezéstől tézkedni kell az irányítás, es ,,, ' s _ a személyi kérdésekig, életa végrehajtas minden szint- «dgálnak benne. Jobb ese- körülmér/yekt61 a ^iális jen a munka termelékcnysé- tekben bekötnek az új, mu- beruházásokig gének további javííására. a tatós istállóba valamennyi Divatossá vált emlegetni a so0kS7«rkozÍM«m!OÍk-haPUC-í-" szarvasmarhát, de korántsem nűkro-mechanizmust. S nem sok fokozottabb kihasznula- . maVim.i,i„0„ véletlenül. Az üzemek sajáaara. az előállított termékek használjak ki maximahsan, tosságai üszteietet parancsolminoscgenek javítására, va- részben anyagi okora hivat- nak, de ki vitathatja, hogy lainint a termelés önköltsé- kozva» részben szervezetlen- vállalati szinten is lehet, és nn',Cká.;' -XÍ" ,es az -4"a1*- ségből adódóan. Ilyen helye- kell is „népgazdaságiig" nos koltsegeknek a csókken- ' J gondolkodni. Merő ábránd tes*re ' \ Uí .1 , lenne csak felülről várni a <Az MSZMP KB 1972. no- menyeket beruházni, uj ka- határozatokat, instrukciókat, vemben hatarozatáhol.) pacitást létrehozni, mert Vonatkozik ez a mezőgazdaSikeres esztendőt zár idén nincs arányban, nem , . , . ....,„,„ jár sági termelésre is. Igaz, a a mezogazdasag, eléget tett a . . h . ' következő ötéves tervben part es a kormány által meg- ?f J 1 hatékonyabb terme- már fej,esztési irászabott feladatoknak, es meg- lessel. Ezeket a kerdeseket nyokj elgondolások Is teret teremtette az 1973-as eszten- napjainkban semmiképpen kapnak, amelyek az irányídő termelesenek és fejleszté- sern lehet megkerülni, alap- tásoldaláról is — nemcsak a senek alapjait, Nem volt tő néDEazdasáai érdek termelést tekintve - kompkonnyu év. mar a tavasz ra- "epgazdasag, érdek. ,exen ]pnnek A váJ_ bolt el a remenyekből, nyá- hogy megvizsgálják, kielegi- la]atl önállóság növelésének. ... . „on . ,7ü . ron vízözön verte a Dunán- tő-e egy új istálló hatékonv- a tervezésnek stb. bevált ele- "efugí?és e , vízrendszerek túlt. az ősz pedig szűkebb sáea eev úi komnlett aén- mett feliesztik tovább , kozott a szentest körzetben, pátriánkban okozott kei le- ^aegyujkomplett gep- mert lejiesztiK tovaoo. amelynek csatornarendszere sor teljesítmenye, érdemes ^ szorosan kapcsolódik a j szarvas—kákái rizstermesztő . területéhez is. A különböző területekről származó és különböző rendeltetésű vizek A tudományon a sor A dikonirtos vízfertőzés újabb hulláma. Még nem tettek ugyan emberek véleménye szerint, dományos megoldásán, illetve pontot a dikonirtperre a bi- hogy tisztázni lehessen: az a biztos megelőzés rendszerek, a'Szentes környéki ta- öntözővíz esetleges szennye- reinek kidolgozásán. Az Alvalyi öntözővíz-fertőzés ügye zettsége miként hat á zöld- sótiszavidéki Vízügyi I&azmégis széles hullámokat vet séskultúrákra. gatóság az ország 17 ir.téza mezőgazdasági nagyüze- Semmi sem indokolja job- meny*! kérte fel rends nemekben, a vízügyi szervek ban a tudomány aktív rész- res. több hónapig tárto, foés a tudományos intézetek vételét a növényvédő szerek lyamatos vízellenőrzésve: a körébpn. Ennek az az egy- alkalmazásával járó vészé- növényvédőszer-maradvászerű es kézenfekvő oka, hogy lyek kiküszöbölésében, mint nyok kimutatáséira. Ezt a — bármi legyen a per kimé- az a tény, hogy a tavalyi vizsgálatot csak különleges netele —. nem ismétlődhet esetnek máig ható követ- műszerrel, gázkromntográtfal meg a súlyos tavalyi kár- kezmónyei vannalk; továbbá, rendelkező intézetek tudják tétel. Ebben teljes mérték- hogy az idén is észleltek elvégezni. Érkezett is nében egyetértenek a perben szabálytalanságokat a nó- hány pozitív válasz. A Jóállók is, a kutatók is. vényvédő szerek mezőgazda- zsef Attila TudománvegyeEzértv került most ismét sál?' használatában. Dikonir. tem általános fizikai és kénapirendre egy vízügyi tu- permetlé jutott az idén miai tanszéke 1972-ben 150 mánvos tanácskozáson a i« a szentesi Termál Tsz vízmintát dolgozott fel. Az szentesi példa a megelőzés földien a csatornaba, amely eredmeny szomorú: negatív szándékával. Az Alsótisza- a Kurcával van összekötte- minta egy sem volt a 150 vidéki Vízügvl Taazgatóságon tásben. A K—11-es focsator- kozott! De meg az elo vizekmegtartott ankéton mindé- nába repülőgépről szórt nö- ben, a Tisza a Maros és a nekelőtt a kettős hasznosa- venyvedo szer került kozvet- Koros vizfolyásabol vett tású csatornák veszélyessége len es közvetett utón. A mintakban is leltek -- 'gaz, került szóba: az a tény. hogy sfntesi Alkotmány Tsz 29 igen csekely mennyiségben az öntözővizet általában hold papnkafhldjen 1972- -2,4 D-szermaradványk ugyanabban a csatornarend- ^n Is tapasztaltak d komr- A dikonirtos vizfertozes szerben vezetik a földekre t0í: fertőzőttséget, es bizoryi- további sorsa így nem a lnrarnelven a belvizeket vezetik tr'ttá ^lt hogy az öntöző- gyalóteremben dől majd el, „„MI.'.M^ n r,c rt^ !>JÁM fn 4 r% »* honATVJ n MldAmnTlír el. Különösen szoros az öszmetlen meglepetéseket. Kritikus hetekben embert, gépet volt-e ráfordítani milliókat, próbára tevő. mostoha időjá- s ha már egyszer megvan, rás ellenére kellett betakart- rendeltetésének megfelelően HFsZ tel;mé^_:,?,elvetnL^- üzemeljen. vő évi kenyerünk magját Mint? az idei erőfeszítéseket, mind pedig az elmúlt évek gazdálkodását egyértelműen pozitívnak ítélte meg a Központi Bizottság novemberi határozata. Vagyis, a kongresszusi irányelveknek megUzemen belül nem árt A belső tartalékok feltárását nem lehet leszűkíteni csak termelési területekre, új üzemágakra, hiszen ebbe a fogalomba tartozik az irányítás korszerűsítése, a felduzmegvizsgálni, helyes-e egyes zasztott apparátus csökkentermékcsoportok kibontakoz- tése, az indokolatlanul magas tatásának iránya. Nem szafelelően a magyar élelmi- bnd elhamarkodottan ítélni, szergazdaság erőteljesen, di- téves következtetésekre jutnamikusan fejlődött. A me- • „ . „ , , . zőgazdaság összes termelése n,« mert 82 nagyon 8okba ke' az elmúlt két évben a terve- rül- évekig visszavetheü a zett évi 3.6 százalékkal szem- nagyüzemi fejlődését, közös ben évi 4.6 százalékra nőve- alapjainak dinamikus gyarakedett. Rendszeresen kietégí- POdását. A zártrendszerek tette az ország kenyérgabo- fejlődése figyelemre méltó, na-szükségletét, megoldotta a azt « nagyüzemi termelést korszerű kukoricatermesztést kezdték meg az állami gaza baromfi-, és újabban a daságokban és jó pár téeszsertéstenvésztést is. Az eddi- ben- 31111 kevesebb élőmunköltségek revíziója, az improduktív munka elkerülése, takarékoskodás idővel, pénzzel. Napjainkban tehát nemcsak termelni kelt, hanem okosan termelni elemezni, meghatározni a jövőnek tetsző szerkezeteket a lehető legolcsóbban és leggyorsabban. Sok jó, egészséges mikcsatorna vize az idén is tar- hanem a tudomány műhetalmazott 2,4 D-szermarad- lyeiben és a növényvédő szevár,yt. ha az valamivel alat- rek használatára vonatkozó ta maradt is a kritikus ér- rendeletek bizonyos revíziója téknek. során. És természetesen a Több országos Intézmény földeken, ahol ezekkel a dolgozik már a probléma tu- vegyszerekkel dolgoznak. gi eredmények megőrzése és kát foglalkoztat. Ezek persze ro-mechanizmus, eredményes [továbbfejlesztése mellett a eleinte lehetnek kevéssé növénytermesztésben égetően gazdaságosak is, ám a lényeszükséges a cukorrépaprog- «en mit se™ változtat, a jöram sikere, hogy ne szorul- vó elképzelhetetlen nélkülük, junk importra, valamint a Jó példa erre a nagyüzemi dohány- és zöldségtermesztés, állattenyésztésben pedig a szarvasmarha-tenyésztés, a hűs- és tejtermelés erőteljes fejlesztése és gazdaságosabbá tétele. Jövőre a tervek a mezőgazdasági termelésben 2 százalékos, az élelmiszeriparban pedig 8 százalékos növekedést írnak elő. Ez összhangban van a fogyasztás várható növekedésével, s azzal, i hogy a mezőgazdasági expor- I tot 4—S százalékkal növelni ' lehessen. Hogyan? Mi az alapja a biztonságos tervezésnek, termelésnek? Először is, hogy igen magas szinten stabilizálódott a gazdálkodás. Elég csak a búza-, kukoricatermesztésre, a baromfi- és sertéstenyésztésre utalnunk. Söt. még a marhahús termelésében js — ami ugyan tavaly és az Idén nem jeleskedett — igen kedvező export pozíciót alakítottunk ki. A belső ellátás Is olyan, amit korábban talán nem reméltünk. Nyilvánvaló, hogy elsődleges a termelési oldal, jobb, gazdaságosabb termelés lehet alapja a további igények kielégítésének, a nagyobb kívánalmak megvalósításának. Tehát mindenáron keresni, kutatni kell a hatékonyabb gazdálkodás lehetőségeit. Szűkítve a kört, fogalmazhatjuk úgy is, hogy az elkövetkezendő időkben sokkal fontosabb szerepet kap a mezőgazdasági nagyüzemekben a belső mechanizmus, a helyes közgazdasági szemlélettől kezdve az a gyakorlat, amellyel egy-egy termelőegység él. megjelenik az árutermelésben, a piacokon Számtalan lehetősége van a belső mechanizmus javításának, s ezzel az eredményesebb gazdálkodásnak. Minden nagyüzem a viszonyaihoz, adotságaihoz mérten élbaromfitenyésztés, amit a népgazdasági terv. És amit megtermelünk, azt eloszthatjuk. De ez már a második lépés. Mindig a következő. Sz. Lukács Imre Nő a nyárfa és a füz A Kisalföldi Erdő- és Fa- nyárfa és a fűz, s ez néhány feldolgozó Gazdaság évek óta év alatt alapanyagul szolgál azon fáradozik, hogy a Han- a cellulóz-, a papíriparnak, s ság eddig hasznosíthatatlan farostlemez-Hvártásnak A részeit termővé tegye. A 8 furosUemez-gyartdsnak. A munka eredménye: ötezer gazdaság most az utak epihektár területen nö már a téséhez lát. így teljesen szabadon keveredhetnek egymással, s egy esetlege^ ujabb vízfertőzés a tavalyinál is súlyosabbá válhat. Teljes biztonságot az jelenthetne a növénytermesztés számára, ha az öntözővizet magas vezetésű csöveken kaphatnák a földek, ennek anyagi igényei azonban egyelőre oly magasak, hogy csak későbbi tervek részeként. gondolhatunk rá. Addig egyszerűbb, bár hatásukban kevésbé megbízható módszerekhez kell folyamodni. Tlyen eljárás lehet, hogy az öntözés megkezdése előtt minden esetben meg kell vizsgálni a vizet, nincs-e benne növényvédőszer-maradvány. s ha igen, a csatornahálózat vizét oly módon kell átöblíteni vagy kicserélni, hogy az a növényzet fejlődését ne veszélyeztesse. Hasonlóképpen fontos, hogv a rizstelepek árasztóvizét Is elemezzék lecsapolás előtt. Ugyanezen az ankéton javasolták, hogy a 2,4 Dtartalmú szerekre ugyanazokat a felhasználási szabályokat alkalmazzák, amelyek' az élő vizek pairtmenti sávjaiban csak megszorítással, a v'znarttól 200 méteres távolááaban szórhatók, A tudományos vizsgálatok kiterjesztése is Időszerű a szakEgy segédtiszt - Kossuth szárnyai alatt A szabadságharc dicsősé- kotómunkához kezdett. Élőge, Kossuth neve mindenki ször a New York állambeli előtt ismeretes. Szívesen era- Syracusa város csatornaépflékezünk meg még napja- tési munkáit vezette — mint inkban is e kemény küzde- főmérnök, majd egy Davis lem nagyjaira. — Vannak nevű pénzemberrel társulva azonban hősök, akikről ke- ő építette az első nagyobb vesebbet szólt a fáma. így acélkohót, felállította és veAsbóth Sándorról. Kossuth siette Kossuth két fegyveregykori segédtisztjéről, aki- gyárát. Nevéhez fűződik töbnek síremlékére a Buenos bek között afe aszfaltbitumen Aires-i angol ótemetőben útburkoló anyagként való bukkantak rá. Az egykori bevezetése. Legjelentősebb segédtiszt élete, alakja Jókai munkája mégis a Manhattan regényébe is 1115 lenne. Bá- félsziget városrendezési ternyamérnöki oklevelének vének elkészítése, de jelenmegszerzése után, a Temes tős szerepe volt a mai New megyei államépítészeti hiva- York kialakításában, és a tal mérnökeként kezdte Central park terveinek elkémunkáját —, ám nem so- szítésében és megvalósításúkéig, mert a szabadságharc ban. szólította, s ő belépett a 1866-ban amerikai hajó , . , , . T, .. vitte Buenos Airesbe, mint honvedsegbe... Kossuth na- ^ Egvegült Allamok első gyon megkedvelte és segéd- nagykövetét — 1868-ban, 57 tisztjének nevezte ki. — Vi- éves korábap egy utcai ballágos után elkísérte vezérét eset következtében halt meg. az emigrációba is. Angliáig Élete és életműve megérvele Jartott, majd Kossuth demli. hogy hazája megemajánlásával tovább ment lékezzék tiszteletre méltó Amerikába, ahol rögtön al- alakjáról. BERCZELI A. KÁROLY 165. — Kár volt azt a bitangot beengedni a Pista szobájába — föpekedett még Gábor. — De hát, persze, ki tudhatta, hogy miféle. Veron húgom is pálinkával kinalta, mert azt hazudta, hogy jó barátok vagyunk. — Úrfélének látszott — tárta szét a karját Miska bácsi. — Eszömbe se jutott, hogy rossz szándékú emtoör, Sönklbe se lóhet belelátni. Gábor búcsút vett tőle, s az egyre hulló kásás havazásban, pocsétában nyargalt előre, ki a Kálvária utcáig, hogy onnan a Búzaszentelő utcán át bekanyarodjon Bakay Nándor Rigó utcai kendergyárához. Alacsony, hosszú nyerstéglaépület volt maga a gyár, melynek rácsos, homályos ablakalt por és szösz lepte be. A gépek zakatolása már messziről hallatszott, mert Bakay a gyár egyik részében apjának találmányát, a törő- és tilológépet is üzemeltette, hogy kedvére való finom szálakat kapjon a fás pozdorja eltávolítása után. Sokat utazott, hogy megfelelő kendert vásároljon, olyat, amelyet lehetőleg még zölden vágnak le, mert ezek lágyak és hajlékonyak, szemben a túlérettekkel, melyeknek rostjai közé gyantás anyagok száridn ik, s ezek merevvé, törékennyé teszik a fonalat. Ilyenkor persze, nem tudván legyőzni oktatótermészetét, a termelőt mindig tanítgatta is, hogy előbb mindig a hímnövényt sarlózza, ne nyűjje, vagyis ne gyökerestől tépa hímnövény, mihelyt elvirágzik, már sárgulni város a homoknak való zsákokat is sürgeti, tekezd, te akkor már nem alkalmas például a klntettel az árvízveszélyre. Mit tegyünk? vászongyártásra. A magló törzseket utóbb aras. _ Kérem, mindent le kell állítani - renc S a, 30 rOS OÍ 68 30 mag0t lS kapnak' delkezett Bakay —, a zsákok most a legfontoez a sabbak. Ez minket is védi S még egyszer vnonMikor Gábor benyitott az irodába, mely a dom, Puskás úr, ha hoznak be anyagot, elscnagy csarnoknak egy kis fülkéje volt csak. sorban • a szálak egyenlőségét ellenőrizze, mert üvegfallal elválasztva, éppen kenderszálalcat értéke ettől függ. Majd még beszélünk, most morzsolgatott az ujjai között, s egy férfinak egyelőre egy kedves vendégemmel kell szót magyarázott, aki, mint hamar kiderült, olyan váltanom. — Ezzel kezet nyújtott az üzetnveüzemvezető-féle volt, s aki a képviselő távolié- zetőnek, s Gábor felé fordult. tében gondoskodott a gyár zavartalan működéséről. Gábort észrevette, s rögtön intett neki, hogy csak foglaljon helyet, mert nem hagyhatja abba a tárgyalást. — Nézze, Puskás úr — törögette a fás szárakat —, ebben alig van rost, ezzel nem megyünk sokra. Ezt nyilván ármentesített területen termesztették, de megfelelő előkészítés nélkül. Nem vehetjük át! Ezerszer elmagyaráztam, megírtam, szónokoltam, hogy .a kenderből rost nélküli, elvadult kóró lesz, ha egy jó mélyszántás s egy korai forgatás nem előzi meg a vetést. Csak az erdők északi része előnyös kendertalajnak, s a réti földek, föltéve, hogy nem szikesek és vadvizesek, mert a nád dal a gyékénnyel, meg az évelő hunyorral a kender nem tudja fölvenni a versenyt, és el-—vad. Az olaszok, kérem, meszes és kova'ar•tnlmú területeken nemcsak sűrűn és mélyen szántanak, hanem még kapálnak is, arról nem beszélve, hogy az állati és vegyi trágyával sem — Baj van, Gábor? Az arcod nem sok jót árul el. — Baj, képviselő úr. Pistát letartóztatták, és Pestre vitték. — Felháborító —• robbant ki n heves vérű férfi, aztán ő is lehuppant az egyik székre, Gábor mellé. — Ezt mindenesetre orvosolni kell! — Nehéz lesz, mert a rendőrök Pista szüleit megfenyegették, hogy ne beszéljen a történtekről, ha nem akarnak a fiú sorsára jutni. Én is csak fogadkozással taudtam kicsikarni néhány szót az öreg Miska bácsiból, de őszintén szólva, mikor Pista nem érkezett meg reggel, hogy kimenjünk a töltéseikre dolgozni, akkor én már mindent tudtam. Szóval: nagyon diszkréten kell kezelni a dolgot, s inkább Pesten megbolygatni, mint itt. Bakay elgondolokodott, ráncolta homlokát, neki való csemege volt ez, egy fiatal baloldali ^^S^^^JL ^^ szegedi hadfit kellet megintenie' .^rdelto mint a selyemszál! Mondja meg a termelőnek, hogy ilyen rossz anvaaot mi nem tudunk felhasználni. A hajókötelek készülnek? — Pár nap múlva szállíthatjuk, igazgató úr — mondta az üzemvezető tisztelettel. — A ka tonaság számára gyártott istrángok és abrakosje M, mely elavult és ártalmas módszer, mert tarisznyák is már csak szállításra várnak, s a a kezét is, aztán fölpattant, s idegesen kezdett járkálni le-föl a kis fülkében. — Persze, ártani nem kívánok senkinek se, úgy kell viselkednem, mintha más forrásból értesültem volna a sajnálatos esetről. (Folytatjuk.)