Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-19 / 273. szám

8 VASÁRNAP, 1972. NOVEMBER 1®. KÖZMŰVELŐDÉSI KÖNYVTÁRAINK TOVÁBBFEJLESZTÉSE KELLEMES HAJLÉK tése. Lakosságunk 21,5%-a iratkozott be könyvtárainkba, de ennél sokkal többen olvasnak, hiszen közel 20 millióra tehető az évi egyéni könyvvásárlásra fordított összeg megyénkben. Végrehajtó Bizottságunk az idén jelentós összegekkel segített könyv beszerzési gondjaink megoldásában, amelynek eredményeként 1973-ban az átlagellátottságú megyék fölé emelkedhetünk. Az olvasók számának országosan tapasztalható csökkentése az utóbbi időben mérséklődölt. Mindszenti könyvtárosunk jelezte, hogy tanyai területekről is fokozott igény jelentkezik a TV és a rádió könyvajánló műsorai következtében a legfrissebb irodalom iránt, amelyet két-három napon belül keres az olvasó. Sajnos — még nem tartunk ott, hogy könyvtáraink ilyen gyorsan reagálnának a jelentkező igényekre. pedig ez lenne egyik jelentős feladatuk. Könyvterjesztésünk az utóbbi években fejlődésen ment keresztül, de a megjelenő irodalom mechanikus terítése még sokakat elzár a könyvtől. (Példa erre a közelmúltban megjelent Borbás: Közkatonák c. memoárja, amelyből helyenként 4, 40, 15 példány vagy semmi sem jutott.) Nem kellene például Dér Endre Mi pulóveresek-jét addig Zalában terjeszteni. amíg idehaza nem ismerik az olvasók. Ifjúságunk több csatornán át jut a könyvhöz. Rendelkezésére állanak a közművelődési, a szakszervezeti és az iskolai könyvtárak. Rendkívül jelentős az iskolai könyvtárak szerepe. Egyedül csak ebben a hálózatban 266 ifjúsági könyvtáros több mint 40 000 tanulóval foglalkozik, kölcsönzésük eléri az évi 170 000 kötetet. a rendelkezésre álló könyvállomány 42,5 százalékát. Persze, el kell ismerni, hogy az iskolai könyvtárak könyvállománya fokozatosan elavult, s jelentős felfrissítésére van szükség. De térjünk vissza arra a kérdésre, hogy napjainkban mit keres az olvasó? Keresett művek lettek az ismeretterjesztő, az ideológiai-politikai művek, a memoárok. Tömeges az igény a TV által az utóbbi években műsorra tűzött nagy sikerű művek iránt, amelyeket könyvtáraink csak az előjegyzés sorrendjében tudnak kölcsönözni. (Galsworthy: Forsite Sagn. Mikszáth: Fekete város. Charlotte Bronté: Jane Eyre, Dickens: Copperfield Dávid. Twist Olivér, de keresik Charrióre Pillangó-ját, Nemeskürthy Rékviem-jét, Fehér Klára. Szilvási Lajos regényeit. Berkási valamit veszített népszerűségéből.) A tanyai könyvtárakban nőtt a népiesek iránti ieény (Veres Péter. Szabó Pál. Illyés Gyula művei), s ezek arányában érdeklődés-csökkenés tapasztalható a klasszikusok (Jókai, Mikszáth, Móricz) iránt. Változatlanul keresettek a mesék, kalandos történetek, de a Fűszerek Könyve is. A szakkönyvek közül a gépkocsival és a háziállatok tartásóval foglalkozók a keresettebbek. Gőg Richárd nem hitt a halálban. Mint „olyan", valóban létezik; de eddig eszébe sem jutott, hogy vele is megtörténhetik. S ekkor nagyon hasonlított egy szürke kis emberre, aki belenézett a tükörbe, és látta kopaszságát, árvaságát és egy rettentő árnyat tarkója mögött elsuhanni. A tükörkép valójában ő volt, egykori Gőg Richárd. Meghalok én is, és nincs sírom. Nem mindegy, hol fekszik az ember. Utolsó büszkesége súgta ezt neki, még nem volt porig alázva, hiszen még élt. Elhatározta, hogy megnézi a sírokat. Nagyon régen járt ilyen helyen. Estére végzett az összes temetőkkel. A kapuk fölött kopottan intő szó — feltámadunk — most először nyert értelmet előtte. Az ember míg cselekszik, vagyis valóban éli életét, nemigen ügyel sem a teológusokra, sem az ateistákra. Gőg Richárd megdöbbenve fedezte fel a tényt* nem hisz a feltámadásban. Este sokáig szürcsölte teáját, és gondolkozott ezen a dolgon. Kétségtelennek tűnt előtte, hogy teste elenyészik a földben, mindhiába tették kriptába, vagy lucskos, sáros gödörbe. Gondozott vagy gondozatlan sír a halottnak mit sem számít De ml van a lélekkel? Ügy spekulált, hogy ha elenyészik az a szerkezét, melyet a lélek mozgatott, megszűnik maga a mozgató erő is. Sivár következtetés volt, bár mindig sejtette, hogy így áll a dolog, de komolyan nem gondolt erre. Az ember tele van tervekkel, nem nyugtalankodik. S most nincsenek tervei, hiszen ideje átadni a szobakulcsot. Ám azért nem lehet csak úgy, nyomtalanul eltűnni. Volt Gőg Richárd, nincs többé, mintha nem is lett volna. Emlékművek kellenek, igen, ez az, de én por Richárd vagyok, és nincs lehetőségem se piramisra, se szoborra. Hatalmam nem volt, az a bizonyos lélek sem volt olyan kisugárzó, hogy az emberek hálásan dicsőítsenek valamiért. És egyáltalán. Volt valami. amit értük tettem? Ki emlékszik rám szívesen' Kicsoda? Ült éjjel lámpa alatt a város tömegében egy szobában és nem talált senkit, aki eljönne temetésére. Még nem késő. Még lehet valamit csinálni. Jót tenni valakivel. Segíteni valami társadalmi munkában. Előfizetni egy rosszul menő lapra. Kibékülni haragosaival, megváltoztatni nevét, Por Richardra. Nem, mindez vicces lenne, de semmi más. mint öncsalás. Elmúlt az alkalom. Be kell látnom, hogy nem használtam ki azt, ami Gőg Richárddá lett a tovatűnő időben. S ekkor csodálatosan megnyugodott. lefeküdt és elaludt Reggel új erőre kapva esti gondolataitól, nekilátott helyrehozni a dolgot. Gőg Richárd emléke egy kicsit mégis élni fog. Hiszen mi sem egyszerűbb, vesz egy kriptát. Lehetőleg olyan temetőben. amelyet nem terveznek felszámolni. Lehetőleg nagy legyen a kripta, és útban legyen, amit kerülgetni kell, arra menjen el minden gyászmenet És a nagy fekete kövön ragyogjon mindössze egy név, semmi más, se foglalkozás, se évszám, csupán ez — GÖG RICHÁRD. Kénytelenek lesznek elolvasni. És majd kérdezgetik, ki volt ez az ember? Mint nyugalmazott dohányjövedéki felügyelőnek kevés megtakarított pénze volt, de ezt belefektette a vásárlásba. Megfelelő utolsó hajlékot sikerült találnia, hiszen ilyesmit már hirdetnek is, de ő kéz alatt vette. Négyszemélyes volt, száraz. A sűrű rácson át látni majd a koporsót. Gőg Richárd állt a kriptában, mint új tulajdonos, és még mindig volt benne bizonytalanság. A kripta négyszemélyes. Valószínű, hogy halála után még három igénylő beköltözik, amilyen erőszakosak az emberek. Legjobb lenne még most, idejében megismerkedni ezekkel a lakókkal. Társbérlőket kell keresnie. De nyomban elvetette ezt a gondolatot. Négy név állna a kövön, s akkor nem ér az egész semmit. Ez a kriptaügy lesújtotta. Egyszemélyeset kellett volna venni. Kiállt a kirpta elé, és elnézte a várost. Hát innen nem lehet belőle látni semmit. Nincs jó kilátás. De a halottnak már mindegy. Bosszúsan ment haza. Hiába, az a baj, hogy az ember sokat törődik saját halálával, mikor a vénasszonyok teszik a legjobban, a más halálával törődnek, ott vannak minden temetésen. Napokig kínozta a kriptavétel, de aztán mind kevesebbet törődött vele. Ugyanis, nem szégyellte elvállalni egy hetedíziglen lordi családból való apró kutya sétáitatását, havi kettőszázért. Ha valamikor az Emkében azt mondja neki Frici, a vadásztársaság elnöke. Riccsikém, te még fogsz az életben kutyát sétáltatni, mint elveszelt ember, akkor párbajra hívja. S most vígan mendegélnek a csendes utcákban, és Lord Callahan örömmel húzza a szíjat, és ő boldog. hogy van dolga. Még ilyet, vénségére nincs semmi gőg benne. és a tulajdonossal séta után mindig játszanak egy parti sakkot. De mindig három lesz belőle. A kriptát megvette a kutyatulajdonos, egész családja részére, s Richárd bácsi nevetve dörzsölte tenyerét. Hiába, a hiúság nincs kiveszőfélben, hál* istennek, őbelőle már kiveszett. VINCZE ANDRÁS Mai* PRÉSlmos HÁZAK Paprikafüzér piroslik a fehér falakon — Bartók helyett stráfkocsik nyikorgását hallgatom. Présházak, gálicos kádak fölött a nap lehűl. Árnyékai mértanának hódolok szüntelenül Vannak időszakok, amikor a közművelődési intézményhálózatok egyike-másika nagyobb jelentő.éggei bír. Aktuális most a rossz épületadottságok miatt be • sorolást nem nyert tizennyolc — főként falusi — művelődési oltnon sorsának rendezése és a közművelődési könyvtárak továbbfejlesztése. Néhány év eltelt már a III. Országos Könyvtárügyi Konferencia óla, s szükséges megvizsgálnunk miként alakultak a könyvtári munka tárgyi, személyi, tartalmi feltételei. Közművelődési könyvtárhálózatunk egyenletesen fejlődik. Több mint. 310 könyvtári egység hálózza be a megyét a városi centrumoktól a kerületi és falusi intézményeken át egészen a tanyai, alapellátást szolgáló letéti könyvtárakig. A közművelődési könyvlárhálózat teljes megyénkben. Közelítünk ahhoz a célkitűzéshez, hogy a lakosság 1—1,5 kmes távolságon belül könyvtlári szolgáltatáshoz jusson. Ennek megvalósulása összhangban van a településhálózat fejlesztési terveivel. A közművelődési könyvtárhálózat épületúllaga sokat javult az utóbbi esztendőkben. Tanácsaink anyagi lehetőségeikhez mérten gondot fordítanak a tárgyi feltélelek javítására. Az elmúlt kéthárom évben 10 községünkben végeztek komolyabb korszerűsítést. A makói és bordányi tanácsok közművelődésügyet támogató munkássága folytán új, a korszerűség követelményeinek mindenben megfelelő helyiségekbe költözhettek a könyvtárak. A most épülő csanádpalotai művelődési házban is helyet kap. Algyö. Ásotthalom, Kiskundorozsma. Sándorfalva tanácsa önálló, nagy alapterületű épületet biztosított a könyv otthonának. Eperjes. Kistelek. Sövényháza, Tiszásziget tanácsai bővítették, korszerűsítették intézményeiket. Számos helyen tervezik a könyvtár jobb elhelyezését, felszerelését. Jelentős minőségi változások mentek végbe a könyvtárosok fel készü 1 Iségében. 1968-ban a könyvtárosok 58 százalékát mondhattuk szakképzettnek. 1971 végén a könyvtárosok 78 százaléka tett alsó-, közép- vagy felsőfokú szakvizsgát — attól függően, hogy milyen munkakörben dolgozik. Komoly szervezettséggel és gazdag tartalommal folyik a könyvtárosok művelődéspolitikai és szakmai továbbképzése évek óta. Mindez hasznosan gyümölcsözik az olvasókkal való foglalkozásban, az olvasóvá nevelés gyakorlatában. Az ezer lakosra jutó könyvtári kötetek száma (a szakszervezetiekkel együtt) az 1968. évi több mint 1700-zal szemben meghaladja a 2600-at. Sajnos — a könyvbeszerzésre fordított összegek nem elegendőek, s így az országos átlag alatt vagyunk. A könyvellátottság és az olvasói igény között feszülő ellentmondást fokozza, hogy minden ezer lakosunkból 214 a könyvtári olvasó, s bizony nehéz a sokoldalúan jelentkező igények kielégíMindezek utalnak a parasztság eletmoüjaoan végbemenő változásokra is. Meiyea a fejlesztés során megoldásra váró xeladatok? A közművelődési Könyvtárak középtávú fejlesztési terveDŐl teljesíteni kell az 1972/73-ra eso feladatokat. Folyamatosan segítenünk szükséges a "agyközs~gi könyvtárak lejiesztését. Tanácsaink tovább folytatják a tárgyi teltételek javítását. Egy 3000 lakosú település alapfokú könyvtárában pl. tervezni kell, hogy a lakosság 20%-a (600 fö) legyen olvasó, egy olvasóra évi 25 kötet kölcsönzés jusson (15 000 kötet). Az olvasószolgálatban egy főfoglalkozású középfokú szakképzettségű könyvtáros, dolgozzon 5—6000 kötettel és legalább ötfele folyóirattal. Fő feladatunk a munkásosztály és az ifjúság kulturális helyzetének javítása. Ezért szervezeti kooperációt kell létrehozni az üzemi és szakszervezeti könyvtárakkal. E témát megvitatjuk a Könyvtárközi Bizottságban. Lépéseket teszünk a könyvterjesztés és a könyvtárak jobb összhangjának létrehozására, hiszen a könyvbeszerzések gyorsasága, az igények kielégítettsége ettől függ. Kiépítjük a közművelődési és iskolai könyvtárak organikus kapcsolatát, együttműködését. Külön figyelmet érdemelnek a nők, a parasztság, a termelőszövetkezeti tisztségviselők, a gyermekolvasók és a KISZ korosztály érdeklődésének felkeltése, fokozása és kielégítése. A szocialista eszmeiségű művek és a termelési ismeretek olvastatása kulcsfontosságú kérdés marad továbbra is. Tanácsainknál a könyvbeszerzési kereteket a változó könyvtárakhoz szükséges igazítani. Továbbra is számítunk az ÁFÉSZ-ek, tsz-ek támogatására. A könyvtári feltételek fokozatos javításában a városi kórházak és szanatóriumok (Deszk, Kútvölgy. Kakasszék), valamint a nagyobb szociális otthonok betegeinek, gondozottainak könyvtári ellátását szorgalmazzuk. E területek fejlesztése a múltban csaknem teljesen elmaradt. Nagyon fontos, hogy a nemzetiségi községekben megfelelő könyvállományt biztosítsunk a nemzetiségi lakosság anyanyelvű irodalommal való ellátására. Ambrózfalván, Csanádalbertin, Pitvaroson szlovák nyelvű. Deszken, Szőregen. Tiszaszigeten. Űjszentivánon délszláv nyelvű. Magyarcsanádon román nyelvű irodalmat kell biztosítanunk a nemzetiségi lakosság számáTa. A járási feladatokat és a vonzáskörben levő községek könyvtárainak segítését ellátó városi könyvtárakat a tervidőszak végéig létszámban meg kell erősíteni. A 3000 lakosú és ezen felüli községekben egy főfoglalkozású, a 8000 lakoson felüli nagyközségekben második főfoglalkozású, a 15 000 lakoson felüli helységekben harmadik főfoglalkozású könyvtárost kell kinevezni. Tovább javítjuk a könyvtárosok erkölcsi és anyagi megbecsülését, képzési és továbbképzési rendszerét és tartalmi színvonalát. Az egységes megyei közművelődési könyvtári szervezet, pedig minden bizonnyal elősegíti majd a közművelődési könyvtárak előtt álló feladatok jobb megoldását. CSENKE LÁSZLÓ ?