Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-11 / 266. szám
SZOMBAT, 1973. NOVEMBER U. Befejezés előtt a vetés Az elmúH napokban sokat ledolgoztak hátrányukból a Szeged környéki mezőgazdasági nagyüzemek. Nincs már szőlő, értékes fűszernövény a földeken, a kukorica betakarítása és a vetés is befcsjezéséhee közeledik. Társadalmi segítséggel, erőgép átcsoportosításokkal gyorsították meg a mezőgazdasági munkák ütemét A szegedi .iárás homokvidékein kedvezőbb az összkép, de a feketeföldi gazdaságokban is tisztes eredményeket értek el napjainkig. Nehéz és lassú most már a talajelőkészítés, a vetés, a kukoricatörés, a felszabadult táblák előkészítésétől függ. A szegedi járásban és a szegedi határban is a korábbi elmaradáshoz képest sokat ledolgoztak hátrányukból a gazdaságok. A mihályteleki Üj Élet Tsz-ben a mélyszántás' kivételével befejezték az őszi munkákat. A szegedi Móra Ferenc Tsz még mélyszántással és kukoricatöréssel — ami 70 százalékra áll — „adós". A legnehezebb helyzetbe a szegedi gazdaságok közül a legnagyobb gazdaközösség, a Felszabadulás Tsz került ezen az őszön. A jó gépesítettség ellenére is jelentős társadalmi segítségre szorul; iskolák, katonák vállaltak részt a betakarításból, más Pár nap múlva elkészülnek a vetéssel a Felszabadulás Termelöszöve tkezetben is gazdaságok pedig gépekkel segítették ezt a feketeföldekkel rendelkező, jó hírű nagyüzemet. Az * utóbbi hetek rendkívüli erőfeszítése következtében megszületett a siker, hiszen a Felszabadulás Tsz-ben is befejezés előtt a kukorica törése — 90 százalékra áll —, s a vetéssel is elkészülnek pár nap múlva. Hangsúlyoznunk sem kell, ebben a közösségben termesztik a legtöbb kenyér- és takarmánybúzát, jóval többet. mint a másik két termelőszövetkezetben együttvéve. A ködös, nyálkás november figyelmeztet, nemcsak oda a jó idő, az őszi munkák is végefelé járnak. „titka" Munkaverseny a gumigyárban Érdemes megismerkedni a Szegedi EMERGÉ Gumigyár versenyszabályzatával, amelyét mintegy másfél év óta alkalmaznak. Már csak azért is, mert azóta egy csapásra megváltozott a gyár versenymozgalma. De azt is bátran hozzátehetjük: a munkások közérzete, a gyár eredménye is. Szigorú feltételek Közelebbről: az EMERGÉ-ben megkülönböztetik az üzemek közötti, az egyéni, a brigádversenyt, valamint a részjegyes akciót. Az egyéni versenyben mindenki részt vehet, a feltételeket előre szigorúan elhatároló és megfogalmazott pontokban írásban rögzítik. A munkások mennyiségi és minőségi szempontok szerint kapnak „osztályzatot", s eredményüket a maguk közül választott héttagú értékelő bizottság kizárólag elért teljesítményük adatai alapján bírálja el. Mint mondják, a bíráló bizottságban nincs főnöki vélemény, nincs főnök, mindent maguk döntenek el. Az abszolút sorrend érvényesül; előfordult, hogy a legtöbb helyezett egyugyanazon üzemrészből került ki, tehát ök kapták a jutalmat. Az első, s a többi díjat, amelyek mindig tekintélyes értékű tárgyak — automata mosógép, televízió, magnetofon. motorkerékpár stb. Az egyéni munkaversenyt egyéves teljesítmény alapján bírálják el; a brigádok külön versenyformában dolgozhatnak a kitűzött jutalomért, amelynek összegét maguk között tetszés szerint osztják el. Még érdekesebb az üzemek közötti verseny. A termelési, gazdasági-munkavédelmi szempontok alapján, pontos normák szerint pontrendszert állítottak föl. Ahhoz, hogy negyedévre a kitűzött 26 ezer forintos pénzjutalmat el lehessen érni, legalább ezer pontot kell teljesíteni. Természetesen ezt szintén pártatlan bíráló, bizottság vizsgálja felül. Az az üzemrész, amely az esztendőben a legtöbb pontot elérte, megszerzi a Kiváló címet, és az ezzel együtt járó 30 ezer forint jutalmat. A pénzzel megintcsak tetszés szerint gazdálkodik a dolgozók kollektívája, tehát azoknak ad belőle, akiket erre a legjobban érdemesnek tart. Több felelősséggel, nagyobb célokért KISZ-esek tevékenysége a tudományegyetemen Egyre több szó esik mostanában az MSZMP KB oktatáspolitikai határozatáról, mely az ifjúságpolitikai állásfoglalás szellemében elemzi a szervezett oktatásban, nevelésben résztvevőkre legtudatosabban ható nevelési rendszert. A KISZ KB is napirendre tűzte és megtárgyalta a határozatot, s részt kér a feladatok megvalósításának munkájából. Ezt az aktív részvételt az ifjúsági szervezet az egyik legfontosabb politikai feladatának tekinti. A József Attila Tudományegyetemen mintegy két és fél ezer KISZ-tag munkáját irányítja a vezetőség élén dr. Vastagh Pál titkár. Beszélgetésünkkor arra voltunk kíváncsiak, hogy a párthatározat nyilvánosságra hozatala óta eltelt rövid idő alatt a papírra vetett sorok közül mennyit sikerült lefordítaniuk a gyakorlat nyelvére, mik az első reagálások, milyen lehetőségek mozdultak meg. Sorokat ragadtunk ki a KISZ KB határozattervezetéből, s ezeket szembesítjük az első reagálásokkal. * „A hallgatók széleskörűen vegyenek részt az oktatás tartalmi feladatainak kialakításában, bővüljenek a KISZalapszervezetek, évfolyamok és tanszékek, oktatási-szervezeti egységek kapcsolatai." — A hallgatók választott képviselői részt vesznek az egyetemi tanács munkájában. Elmondhatjuk, azáltal, hogy kezdenek feloldódni a merev és hivatalos formák, több figyelmet és gondot fordíthatunk e lehetőség tartalmi oldalainak kiaknázására. Ezt is meg kell tanulni, hogy ne csak a demokratizmus és önkormányzat üres formája legyen csupán. Nem voltak ilyen irányú hagyományaink, s mint minden új dolognak, ennek is érési időre volt szüksége. Figyelmünk középpontjóban most a tanszékekkel kialakítandó szorosabb, közvetlenebb és hatásosabb kapcsolat áll. Azt szeretnénk, ha a hallgatók képviselői valóban képviselni tudnák társaik problémáit a fiatalokat közvetlenül érintő témákat tárgyaló tanszéki értekezleteken. * ,.Fejlesszék a KlSZ-szervezetek belső demokratizmusát, biztosítsák az egyénre ható, alapszervezeti keretekben is differenciáló nevelő munka feltételeit." — Hogy az előbbi problémánál maradjak: finomítani igyekszünk az egyetemi tanácsba és tanszékekre delegált fiatalok választását. Évfolyamgyűléseken választják meg a kari tanács tagjait, s a kari tanács tagjai közül kerülnek ki a tanszéki képviselők. Az egyetemi demokratizmus hagyományainak kialakítására nagy gondot fordítunk, s harcosabb, bátrabb vitákra, véleménynyilvánításokra sarkallunk, annál is inkább, mert véleményünk szerint itt kezdődik a közéletben való aktív részvétel. * „KTSZ-szervezetek segítsék az oktatási-nevelési feltételek javítását... Segítsék a tanyai kollégiumok működési feltételeinek javítását." — Az oktatáspolitikai határozat egyik első és legnagyobb lehetőségeket rejtő reflexiója volt annak az akciónak elindítása, melynek feladta az ásotthalmi körzet kilenc osztatlan tanyai iskolájának patronálása. Mit jelent ez? összesen körülbelül 800 tanyai általános iskolás gyereknek igyekszünk korszerű feltételeket teremteni. Eddig hét teherautónyi bútort szállítottunk ezeknek az iskoláknak, s a különböző tanszékeken most folynak a selejtezések. Sokféle szemléltető eszközt készítenek az egyetem hallgatói, mert az anyagi segítség mellett a tartalmi támogatásra is gondot szeretnénk fordítani. A 4—6 fős brigádok már megkezdték az iskolák patronálását, a hallgatók ötletei kifogyhatatlanok, szinte már nehéz őket mederben tartani. íme. ez Is annak bizonysága, hogy értelmes és hasznos célokért megmozdul a passzívnak kikiáltott egyetemi ifjúság. Nagyobb felelősséggel, nagyobb célokért dolgoznak a JATE KISZ-esei. Ha az első reflexiók ilyen tartalmasak, ennyire lényegi kérdéseket érintenek, akkor bízvást hihetünk abban, hogy az iskolarendszer továbbfejlesztésére irányuló társadalmi akció sikeres lesz és hamarosan országot átfogó eredményeket szül. Tandi Lajos Részjegy A legeredetibb forma kétségkívül a részjegyes verseny: az EMERGÉ 860 munkásából (ebben csak fizikai dolgozók vehetnek részt) jelenleg 460-nak van már részjegye. Mit jelent ez? Azt, hogy év közben a legjobban dolgozók — akik különleges helyzetben kitűnően végzik munkájukat, például határidő előtt teljesítik az exportíeladatot, gyorsan kijavítják az eltört gépet — teljesítményűkért 200-tól 2 ezer forint értékű részjegyet érdemelnek ki. Az év végén részjegyeik névértékével megnövelik nyereségüket. Azaz, ők már év közben eleve nagyobb összeget biztosítanak saját maguk számára, a gyengébben dolgozókkal szemben. Az EMERGÉ erre a célra 460 ezer forintot „tesz félre". Nem ritka, hogy egy-egy iparkodó munkásember részjegyekkel 5 ezer forintot is „lefoglal magának". a részesedés felosztása előtt. Az imént megismert versenyformát a kollektív szerződés melleitt ma a gyári alkotmány részének tartják. Betartását vagy betartatását maguk a munkások kísérik figyelemmel, illetve sürgetik. Mivel az üzemi párt- és szakszervezet megfelelő nyilvánosságot, azaz mindenkori betekintést nyújt a pontszámokba, a részjegyek számlájába. ennek a nyilvánosságnak felbecsülhetetlenül nagy mozgatóereje van. Hogy a Szegedi EMERGÉ Gumigyár az idei, rendkívül nehéz helyzetén is úrrá tudott lenni, hogy a rapszodikusan változó megrendeléseket teljesíthette, nagy része van ta munkaversenynek. Annak, hogy az emberek, a munkások, a szó legszorosabb értelmében érdekeltek abban, hogy az egyébként kényelmetlen és nehéz, rendkívüli feladatokat a minduntalan típusmódosításokat késedelem nélkül végrehajtsák, megoldják. Nemcsak a pénz S éppen ez az érdeklődés — érdekeltség — a hangsúlyos része az EMERGÉ versenymozgalmának. Kétségtelen, ebben a gyárban megtalálták azt a legjobb ösztönzési módot, amely a vállalat, és a munkás saját érdekét csaknem azonossá teszi! Amióta az új módszer van érvényben, a gumigyárban megszűnt „nehéz témának lenni" a munkaverseny, a vezetőket sem fönt, sem lent nem kell noszogatni arra, hogy támogassák, vagy „kibontakoztassák ..." Igaz, az első pillanatban tisztán az anyagi érdekeltség, a pénz látszik a „titok" nyitjának, mozgatójának. De csak az első pillanatban. Mert azzal, hogy méltó, s nem látszatfeladata és tétje van a munkaversenynek, a követelményeket csak tisztességes munkával lehet teljesíteni, hogy az értékelés a legbecsületesebb módon történik, — az eredményeknek vitathatatlan erkölcsi értéke lett. Ezért tisztelik az eredményeket éppen úgy, mint a munkaverseny győzteseit. Matkó István Egyszerűbben és gyorsabban Sajtótájékoztató a postai irányítószám-rendszer bevezetéséről A postai küldemények irányításának egyszerűsítése és meggyorsítása érdekében — mint ismeretes — január 1-én bevezetik a postai irányítószám-rendszert. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat pénteken sajtótájékoztatón ismertették a posta vezérigazgatóságon. A tájékoztatón részt vett Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a vezérigazgatója, és Lakatos Ernő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának Altalános elnökhelyettese. Tóth Illés, a postavezérigazgató első helyettese bevezetőben elmondotta, hogy az utóbbi tíz esztendőben 25 százalékkal növekedett a posta levél- és csomagforgalma. A mostani napi 2,5 millió küldemény feldolgozása, továbbítása a hagyományos módon — a nagy időszükséglet miatt és a megfelelően szakképzett munkaerő hiányában — egyre nehezebb. A posta a feldolgozó szolgálat korszerűsítésére, gépesítésére komplex tervet A\ nagy köd miatt: Késtek a buszok, a vonatok állított össze, ennek egy része, mintegy első lépcsője az irányítószámok használata. Ez lehetővé teszi, hogy a forgalom növekedéséből eredő többletmunkát a jelenlegi adottságokkal is el lehessen látni, miután az irányítószámos feldolgozáshoz nincsen szükség a korábbi széles körű földrajztudáshoz, több mint háromezer helységnév ismeretéhez, mert a levelek irányítása a számok logikája alapján történik, posta Az irányítószám bevezetése elsősorban a postának nyújt nagy segítséget. Az irányítószám-rendszer lényege, hogy a rendeltetési, illetve a feladási helyet a nagyobb városokban a kézbesítőkörzet jelzi. Az ország valamennyi postahivatallal rendelkező helysége önálló, négyjegyű irányítószámot kapott: az a település, ahol nincs postahivatal, a kézbesítőhivatal (utolsó posta) számát „használja". A fővárosban és öt vidéki nagyvárosban — Debrecenben, Győrött, Miskolcon. Pécsett és Szegeden — az irányítószám a kézbesítés közelebbi helyét is megjelöli. Külön irányítószáma van a postafiókoknak és külön egyedi számuk a nagyforgalmú fiókbérlőknek. A posta az országot 9 gócterületre. 80 irányítási területre és 368 irányító körzetre osztotta fel. A gócterületek: Budapest, külön a főváros környéke, valamint Péntek reggel sűrű ködre ébredt nemcsak a főváros, az ország. A tejfehér, a látást erősen nehezítő ködben valamennyi jármű csak a rendesnél lassabban közlekedhetett. A köd nemcsak a fővárosban: az egész- országban lassította a közlekedést — jelentette a KPM útügyelete. A Volán-autóbuszok 10—30 perces késéssel érkeztek, a MÁV-szerelvények a megszokottnál jóval lassabban haladhattak. A vonatok általában 10—39 percet késtek. a gócterülelet, az első ketté együtt az irányítási területet, a három együtt az irányítási körzetet, az egész négyjegyű szám pedig a rendeltetési helyet jelöli. Lényegében tehát a postások a négy számból — a helységnév feltüntetése nélkül is — kiolvassák a küldemény rendeltetési helyét. A posta azért kéri az irányítószám után a város vagy községnév feltüntetését is, hogy az irányítószám esetleges elírása esetében is kézbesíthessék a küldeményt A bonyolultnak tűnő rendszer a valóságban igen egyszerű. A közönségnek csak a négy szám féltüntetése okoz némi többletmunkát, viszont lehetővé teszi a címzés rövidítését, mert elhagyható belőle a megye, a járás neve. az utolsó posta feltüntetése, illetve a kerület neve vagy száma. Az irányítószámot a rendeltetési hely neve elé kell írni. Hétfőtől árusítja a posta az iráiiyítószám használatával kapcsolatos kiadványait. amelyek részletesen eligazítják a közönséget, mintát adnak a küldemények címzéséhez, s természetesen feltüntetik az irányítószámokat. Négymillió példányban adják ki — 1,50 forintos áron — a postai irányítószámok jegyzékét, amely tartalmazza az ország valamennyi helységének névé* és irányítószámát. Megjelenik külön Budapest és külön-külön az ország öt Hatvan, Debrecen, Szolnok, nagyvárosának utcajegyzéke Kecskemét, Dombóvár, Székesfehérvár, Győr és környéke. Budapesten a négyjegyű irányítószámból az első a gócterületet, a következő kettő a kerületet, az utolsó pedig a kézbesítő körzetet jelenti. Vidéken a -számcsoport első számjegye — az utcanév mellett az irányítószámmal —, valamint a postai fiókbérlök nevét és irányítószámukat tartalmazó kiadvány. A közönség az irányítószámokat egyébként a postahivatalokban levő jegyzékekből is megtudhatja. (MTI)