Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-21 / 274. szám

KEDD. 1972. NOVEMBER 21. Bor­vidékeink A tokaji borvidéken is be­fejeződött a szüret, az aszú­szőlő ls puttonyokba került Most a számvetés időszaka kövekezik, amely nemcsak az évi termést, hanem az el­múlt évtizedekben megtett utat is elemzés alá veszi Érthető ez, hiszen a magyar mezőgazdaság egyik legrégibb és legfontosabb ágazata a szőlő- és bortermelés. A ki­alakult borvidékek sokszínű­vé, ízekben gazdaggá, válto­zatossá tették a magyar bo­rok választékát A szőlő- és bortermelés hagyományait szocialista mezőgazdaságunk örökölte, és a korszerű agrár­tudomány eredményeit fel­használva továbbfejlesztik azt. A felszabadulás előtt (1931 —40-es évek átlagában) 3 millió hektoliter bort ter­meltünk. az 1966—70-es évek­ben 4,5 millió hektolitert, lé­nyegében ugyanakkora — 220 ezer hektár területen. Hazánk a világ bortermelé­sének 1,5%-át adja, a bor­termelő országok sorában 14. helyet foglalja el. Az egy főre jutó hazai borfogyasztás csaknem 38 liter. A szőlő- és bortermelés növekedése évi 1 millió hektoliter bor kivi­telét teszi lehetővé. A szőlőtermelés 1066—70 között hektáronként 35,6 má­zsára emelkedett, a felszaba. dúlás előtti 24,2 mázsával szemben. Eredményeink azonban a francia és olasz terméseredmények (80—90 mázsa'hektár) mellett elma­radnak. Magyarországon is sok az olyan nagyüzem, ahol az országos átlagot jóval meghaladó szőlőmennyiséget szüretelnek (1970-ben 58,6 mázsa hektár, az országos át­lag 41,4 mázsaTiektár). Az állami gazdaságok az ország szőlőterületének 9, a termelőszövetkezetek 52, az egyéni termelők 39°0-ával rendelkeznek. Az állami gaz­daságok eredményeit nagy­mértékben befolyásolja az al­kalmazott modern agrotech­nika, a nagy hozamú fajták telepítése és a gépesítés. A hazánkban megrendezett 1. borvilágversenj'en 34 or­szág 1378 borfajtája vett részt. Magyarország itt 66 borfajtával szerepelt igen jó eredménnyel. A borvilágver­seny jó alkalom volt a nem­zetközi összehasonlításra, és az új bortermelő módszerek megismerésére is. Cipőmúzeum A világ legnagyobb cipő­múzeuma Gottwaldovban található, a csehszlovákiai Svit Művek 16 emeletes központi épületében. Itt van a világ egyik legnagyobb ci­pőgyára, s 28 ezer főnyi dol­gozója évi 60 millió pár ci­pőt termel. A múzeum azon­ban a lábbeli egész történeti fejlődését is bemutatja, kü­lönböző korok és népek vi­seletét, a cipőkészítők élet­körülményeit, munkaeszkö­zeit, egészen ősi koroktól a mai napig. A kiállítás össze­sen 1800-féle lábbelit mulat be. Évente sok ezer turista te­kinti meg a cipőkiállítást, amelynek legértékesebb da­rabjai az eredeti indián mo­kasszinok, és a napóleoni háborúk óriási lovaglócsiz­mák I. KERÜLET (I&zaKsafc: Edes Vencel Zászlósi Marta, iluszár Adám Bujdosó Uona. dr. ürdóg István Laczkó Piroska, Ványai KA1­imán és Zslkó Erzsébet, Puskás Albert és Tóth Eszter, Szolcsá­nyi Tamás és Kiss nona. Kiss Pál és Pintér Mária, Msrton Zoltán is Bodó Mária, Kertes László és BalAsházi Ágnes, Gá­bor János és Eszik Margit, Kuty Ervin és Vas Erzsébet, dr. Bog­dán József és Erdei Ibolya, Hor­gos János és Kiss Irén. Varga József és Horváth Edit házassá­got kötöttek. Születés: dr. Vámos Károly­nak és Kardos Évának Dóra Eva, Erdélyi Ferencnek és Bn­ta Margitnak Mária. Klazslk Györgynek és Tóth Teréziának György János, Kiss Józsefnek és Dombi Irénnek Ildikó And­rea, Vadas Józsefnek és Gyar­mati Irénnek Angelika, Détán Józsefnek és Gcra Irénnek And­rea. Hermanutz Gáspárnak és Huber Máriának Tímea, Her­manutz Gaspárnak és Huber Máriának Andrea, Hermanutz G&spurnak és Huber Má­rtanak Udtkó. papdl Vince Józsefnek és Vér Ilonának Gá­bor. Movlk Ferenc Gábornak és Köles Juliannának Gábor Fe­renc. Török Jánosnak és Fábián Magdolnának Norbert Ferenc, Kozárt Józsi-fnek és Dudás Ju­ditnak Katalin. Tóth Mihálynak és Kiss Rozáliának Attila Mi­hály. Fódi Istvánnak éj Dobó Etelkának István. Rákóczi Ká­rolynak és Fábián Erzsébetnek Zsuzsanna, Törók Jánosnak és Puskás Agnesnak Mónika. Szil­via, Kovács Györgynek és Kos­kocsák Máriának Krisztina Mó­nika, Sebesjnári Mihálynak és Kiss Juditnak Judit, Balogh Fe­rencnek és Gyöngyösi Klárának Zoltán Ferenc, Kálmán József­nek és Zsembori Veronikának Szabolcs, dr. Boros Ernónek és dr. Tas Margitnak Kálmán Bé­la, Nacsa Gábornak és Gazdag Zsuzsannának Ildikó. Rekedt­Nagy Mihálynak és Antal Anná­nak Mónika Erzsébet, Llppal Attilának es Takács Emíliának Róbert. Bányai Andrásnak és Horvát Ilonanak Andrea Anna, Lakatos Ferencnek és Kovács Évának Ferenc. Juhász Attilá­nak es Mikes .Tullannanak Eme­se Valéria. Nádházi Lajosnak és Balog Rozáliának Lajos, Ördög Józsefnek és Bálint Ilonának Jó­zsef. Tölcséres Andrásnak és Papp Mugdolnának Zsuzsanna Erzsébet. Czene Ferencnek és Csukás Piroskának Mónika Pi­roska. Mészáros Józsefnek és Ba.ver Máriának Marianna. Tün­di Latosnak és Hontl Katalin­nak Barbara. Borsos Sándor­nak és Becskel Erzsébetnek Sándor. K'rály Lászlónak és Fudor Mártanak Róbert László. Fodor Laszlónak és Zomborl Etelkának Erika, sági Mihály­nak és Vtgh Honának Tibor. Pintér Zoltánnak és Parafil Ibolyának Emese Ibolya. Schrel­ber Lászlónak és Juhasz Klárá­nak Mónika. Laczkó Jánosnak Lévai Borbálának János Pé­ter. Tóth Péternek és Mészáros Katalinnak Elvira. Kapnia Mi­hálynak és Kovács Juliannának Ágnes Eva. Bölcskel Gyulának és Kakuszi Zsuzsannának Zsu­zsanna. dr. Gerzanits Mtlclósnak ós dr. Buczkó Annamáriának Miklós Levente. Abrnhám-Funis Gézának és Kovács Évának Gé­za István. Vlndecker Sámuelnek es Tóth Erzsébetnek Melinda. Kovács Lászlónak és Búza! Klá­rának László Tamás. Kovács At­tilának és Gáb Ibolvának Ró­bert. Mede Józsefnek és Szon­da Irennek .Tózseí Miklós. Hős­Nagy Pálnak és Nagy Margit­nak Mónika. Szilágyi Sándornak és dr. Balogh Evanak Andrea, Budévölgyl Gézának és Nado­bán Erzsébetnek Géza Róbert. HoBó Istvánnak: és Várszegi Anyakönyvi hírek Irénnek Zsolt nevű gyermekük született. Halálozás: Tuksa Istvánná Csí­kos Katalin, Sárkány Ferencné Szücs-Borus Anna, Simon Gé­zane Katona Anna, Zvada Zsu­zsanna, Csala Ferenc, Kormos lstvánné Samyal Julianna, Ju­hász József, Lázi Lajos, Nyáry György,, Gergely Jolán, Veres Gyula, Balogh Jánosnó Fodor Erzsébet, serédl Jenő. Szabó Károlyné Csikós Hona, Paksi Róbert, Szénás! Margit Éva, Pa­tylk Ferenc. Várady János. Szi­ládl Lajos, Hunyadi János. Fö­di Sándor. Jelenczik Laiosné Szabó Erzsébet, Eöldl Ferenc. NovAk Gyula. Kornye György­né Olár Flóra, Bugyi Józséf meghalt. n. KERÜLET Házasság: Tóth József és Kovács Rozália. Kanalas Lász­ló József és Horváth Julianna, Rózsi János Antal és Szllasi Ro­zália. Katona János Mátyás és Papdl Erzsébet, Száraz János Zoltán és Csesznek nona házas­ságot kötöttek. Halálozás: Boros Benőné Kál­mán Bella. Sánta Antalné Csil­lag Katalin. Balogh Ferenc. Na­csa Lajosne Bálint Julianna, Süli Istvánné Kocsis Teréz meg­halt. III. KERÜLET Házasság: Gyarmati Károlv és Borsi Piroska házasságot kötöt­tek. Születés: Gutl Istvánnak és Bodor Máriának Norbert Ar­nold, Szlkszai Imrének és Kó­nya Honának Andrea, Király Ferenc Lászlónak és Szalma Irénnek Ágnes, Orbán István­nak és Makal Éva Ilonának Zi­ta Eva, Rejka Ferencnek és Farkas Lenkének Beáta, Vastag Istvánnak és Vígh Rozáliának Annamária, Zsótér József Pé­ternek és Muhari Juliannának Éva Mónika, Kántor Lászlónak és Nacsa Annának Anna Má­ria. Kotormán Mihálynak és Luttenberger Irénnek Attila, Sánta Szilveszternek és Babrci Gizellának Anikó Ibolya, Spl­czer Jánosnak és Géczl Gizella Máriának Szilvia, Kurtucz Béla Mihálynak és Palotás Bertának Orsolya, Jó Tibornak és Molnár Máriának Márta Ildikó, Kopasz Józsefnek és Juhász Annának Mónika, Sárközi Kálmánnak és Kolompár Etelkának Ágnes Etelka. Szabó Zsigmond Zoltán­nak és Dudás Györgyinek Norbert Károly, Veres Jánosnak és Zsíros Juliannának Julianna, Fldrich László Marionnak és Szakáll Anna Rozáliának Lász­ló, Gyuris Márknak és Szeme­rédi Rozáliának Tímea. Sebők Istvánnak és Kovács Eszternek Attila. Szilágyi Árpád Józsefnek és Mamuzslch Erzsébetnek Er­zsébet Gabriella nevű gyerme­kük született. Halálozás: Bozsó István, Csen­gődi Kandómé Ungi Anna, Se­bők Istvánné Lovászi Rozália, Csányi Sándorné Szegi Anna, Fránya Gyuláné Pálfi Mária, Kováts József. Heckmann Gás­pár Ernő, Horváth Pál, Fábián Ferencné Miklós-Balog Etel. Mo­ráth Józsefné Csikós Veronika. Gárgyán István, Tnjti István, Erdélyi Józsefné Kölber Hona Margit, Csillag Mihály, Szlkora Vince, Csótl-Gyapjas sándorné Dobó Rozália. Pataki András, Daróczi Mihály. Ábrahám Fe­rencné Vajda Mária meghalt. Milyen változások lesznek a nyugdíjrendszerben ? Öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékra vonatkozó rendelkezések A jelenlegi szabályok sze­rint az öregségi, a munka­képtelenségi és az özvegyi járadékot korlátozás nélkül folyósítják, ha a járadékos a termelőszövetkezetben fi­zikai munkát végez. Ha azonban a járadékos a ter­melőszövetkezetben nem fi­zikai munkát végez, a jára­dékot naptári évenként ad­dig folyósítják, amíg a jára­dékos teljesítménye a naptá­ri évben a 120 munkanapot meg nem haladta. Ez a fo­lyósítási szabály 1973. után is érvényben marad. Változnak azonban a sza­bályok arra az esetre, ha a járadékos a termelőszövet­kezeten kívül végzett tevé­kenysége alapján jut kere­sethez, jövedelemhez, vagy pedig, ha nyugellátása van. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis a járadékot naptári évenként addig folyósítják, amíg a járadékos vagy há­zastársa keresete, jövedelme, illetőleg nyugellátása a nap­tári évben a 3120 Ft-ot meg nem haladta. Az új rendelkezések e szabályokat lényegesen mó­dosítják. Külön rendelkezé­sek érvényesek arra az esetre, ha a járadékosnak saját magának van keresete, jövedelme, és külön arra az esetre, ha a járadékos há­zastársának van keresete, il­letőleg jövedelme, valamint arra az esetre, ha a járadé­kost egyéb címen is megil­leti nyugellátás (egyéb ellá­tás). Annak a járadékosnak, akit munkaviszonyban, kis­ipari szövetkezet tagjaként, bedolgozóként vagy megbí­zással foglalkoztatnak, az öregségi, a munkaképtelen­ségi, illetőleg az özvegyi já­radékát naptári évenként addig folyósítják, amíg a járadékos keresete (munka­bére, munkadíja) a naptári évben a 6000 Ft-ot nem ha­ladja meg. A járadék meg­állapítása évében a 6000 Ft keretösszeg annyiszor 500 Ft-tal csökken, ahány teljes naptári hónap a járadék megállapításáig eltelt. Ha a járadékos keresete a 6000 Ft-ot elérte, és tovább dolgozik, az öregségi, a munkaképtelenségi és az öz­vegyi járadék folyósítását szüneteltetik a naptári év végéig minden olyan naptári hónapban, amelyben munka­bért, illetőleg munkadíjat kapott. Például: az öregségi jára­dékos havi 900 Ft munkabér mellett éjjeliőrként munka­viszonyban áll; járadékát a naptári év első hat hónapjá­ban korlátozás nélkül meg­kapja, mert ez alatt 5400 Ft-ot keresett. A VII. hó­napban kapott 900 Ft mun­kabérével azonban keresete a 6000 Ft-ot már túllépi, és így július hónapban öregsegi járadékát már nem folyó­sítják. Ha továbbra is mun­kaviszonyban marad, jára­dékának folyósítása akkor is szünetel, ha rövidebb mun­kaidőben dolgozik tovább, és a havi munkabére 900 Ft­nál kevesebb. De szünetejte­tik a járadékát akkor is, ha keresőképtelen betegsége mi­att munkabér helyett táp­pénzt kap. A kereset, jövedelem ösz­szegére tekintet nélkül szü­neteltetik az öregségi, a munkaképtelenségi és az öz­vegyi járadék folyósítását abban az esetben, ha a jára­dékos iparjogosítvány alap­ján kisipari vagy kereskedői tevékenységet folytat, vagy a járadékosnak hasznot haj­tó jogosítványa Van, illetőleg a járadékos kereső tevé­kenységet folytató munkakö­zösség tagja. Nem szünetel­tetik azonban a járadék fo­lyósítását abban az esetben, ha a járadékos javító-szol­gáltató tevékenységre kapott kisipari működési engedély alapján folytat javító-szol­gáltató tevékenységet. Az öregségi és a munka­képtelenségi járadék folyósí­tását szüneteltetik, ha a já­radékossal együtt élő házas­társának munkaviszonyból, kisipari szövetkezeti tagság­ból, bedolgozóként kapott munkadíjából, vagy megbí­zásból származó keresete a havt 1200 Ft-ot meghaladja. Szüneteltetik a járadék fo­lyósítását akkor is, ha a há­zastárs nyugellátásban ré­szesül, és ennek összege a saját jogú és az özvegyi nyugdíj együttes folyósítási összeghatárát (1973-ban havi 849 Ft-ot) meghaladja. Ha a házastársnak kerese­te és nyugellátása is van, de keresete havi 1700 Ft-nál, nyugellátása pedig havi 849 Ft-nál kevesebb, az öregségi és a munkaképtelenségi já­radék folyósítását akkor szüneteltetik, ha a kereset és a nyugellátás együttes összege havi 1700 Ft-nál több. A kereset, jövedelem ösz­szegére tekintet nélkül szü­neteltetik az öregségi és a munkaképtelenségi járadék folyósítását abban az eset­ben, ha a házastárs kisipa­ros, magánkereskedő, vagy hasznot hajtó jogosítvány­nyal rendelkezik, illetőleg kereső tevékenységet folyta­tó munkaközösség tagja. Nem szüneteltetik azonban a járadék folyósítását akkor, ha a házastárs javító-szol­gáltató tevékenységre kapott kisipari működési engeaély alapján folytat javító-szol­gáltató tevékenységet. Ha az öregségi, a munka­képtelenségi, illetőleg az öz­vegyi járadékosnak a terme­lőszövetkezeti öregségi nyug­díj legkisebb összegét — 1973-ban havi 488 Ft-ot — el nem értő nyugellátása is van, vagy az 1938. évi, XII. törvény alapján megállapí­tott (ún. OMBI) járadékban, 66 százalékot meg nem ha­ladó munkaképesség-csökke­nés alapján járó baleseti já­radékban, özvegyi nyugellá­tásban, hadigondozási pénz­ellátásban, a „Népművészet Mestere" kitüntető cím alapján megállapított nyug­ellátásban részesül, kérheti, hogy ezt a nyugellátását öregségi, munkaképtelensé­gi, illetőleg özvegyi járadé­kából 1973-ban legfeljebb havi 849 Ft-ra egészítsék ki. Ez az összeghatár 1974-től naptári évenként 2—2 száza­lékkal emelkedik. Ebbe a határosszegbe nem számít­ják bele a családi pótlékot, és a házastársi pótlékot. A felsorolt ellátások tehát a meghatározott összeghatá­rig, vagyis 1973-ban legfel­jebb havi 849 Ft-ig együtte­sen is folyósíthatok. Az a járadékos, aki a 100 százalékos hadirokkantnak járó hadigondozási pénzel­látásban vagy a vakok sze­mélyi járadékában részesül, e nyugellátásokra tekintet nélkül megkaphatja öregsé­gi, munkaképtelenségi, ille­tőleg özvegyi járadékát is. Munkavédelmi hónap A balesetek megelőzésé­ben nagy szerepe van a mindenre kiterjedő gyakor­lati oktatásnak, a megtör­tént balesetek szemléltető, tanulságlevonó ismertetésé­nek, a figyelem felhívásá­nak, és a fegyelem fokozá­sának egyaránt. Ezeket a célokat szolgálja a Kender­fonó és Szövőipari Vállalat­nál a munkavédelmi hónap. Most, novemberben fokozot­tabban felhívják a figyel­met a balesetek megelőzé­sére; propagandával, anké­tokkal, filmbemutatókkal igyekeznek további javulást elérni. BERCZELI A. KÁROLY Hullámsír 123 Tandari szeme fölcsillant. No. mégse volt kár. hogy idejött. — De hát. csak úgy rátörtek a maga házára, mint a zsiványok, magát megkötözték, s a ke­lengyét elvitték? Maga semmit sem csinált? Nem védekezett ? — Hát persze, hogy védekeztem. Az a Gá­bor az arcomba vágott... — De élőbb talán maga mondott neki va­lamit? Nem? Megint nehéz lett a vádló helyzetee — No. bökje ki, Sándor. Ismernem kell a tényeket. Biztosan lekurvázta a húgát, meg talán az anyját is. — Mövallom. ez történt — De akkor a bátyja, ha ez még rágalom is, jogosan védte meg a húga. meg az anyja be­csületét S maga visszaütött? Tandari mar megint elment volna. Késsel támadtam rá, de a Kopasz Matyi ki­verte a kezemből. — S ha megszúrja azt a Bite Gábort, vagy meg is öli. akkor megint maga került volna bajba, mert ez bizony gyilkosság, még ha erő­sen felindult állapotban tette is. — Akkor mi lögyön moet? — kérdezte tü­relmetlenebbül Tandari. — Érzőm, hogy vala­mi igazam neköm is van, mert az mégse járja, hogy csak úgy betörnek az én házamba, s a szömöm láttára elviszik, amit akarnak. Az ügyvéd elgondolkodott. — Hát, igen, ebbe bele lehetne kapaszkodni, de, sajno6, a másik felet is meg kell hallgat­nom, mert csak úgy vállalkozom a maga vé­delmére, Sándor, ha valóban meg is tudom vé­deni. Büntetve volt már? Tandari lesütötte a szemét. — Bicskázásért, kétször. — Szóval, ült is. — Csak egyször. A másik pénzbírság volt. — Sajnos, ez súlyosbító körülmény. Aztán, ha kisül magáról, hogy az asszonyt megrágal­mazta, s ártatlanul hurcolta meg, akkor ők iognak pereskedni, s azt maga mindenképpen elveszíti. S az se valószínű, hogy az asszony bátyja, aki maga is jogász, betört volna ma­gához, hanem bizonyára szépen megkérte, hogy békésen szolgáltassa ki a húga szükséges hol­miját, ha fnár sehogy se tud vele együttélni. Hiszen az a kelengye az asszonyé, az őt illeti meg, az az ő tulajdona. Ugye, megkérte magát? — Hát. először csakugyan szépen szólt hoz­zám ... Hanem, úgy látom, nem lőttem itt oko­sabb sömmivel se — s fölemelkedett a kényel­mes karosszékből. — Akkor mindönt nyeljek le. a törvény sömmit se töhet? — Mindent megtehet, ha az ügy igaz ügy, de a maga esetében könnyen a visszájára sülhet el a dolog, s ezt nem venném a lelkemre, Sándor. Segíteni, s nem ártani akarok. Ez a mester­ségem. Attól tartők, hogy maga nem becsülte meg magát, mert a Bite családról én még soha semmi rosszat nem hallottam, pedig összeged! vagyok. Tandari morgott, most már ő is megbicsa­kolta magát, látta, hogy semmivel sem jutott előbbre. Persze — gondolta — ez az úrféle is a kiurasodott Gábor pártját fogja, a magafajta egyszerű ember ezeknél sose ér célt. Kedvetlen arccal nyúlt a zsebébe, hogy az erszényét elő­kotorássza. Nem szívesen. nagyon körülménye­sen hajtotta végre ezt a műveletet. — Aztán mit köll ezért fizetni? — nézett föl ellenségesen. — Semmit. Sándor. De fogadja meg a ta­nácsom. Ne firtassa ezt a dolgot, előbb-utóbb úgyis minden feledésbe megy. — De a szégyön — bökte ki keservesen. — Hát az asszony szégyene? Az sokkal sú­lyosabb. Mert egy férfi mindig férfi marad, de ha egy asszonynak híre támad, akkor csak zárdába vonulhat. Ezt meg kell érteni Sándor. Maga nem rossz ember — gazsulált neki —, talán csak hirtelen természetű. Vagy betege­sen féltékeny. Hát békél ien meg előbb magá­val. s akkor minden simán megoldódik. Ha el­válnak. űj asszonyt is vihet a házhoz, kap min­den ujjára egyet. De meg Veronka is vissza­térhet még, amilyen mutatós Ifjú maga. Tandari kényszeredetten elmosolyodott. — Az már aligha gyün vissza. De tán jobb is így. — No, látja, Sándor. Az idő gyógyít. Pár év múlva eszébe se jut már az egész. Hát, Isten áldja! Aztán, ha valami ügyes-bajos dolga van, csak forduljon hozzám bizalommal. ( Folytat jukj i

Next

/
Thumbnails
Contents